Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-09 / 156. szám
Lavamat, avagy korszakváltás a mosógépgyártásban Pécs és a Dél-Dunántúl földgázra vár... Á NIH elismerte Pécs gázgondjait Venfáglátás, vendég látás Hajdú szuper- autó- mata pult alól Mit mondanak Tégláson ? Vihar a mosógépben! A Hajdú szuperautomata, amelyre eddig sóvárogva, ami pedig az árót (a gép beszereléssel együtt csaknem tízezer forintba kerül) illeti, egyszersmind hüle- dezve néztünk, s amellyel akárcsak egy évvel ezelőtt is tele voltak a kirakatok, a televízióban naponta reklámozták, nos, ez a mosógép eltűnt az üzletekből, most a pult alól adják. Egyesek tudni vélik, a jugo- szlávok felmondták a közös gyártást. Vajon mi az igazság? Elutaztunk Téglásra és a Hajdúsági Iparművekben személyesen jártunk utána a dolognak. ; Lekezelik %az of ászokat Tudni kell, a legkorszerűbb mosógépek ma a világon a forgódobos mosógépek. Négyöt kiló ruha fér el bennük, a készülék vizet melegít, adagolja a mosóport, beállítható a különböző textiliókra, önműködően kikapcsol, tehát felügyelet nélkül dolgozik, ami fő, kíméli a ruhát. Ezt testesíti meg a Hajdú szuperautomata is. A HIM okos és ügyes húzást csinált,amikor kooperációba lépett a jugoszláviai OBOD céggel. Miből indultak ki? Abból, hogy a viszonylag drága mosógépből eleinte úgyis csak néhány ezer darabot tudunk eladni, nem érdemes tehát berendezkedni a saját gyártásra, ahhoz túl kicsi a hazai piac. Ezért alkatrészeket szállítottak a jugoszláv gyárnak, cserébe alkatrészeket kaptak, s ezekből itthon évente 10—15 ezer szuperautomata mosógépet szereltek össze. Mindezt különösebb beruházás nélkül. Mellesleg — kis kitérőként — a mosógép olasz licensz. Ezzel kapcsolatban Novotni Lajosnak, a HIM fejlesztési vezetőjének egy finn véleményt idéztünk, miszerint a kérdéses olasz mosógép már nem éppen a legkorszerűbb, úgymond lefutott típus. Novotni Lajos: Az olasz árut a többi nyugati országban kissé lekezelik. Oktalanul. Az olasz tömeggyártás rendkívül fejlett, amerikai módszerekkel dolgoznak. Termékeik megbízhatóak, jó átlagminőség, így a Hajdú szuperautomata is a világpiacon jó közepes gépnek számít. Csak annyi a küErre kell tehát felkészülni, s ebben az irányban a HIM, már a patthelyzet előtt, komolyat lépett. S anélkül, hogy a jugoszláv kooperációt feladnák. A Hajdúsági Iparművek a nyugatnémet AEG Telefunken gyártól 6,4 millió forintért megvásárolta a Lovamat mosógép licenszét. Ez a gép ugyanazt tudja, mint a Hajdú szuperautomata, viszont nagy előnye, hogy alkalmazkodik a házgyári lakások méreteihez, tehát kisebb, úgy is hívják, helytakalönbség, hogy a finnek jóval drágább gépeket gyártanak. Mi is tudnánk ilyet, ha lenne fizetőképes kereslet. Mt tartozunk De térjünk a tárgyra. Mi van a jugoszláv kooperációval? Tudni kell még, a mosógép értéke 140 dollár, ebből 116 dollárnyit a jugoszlávok gyártanak, s csak 24 dollárnyit mi. Az arány tehát: 1:4,8. Ami azt jelenti, hogy nekünk csaknem 5 egységet kell szállítanunk, hogy cserébe egy szuperautomatára való alkatrészt kapjunk. Ez eddig ment szépen is, a HIM csak "arra vigyázott, hogy hosszú távon nehogy mínuszba kerüljön. Eddig többnyire pluszban is voltak, most viszont fordult a kocka, ők tartoznak a jugo- szlávoknak, mégpedig 900 ezer dollár értékű alkatrésszel, amit viszont nem tudnak kiegyenlíteni, mert nem kell az alkatrészük. Az történt ugyanis, hogy a jugoszláv piacon súlyos értékesítési gondok keletkeztek, felhalmozódtak a mosógép készletek, mire a jugoszlávok csökkentették a termelést. így most a raktárukon is van magyar alkatrész, további szállítást nem kérnek egyelőre. Ugyanakkor ők is szívesen adnának alkatrészt, de a HIM sem kér, hiszen akkor méginkább eladósodna. Erre szokták mondani: patthelyzet. A helyzet mégsem teljesen reménytelen. A belkereskedelem idei igénye 15 ezer szuperautomata, ennek harmadát — 5 ezer darabot — szállítani tudja és fogja a HIM. Ebből viszont látható, ha még tekintélyes nagyságrendekről nem is beszélhetünk, az igények megvannak. A jövő pedig mindenképpen a forgódobos automata mosógépeké. EzzeJ kapcsolatban a HIM-ben rámutatnak, ha folyamatában lassabban is, de itt is ugyanaz a tendencia fog lejátszódni, mint a hagyományos mosógépek esetében, (me a táblázat, a mosógép-ellátottság hazai fejlődésének mutatószámaival : A háztartások százalékában 15 % 38 o/0 72 % 98 0/0 rékos automata. Ez lesz a jövő magyar mosógépe, (a teljes automata tervezett ára: 7—8 ezer, a centrifuga nélküli automatáé 5—6 ezer forint), amelyből évente 100 ezer darabot gyártanak, természetesen exportra is, A nyugatnémetek részt vesznek a gyárrész felépítésében és az emberek kiképzésében. A beruházás már meg is kezdődött, 1977-ben beköszönthet a „La- vamat-korszak”. Miklósvári Zoltán Az országos földgáz távvezeték rendszer 1980-ig szóló fejlesztési térképén fehér folt a Dél-Dunántúl. Az ötödik ötéves terv időszakában megépítésre tervezett vezetékek között — a térképen szaggatott vonallal jelölve — szerepel az ül- lés—Baja—Pécs távvezeték is. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt megrendelte az Olajtervnél az üllés—Baja— Pécs földgázvezeték tanulmány- tervét. A vezeték nyomvonalterve a program keretében elkészült, s Pécsett kijelölték az átadóállomás helyét. Eredetileg két változat szerepelt a tervekben: az egyik szerint a távvezeték Ullésről indulva Baja térségén át Szekszárdot érintve haladt volna Pécsre, a másik szerint nem Szekszárd felé, hanem Mohácsot érintve érkezne a vezeték Baranyába. A tervezők végül is az utóbbi változat megvalósítását tartják célszerűnek. A Nehézipari Minisztérium legutóbbi állásfoglalásában elismerte Pécs gázgondjait, de hogy a vezeték az ötödik ötéves tervben megépül-e, az a népgazdaság teherbíró képességétől függ. A város várja a földgázt. Az évek óta folyó és a még néhány évig tartó vezetékrekonstrukció többek között — az egyébként is szükséges vezeték- cserék mellett — ennek jegyében folyik. Megkezdődött Pécsett a gázkészülékek földgázra való átállítása is. Pécsnek és a Dél-Dunántúl- nak nagy szüksége lenne a földgázra. A már üzemelő távvezetékek mentén — a gázenergia segítségével — a régebben jelentéktelen területeken megindult a nagymértékű iparosodás. Mezőgazdasági üzemek technológiai és fűtési igényeinek kielégítésével évtizedes problémákat tudtak megoldani. De van példa arra is, hogy a távvezeték nyomvonala mentén új ipari üzemek épültek élve a kedvező energiaforrás adta lehetőségekkel. Arról pedig mi is többször írtunk, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl egyes területei iparfejlesztési gondokkal küzdenek, s hogy például a magyarországi alsó Duna-szakasz iparfejlesztésre kijelölt terület. A földgáz pedig Mohács térségében vezetne át. A hosszú távra szóló, regionális méretű területfejlesztési tervek alapjainak kialakítása már megkezdődött. A tervezésnél pedig szükség lenne annak ismeretére, hogy a tervezők számolhatnak-e a régióban a földgázzal, mint energia- forrással. M intha túlságosan is könnyedén napirendre tértünk volna a pécsi belvárosban sorra bezárt vendéglátóhelyek ügye felett, lapunk is többnyire csak arra szorítkozik, hogy időnként hírt ad az átalakítási, felújítási munkálatokról. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy az újságírónak, aki egyszersmind újságolvasó és vendég, ne lehetne külön véleménye az egész ügyről. Közismertek a pécsi belváros közétkeztetési gondjai. Egy harmincezres mezővárosnak is különb bisztrója (vagy bisztrói) van, mint az ötször akkora Pécsnek, amelynek egyáltalán nincs, legalábbis olyan, amilyen kellene, s ez így van már hosszú évek óta. Nos, sorra bezárt az Elefánt, a Tourist, a Borostyán, a Dózsa-klub, a Kazinczy. Kü- lön-külön mindegyiknek megvolt az indoka a bezárásra, ám együtt szemlélve a dolgot, megkockáztatnám a kérdést, vajon akik a város ellátásáért felelősek, miért nem figyeltek jobban oda, s miért hagyták, hogy így összejöjjenek a bezárások? Amikor az üzemi vendéglátó székháza megroggyant, bezárták a forgalmas Kazinczy éttermet, s ide költöztették az adminisztrációt. Úgymond, ez volt a legkézenfekvőbb megoldás. Hát nem! Nekem egészen más jutott eszembe, és sokkal kézenfekvőbbnek találtam volna, ha például egy üres tanácskozó teremben (ott van például a Járási Hivatal nagyterme), vagy egy azóta üres iskolában szállásolták volna el a fedél nélkül maradt adminisztrációt. Vagy másutt, de nem pont az étteremben. Vajon a város fontos érdeke miért akad fenn a korlátokon? Kezdetét vette a sörmizéria, pedig még el sem kezdődött a nyár. Persze, a sörből, ha nem is így mondjuk, de ez van, vagyis keretgazdálkodás. Ezt tudjuk. Azt viszont már kevésbé tudjuk megérteni, hogy sok helyen még ezt a kevés sört sem hűtik le kellően. Mi lesz akkor a tikkasztó nyárban? Azt például már tudjuk, a HDN is hírt adott róla, a Balaton-par- ton katasztrofális helyzetre számíthatunk: nem lesz hűs az üdítőital. Az ok: az elmúlt télen nem volt jég a tavon, üresek a jégvermek. Nem volt jég, nincs jég. Hát persze, nem is lesz, ha májusban is arra várnak, hogy befagyjon a Balaton. Műjég már nincs is a világon? És hát a folyók sem fagytak be? Válasz nincs, legfeljebb még egy fohászt ereszthetünk meg: vajon mikor érjük már meg, hogy szakmai minimumkövetelményként kezeljék a sör és más üdítőitalok hűtését? A témánál maradva, végül egy bosszantó szűkmarkúságról. Kollégám vasárnap délben, strand után betért a bajai Fehér Hajóba, ahol is közölték vele, nincs pécsi sör, se csapolt, se üveges. Tudni kell, az üzletet az ottani vendéglátó és a Pannónia Sörgyár közösen üzemelteti, s hogy a söröző megnyitását annak idején mi is üdvözöltük, azzal, hogy az ilyen közösség mellett megvan a garancia arra, hogy mindig tartanak friss sört, mi több, többféle sört. De nem volt pécsi sör. A Fehér Hajóról jut eszünkbe, a mi vendéglátónk és a Mecsekvidéki Pincegazdaság is ígérte, az Irányi • Dániel téren lévő borozó helyén az idegen- forgalmi érdekeket is szem előtt tartva, Pezsgőbárt fog kialakítani, szintén közös üzemeltetésben. Minderről már tavaly hírt adtunk. Azóta egy mukk sincs, hogy lesz-e Pezsgőbár. Kár. Szoktuk mondogatni, ha nem is vagyunk olyan gazdagok, nincsenek fényűző vendéglátó helyeink, el tudjuk kápráztatni a legkényesebb ízlésű külföldi vendéget is a magyaros vendégszeretettel, a figyelmes felszolgálással, nem utolsó sorban a magyaros ízekkel. így van. Otthonról tudjuk, a rántott leves is lehet felemelő, ha ízletesen készítik el, mosolyogva tálalják. Ám közel sem vagyok így megelégedve sok vendéglátói konyha ízeivel. Itt vannak például a fűszerek. Dicsekszünk a magyar szakácsművészet világhatalom. Melyik? Az, ami a Gundelben, a Gellért Szállóban, meg a magyar szakácskönyvekben van. Na és az egyre szaporodó pécsi maszek vendéglőkben, melyekben, ha nem is hajde nagyok az adagok, nagyon ízletes ételekkel szolgálnak. Egyben ez is a titkuk, hogy olyan szépen felvirágoztak. Nem ám így sok vendéglátó helyünkön, egyes üzemi konyhákról nem is beszélve. Mintha csak kizárólag a paprikát, a sót és a borsot ismernénk. (Mellesleg ezek sincsenek mindig kinn az asztalokon.) Bizony, sokszor van úgy, hogy mindössze egy szem babérlevélen múlik az ételben a vendéglátás babérja. Nem tudom, mennyire van baj a szakértelemmel. Mindenesetre elgondolkodtató, sok-sok szakmának, de még a kutya- tulajdonosoknak is van egyesületük, ahová a szakmabeliek összejárnak, ám arról még nem hallottam, hogy a vendéglátósok, elsősorban is a szakácsok a szakmai szeretettől fűtve, egyesületbe tömörülve, rendszeresen összejöttek volna, kicserélni tapasztalataikat — mitől is legízesebb az étel? Mert a normától még nem az. Volnának még sirámaim, de hagyjuk. Azaz ne hagyjuk. írjuk meg mindig kifogásainkat, ha úgy érezzük, csupán vendég látásban volt részünk, nem pedig vendégül látásban. Erre mindenütt rendelkezésre áll a panászkönyv, ne restelljünk beleírni. (—mz—) Dexion Salgó DEXION SALGÓ Még mindig a legolcsóbb, leggyorsabban össze- és szétszerelhető, legpraktikusabb raktári állvány. DEXION SALGÓ Alkalmazhatók mind a nagy súlyú, terjedelmes áruk, mind apró cikkek tárolására. Forgalomba hozza: TITAN KERESKEDELMI VALLALAT, Pécs, Megyeri út 59. sz. Kapható: KÖZÜLETI BOLT, Pécs, Lenin tér 6. NYITVA: 8—15 ÓRÁIG. KERESKEDELMI VALLALAT így néz ki a HIM-ben egy korszerű szalag
