Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-10 / 157. szám

2 Dunántúli napló 1975. június 10., kedd Választási nagygyűlés Pécsett (Folytatás az J. oldalról.) A nyugdíjkorhatár felé közele­dő bányászok csökkenő telje­sítménye és keresete a nyug­díj megállapításánál hátrányt jelent. Az új rendelet biztosít­ja, hogy a legalább 15 évi föld alatti fizikai munka után a bányász nyugdíjalapja nem lehet kevesebb annál, amit a bányász munkahelyén a nyugdíjazás előtti évben azo­nos munkakörben dolgozók át­lagosan elértek. Ezzel a bányá­szok jogos igényét elégítjük ki. A másik: az eddigi hűségju­talom után nem járt nyugdíj, — 1975. július 1-től a bányá­szok a hűségjutalom után is kapnak nyugdíjat. A vájárok­nál például ez az intézkedés havi átlagban a nyugdíj-ösz­szeget 400—500 ■ forinttal nö­veli. Hangsúlyozta: szükség van és sok évtizedig szükség lesz a mecseki szénre mind a Dunai Vasműben, mind a vil­lamosenergia iparban, mind az erőművekben. Beszédének további részében elemezte a kapitalista orszá­gokban uralkodó létbizonyta­lanságot, a demokratikus jo­gok lábbal tiprását. Hazánk­ban pedig nincs munkanélkü­liség, de van létbiztonság és célok, amelyekért érdemes dől gozni. Utalt arra, hogy Í0 mil­lió ember részére építjük a szocializmust és ebből mintegy 7 millió választópolgárt — még a különböző nézetűeket is — lelkesítik céljaink. Egyetértenek a béke iránti szeretettel és né­pünk jóléte emelésének to­vábbi munkálkodásával. Nagy utat tettünk meg Felvillantotta a nagygyűlés résztvevőinek az 1945-ös éve­ket, honnan indultunk el, mi­lyen választási jelszavaink vol­tak. Akkor a kenyér fejadag felemelése volt a cél, ígértük, hogy az olaj mellett majd zsír­ral is főzhetünk . . . Most pe­dig a fogyókúráról szóló írá­soknak van nagy keletje — tet­te hozzá nagy derültséget ki­váltva. Szólt április 4-ről, május 9- ről — mindkét dátumot mint a békekorszak beköszöntésének nagy állomását jelölte meg. De — kiemelte — 1917. novem- ben 7-e volt az a világraszóló győzelem, ami nélkül ma nem beszélhetnénk békés építő­munkáról, szocializmusról. Utalt a világban végbemenő nagy változásokra, a vietnami nép győzelmére, a portugál nép je­lentős tetteire. Hangsúlyozta: a kapitalista államokban a vá­lasztások idején alapvető for­dulatokat ígérnek. Miben kü­lönbözik a mi választásunk ezektől? Abban, hogy mi ezt a politikát akarjuk folytatni és ezen az úton megyünk tovább. Ezt helyesli dolgozó népünk! Szólt azokról a világos és reális tervekről, amelyek az egész nép életszínvonalának további növelését célozzák, — amelyek tovább erősítik a nép hatalmát, a szocialista demok­ráciát. Elemezte a szövetségi politika tartalmát is, majd a nemzetiségiekről szólva hangsú­lyozta: a lenini nemzetiségi po­litikát végrehajtva nálunk min­den nemzetiség ápolhatja anyanyelvét, fejlesztheti kultú­ráját és a közös, nagy célok elérése érdekében együtt, si­keresen dolgoztunk. A jövőben is ez a feladatunk. Aczél György elvtárs a megye vezetőinek társaságában a nagy­gyűlés előtt. Csillebérc, Zánka, Balatonfenyves... Nyitnak az úttörőtáborok Festői környezetben, a sikon- dai úttörő-vezetőképző tábor­ban kezdődött meg tegnap Baranya valamennyi úttörő- csapat vezetőjének felkészíté­se az 1975—76-os úttörőévre, ezen belül a nyári táborozások megszervezésére. Ezzel gyakor­latilag kezdetét vette az idei „táborozási idény”. Hol nyílnak idén táborok, hová mehetnek nyaralni, szó­rakozni, sportolni Baranya út­törői? Ezekre a kérdésekre kér­tünk tegnap választ Nemeshe­gyi Beatrixtől, a Magyar Úttö­rők Szövetsége mb. megyei el­nökétől. — Zánkán és Csillebércen 6 —6 turnusban nyaralnak idén az úttörők. Mindkét helyen „szaktáborokban" töltik a va­káció egy részét, ami' tulajdon­képpen a hagyományok szerint jutalomüdülést jelent. Tanul­mányi versenyeken jól szere­pelt, mozgalmi és társadalmi munkában élenjáró pajtások, kiváló úttörők utazhatnak jó munkájuk elismeréseképp ezek­be a táborokba. A Megyei Úttörő Elnökség, valamint a városi és járási el­nökségek a Balaton partján, és itthon, Baranyában is mű­ködtetnek táborokat. Pécs első és harmadik kerületének úttö­rői Balatonfenyves-alsón, a második kerületi pajtások Ba- latonfenyvesen nyaralhatnak június közepétől. Valamennyi táborban 8 turnus indul a nyá­ron 120—120 fővel. Szigetváron a váltótábor ed­dig turnusonként 50 pajtást fogadhatott, ez a létszám most közel a kétszeresére nő. Mo­hács járás bári váltótábora tíz­napos turnusokban 100—100 út­törőnek biztosít nyaralási lehe­tőséget. A nyár folyamán itt úttörővezető képzés is folyik. A sikondai tábor teljes egé­szében vezetőképzéssel foglal­kozik. Tegnaptól szeptember 7- ig mintegy 1800 felnőtt, ifi- és gyermekvezető kap különböző szintű képzést a megye egyik legszebb üdülőhelyén. Terveink valóraváltását a munka biztosítja A továbbiakban a munkáról, a tervek valóraváltása érdeké­ben végzett tevékenységről szól­va kiemelte: mindenkitől az or­szágépítésben való aktív rész­vételt kérünk, nem lehet nálunk a „pálya széléről” csak druk­kolni! Olyan légkört akarunk a munkaerkölcsben teremteni, ahol az szégyellje, aki nem töri magát a közösségért. Csak a jobb munkával tudjuk meg­teremteni alapját annak, hogy többet lehessen elosztani is. A megszolgált munkáért adható bért kel| tovább növelni. Emlí­tette a nehézségeket is. — Pécsett nagy a lakásgond, to­vább kell javitani a tömegköz­lekedést. Szólt arról, hogy a nőket még fokozottabban kell a vezetésbe bevonni, felelős vezetői beosztással megbízni, majd beszédét így folytatta: — Mi az amit önök számon kérhetnek tőlünk a jövőben? Azt, hogy folytassuk a jól be­vált politikát! Célunk, hogy erősítsük az emberek jogos és szép tulajdonát, azt a tulaj­dont, amely az életet gazda­gabbá és szebbé teszi. Az el­osztásban jobban érvényesül­jön a szocialista elosztás elve! Célunk, hogy jobban tudjunk gondoskodni a gyermekekről, a munkában megöregedett embe­rekről és a nagycsaládosokról. A szocializmusban mi olyan társadalmat akarunk teremteni és teremtünk, ahol a munkát szívesen és jókedvvel végzik az emberek, méq akkor is, ha van­nak nehéz részei. Programunk a fejlett szocializmus r 0 r építésé — Szükségünk van arra — folytatta az előadó -, hogy a szocializmus eszméjét tovább erősítsük az emberekben. To­vább erősödjék a szocialista nemzeti összefogás. A fejlett szocializmus felépítéséért kívá­nunk dolgozni, amelyet a párt tűzött célul egész dolgozó né­pünk érdekében. A közeli választásokról szól­va hangsúlyozta: az a program, amit mi a választás alkalmá­val önök elé tárunk, röviden így összegezhető: fejlett szocia­lista társadalom megteremté­sében előbbre lépni hazánk­ban. Ezt a programot egy for­radalmi párt, egy marxista párt: a Magyar Szocialista Munkás­párt dolgozta ki. Olyan prog­ram ez, amely a nemzet to­vábbi felemelkedését szolgálja. Egész dolgozó népünk érde­keit. Ezért bátran vállalhatják azok is, akik nem tagjai a pártnak, akik más világnézetet vallanak, de egyek velünk ab­ban, hogy szeretik a hazát, a népet és készek tenni a ha­záért, a népért, az országért. A további felemelkedés érde­kében nemcsak szavazatot ké­rünk, hanem 'a program végre­hajtásában való aktív munkát! Beszédét Így fejezte be: — Azt akarjuk, hogy az anyák nyugodtak lehessenek annak tudatában, hogy a gyermekeik számára biztos iövő épül. Azt akarjuk, hogy a fiatalok bizton­ságban indulhassanak el a munkás, alkotó élet útján, bár­milyen pólyán, bármilyen fog­lalkozásban és szabadon bon­takoztathassák ki képességeiket. Azt akarjuk, hogy a szocializ­mus útján erősödjék népünk nemzeti egysége, hogy a ma­gyar és a nemzetiségi dolgo­zók is testvéri egységbe forr­va együtt munkálkodjanak to­vábbra is a közös, boldogabb jövőért, a szocialista Magyar- országért. A nagy tapssal fogadott be­széd után elnöki zárszó követ­kezett. A választási nagygyűlés az Internacionáléval ért véget. Tudósítottak: Garay Ferenc, Nagy István, Salamon Gyula. Fotó: Erb János Aexél György a Tudományegyetemen Eszmecsere a tudományos munkáról, ajyász: és közgazdász­képzésről Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese vasárnap délután Bara­nyába érkezett. Mecseknádas- don, az általános iskolában a vendéget dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, Takács Gyula, a Megyei Tanács el­nökhelyettese, valamint a köz­ség párt-, állami szerveinek vezetői fogadták. Fóris János, a község tanácselnöke Mecsek- nádasd fejlődéséről, Vörös De­zső iskolaigazgató az oktató­munka helyi eredményeiről adott tájékoztatót. Ezt követően Aczél György a vendéglátók Aczél György a jogi egyetem vezetőivel beszélget. Századik születésnap Szörényben Göcsörtös ujjai megadóan pihennek a hegyesre faragott fakerítésen. Napbarnított, erősszorítású, 90 éven át mun­kához szokott keze súlyosan esik a sötétkék kötényhez. — Mindig mondjuk neki, ne másszon fel a magasba a ku­koricáért — nevet szívből a lánya, élénkszemű, fekete fej­kendős, fájós lábú nénike —, de eddig még mindig kicse­lezett. Ha nem figyeltünk rá, föllopakodott. Szálfaegyenesen ül a tám­láshátú széken Kovács Pista bácsi. Unokája a századik születésnapi ünnepséget me­séli :- Amúgy is sok volt itt a nép, véradás, pedagógusnap, mi meg vártuk ugyan a ven­dégeket, de annyi jött össze, mint egy lakodalomban. A tornácon piros muskátli, futórózsa, a tisztaszoba agyagpadlója frissen locsol­va, az ülős padka melletti asztalon glédába állították a tegnapi köszöntéshez hasz­nált poharakat. Pista bácsi ágya a konyhában. Szereti az asszonyok sürgés-forgását néz­ni. Álmában gyakran idézi kedves ismerőseit, ilyenkor a lánya nyitja rá az ajtót. — Soha nem hagy semmit köszönés nélkül, sokszor éjjel még a kezem is megcsókolja, ha felkelek hozzá. Meg tud­ja, mindenre olyan pontosan emlékszik, jó hallgatni, ahogy mesél. Szerették is az embe­rek mindig, mert igen jó­szívű, csöndes ember volt. A születésnapi ajándékok, a száz szál vörös rózsa, a gyertyás torta, a nyugágy kö­zött egy gyönyörű tajtékpipa okozta a legnagyobb örömet Pista bácsinak. A pipa, mely már inkább a múlt szép füst­felhőit idézi, mert 7 éve, orvo­si tanácsra leszokott a pipáz­gatásról. A vendégek meg­hatották, kicsit még el is sír­ta magát. A bor, meg a vic­celődő rokonok, ismerősök megoldják a nyelvét és me­séli a múltból nehezen fel­szakadozó emlékeit. Ezredes mellett volt lovász, nem történt baja a háború­ban, pedig két évet is a sza­bad ég alatt töltött... Kedvenc étele-itala a te­jeskávé, a tej. A legszíveseb­ben elálldogál a kerítés mel­lett. Gyakran panaszkodik, hogy manapság már minden­ki rohan, nem érnek rá be­szélgetni vele. Az egyre fogyatkozó lélek­számú Szörény takaros, az udvar felé tekintő, csupa- virág portói ilyen meleg em- berszeretetet őriznek, ösztönö­sen és minden napra jut be­lőle. Hárságyi Margit társaságában megtekintette az általános iskolai német nemze­tiségű együttes színes, táncos, zenés köszöntő műsorát. A mecseknádasdi látogatás kö­vetkező állomása a község műemlékeinek megtekintése volt. Aczél György a megye ve­zetőinek társaságában elláto­gatott a festői környezetben fekvő Ófaluba, ahol a község vezetői vázolták a település múltját és jelenét. A kormány elnökhelyettese néhány percre betért a falu modern óvodá­jába, ahol az ovisok éppen „ballagási” ünnepségüket tar­tották. Az apróságok örömmel köszöntötték a vendégeket, a fiatal óvónő szívélyesen invi­tálta a látogatókat, akik — idő hiányában — csupán to­vábbi -kellemes időtöltést, jó szórakozást kívántak az aprósá­goknak, velük levő szüleiknek és az óvónéninek. Az ófalui széküzemben Fausch Antal üzemvezető kö­szöntötte Aczél Györgyöt. Ismer­tette a székkészítés fázisait, majd Müller József a villamos­esztergapadon megmintázott egy remek széklábat. A vasár­nap délutáni program a né­met tájmúzeum összegyűjtött néprajzi anyagának megtekinté­sével zárult. Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a kormány el­nökhelyettese hétfőn dr. Nagy József nek, a Megyei Pártbizott­ság első titkárának, Horváth Lajosnak, a Baranya megyei Tanács elnökének és Lukács Jánosnak, a Pécs városi Párt- bizottság első titkárának kísé­retében a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karára látogatott. Az in­tézmény tanácstermében dr. Földvári József dékán köszön­tötte a vendégeket. A talál­kozón részt vett dr. Hoóz Ist­ván, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem Kihelye­zett Nappali Tagozatának ve­zetője, valamint a két egyetem tanárai. Eszmecserét folytattak a tudományos munkáról, a jo­gász- és közgazdász-képzésről. Építők napi ünnepségek Újabb baranyai üzemekben, gyárakban tartották meg az építők napi ünnepséget vasár­nap. A Zsolnay Porcelángyár dolgozói vasárnap délelőtt 10 órakor a gyár kultúrtermében gyűltek össze az ünnepségre, amelyen törzsgárda-jelvényeket, jutalmakat osztottak ki, majd gyermekműsorral kedveskedtek a gyár dolgozóinak. A Beremendi "“Cement- és Mészművek dolgozói vasárnap délelőtt 10 órakor a beremendi filmszínházban tartották meg a vállalati építők napi ünnepsé­get. Az ünnepségen Szikszói Ti­bor igazgató mondott beszé­det, majd kitüntetéseket nyúj­tottak ót. Az építők napja alkalmából rendezett ünnepséget délután fél 3-kor a Mohácsi Farostle­mezgyár. A vállalat ebédlőhe­lyiségében tartott eseményen Pap Ferenc termelési osztály- vezető tartott ünnepi beszédet, majd a kiemelkedő munkát végzett dolgozók vehették át jutalmaikat. Délután fél négy­kor játékos sportverseny zárta a nap programját.

Next

/
Thumbnails
Contents