Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-07 / 154. szám
\ Minden szakszervezeti beutaló sarkában van egy szám. Nem túl nagy, nem túl hivalkodó, — de tapintatosan felhívja a figyelmünket arra, hogy az állam jócskán a zsebébe nyúl azért, hogy kényelmesen, gondtalanul, és főleg olcsón tölthessük szabadságunkat .. . Ez a szám ezer forinton felül van, önmagában is szép summa — de akkor lesz igazán tekintélyes összeg, ha összeszámoljuk, hogy egy-egy esztendőben hány ember üdülhet — állami „segédlettel". A SZOT-üdültetés összkiadásai 1974-ben 435 milliárd 622 millió forintra rúgtak, s ezeknek a költségeknek csak igen-igen csekély hányadát fizették a pihenő dolgozók és családtagjaik. Az elmúlt esztendőben egyébként 375 ezer ember pihent a SZOT kulturált, szépen berendezett üdülőiben . . . Természetes... Érdemes egy kicsit tovább időzni a számoknál, mert így összesítve0 ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, — pedig így „mutatnak” igazán, s így tudjuk igazolni, hogy a mostanában mór oly természetesnek vett szakszervezeti üdültetés érdekében mennyit áldoz az állam. Tulajdonképpen úgy is felfoghatnánk, mint fizetés kiegészítést, természetbeni juttatást, valamiféle prémiumot, amit jó munkával el lehet érni .. . A számok tanúsága szerint a szervezett szakszervezeti üdültetés igen nagy fejlődésen ment keresztül létének negyed- százada alatt. 1949-ben, a szervezett szakszervezeti üdültetés első esztendejében összesen 85 ezer gyermek és felnőtt pihenhetett szakszervezeti üdülőkben. Elég ezt összehasonlítani a mostani 375 ezres adattal .. . A felmérések szerint a huszonöt év alatt majd hatmillió gyermek és felnőtt üdült, - az ország telies lakosságának több mint a fele . . . Aki már üdült a SZOT segítségével, annak nem kell bizonygatni, hogy ezek az üdülők nem valami harmadrendű „szálláshelyek", hanem igen jól felszerelt, szállodai szintű, sokoldalú szolgáltatást nyújtó pihenőhelyek. — amelyek az or- száq legszebb vidékein találhatók. A statisztika szerint az üdülők az összes költségnek csak 28%-ót térítik... És még egy érdekes szám: 6582 ember áll készenlétben, hogy gondtalan pihenésünket elősegítse, — eny- nyi az üdülőkben alkalmazott dolgozók száma . . . Üdülés, beutaloual Negyedszázad alatt hatmillióan pihentek a SZOT üdülőiben... A hőskor 26 esztendővel ezelőtt, 1949-ben volt: ezen a nyáron államosították az ország valamennyi szállodáját és penzióját, — tulajdonképpen ez teremtette meg az alapot a szervezett szakszervezeti üdültetés beindításához . . . Az akkori állapotokat természetesen össze sem lehet hasonlítani a maiakkal, — viszont az akkori kényelmetlenségeket feledtette a lelkesedés és az öröm. Az államosított épületek berendezése még igencsak hiányos volt, a korábbi tulajdonosok igyekeztek a mozdítható holmikat átmenteni. Vintze Ernő balatonlellei üdülővezető arra is emlékszik, hogy az üdülők többségében még „csikótűzhelyen" sütöttek, főztek, s az is megtörtént, hogy az első turnusban üdülőknek egy jó ideig nélkülözniük kellett a tolipárnát . . . Hol, milyen módon? Az élelmezést a legtöbb helyen jól megszervezte ugyan az üdülők akkori gazdája, a Fürdők és üdülők Nemzeti Vállalat, de nemegyszer megtörtént, hogy maguk a beutaltak kutyagoltak a közelebbi-távolabbi piacokra, hogy beszerezzék a szükséges élelmet. Természetesen csak egyetlen menüt kínáltak, — de az akkori üdülők és alkalmazottak visszaemlékezései szerint a konyhára már akkor sem lehetett panasz. Vaságyak, teremnyi szobák, tengernyi gond, és mégis szép volt ez a hőskor, — mert elkezdődött, elkezdődhetett valami... Az egyes szakszervezetek az 1949-es időszakot megelőzően is igyekeztek valamilyen formában támogatni a dolgozók pihenését, — de ez nem szervezett formában történt — és ösz- szehasonlíthatatlanul kisebb kedvezménnyel alig néhány ember élvezhette. .. Az akkori csodálatos paloták, kastélyok, szállodák, penziók azóta mór jócskán megöregedtek, fenntartásuk, korszerűsítésük hatalmas összegeket emészt fel minden esztendőben. És hogy mennyire nem filléres kiadásokról van szó, arra ismét a statisztika a bizonyíték: 1973-ban összesen majdnem 90 millió forintot költöttünk az üdülőépületek és azok berendezéseinek korszerűsítésére, felújítására. Néhány üdülőről pedig le kellett és le kell mondani, — amelyek már olyan állapotban vannak, hogy kár lenne egy fillért is költeni, „olcsóbb" ha újat, modernet építenek helyette. Épülnek is az újak, majd minden évben hírt adhatunk egy-egy minden igényt kielégítő újabb SZOTház megnyitásáról. A felnőtt üdülőkben és a családos üdülőkben 1964 óta — ettől az évtől számítják az üdülőépítés fellendülését - több mint ötezerrel több „új hely” van, több mint másfél ezerrel több „gyermeküdülőhely" az újonnan épült üdülőkben, és kétezernél is több „új helyet” teremtettünk a SZOT gyógyüdülőiben. Az építési költségek nagy részét, — megközelítően a felét — a szakszervezetek vállalták, vállalat- és SZOT- kooperációban épült az új üdülők 21,9 százaléka, — a többi állami támogatással készült el. Csak néhány a közelmúltban épített ismertebb üdülők közül: Hajdúszoboszló, Debrecen, Siófok, Sopron, Gyula, Bala- tonlelle, Budapest.. . Arról megint csak vajmi keveset tudunk, hogy az üdültetésnek hányféle formája, módja van, — pedig meglehetősen gazdag lehetőségek közül válogathatunk — belföldön és külföldön is. Külföldre elsősorban csereüdültetést szervez a SZOT. Ilyen cserekapcsolataink vannak Olaszországgal és Ausztriával is. De üdülhetünk külföldön turistaszinten is: ez annyit jelent, hogy az illető nem egy helyen, egy városban, üdülőben tölti az idejét, hanem több üdülőben, több város érintésével. Ezek lényegében olyanok, mint az IBUSZ- utak, — azzal az egyáltalán nem elhanyagolható különbséggel, hogy lényegesen kevesebbe kerülnek. A magyar üdülők legtávolabbi pontja: Mongólia. Ide minden esztendőben elutazik egy tizenkét fős csoport, hogy ott nézzen körül. A SZOT két üdülőhajója nyáron mindig úton van, a Dunán jár „felfelé is, lefelé is" — szakszervezeti beutaltakkal. A zordabb napokon viszont szállodává lép elő a hajó: így oldják meg a vidékiek budapesti üdültetését. Az IT szellemében A tavalyi évtől a SZOT-hoz tartozik az ifjúmunkások és a szakmunkás-tanulók üdültetése Június első hete, ha esik, ha fúj, az üdülés, az idegenforgalom aktualitásait juttatja eszünkbe. A Minisztertanács is, egyebek mellett —, az ifjúsági turizmus helyzetét és lehetőségeit tekintette át. Érdekes módon még a KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozás is, amely Budapesten folyt a héten, a tartós fogyasztási cikkek és a szabad idő, a turizmust szolgáló áruk keresletének várható alakulásával foglalkozott. VAKÁCIÓ Miután pedig befejeződött a tanítás, 130 ezer kisiskolás készül táborozásra, „expedíciós" gyalogtúrák is indulnak, viszonylag olcsó nyaralási lehetőségeket ígér a fiataloknak az Express Iroda is. Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes a bel- és külföldi utazások tömeges voltáról szólván pedig azt fejtegette, hogy miután a gépkocsik száma meghaladta a félmilliót, a motorkerékpároké a háromnegyedet, életelemünkké lett a hely- változtatás és bár igyekszünk időben és térben széthúzni az üdülés évadját, a „sláger” még a nyári Balaton. Minden esetre jó, hogy bizottság alakult a tóparti sportélet fellendítésére (rá is fér a fellendülés!), és hogy — a Siótur ígérete szerint — bőven lesz szórakozásban részük az üdülőknek. A TIZEDE KULTÚRÁRA Különben is, miután sorra zárják kapuikat a „kőszínházak", a nyári színházakra terelődik a figyelem, nem véletlenül a szentendrei theátrum- ról, a szegedi játékokról, a martonvásári programról, a kis- várdai napokról a héten kaptunk tájékoztatást. Nagy érdeklődés kísérte az ünnepi könyvhetet is, a rendelkezésemre álló félidei mérleg több mint 8 milliós bevételt jelez. Az „államkasszából" sem kevés jut kultúrára. Az idén a nemzeti jövedelem csaknem 10 és fél százalékát használjuk fel kulturális célokra — jelentette ki Sarlós István, a választási nagygyűlésen. Lázár György miniszterelnök, főleg gazdasági fejlődésünk tényeire és a tennivalókra összpontosította mondanivalóját, Fock Jenő pedig erős hangsúllyal szólott a szénbányászat fontosságáról tatabányai beszédében. GÁZPROGRAM A gazdaságunk alakulásáról szóló tények egyébként — amelynek első négy havi adatai a héten jelentek meg — mindent összevéve, mintha nagyobb dinamizmust mutatnának a fogyasztás és az igények növekedésében, mint az ezt biztosító termelési eredmények és nemzetközi árucsere alakulásában. Jellemző az igények növekedésére, amit dr. Simon Pál nehézipari miniszter- helyettes mondott a gázprogram megvalósításáról. Az idén 117 ezer további háztartás kap palackos gázt, ezzel nem kevesebb, mint 1 millió 640 ezerre nő a pb.-gáz fogyasztók száma. KEVÉS A FÉLMILLIÓ IS A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítási törvény végrehajtását. Tájékoztatott erről a héten a SZOT is, miután szinte napok kérdése, hogy — július 1-től — bárki személyi igazolványa alapján igénybe vehesse az egészségügyi szolgáltatásokat. Hadd tegyek hát említést egy kötelezettségről is. Salgótarjánban tanácskozott a Vöröskereszt a véradásról. Félmillió ma a véradók száma. És akkor már egy idevágó nyári hírrel fejezem be a krónikát: fagylaltrazzia volt Békés megyében, 17 mázsát elkoboztak, hat üzemet bezártak. Jó lesz vigyázni, fagylal- tosok és — fagyizók! is, — az ifjúsági törvény szellemében. A SZOT erre igen sok módot talált - nyári és téli üdültetés, a legkülönbözőbb szaktáborok, nyaranta kollégiumok stb. . . De az ifjú szakmunkások külföldre is eljuthatnak szakszervezeti beutalóval: az NDK-ba, Csehszlovákiába, Romániába, a Szovjetunióba.. . A szakszervezet a csökkent munkaképességűekről és az állami gondozott gyermekekről sem feledkezik meg, — számukra is biztosítanak üdülési lehetőséget. A téli szünet idején ezer állami gondozott gyerek kikapcsolódását, pihenését tudják biztosítani. A gyermeküdülőkben, ahol gyógyüdültetést is végeznek, az idéntől ingyen kapják a gyerekek a könyvet — itt tanítanak is, méghozzá jól képzett pedagógusok, jól felszerelt iskolákban - nem kell száz kilométerekről cipelni a nehéz pakkot . . . A SZOT nemcsak a saját üdülőiben biztosítja a pihenést, — időnként bérel is helyet, szállodákat vagy egyéb üdülést- célra alkalmas épületet. Erre azért van szükség, mert az üdülők építése az igényekkel nem azonos ütemű, — pótolni kell a hiányzó helyeket. Ezért „veszik" meg egy időre a szombathelyi Claudius szállóból a 40 férőhelyet, ahová a nászutasokat irányítják, és ezért „kérik kölcsön" nyaranta a nyíregyházi Tanárképző Főiskola kollégiumát, ahol a családosok üdültetését végzik . . . Jutalom Ezzel természetesen korántsem értünk a végére a lehetőségeknek, — de a tényszerű felsorolás helyett inkább azokat az új szolgáltatásokat említenénk, amely azt bizonyítja: hogy a SZOT minden rétegre odafigyel. Néhány éve már sikerült megoldani nagycsaládosok üdültetését, - összenyitható a család létszámának megfelelően „tágítható" szobák — és most Leányfalun, Lellén, Sopronban és Mátraházán is kísérletbe kezdtek: a kisbabás szülők üdültetésével. Ott olyan körülményeket teremtettek, hogy a mamák pihenhetnek is, s a kicsit az otthon megszokott módon el tudják látni ... Az üdülés jutalom — a jó munka jutalma: évente a szak- szervezeti tagság majdnem 9 százaléka részesülhet a SZOT által nyújtott kedvezményben, - a vállalati és egyéb ledvez- ményeket is ide számítva évente a dolgozók húsz százaléka nyaralhat, — tehát tényleg alaposan meg kell nézni, kinek juttatjuk a kedvezményes beutalót. Az elosztás elvei precízen kidolgozotton, demokratikusak. A SZOT elnökségi állás- foglalásában többek között ez szerepel: elsősorban a nehéz fizikai munkát véqzőknek kell kapniok a beutalót, azoknak, akik több műszakban dolgoznak, előnyben kell részesíteni a nagycsaládosokat és a gyermeküket egyedül nevelőket... Az elvek szépek, de nem mindig sikerül a gyakorlatban is betartani ezeket az elosztási elveket. Pedig rojtunk is múlik, nekünk sem mindegy, hogy arra érdemes vagy érdemtelen embert ajándékozunk meq . . . Mert az elosztásról nem „fent- ről” döntenek, hanem mi magunk, - az alapszervezetekben. D. Kónya József HÉTVÉGE 0 Családi üdülés Balatonbogláron
