Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-07 / 154. szám

Dunántúli napló 1975. június 7., szombat 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Közlemény Púja Frigyes franciaországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) az enyhüiési folyamat további elmélyítése közös érdeke a vi­lág valamennyi országának és népének. A két miniszter külön hang­súlyt helyezett az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet fontosságára, mint az európai enyhülési folyamat összetevőjére. A tárgyalások je­lenlegi állását figyelembe véve, úgy ítélik meg, hogy valameny- nyi érdekelt fél számára ki­elégítő eredményeket lehetne elérni viszonylag rövid időn be­lül, ami lehetővé tenné az ér­tekezlet gyors, legmagasabb szinten történő befejezését Hel­sinkiben. A két miniszter kifejezés­re juttatta megelégedettségét és úgy értékelte, hogy a ma­gyar külüqyminiszter francia- országi látogatása hasznos hozzájárulás a magyar—francia kapcsolatok újabb fellendülésé­hez. Púja Frigyes meghívta Jean Sauvagnargues külügyminisztert hivatalos magyarországi láto­gatásra. A francia külügymi­niszter a meghívást köszönettel elfogadta. ♦ MOSZKVA: Moszkvában pénteken hivatalosan bejelen­tették, hogy július 8-ra össze­hívták a Legfelsőbb Tanács harmadik ülésszakát. + BELGRAD: Szerbia Legfel­sőbb Bírósága megerősítette két ellenséges tevékenységgel vádolt — egy külföldön mű­ködő csetnik szervezet tagjai­ként tevékenykedett — belgrádi lakosra kiszabott 5, illetve 3 évi szigorított börtönbüntetést. A két személyt, akik közül az egyik háborús bűncselekményért már 17 évet töltött börtönben, első fokon a belgrádi kerületi bíróság ítéite el. + LENINGRAD: Hivatalos, baráti látogatása befejeztével elhajózott Leningrádból a Col- bért francia cirkáló és a Le Normand őrnaszád. + MOSZKVA: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Holland Kommunis­ta Párt pénteken kezdődő XXV. kongresszusának. + PEKING: Az időszámítás előtti 17.—11. századból, a Sang-dinasztia idejéből szár­mazó régészeti leleteket, köz­tük egy bronzból készült, vas élű harci bárdot találtak a kí­nai régészek Pekingtől mintegy 250 kilométerre délnyugatra, jelentette a Zsenmin Zsipao. A lelet azt bizonyítja, hogy Kíná­ban már 3000 évvel ezelőtt is­merték a vasöntést. Huszár István Bukarestben Pénteken megérkezett Buka­restbe Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Huszár István a román főváros­ban tárgyalásokat folytat hiva­talos személyiségekkel az 1976 —80-as évekre szóló tervkoordi­nációs jegyzőkönyv aláírása céljából. KS D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Nagy-Britanniában a péntek koraesti adatok szerint a nép­szavazáson a közös piaci tag­ság mellett foglaltak állást. Képünk: egy londoni körzet szavazat számlálását mutatja, ahol ugyancsak az „igen” sza­vazatok voltak többségben. + BERLIN: Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke pénteken fogadta David Rocke­fellert, az amerikai Chase Man­hattan Bank elnökét. A vendé­get fogadta Horst Sindermann miniszterelnök is. Mindkét ta­lálkozón a leieket kölcsönösen érdeklő kérdésekről volt szó. David Rockefeller a nap folya­mán tárgyalt továbbá Oskar Fischer külügyminiszterrel, Horst Kaminskyval, az NDK Állami Bankjának elnökével és Helmut Dietrich-hel, a Német Külkeres­kedelmi Bank elnökével. + VARSÓ: A Trybuna Ludu, a Zycie Warszawy és a Zol- nierz Wolnosci kivételével va­lamennyi lengyel központi és vidéki napilap június 6-tól szep­tember 1-ig hetente csak öt­ször jelenik meg: pénteken­ként hármas számmal jut el az olvasókhoz. * MOSZKVA: Atekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter pén­teken a Kremlben tárgyaláso­kat folytatott Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnökkel és külügyminiszterrel, aki Jean luxemburgi nagyherceg kísé­retében Moszkvában tartózkodik. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Vasúti szerencsétlenség történt pénteken, a kora reggeli órák­ban a London és Glasgow közötti szakaszon. Nuneaton köze­lében kiugrott a sínekről egy gyorsvonat villanymozdonya és első két kocsija. A rendőrség szerint néhány utas életét vesztette. A roncsok közül eddig mintegy harminc sebesültet emeltek ki. A szerencsétlenség halálos áldozatainak száma délután Hétre emelkedett. A mentőosztagok megbizonyosodtak arról, hogy a roncsok között az eddigieken kívül még négy holttest van. Választási nagygyűlés a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (Folytatás az 1. oldalról.) utóbbi négy évben ismét nagy alkotásokkal gyarapítottuk nem­zeti vagyonúnkat, szebbé, gaz­dagabbá tettük népünk életét — húzta alá. — Ma még biz­tonsággal megállapíthatjuk, hogy — noha az elmúlt két évben nem várt nehézségek­kel is találkoztunk — népgaz­daságunk teljesíti a X. kong­resszus által kitűzött feladato­kat. Hozzáfűzte: társadalmi cél­jaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesz­tését azonban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha terv­szerű, és mind magasabb fo­kon szervezett munkával meg­teremtjük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt is, -hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi és anya­gi erőforrásaink okos kihasz­nálására. — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő nehéz­séget most az általunk nehe­zebben befolyásolható külső tényezők okozzák. Azokra a hatásokra gondolok, amelyek a tőkés világpiac oldaláról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliórdokat kitévő vesztesége­ket okoznak számunkra, mon­dotta. Majd arról beszélt, hogy az áremelkedés és a csere­arányromlás fő terheit az ál­lami költségvetés viselte, mi­vel a tőkés piacon megemel­kedett beszerzési árakat a ha­zai felhasználókra nem, vagy csak igen kis részben hárítot­tuk át. Ezzel elértük, hogy a tőkés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerűsé­gét. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a tőkés infláció nem lesz gyorsan múló jelen­ség, kedvezőtlen hatásaival eb­ben az évben és a jövőben is szembe találjuk magunkat. Ezzel kapcsolatban a minisz­terelnök kiemelte, hogy a Köz­ponti Bizottság 1974. decem­ber 5-i ülése gondosan ele­mezte a gazdálkodós változó nemzetközi és hazai feltétele­it, és nagy fontosságú hatá­rozatban jelölte ki a tennivaló­kat. A kormány a Központi Bi­zottság iránymutatásával össz­hangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás fel­adatait pedig részletes és konk­rét intézkedési programban határozta meg. Mint ismere­tes, a tervbe foglalt célok el­érésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szer­vezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk exportteljesítményeit; általá­nossá tegyük a pénzeszközök­kel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglévő tartalékokat és le­hetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, ho­gyan halad a Központi Bizott­ság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ez­után. —• Gazdaságunk az el­múlt öt hónapban is dinamiku­san fejlődött, az ipari terme­lés a tervezett ütemben nö­vekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. — A vállalatok számos intéz­kedést dolgoztak ki belső tar­talékaik feltárására, az ener­gia- és anyagtakarékosság fo­kozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendületesen folytatódik és új — a nép­gazdaság érdekeit jól szolgá­ló — célokkal bővült a szo­cialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azon­ban más, kevésbé biztató té­nyek is, melyek arra mutatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenben felel meg a köve­telményeknek. Ezek közé tarto­zik, hogy a beruházásokra és a jövedelmekre folyósított ösz- szegek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerőgazdálkodás javítá­sára még nem születtek meg­felelő intézkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkés orszá­gokkal folytatott külkereskedel­münkben a behozatal megha­ladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben elő­irányzott színvonalnak, sőt, azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk. — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mér­séklésével egyidőben az ed­diginél többet tegyünk, na­gyobb erőt összpontosítsunk a tőkés exportárualapok növelé­sére, versenyképességünk ja­vítására. Nemcsak ez évi ter­vünk teljesítése, de a követ­kező évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben at­tól függ, hogy mennyire le­szünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány első­rendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intéz­kedésekkel biztosítsa a nép­gazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a még­oly helyes központi intézkedé­sek sem helyettesíthetik a tár­sadalom cselekvő támogatá­sát, a vállalatok aktív és kez­deményező munkáját, a szo­cialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem köny- nyűek, de felelősebb, fegyel­mezettebb, tervszerűbb mun­kával, erőink összpontosításá­val teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározata, ezt kívánja népünk érdeke. Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámuta­tott: pártunk XI. kongresszusá­nak határozatai azt a felada­tot tűzik elénk, hogy a követ­kező, 1976—1980-as időszak­ban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növe­lésével alapozzuk meg a tár­sadalmi szükségletek kielégí­tését. A kongresszus határoza­ta a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számá­ra a legfőbb feladatot a haté­konyság növelésének meggyor­sításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerültek és lényegesen nehezebbé vál­tak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jö­vedelem növelését mindenek­előtt a hatékonyság, a munka­termelékenység emelésével biz­tosítsuk. — Más szóval a következő ötéves időszak gazdasági fej­lődésének szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés mű­szaki színvonalával, szervezett­ségének állandó javításával, a termékek minőségi jellemzői­nek a világgazdasági követel­mények szintjére való emelé­sével. — Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is kö­vetkezetesebben azokra a ter­melőágakra kell összpontosíta­ni szellemi és anyagi erőfor­rásainkat, amelyek megfelel­nek adottságainknak és jó fel­tételekkel rendelkeznek a nem­zetközi munkamegosztásba va ló aktív bekapcsolódáshoz. Mindez elengedhetetlen ah­hoz, hogy biztosítani tudjuk gazdasági növekedésünk kielé­gítő ütemét. — A hatékonyság növelésé­nek megalapozásával egyide­jűleg a tervezőmunkában meg­különböztetett figyelmet kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására, gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövet­kezett és felmérhető módosu­lásait figyelembe véve ez egy­részt azt jelenti, hogy a kö­vetkező ötéves terv időszaká­ban — de különösen az első években — a nemzeti jövede­lem növelésének egy megha­tározott hányadát nem fordít­hatjuk teljes egészében hazai célokra, hanem a csereará­nyok romlásából származó veszteségek megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly hely­reállítására kell tartalékol­nunk. Másrészt a mérsékelteb­ben növekvő belföldi felhasz­nálásban olyan elosztási ará­nyokat kell kialakítanunk, amely megfelelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen beruházások rendszeres emeléséhez. A elmondottakból az is következik, hogy az ötödik öt­éves terv időszakában is taka­rékos gazdálkodásra, a célok közötti rangsorolásra kell be­rendezkednünk. —- Az elkövetkező években tovább fog növekedni gazda­ságunkban a külgazdasági kapcsolatok amúgyis magas részesedése, ezért csakúgv, mint fejlődésünk előző idősza­kában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk, hogy fokozzuk a nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódásunkat — hangsú­lyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politikánk, a terme­lés szerkezetének korszerűsíté­sére irányuló törekvésünk, a tudományos és technikai for­radalom előrevitele hazánkban azt igényelik, hogy még szo­rosabbra fűzzük kapcsolatain­kat a KGST-országokkal, hogy minél teljesebben kihasznál­juk a szocialista integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg és foly­tatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. Bár ez a munka még nem fejeződött be, annyi máris bizonyos, hogy jelentős előrehaladást értünk el a tervek összehangolásában, fejlesztési céljaink megalapo­zásában. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbehoza­tal nagyobb hányadát tovább­ra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedez­zük. Az érdekelt KGST-orszá- qokkal együtt mi is bekapcso­lódunk azokba a közös erőfe­szítésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrá­sok feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővíté­sére, a szállítási hálózat ki­építésére irányulnak. így töb­bek között részt veszünk az Orenburgtól induló több ezer kilométeres gázvezeték, a uszty —ilimszki cellulózkombinát, a kijembajevi azbesztbányászati és dúsítókombinát létesítésé­ben. Rendkívül jelentős az a megállapodás is, amelyet a 750 kilovoltos nemzetközi villamos távvezeték-hálózat kiépítésére kötöttünk. E rendszer első ge­rincvezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő villamosenergia-impaTtot tesz számunkra lehetővé. — Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meg­határozó szerepe van a Ba­rátság olaj- és a Testvériség gázvezetéknek. A nagy hord­erejű megállapodások sorába tartozik, hogy 1985-ig meg­hosszabbítottuk a közismert ma­gyar—szovjet timföld-alumí­nium egyezményt. Nagyméretű termelési együttműködés elő­készítését kezdtük meg a vegy­ipar különböző ágaiban, így mindenekelőtt a petrolkémiá­ban, a vegyiszálak termelésé­ben, a gumiiparban. Tovább folytatjuk a járműiparban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kiala­kult kooperációs együttműkö­dést, és újabb területeket ké­szítünk elő a szakosítás és a kooperáció kibővítésére. — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki — fűzte hozzá. —• Arra van szük­ség, hogy aktívan és kezde- ményezően vegyünk részt a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésében, mert ez az útja annak, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolata­ink még tartósabbakká és kö­zös hasznunkra eredményeseb­bekké váljanak. Szólt arról is, hogy fejlesz­teni kívánjuk gazdasági kap­csolatainkat a tőkés országok­kal, és nagyobb súlyt akarunk helyezni az együttműködés bő­vítésére a fejlődő országok­kal. Ugyanakkor továbbra is fellépünk a még meglévő, nyílt és láthatatlan kereskedelmi akadályok, diszkriminációk el­len, a Nyugat-Európában ér­vényesülő mezőgazdasági pro­tekcionizmus megszüntetéséért. — összhangban eddigi po­litikánkkal, az ötödik ötéves terv időszakában is biztosíta­ni kívánjuk, hogy a szocialis­ta építés járjon együtt a dol­gozó nép életszínvonalának es életkörülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követel­ménynek tartjuk, hogy erősöd­jék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Egy­szóval, súlyt kívánunk fektet­ni a munkateljesítményeken alapuló reálkeresetek növelé­sére, a családi jövedelmek kö­zötti különbségek mérséklésé­re, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi vi­szonyok javulásával összhang­ban álló bővítésére. Célunk, hogy fenntartsuk a lakásépí­tés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények hálózatát. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította, hogy azok — a világban végbemenő pozitív változások eredményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak. Amikor terveink készíté­sekor számba vesszük mozgó­sítható erőinket, ma jobban ér­zékelhetjük, mint bármikor ko­rábban azt az óriási erőt, ame­lyet hazánknak a világban el­foglalt helye, a szocialista vi­lágrendszerhez tartozásunk je­lent. Ez meghatározza céljain­két és tennivalóinkat, szövet­ségeseinkhez és ellenségeink­hez való viszonyunkat. — A világfejlődés olyan sza­kaszba érkezett, amikor az eny­hülés a világpolitika fő irány­zatává vált, s a nemzetközi viszonyokat a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolatainak je­lentős javulása jellemzi. A szo­cialista orsfágok, a haladó erők ennek a folyamatnak az elmélyítésére, az enyhülés visz- szafordíthatatlanná tételére tö­rekszenek. Szívből üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a világ népei­hez, parlamentjeihez és kor­mányaihoz intézett május 9-i felhívását. Ez a felhívás olyan nemzetközi légkör és együtt­működés kialakítását szorgal­mazza, amely minden ország és nép számára megteremti a biztonságot. Egyetértünk az európai közvélemény képviselői­nek ez év áprilisában, Belgium­ban tartott második közgyűlése zárónyilatkozatával. Támogatjuk a közgyűlés állásfoglalását az enyhülési folyamat kiszélesítése és Európa békés jövője érdeké­ben. — A kedvező nemzetközi vál­tozások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség növekvő gazdasági, ka­tonai ereje, nemzetközi befolyá­sa, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódítá­sának záloga a szocialista or­szágok, a haladó erők egysé­ge, összeforróttsága. Az 'erő­viszonyoknak a szocializmus, a haladás javárd történő vál­tozása, a békéért harcoló nép­tömegek fellépése arra kény­szeríti a vezető tőkésországok uralkodó köreit, hogy az embe­riség sorsát érintő kérdésekhez nagyobb józansággal és reali­tásérzékkel közeledjenek. Meg­győző tapasztalatok tanúsítják, hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — így föld­részünkön is — kedvez a hala­dó erők küzdelmének. Befejezésül a Központi Bi­zottság és a kormány nevében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és szavazatukkal tá­mogassák a Hazafias Nép­front programját és jelöltjeit. A nagy tapssal fogadott be­széd után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents