Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-10 / 157. szám

1975. június 10., kedd

Dunántúli napló

3

Ünnepség a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából

A magyar szovjet barátság az igazán nemzeti s egyúttal internacionalista Bülitika

Apró Antal beszede

Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából hétfőn az ELTE természettudományi karának Ságvári termében — a társaság életrehivásának egykori színhelyén — jubileumi ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Ott volt és az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, továbbá V. J, Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Részt vettek a jubileumi ünnepségen a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, közéletünk jeles képviselői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, s ott voltak számosán a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapító tagjai közül.

A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Szigeti Lajos akadémikusnak, az MSZBT al- elnökének, a társaság alapító tagjának elnöki megnyitója után — Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet.

— Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyanezen a helyen ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magyar és a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot, - kezdte ünnepi beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — A társaság élére olyan emberek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szovjetuniót, a szovjet nép hazafias harcát, áldozatait, akik tudták, hogy a szocializmus első nagy államának rendszere mélységesen humanista.

— A társaság munkája kezdettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró Antal, mojd részletesen szólt a társaság feladatainak bővüléséről, tevékenységi körének szélesedéséről, a gazdag, tevékeny évtizedekről.

— Világossá vált — folytatta —, hogy a népeink közötti barátság ápolása nem lehet csupán a társaság beiratkozott ezreinek feladata, hanem ügye az minden becsületes, hazáját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő embernek. Ebből a forrásból fakadt az az új mozgalom, amelyet a Lenin Kohászati Művek felhívása indított el: alakuljanak tagcsoportok a magyar—szovjet barátság elmélyítésére, a munkából mindinkább szoruljanak ki a formális elemek, s a barátságot erősítő tevékenység abban a közegben folyjék, ahol a közös, nagy feladatokat a valóságban is megoldják, a munkahelyeken, a mindennapos feladatok végzése közben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, jpz intézményekben és a hivatalokban.

— Úgy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el, s a több mint ezer tagcsoportban mind sokoldalúbb felvilágosító tevékenység folyik. Jól működő tagcsoportjaink egész sora a bizonyság arra, hogy a magyar —szovjet barátság politikai, anyagi erővé vált és mind eredményesebben járul hozzá népünk fölemelkedéséhez, életünk szebbé, gazdagabbá tételéhez.

— Sokszor leírták, elmondták már, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága, közös harca vérrel pecsételődött meg, s ez igaz, kézzel foghatóbb valóságban talán soha nem volt érezhető ez az alapigazság, mint éppen az idén, amikor hazánk felszabadulásának, a fasizmus fölött aratott történelmi győzelemnek 30. évfordulóját ünnepeltük, az idén, amikor pártunk 11. kongresszusa tanácskozott. Országunk nagyon mélyről jutott el a mai csúcsra, s ebben történelmi szerepe van a felszabadító Szovjetuniónak, a fasizmus felett kivívott sorsdöntő győzelemnek, amely felszabadulásunkat teljessé, történelmileg véglegessé tette.

Ezt követően V. M. Sztriga- nov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az OSZ- SZSZK kulturális miniszterhelyettese, az évfordulóra hozzánk érkezett szovjet delegáció vezetője mondott beszédet.

— Hazánkban mindenki tudja, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti testvéri kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében - mondotta.

— A szovjet társadalom széles rétegei nagyra becsülik az MSZBT sokoldalú és hatékony munkáját — hangsúlyozta,

— Pártjaink, az-SZKP és az MSZMP érdeme, hogy a barátság a szovjet és a magyar dolgozók millióinak vált sajátjává. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott közös harcunkban a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja vállvetve halad előre.

— Társaságunk jelentős munkát végzett annak érdekében, hogy a szovjet társadalom szé- A magyar-szovjet barátság az igazán nemzeti s egyúttal internacionalista politika. Ennek a politikának következetes valóraváltásában a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ezernél több tagcsoportjának, az aktivisták tízezreinek a jövőben is megtisztelő feladatai lesznek. A magyar—szovjet barátság, amelyet a hősök vére pecsételt meg, nem szavakban él, hanem a tettekben, az emberek szívében, a közös munkában, harcban, amelyet a Szovjetunió és a többi szövetségesünk oldalán folytatunk népeink és a világ minden népének békéjéért, biztonságáért, — zárta nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét Apró Antal.

les rétegei minél teljesebben ismerjék meg azokat a sokoldalú eredményeket és sikereket, amelyeket a magyar dolgozók a párt irányításával elértek az új élet építésének három évtizede alatt. A szovjet szakembereket örömmel töltik el a Magyar Népköztársaság sikerei. A magyar dolgozók szilárd meggyőződéssel vallhatják: a szovjet emberek hű elvtársaik, megbízható szövetségeseik a békéért és a szocializmusért vívott közös harcban — hangsúlyozta V. M. Sztriga- nov.

Ezután Apró Antal a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kormánykitüntetéseket, MSZBT-jelvénye- ket és plaketteket adott át.

Kitüntették Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, aki az MSZBT aranykoszorús jelvényét vette át. Aranykoszorús plakettet kapott a Pécs város és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája. Az elismerést az ÁFÉSZ képviselői vették át.

A jubileumi ünnepség Szigeti Lajos zárszavával s az Inter- nacionáléval ért véget.

V. M. Sztriganov

A szovjet emberek hű elvtársak, megbízható szövetségesek

A termelőszövetkezetek az el ■ múlt években nagyot léptek előre az iparszerű mezőgazdaság fejlesztése terén. A pécsi járásban az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet, egyesülve az egerági, kozármislenyi, vókányi tsz-ekkel, a kormány támogatásával, a korszerű szakosított állattenyésztő telepeivel, géptelepeivel, példamutató üzem- és munkaszervezésével új lehetőségeket biztosított a munka terén dolgozói számára. Agrár-, gépész- és építőmérnökök, állatorvos, jogász, közgazdász, növénytermelő és állattenyésztő szaktechnikusok segítik a termelés magas színvonalának biztosítását. Mindez megköveteli a megfelelő műveltségű, szakképzettségű, az új eszközöket kezelni tudó emberek nevelését. Ennek egyik fontos eszköze a közművelés, melynek minőségi változása csak a termelőszövetkezet anyagi támogatásával, kulturális beruházási alapjainak céltudatos felhasználósával segíthető elő.

Az újpetrei termelőszövetkezet vezetősége felismerte, hogy a közművelődési célkitűzések megvalósításához szellemi segítőtársra van szüksége. Ez a felismerés szülte azt a jelenleg még egyedülálló kezdeményezést, melynek első lépéseit tegnap tették meg Újpetrén. A termelőszövetkezet vezetősége és a Pécsi Tanárképző Főiskola Főigazgatósága, KISZ Bizottsága a közművelődési munka tartalmi, formai és módszerbeli gazdagításának elősegítésére együttműködési szerződést kötött.

A szerződés célja többek között a tudományos kutató és oktató munka, valamint a szövetkezeti mozgalom közművelődési feladatainak és lehetőségeinek kölcsönös feltárása és gyakorlati megvalósítása. Ennek érdekében a főiskola köz- művelődési tanszéke tevékenységét kiterjeszti a termelőszövetkezet területén működő, állami és gazdasági kezelésben levő intézményhálózat jobb kihasználására. Lehetőség nyílik ezáltal egy új közművelődési modell kialakítására a termelőszövetkezethez tartozó tizenhárom községben. A termelőszövetkezet biztosítja, hogy a főiskola közművelődési szakos hallgatói a kötelező és szükséges gyakorlataikat a területen végezhessék, ezen belül azok, akik valamely közművelődési

szakágban működési engedéllyel rendelkeznek, szakkörvezetőként tevékenykedjenek. Ugyanakkor anyagilag is támogatja a kollégiumban működő közművelődési szakkört.

Az együttműködési szerződést Brun József tsz-elnök és dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató mellett a pártszervezetek, a KISZ szervezetek vezetői, a kollégium igazgatója és a tsz közművelődési bizottságának elnöke írták alá.

M. E

BARÁTSÁGUNK HARCI SZÖVETSÉG

Llarminc évvel ezelőtt,

■* 1945. június 9-én /budapesti Tudományegyetem Élettani Intézetében haladószellemű magyar tudósok, művészek, írók létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társasáq előkészítő bizottságát. E bizottság tagjai, mint az általuk megalakítandó társaság neve is mutatja, tevékenységüket kifejezetten kulturális területen akarták végezni, kezdeményezésükből mégis erős, politikai mozgalom, a magyar—szovjet barátság mozgalma született, illetve fejlődött.

E bizottság harminc évvel ezelőtt, 1945. júniusában alakította meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság budapesti szervezetét, amely a későbbiekben az egész országot átfogó mozgalom iközpontjá- vá lett.

így 1945. április 8-án Pécsett - az elsők között — jött létre a helyi szervezet. Ebből az alkalomból a pécsi Nemzeti Színház díszelőadás keretében mutatta be Gorkij: „Éjjeli menedékhely" c. drámáját, a pécsi mozikban pedig díszbemutatót tartottak a „Nagy Péter" és a „Rettegett Iván” című szovjet filmekből.

Az 1947-es esztendő a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság további fejlődése szempontjából több jelentős eseményt is hozott. Többek között a Társaság országos kongresszusának megrendezése november 6— 7—8-án, amelyet összekapcsoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésével.

1948 után jelentős változások történtek az ország egész életében. A megváltozott helyzet és a népünk előtt álló új feladatok kihatottak a társaság tevékenységére is. Ezt bizonyította a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Országos Elnökségének 1949. áprilisi ülésén hozott határozata, amely hangsúlyozta, hogy „A társaság feladatai már túlnőttek a művelődési feladatokon ... a társaság fontos politikai szervnek tekinti magát..." E határozat szellemében a társaság eddigi nevét Magyar—Szovjet Társaságra változtatták, amely 1950 decemberében tartotta I. kongresszusát.

1949-től 1956-ig a Magyar-Szovjet Társaság tevékenységének döntő részét képezték a minden év tavaszán megrendezett Barátsági Hónapok, a Szovjet Filmnapok, nagyobb kiállítások, valamint a szovjet termelési tapasztalatok közvetítése, az egyes munkamozgalmak felkarolása.

1956. őszén az ellenforradalom célba vette a Magyar-Szovjet Társaságot is, de semmiféle erőszak, semmiféle üldözés nem tudta széttépni az őszinte barátság szálait a társaság aktivistáinak szívében. így történt, hogy az ország számos városában és községében, minden központi irányítás nélkül már 1956 novemberében újjáalakultak, újjászerveződtek az MSZT helyi csoportjai. 1957 tavaszán pedig csaknem az egész országban újra munkához láttak a magyar- szovjet barátság hívei, s ez az egyre erősödő mozgalom hívta azután ismét életre a társaság szervezeti központját, a ma is működő újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségét.

Az MSZBT 1960 februárjában megtartott III. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy a társaság igen eredményes munkát végzett újjáalakulása óta, jól segítette pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Ennek az eredményes munkának az elismerése volt, hogy a kongresszuson a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a társaságot.

A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége mindenkor arra irányult, hogy megmutassa azt a harcot, amelyet a Szovjetunió folytat a békéért és a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, azt az önzetlen támogatást, amelyet a szovjet nép nyújt a szocializmust építő országoknak, a nemzeti függetlenségükért küzdő népeknek.

Az 1971-es év fontos változást, jelentős előrelépést hozott az MSZBT életében.

Az 1945 óta végbement társadalmi fejlődés eredményeként a magyar—szovjet barátság ápolása egész társadalmunknak, a politikai szervezeteknek és mozgalmaknak közös ügyévé, immár a mindennapi tevékenység, építőmunka szerves részévé lett, ez szükségessé tette az MSZBT struktúrájának megváltoztatását. Pártunk Központi Bizottsága előző évi határozatának szellemében az Országos Elnökség az egyéni tagság helyett megteremtette a szélesebb társadalmi alapokon nyugvó kollektív tagság lehetőségét. A barátsági munka nem valami különálló, mástól elvonatkoztatható tevékenység, hanem olyan sokoldalú kollektív munka, amely a legnagyobb hatékonysággal a munkahelyen, s a munkahely köré tömörülő művelődési, kulturális intézményekben bontakozhat ki. Ez történik a megyénkben működő 59 MSZBT tagcsoportnál is. Az 1971-es év egyébként is eseménydús éve volt tagcsoportjainknak. A HŐS VÁROSOK HETE akciósorozat, a KELL A JÓ KÖNYV elnevezésű olvasómozgalom és pályázat, A SZIBÉRIAI HETEK, EZ A VALÓ VILÁG filmrejtvény és pályázat, A BALTI-TEN- ' GERTŐL A CSENDES ÓCEÁNIG rendezvénysorozat kiállításai, stb., tovább gazdagították a két nép barátságát.

Az 1974-es év munká- jónak fontos része volt a felszabadulási vetélkedő sokszínű akciósorozata, a baráti találkozók, a politikai évfordulókról való megemlékezések, amelyek kapcsolódtak hazánk fel- szabadulásának és a társaság megalakulásának 30. évfordulójához. Mindez sokoldalú lehetőséget biztosított arra, hogy a tagcsoportokban még elmélyültebb, még tartalmasabb munka bontakozhasson ki.

1975. áprilisában és májusában az évforduló jegyében emlékeztünk meg a győzelem napjáról, megtartottuk az orosz nyelvtanárok, a „MAPRJAL” megyei értekezletét, a Szovjetunióban tanult ösztöndíjasok megyei találkozóját, az MSZBT jubileumi fotókiállításokat, és június 11-én 15 órakor mintegy kiemelkedő részeként az ünnepségsorozatnak tartjuk meg a 30. évforduló alkalmából rendezett megyei emlékülést a Fegyveres Erők Klubjában.

A barátság jegyében szervezett rendezvények, a tagcsoportok tevékenysége a felszabadulástól napjainkig kifejezik a két nép őszinte barátságát. Az ezévi eseménysorozat méltó emléket állít az MSZBT 30 éves múltjának és jelenének, tovább erősíti a magyar és a szovjet nép barátságát.

S i n k u Pál

az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa

Együttműködési szerződést kötött az újpetrei tsz és a Tanárképző Főiskola