Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-12 / 189. szám
Július HÍ Országos Honismereti Akadémia GAZDAG NAPOK Többet adott, mint gondolták 15 éves a honismereti szakköri mozgalom A Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, a Népművelési Intézet, Baranya megyei Tanácsa, Pécs város Tanácsa és a Szakszervezetek Baranya megye Tanácsa közösen rendezik meg a Pécsi Tanárképző Főiskolán (Ifjúság útja 6.), illetőleg a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán (Boszorkány u. 2.) július 14—19-ig a II. Országos Honismereti Akadémiát. A rendezvény létrejöttét megelőző tárgyalásokon az illetékesek azzal az indokkal választották éppen Pécs városát és Baranya megyét az Országos Honismereti Akadémia színhelyéül, mert mindkettőt adottságai, a honismereti munka legkülönbözőbb területein elért eredményei alkalmassá teszik ennek a fontos, a jövő útjait is meghatározó tanácskozásnak lefolytatására. Hasznos volt Nem lehet feladatunk a rendezvénysorozat valamennyi részletének ismertetése. Előzetes tájékoztatásunk csupán arra szorítkozhat, hogy vázlatosan végigtekintsük a szóba kerülő témaköröket, azokat a kérdés- csoportokat, amelyeknek megbeszélésére a honismeret országos szakemberei, az egyes megyék honismereti szakköri mozgalmának irányítói itt egy hetet szentelnek. Aki tájékozott az I. Országos Honismereti Akadémia hatásának, hasznának kérdésében, jól tudja, hogy ez a rendezvény nagyot lendített a honismereti munkán, mind minőségi, mind pedig mennyiségi tekintetben meghozta a maga értékes gyümölcseit. A szakmai iránymutatáson kívül a tapasztalat- cserének, az azonos vagy hasonló gondokkal küzdők személyes találkozásának is kiváló alkalma ez a rendezvény. Számukra, a házigazdák számára azonban mindezeknél több is: megyénk honismereti munkájának bemutatásával kiváló alkalom arra, hogy Baranyának sok új barátot szerezzünk, sok régi barátunkkal a jó kapcsolatokat még szorosabbra fűzzük. A honismereti szakköri mozgalom hazánkban 15 esztendős múltra tekint vissza. A mozgalom az indulástól napjainkig mind szervezeti, mint tartalmi vonatkozásokban sokat fejlődött, többet adott, mint azt az illetékesek az induláskor gondolták. Ez a magyarázata annak, hogy megyénk gazdag napokat ígérhet a honismereti akadémiára érkezőknek. A megbeszélésre kitűzött témák a legidőszerűbbek, a tervezett tanulmányi kirándulások pedig néhány baranyai tájat, annak értékeit és érdekességeit hivatottak megmutatni. A helytörténettel foglalkozók megbeszélik a helytörténeti munka eredményeit és problémáit a mozgalomban, mert ez a kérdés a szakköri életben alapvető, hiszen szakköreink többsége valamilyen szinten elkerülhetetlenül találkozik a helytörténettel, a falutröténeti ismeretekkel, kutatásokkal. Az országban lejátszódó nagy gazdasági és társadalmi változások nyomán rendkívül jelentős a lakosság vándorlása, cserélődése, ennék hatásai pedig hamarosan jelentkeznek a mindennapos nyelvhasználatban. Ezért helyénvaló, hogy ezen az akadémián — a nyelvatlaszgyűjtés tapasztalatai alapján — szó essék a mai nyelvjárások mozgásáról. Közművelődésünk színvonalasabb munkájának biztosítása érdekében ilyen országos fórumon a legidőszerűbb újra szólni a munkásmozgalmi kutatás feladatairól, valamint az üzemtörténetírás helyzetéről. Ennek a két területnek elismert szakemberei azért mondják el itt gondolataikat, azért adnak átfogó képet az ilyen kutatások állásáról, eredményeiről és módszereiről, mert mindkét területen igen sok még a tennivaló, mert szükség lenne a munkák jobb összehangolására a munkamódszerek javítására. Népgazdaságunk fejlődéséből következett, hogy országosan igen jelentős összeget áldozhatunk már értékeink föltárására, megmentésére, gondozására, hogy egyre többet tehetünk a dolgozók egészséges, tartalmas pihenése, turizmusa érdekében. A szerzett gazdag tapasztalatok kicserélésén kívül az egységesebb intézkedések lehetőségeit teremti meg a műemléki albizottságok és a várbaráti mozgalom tevékenységének vizsgálata, a természet és a honismeret kapcsolatainak tisztázása az akadémián elhangzó két előadásban. Nagyon maradi, a múlton elmerengő lenne a honismereti mozgalom, ha csuprán az eddig elért eredményeket mutatná be egy ilyen országos összejövetelen. A jövőbetekintéshez ad segítséget, biztatást a következő címmel elhangzó előadás: „A természetvédelem mai helyzete és a honismereti mozgalom szerepe a távlati tervek végrehajtásában." íme, Zselic Az országos témák és gondok megbeszélése mellett ,— természetesen — szó kerül az akadémián a helyi eredmények és gondok bemutatására, megbeszélésére is, hiszen a honismereti mozgalom emberei mindenütt igyekeznek megismerni a hely, a táj legfőbb honismereti jellemzőit. Helyi eredmények és gondok. Főként a dél-dunántúli helyzet megvilágítására lesz hivatott a pedagógusképzésben bevezetett honismereti speciálkollégium tapasztalatainak, a honismereti (múzeumi) speciálkollégium programjának megvitatása, amelyhez csatlakozva szó kerül a honismereti témájú szakdolgozatok és a Tudományos Diákköri pályamunkák, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok elemzésére. Vendéglátóként sok más feladat mellett a rendezőszervek óhajára megyénk értékeit, eredményeit is be kell mutatnunk, szólnunk kell sajátos gondjainkról. A bemutatásra kiszemelt tájegység a Zselic. Ezért esik majd szó a Zselic kutatásáról, a Szigetvári Várbaráti Kör munkájáról, tapasztalatairól, valamint a Zrínyiekre vonatkozó néphagyomány kutatásainak eredményeiről. Tájékoztatjuk vendégeinket a Baranyában folyó üzem- és ipartörténetírás eredményeiről és problémáiról, a Baranya Megyei Műemléki Albizottság működéséről, de a Baranya megyei földrajzi névgyűjtésről is. Természetesnek tartjuk, hogy vendégeink azokat a munkákat, törekvéseket is tanulmányozni kívánják, amelyekben megyénk országosan elsőként próbálkozott, illetve ért el eredményeket, avagy amelyek sajátos helyzete, adottságai folytán éppen megyénkben tanulmányozhatók. Vendégeinknek módjuk lesz megismerni a megyénkben tanácsi rendelkezésre bevezetett községi krónika- irás módszereit, tapasztalatait, továbbá a megyénk nemzetiségei körében folyó honismereti munkát. Kiállítások Kiállítások — tanulmányutak. Az elméleti előadások mellett a tények megszemlélésére is lesz módjuk a vendégeknek. Jelenlétükben nyílik meg a Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola honismereti szakkörének „Dél-Du- nántúl népi építészetéért" című kiállítása a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán (Rákóczi út 15.). Városnéző sétán, fényképkiállításon és filmvetítésen ismerkednek meg az akadémián résztvevők Baranya és Pécs műemlékeivel, Szigetvár várával, Mohács városával. A Zselic vidékének szépségeit, honismereti eredményeit kisebb tanulmányúton szemlélik meg. Nemzetiségi helytörténeti gyűjteményt, falukróni- kót, nemzetiségi ének- és tánc- csoportot - többek között Átán tekintenek meg. Mohácson magyar és nemzetiségi csoportok bemutatóján vesznek részt az érdeklődők. Bizonyára élményt jelent majd vendégeink számára az a három üzemlátogatás, amelyet az ország határain túl is ismert gyárainkban tehetnek. Megismerik a Sör-, a Kesztyű-, illet- vet a Zsolnay-gyár munkáját, eredményeit és találkoznak az üzemi krónika- és brigádnaplóvezetőkkel. Július 19-én, szombaton Szabad Fórumon szólnak vendégeink az itt töltött hét tapasztalatairól, tanulságairól. A megbeszélést vezeti és zárószót mond — összefoglalva az Akadémia tapasztalatait, eredményeit —- Töltési Imre, a Honismereti Bizottság titkára. Jó munkát! Az Akadémia rendezői, a megye honismereti szakköri életének valamennyi érdekeltje, a vendégeket fogadó helyi illetékesek mind gondoltak arra, hogy gazdag, tanulságos órákat, napokat biztosítsanak az érkezőknek, őket minél jobban megismertessék eredményeinkkel, a szocialista hazának gondjainkra bízott darabjával. Vendégeink az egész országban szólni fognak itt szerzett tapasztalataikról. Legyünk jó házigazdák, használjuk föl ezt az alkalmat is igaz barátok szerzésére! Hozzon az Akadémia gazdag, új honismereti eredményeket valamennyiünk javára és örömére! Dr. Vargha Károly mmmmsvmmmm la (J ■ «•¥ •••• -V •; • • V . - V- - A * •••.•••: v ■•.. ■>/. |§.fí |||:| f;pf If :f |tf:f;?r'ffli: | s MMí A legújabbkori történelmi földolgozások terén az utolsó években igen sok hasznos kiadvány látott napvilágot. Ezek közül mind tartalmával, mind módszerével és nem utolsósorban külső alakjával is kiemelkedik a Szigetvár és járása felszabadulásának emlékére elkészített és a napokban megjelent „ezüst" könyv. Ezt a művet a Szigetvári városi Tanács és a Baranya megyei Tanács V. B. Szigetvári Járási Hivatala jelentette meg. Az igen értékes anyagot igényes munkával és korszerű módszerrel dr. Vargha Károly szerkesztette. A könyv pragmatikus rendben nagy körültekintéssel ösz- szeállitott szempontok alapján adja az 1944—1975 közötti Szigetvár és a járás településeinek történetét, bemutatja a fejlődés alapvető tényezőit. Nagy sikerre számíthat mind a szakmai körökben, mind pedig a vizsgált területen élő lakosság között. Szigetvár és járása helységeinek legfontosabb adatai - így együttesen — a felszabadulás óta most kerülnek először az olvasó kezébe. Az eredmények és a településfejlődés problémáinak megértése csak úgy lehetséges, ha a tények alapján mindezeknek múltja is áttekinthető. Ez a kiváló kiadvány nagy szolgálatot tesz a szocialista korszak helyi megismerésében, hiszen abban az időszakban jelent meg, amelyben a megye tudományos kutatóinak, helytörténészeinek egy csoportja olyan nagy mű előkészítésén fáradozik, mint a Baranyai Községtörténeti Lexikon. A most megjelent munka is tulajdonképpen ebben a műfajban alkotott kiválót. A szerzők településenként kilenc fejezetben tárgyalják az eseményeket és eredményeket. — Az első fejezet a felszabadulás föltárására törekedett, kiigazítva igen sok esetben e téren az eddigi* irodalomban meglévő tévedéseket, pontatlanságokat. — A második a települések főbb népességi és demográfiai változását kíséri figyelemmel. - A közigazgatás alakulásának módját és idejét ismerhetjük meg a harmadik fejezetből. — A negyedik a település fejlődésében jelentős intézmények, valamint a gazdasági és társadalmi célokat szolgáló létesítmények megszületését mutatja be. - A mező- gazdaság, ezen belül is a szőlészet, az állattenyésztés, továbbá az ipar, a közlekedés, a kereskedelem három évtizedes fejlődésének áttekintésére vállalkoztak az ötödik fejezet kidolgozásánál. — A politikai és tömegszervezeti élet a hatodik fejezetben található. — Gazdag és színes világ bontakozik ki a hetedik fejezetben. Ebből ismerhetjük meg a kulturális életi a közoktatásügy fejlődését, a közművelődés helyi tényezőit, a tömegtájékoztatás hatását a település népének gondolkodására, életére. — A szociálpolitika, ai egészségügy a nyolcadik, a tervek és a jövő feladatai a kilencedik fejezetben kaptak helyet. A kiadvány alapvető munkát végzett el a terület minden oldalú bemutatásával. A fel- szabadulást követő három évtized hiteles összegezését nyújtja. Bár a szerzők különböző stílusban és nívón dolgoztak, a szerkesztésnek sikerült mégis egységes munkává kovácsolni az anyagot. A könyv olyan példát mutat, amelyet valamennyi járásnak követni kell. Adattára olyan értéket képvisel, amelyet csak akkor mérhetünk föl igazán, amikor az igazgatási, a kulturális vagy a gazdasági fejlesztési tervek kidolgozásához az előzményekhez kell nyúlni. Az elmúlt három évtized ilyen szintű összefoglalása kínálja a terület szintézisének elkészítését. Élni kell vele! A munkát 51 szerző készítette. Többségük pedagógus, de találhatunk közöttük mást, így tanácsi dolgozót is. Azok szólnak tehát ebben a műben, akiknek a kezében van a falu kultúrájának irányítása. Közülük Pintér Árpád, a Terecseny- pusztáról írott sorok szerzője - sajnos, már — nem érhette meg munkája megjelenését. Ezt a szép, értékes könyvet tehát a falu kultúrmunkásai tették le a nyilvánosság asztalára. Reprezentálják vele azt a fontos igazságot, hogy amatőr kutatógárdával is elérhető a legkényesebb igényeket is kielégítő színvonal — helyes szerkesztői elgondolások alapján. — A könyv végül 106 létesítményt, illetve eseményt elevenít meg képekben. Ezeket a szerkesztő helyesen a mű végén mutatja be: A fotófölvételek külön kiadásával olyan „képeskönyv" készült el, amely a területen élők számára plasztikusan mutatja be a három évtized fontos létesítményeit, jelentős eseményeit. Elismerés illeti a szigetvári járás és város vezetőit akik olyan könyv megjelentetését támogatták, amely a megyei kutatási tervbe jól beilleszthető, és amely egyben nagy szolgálatot tesz a gyakorlati feladatok megoldásakor a helyi állami, párt és kulturális vezetésnek. Azt azonban sajnálni lehet, hogy ez a kiváló munka csupán 500 példányban jelent meg. Dr., Szita László A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának sikere Ausztriában Kilenc ország 10 énekkarának részvételével zajlott le július 3—6. között az ausztriai Spittalban a XII. Nemzetközi Kórusverseny. A festői fekvésű, Dráva-menti városka 16. századi olasz reneszánsz stílusban épült Porcia-kastélyának udvarán bolgár, csehszlovák, dán, francia, jugoszláv, lengyel, 2 olasz és osztrák énekkar mellett a magyar színeket a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa képviselte Dobos László és Til- lai Aurél karnagyok vezetésével. A versenyt két kategóriában - népdal és vegyeskórus — hirdették meg. Már a júl. 4-én megtartott folklórversenyen kitűnt, hogy a résztvevő kórusok élmezőnyében igen szorosan zárkózik fel a legjobb 3-4 együttes. Ezt bizonyította a verseny eredménye, ahol a maximálisan elérhető 100 ponthoz képest a plovdivi bolgár kórus 92, a pozsonyi műszaki főiskola énekkara 91, a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa pedig 89 pontot kapott a nemzetközi zsűritől. A Karintiá- ban megjelenő újság zenekritikusa szerint a pécsi énekkar „nehéz, művészileg igen érett programját nagyon kulturáltan mutatta be. Éneklésüket nagy intenzitás és hangulati gazdagság jellemezte." Külön kiemelték a sokoldalúan összeállított műsorból Kodály Esti dalának hangulatos megformálását. A Kodály és Bárdos népdalfeldolgozások ma már szinte európai közkincsnek számítanak, amit az bizonyított, hogy a római énekkar is Kodály Esti dalát énekelte folklór műsorában. Elgondolkoztató volt, hogy míg a helyezést elért kórusok mutatós népviseletben szólaltatták meg hatalmas hangerővel népük sajátos, népi hangszerekkel kísért asz- szimetrikus ritmusú, így a zsűrire és közönségre egyaránt különös hatást gyakorló műsorukat, a vegyeskórusok kategóriájában pedig estélyi ruhában léptek fel, addig a pécsi kórus mindkét alkalommal ugyanazt az öltözéket viselte. A vegyeskórusok kategóriájában is néhány pontszámon múlott a helyezések sorrendje. A zsűri döntése alapián a pozsonyi műszaki főiskola kórusa 92, az innsbrucki kamarakórus 90, a pécsi kamarakórus pedig 88 pontot ért el. A pécsiek szabadon választott műsorára kapott pontszáma (94) magasabb volt mint a győztes kórus átlaga (92). Példamutató és követésre méltó gyakorlata volt a Spit- tal-i versenynek, hogy eredményhirdetéskor a zsűri elnöke a nagy nyilvánosság előtt részletesen elemezte minden kórus produkcióját és indokolta a döntését majd írásban is a kórusok rendelkezésére bocsátotta. Ugyancsak példamutató volt a minden részletre kiterjedő, gördülékeny rendezés. A verseny ünnepélyességét fokozta a város vezetőinek részvétele és a karintiai rádió közvetítése. Még egy idézet a karintiai újság júl. 8-i számából: „A Pécsi Nevelők Háza Kamara- kórusát két karmester - nevezetesen Dobos László és Tillai Aurél — vezényelte, ami érdekes aspektust kölcsönzött szereplésüknek. Magas énekkultúra társult ugyanolyan muzikalitással, az ünnepélyes Swee- linck műben éppúgy, mint az igen kedves, szóiókvartettes Rossini kórusban. Ennek az együttesnek semmi sem túl nehéz, ahogy azt Farkas Ferenc Epigrammájának előadása is bizonyította.” A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának két III. díja az adott körülmények között igen értékes helyezést jelent amit megerősít a zsűri indokolása és a Porcia kastély udvarát megtöltő közönség hozzáértő, lelkes vastapsa, mellyel a versenyek során és a júl. 6-i győztesek gálaestjén kétszer is dobogóra lépő magyar együttest köszöntötte. — dnt — * > *■ -m. i i Or. Lajos László felvétele Palkonya
