Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-10 / 157. szám
Választási nagygyűlés Pécsett Előadó: Aczél ■■wmmmammmmmaam» Aczél György elvtárs választási beszédét tartja. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja György ünnepi külsőségek között tartottak választási nagygyűlést tegnap délután Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában. A nagyszámban érkező választókat a Szénbányák Vállalat fúvószenekara indulókkal fogaUta. A zsúfolásig telt aulában nem csupán a széksorok teltek meg, de a karzaton is százak helyezkedtek el. A Himnusz elhangzása után Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művészének szavalata következett, majd dr. Adóm Antal egyetemi tanár, a HNF megyei elnöke köszöntötte az elnökségben helyei foglaló Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét, Lukács Jánost, az MSZMP Pécs városi Bízott-'' ságónak első titká:át. Wieder Bélát, Pécs város Tanácsának elnökét, Gergely Lajost, a HNF Pécs városi alelnökét, Krasznai Antalt, a HNF Baranya megyei titkárát, Gergely Lászlót, a HNF Pécs városi titkárát, Szőke Attilánét, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát, Komlódi József nét, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkárát, dr. Cserháti József megyés püspököt, a Bé- ke-világtanács tagját, Deutsch Erzsébet, dr. Földvári József, Cserna Sándor, Németh István, Forgó József, ilj. Pintér István, Halasi Lajosné, Novics János, dr. Szabó József, Kustra Pálné, Gázsity Milutinné, Kasó József, Palkó Sándor, Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő- jelölteket, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Kiss Sándort, a Mecseki Szénbányák vájárát, Óbert Bélánét, a KISZ KB tagját, a geresdlaki termelőszövetkezet szocialista brigádvezetőjét, akiket az úttörők virágcsokorral köszöntöttek. Dr. Adóm Antal, a Hazafias Népfront megyei elnökének megnyitó szavai után Kiss Sándor vájár, a Mecseki Szénbányák Pécs-bányaüzemének do1- gozója lépett a mikrofonhoz. A hozzászóló köszönetét mondott azért, hogy bányásztársai nevében szót kaphatott a nagygyűlésen. Bevezetőjében méltatta hazánk felszabadulásának harminc éves jubileumát. Elmondta, hogy az 1975-ös esztendő a nemrég lezajlott XI. kongresszus, valamint a vasárnap lebonyolítandó országgyűlési képviselő-választások igen fontosak népünk életében. Ezt követően a baranyai bányász- ságról, a mecseki szénmedence gondjairól, eredményeiről beszélt. Kiss Sándor elmondta, hogy a bányászkodás 1973-ban veszteségessé vált, az utóbbi években két esztendővel nőtt a bányászok átlagéletkora. A kieső munkáskezeket nem póA nagygyűlés elnöksége. tolták a beállított gépek. A feladatokat tehát csak úgy teljesíthetik, ha mielőbb megvalósul a kisgépesítési program, korszerűbb technikát alkalmazhatnak a bányászok . . . Kiss Sándor hozzászólását követően Óbert Béláné, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a geresdlaki termelőszövetkezet szocialista brigadvezetője kért szót. örömmel üdvözölte, hogy több fiatal került a jelöltek közé, akik minden bizonynyal jól képviselik majd választóik érdekeit. Ezek után Óbert Béláné arról a nagyarányú fejlődésről szólt, amelyet az utóbbi években a megye, a járás mezőgazdasága, a geresdlaki termelőszövetkezet elért. Hozzászólásának befejező részében néhány megoldásra váró gondról szólt. így felvetette, hogy több munkaalkalmat kellene biztosítani a nőknek. Óbert Béláné után dr. Földvári József egyetemi tanár, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékánja kért szót, aki egyike Baranya tizenhat képviselő- jelöltjének. Hangsúlyozta, hogy büszkék lehetünk városunk bányász-jellegére, iparára, arra, hogy Pécsett alapították meg az ország első egyetemét. A megyeszékhelyen működő hat felsőoktatási intézmény, az azokban tanuló kilencezer főiskolás és egyetemista, a vámosban folyó tudományos kutatások jóvoltából Pécs híre messze túlterjed a megye határain. Dr. Földvári József hozzászólásának befejező részében a törvényességről, a közrendről, valamint a közbiztonságról beszélt. Aczél György elvtárs beszéde Ezt követően Aczél György elvtárs emelkedett szólásra. — Nagy megtiszteltetés, hogy Pécsett, az 1. számú választó- kerület képviselőjének jelöltek. Engedjék meg, hogy jelölttársaim és a magam nevében is megköszönjem ezt a megtisztelő megbízatást — mondta elöljáróban, majd tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront üdvözletét. Beszédének bevezető részében az 1971-es választási programról szólva elmondotta: teljesítettük célkitűzéseinket, tovább szilárdítottuk a nép hatalmát, fejlesztettük gazdasáfilir*l/nfr omalfíitr n t álafc7i'nun. nalat, szép eredményekről adhatunk számot a szociálpolitikai, a kulturális élet területén is. Kiemelte: mindezt a dolgozó nép hétköznapi tetteivel értük el. Megvalósítottuk mindazt, ami akkor ígéret, cél volt. Szólt a nagyüzemi munkások és az élet egyéb területein dolgozók bérnöveléséről, a több mint egymillió nyugdíjast érintő nyugdíjemelésről. Tényként említette a megvalósuló lakás- programot: 15 év alatt minden harmadik magyar család új lakásba költözött. A lakás- helyzet további javítása érdekében megemlítette: egy újabb 15 éves lakásépítési tervre is gondolunk. Ezt követően az elmtilt nanw nw ♦/MírtkUí nrorlmá. nyeit méltatva említette a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összegének növekedését és egyéb szociálpolitikai intézkedéseket. A jelentős kulturális eredményeink méltatása után hangsúlyozta: a jövőben még jobban kell dolgoznunk, többet, okosabban, s ez vonatkozik mind a segédmunkásra, mind a kormány tagjaira. A nagygyűlés résztvevőinek figyelme csak fokozódott, amikor a továbbiakban a mecseki bányászokról szólt Aczél elvtárs. Elismerően beszélt helytállásukról, munkájukról, majd az új társadalombiztosítási jogszabályokat említve kiemelte: t Fl\rí n t r n O xt/<-/«•*/s\n 1 A munkás-paraszt szövetség a legfőbb politikai alap Losonczi Pál választási beszéde Kaposváron Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kossuth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereglett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál, Somogy megye 12. sz. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzetről, hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vetése, beérőben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fölénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formája épül fel: az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre, az utóbA választási nagygyűlés résztvevői Aczél György elvtárs beszédét HaNgatják. bihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságot. Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának magasabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanak az össztársada- lom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mindegyik fél. igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazda- sági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás-paraszt szövetség, amely a szocializmus közös győzelmeiben ková- csolódott szilárddá és meg- bonthatatlanná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről így beszélt: — Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, félannyi emberrel kétharmaddal többet termel mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista megüzemi mezőgazdaság 15 éves teljesítménye. Különösen kiugróak gabona- és kukoricatermesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagyhozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalmazásának, parasztságunk hozzáértésének — és nem utolsó sorban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszönhető. — A kenyérgabona — és jórészt a kukorica — termelése Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXII. évfolyam, 157. szám 1975. június 10., kedd Ára: 80 fillér (Folytatás az 5. oldalon.)
