Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-09 / 156. szám

mi lesz a héten TELEVÍZIÓ Kissé „nyári” már a tévé e heti programja. Tele foly­tatásokkal, régi felvételek közvetítésével, de azért akad néhány csemege is. Kedden este a Miskolci Nemzeti Színház előadásá­ban közvetítik Lorca: Yerma című tragikus költeményét. A színházi előadások idején nagyszerű kritikákat kapott Gyöngyösi Katalin, a darab címszereplője, akinek eddi­gi legfigyelemreméltóbb alakítása volt e szerep. A 2. műsorban indul a Zenés nyári esték sorozat, amely­ben először Mascagni örök­becsű egyfelvonásos reme­két, a Parasztbecsületet köz­vetítik először. Szerdán kezdődik — a labdarúgás barátainak örö­mére — a Pele-sorozat. Csütörtökön a 2. műsor­ban Schaw fanyar humo­rú feldolgozásában látjuk az egyik legkedveltebb an­tik kapcsolat feldolgozá­sát: Caesar és Cleopátra címmel. A színművet a békéscsabai színházból köz­vetítik. A szombat este műsorá­ból Feleki Kamii, mint Wil- lice Clark és a Herczenik Miklós novellájából írt In Flagranti című tévéjáték ígér érdekességet. SZÍNHÁZ Shakespeare legutolsó, de talán legjelentősebb al­kotása a Vihar. A bosszú és megbocsájtás, a szolgá­lat és szabadság, a hata­lom és függetlenség nagy kérdéseire keres választ. A Vihar - amelyet Sík Ferenc rendezésében pénteken mu­tat be a Pécsi Nemzeti Színház — himnusz az em­beriséghez és az emberre váró boldogsághoz. KIÁLLÍTÁS A Városi Tanács, Déryné u. 9. szám alatti kiállító­helyiségében Eija Markka- nen, Lahtiban élő finn kép­zőművésznő grafikai kiállí­tását nyitja meg Csorba Ti­vadar, a Városi Tanács Mű­velődésügyi Osztályának ve­zetője csütörtökön délután 5 órakor. HANGVERSENY A meghirdetés ellenére, sajnos elmarad a Lahti Ora­tóriumkórus koncertje. Vasárnap este fél 8 óra­kor a Pécsi Nevelők Há­zában kerül sor a Veress Endre rendezésében futó Pécsi Énekes Esték ötvene­dik előadására. Ezúttal is a művésztanár volt tanítvá­nyai lépnek föl mesterük-1 kel közös műsorban. HANGVERSENY A Kisegítő Foglalkoztató Is­kola udvarán (Kulich Gyula u. 1.) a Mecsek Kórus és a Spi­rituálé Együttes hangversenye. Vezényel: Tilloi Aurél. KIÁLLÍTÁS A Doktor Sándor Művelődési Házban fél hétkor öt város fo­tósainak kiállítását nyitják meg, majd színes diabemutató kö­vetkezik. Résztvevők: Graz, Pécs, Szombathely, Zágráb és Ljubljana fiatal fotósai. A Színház téri Kisgalériában Nagyfenyvesi Valéria festőmű­vész kiállítását nyitja meg dr. Sági Károly Sellye Községi Ta­nácsának elnöke, 18 órakor. MOZI Park: Holnap lesz fácán (fő, f7, f9). Petőfi: Piedone, a zsaru (f4, fó, f8).Kossuth: Piedone, a zsaru (10, 12). A hetedik töl­tény (f3, fő). A banditák alko­nya (f7). Art Kino: Tűzoltó utca 25. (f9). □hétfői Hot és fél ezerből csak ötezer óvodai FELVÉTELEK Döntés június 2l-ig sülnek az egyedülálló' szülők gyermekei, a sorkatonai szolgá­latot teljesítő apák gyermekei, ahol mindkét szülő dolgozik (elsősorban a kiskeresetű mun­kásszülők) és nincs olyan fel­nőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja. Továbbá a sokgyer­mekes családok gyermekei, az állami gondozottak, ha három vagy több gyermek van a csa­ládban és az anya gyermek- gondozási segélyben részesül. A bizottságok által felvett gyermekek beiratása június 23 —24-én lesz. A Zenélő Pécsi Udvarok első idei hangversenye Új környezetben kerül sor a gazdagnak ígérkező nyári program első hangversenyére, ma este 8 órakor. Ha az idő­járás nem szól közbe, a Ku­lich Gyula u. 1. szám alatti Kisegítő Foglalkoztató Iskola felső udvarán rendezik meg a Mecsek Kórus és a Spiri­tuálé Együttes közös hang­versenyét. A hangverseny színhelyére a székesegyház régi apostol­szobrainak még mindig le­nyűgöző szépségű sora előtt kell elhaladnia a közönség­nek. A város műemlék érté­keiből egy eléggé eldugott részt kíván így a nyilvános­ság elé tárni a Kulturális Rendezvények Irodája, ezért választotta ezt a helyszínt. Az egyre népszerűbbé váló Spirituálé Együttes április vé­gén adott utoljára nagysikerű hangversenyt Pécsett, a Csontváry Múzeumban. A Mecsek Kórussal való közös fellépésük1 azért természetes, mert mindannyian tagjai a kórusnak főiskolás koruk óta. Jelenleg Komlóról járnak be rendszeresen a próbákra. Tillai Aurél három kórusa közül a Nevelők Háza Kama­rakórusa érte el eddig a leg­több sikert, de az utóbbi években egyre jobb teljesít­ményeket hallunk a mindin­kább kiforró, megfiatalodott Mecsek Kórustól is, amely legutoljára Lahtiban aratott nagy elismerést, s a közel­jövőben ismét vendégszerep­lésre, nagy erőpróbára ké­szül. Rossz idő esetén a hang­versenyt a Doktor Sándor Művelődési Házban rendezik meg. A helyváltozást a Pécsi Rádió közleményben jelenti be. A főhősre csak a kritikus figyel.. A z óvodai jelentkezésre való felhívás már évente visszatérő, nagy jelentőségű eseménynek számit Pécsett. Alig akad hasonló akció, ahol oly szélsőségesen korbácsolod- nának fel a kedélyek, s olyannyira foglalkoztatná a közvéleményt. Az idén jú­nius 2—7. között vették számba az igényeket, hogy azután e hó 21-ig eldönt­hesse az óvodai felvételi bizottság, ki jogosult a fel­vételre. Mérlegeljünk Egy gyors felmérés szerint az elmúlt héten több mint ezer­nyolcszáz gyermek — akik elő­ször kérnek bebocsájtást — je­lentkezett az óvodákba. Tegyünk egy kis számvetést, mérlegeljük a lehetőségeket, bár tudjuk, vajmi kevés vigaszul szolgál majd az elutasítást kéz­bevevő szülőknek. Pécsett eb­ben az évben több mint 6,5 ezer óvodáskorú gyermek jelenlété­vel kell számolni. Ebből azon­ban, figyelembe véve az elhe­lyezési lehetőségeket, a legked­vezőbb esetben is csak ötezer kétszázat tudnak felvenni. Ez tehát azt jelenti, hogy az idén ismét több mint ezer gyermek indokolt kérelmét utasítják el. Ügy hisszük, mindenki tudja, hogy ezidáig is nagyon sokat tettünk már óvodaügyben: ta­nácsi pénzből, üzemek, válla­latok segítségével, gyűjtőak­ciókkal, s az építsünk óvodát mozgalommal nem keveset vit­tük előre az ügyet. Jelenleg Pécsett 41 tanácsi és 11 üzemi óvoda működik, együttesen 4027 férőhellyel. A 120 száza­lékos kihasználtságot figye­lembe véve, így is csak 4912 gyermek helyezhető el. Amikor fentebb ötezer kétszázas szá­mot említettünk, akkor azt is feltételeztük, hogy őszre elké­szül a szigeti városrész és a Lvov-Kertváros 150—150 szemé­lyes óvodája: az Acsádi úti 20 A neves Paulay család bara­nyai ága a helyi postamozga­lom fellendítésében szerzett el­évülhetetlen érdemeket. A Pau- layak e téren végzett tevékeny­ségéről dr. Kamody Miklós szá­mol be a Posta című szaklap­ban. Elmondja, hogy az észak­magyarországi posták múltjának kutatása során több ízben is rábukkant e neves családra, de igen fontos dokumentumok­hoz jutott dr. Paulay Gusztáv és Paulay Anna révén is. A Paulay név mindenek előtt a magyar nemzeti színjátszás hőskorával kapcsolódik össze. Paulay Ede, aki 1863-ban szü­letett Tokajon, a Magyar Nem­zeti Színház igazgatója és az első európai színvonalú ma­gyar rendező volt. 1863-tól, a Szinitanoda alapításától kezdve annak tanára és titkára, majd az ebből alakult Színművészeti Akadémia első igazgatója 1894-ben bekövetkezett halálá­ig. Itt szabadon gyümölcsöztet- hette rendezői, drámaírói és dramaturgiai képességeit. A Paulay család másik két ága, a baranyai és a márama- rosi a postás mozgalomban te­vékenykedett. Amint azt dr. Kamody Miklós írja „ ... a család három ágának legré­gibb postásfoglalkozású tagja a baranyai ágon bemutatott Paulay József lehetett. Családi kapcsolat révén kerültek közel mindhárom ág leszármazottai a postai hivatáshoz.” Érdemes rövid pillantást vetni a baranyai ág tagjaira, amely­- 75 személyes napközis óvoda Barcson. Négy és fél millió költséggel épül Bar­cson az új napközis óvoda, ahol másik négy gyermekintéz­mény részére is főznek majd. A tervek szerint már az ősz­szel átadják az új létesítményt. és az Alkotmány úti 30 férő­helyes bővítéssel együtt. Különösen rózsásnak sehol sem mondható a helyzet, de a legaggasztóbb mégis a Kertvá­rosban, ahol pillanatnyilag egyetlen 150 személyes óvoda működik, s így négyszáz gyer­meket kénytelenek visszautasí­tani. Itt különösen fontos lenne az új létesítmény elkészülte. A megyei képet tekintve már kedvezőbb a helyzet. A három város és a többi települések óvodái nem egységes időpont­ban, de a közeljövőben kezdik meg a jelentkezések számbavé­telét. Innen csupán egy kis előzetes: az adatok szerint Ba­ranyában, Pécset leszámítva 12 ezer óvodáskorú gyermek él, s ezek közül csaknem 6900 jár óvodába. Jelenleg nyolcvankét településen megközelítően száz óvoda áll rendelkezésre, s ez az országos átlagot tekintve előkelő helynek számít. A me­gye óvodafejlesztési programja szerint őszre elkészül a szalán- tai 50 és a szigetvári 75 sze­mélyes létesítmény is. Sajnos még mindig nem vehetik birto­kukba az óvodát a gyerekek Borjádon és Geresdlakon. Az előzetes felmérések szerint kö­rülbelül a férőhelyek egyharma- da szabadul fel, s így az idén 2,5 ezer gyermek léphet a kis­csoportokba. A szempontok Végezetül néhány szó az óvo­dai felvételi bizottság elbírálási szempontjairól: előnyben része­nek feje Paulay József volt. 1826-ban született Szekcsőn (ma Dunaszekcső). 1836 és 38 között Laskafalu, 1864 és 66 között pedig Baranyavár posta­mestere Ifjabb Paulay József, a család másik tagja ugyancsak Szekcsőn született és öt alka­lommal, mint Laskafalu posta­mestere tevékenykedett. 1848— 49-ben, a szabadságharc ide­jén azonban Eszéken találjuk, ahol a helyi nemzetőrség pa­rancsnokaként szolgált. Az újabb tag Paulay Ede — nem azonos a rendezővel — bara­nyai ágból származik, de már a szekszárdi postán mesterhe­lyettes. S végül Paulay Kornél 1908-ig a Tolna megyei Zom- bán, míg Paulay Eleonóra, Stróbl Ferencné Laskafalun volt postamester. SPILLER. AZ ÖRÖK KISEMBER Taxi áll meg néhány perccel este hét óra előtt a Madách Kamaraszínház­nál. Az utas pénzt keres­gél; majd felhúzott váltak­kal szinte bocsánatot kérve, hogy él, utat keres a mű­vészbejáróhoz. „Megjött a Spiller” — kúszik végig az emlékek mosolya a vára­kozó tömegen. Az Egy óra múlva itt vagyok tv-film epizódfigurájának ala­kítója Gyenge Árpád, akár az anyakönyvét is kijavíttathatná, mert ő már csak Spillerkém ma­rad. Ezúttal pedig Molnár Fe­renc Egy kettő három című da- dabjában Cleon szerepét játsz- sza. Epizód­szerepek? Gyenge Árpád népszerű szí­nész, s az volt már a Spiller alakítás előtt is. Azonban az Egy óra múlva itt vagyok-ban típust teremtett, a minden áron élni akaró, csimpaszkodó, akár az elvtelenségig is elmenő kis­ember típusát, aki a bűneiért a „nagyokra” hárítja a felelős­séget. Csaknem harminc éves mű­vészi pályafutása alatt epizód­figurák alakításával vívta ki az elismerést és a Jászai-dijat is. Fellépése előtt az öltözőben beszélgetünk: — Bizonyára nagyon sokan kételkednek, ha azt mondom, hogy én már a pályám elején sem a főszerepekért küszködtem. Egyetlen nagy álmom talán a Tiborc alakítás volt. Ez sikerült is, éppen Pécsett, az 1945—46- os évadban, de elégedett vol­tam a rám osztott szerepekkel más színházaknál is. Egyébként talán bizonyítóbb erejű, ha azt mondom, hogy 1950 óta vagyok a Madách Színház társulatá­nál! — A magyar színművészet már a század eleje óta nagy­szerű epizódszinészek sorát ne­velte ki, s ez a jó hagyomány napjainkban is folytatódik. A külföldi vendégrendezők a maximális elismerés hangján szólnak róluk. Mégis, nem há­látlan feladat egy életművet feltenni erre? — Szerintem nem az, leg­alábbis ami a közönséget il­leti. Tapasztalatom, hogy a né­ző minden esetben hálás a kis­ember alakítójának, hiszen a szerepben a maga vonásaira is­mer. Van egy „szállóige": a fő­hősre csak a kritikus figyel! Nem „savanyú a szőlő”, de az epizód szerep alakítójának legtöbb esetben percek alatt kell mindazt elérnie, amit a fő­szereplő majd egy óráig készít­het elő. Színre hívja a hangosbemon­dó, Cleonnak jelenése van. Fá­radt mosolyt biggyeszt arcára, vékony alakján még jobban meglötyögteti a ruhát, s a ja­pán kávéház kimustrált rókája rövid idő alatt kétszer hoz tiszta poént. Közben eszembe jut, hogy Shakespeare Hamletje második sírásójának alakításakor az an­gol színházi szaklapok hetekig cikkeztek Gyenge Árpád nagy­szerű portréteremtő színészi ké­pességeiről. Gyenge Árpád, akit a kolle­gái csak Árpikámnak szólíta­nak, kapós színész. A színházon kívül filmek, tv-játékok tucatjai­hoz szerződtetik. Az idei SZŰR talán legnépszerűbb alakjaként ismét, mint Spiller fakasztott hahotára százezer embert. — A kisember anatómiáját ön elsőkézből adhatná, meny­nyiben változott ez a fogalom napjainkra? — A mának is megvan a maga kisembere, csakhogy tar­talmában és miliőjében egé­szen más. A legnagyobb kü­lönbség talán az, hogy nem ki­szolgáltatott. Gátlásai, valamint „örökölt” tehetetlensége azon­ban továbbra is él. Amikor ját­szom, erről szeretném leszok­tatni az „illetékeseket", ha kell, a szatíra, vagy épp a tragédia eszközeivel. Kisembert alakíta­ni nagyon nehéz, azonban ha ez mégis a nézőtérről könnyed­nek tűnik, akkor jól dolgoztam! Főszereplői A Molnár Ferenc-darab be­fejezése utón egyedül mara­dunk az öltözőben. Szinte rá- csuklik a székre. Két és fél nap­ja nem volt otthon, mert Bach filmben forgat, s holnap újra felvétel lesz. Az alkoholos vatta csak a festéket törli le, a fá­radtság, ráncok valódiak. Még a színésztársai közül is csak kevesen tudják róla, hogy a fe­lesége súlyos beteg. A Színházi lexikon írja Gyen­ge Árpádról: „Számos karakter szerep figyelemre méltó meg­formálása fűződik nevéhez. Al­kata elsősorban az elesett, vé- konydorfgájú, rokonszenves, ki­csit hamiskás karakterek tolmá­csolására teszi alkalmassá.” Negyedszázados művészi pálya után hozzátehetjük: főszereplői rangban. Füzes János AZ EIVRT SORIANA GÉPGYÁRA betanított munkára dolgozókat felvesz forgácsoló, valamint lakatos szakmákba Jelentkezés: EIVRT Sopiana Gépgyára D Pécs, Szalai A. u. 8. Üzemgazdasági osztály. A postás Paulayék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents