Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-05 / 152. szám

1975. június 5., csütörtök Dunántúli napló 5 KÜLFÖLDI HÍREK KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Csütörtökön népszavazást rendeznek Angliában a közös piaci tagságról. Ebből az alkalomból szerdán sajtókonferenciát ren­deztek Londonban. A képen: jobbról Edward Heath és Roy Jenkins. Ford hazaérkezett Gerald Ford amerikai elnök szerdán hajnalban visszatért Washingtonba egyhetes euró­pai körútjáról. Az amerikai elnök Brüsszelben részt vett a NATO csúcsértekezletén, Mad­ridban a spanyol vezetőkkel tárgyalt az amerikai támasz­pontok kérdéséről, az ausztriai Salzburgban Szódat egyiptomi államfővel folytatott tanácsko­zásokat a közel-keleti rende­zésről. Útjának utolsó állomá­sa Róma volt. é- TEL AVIV: Szerdán haj­nalban a Szuezi-csatorna ke­leti partjának térségében be­fejeződött az izraeli csapatok részleges kivonása és fegyver­zeteinek hátratelepítése — je­lentette be Simon Peresz had­ügyminiszter. Az izraeli kor­mány hétfőn úgy döntött, hogy a nemzetközi víziút június 5-i megnyitása előtt végrehajtja ezt a katonai szempontból tulaj­donképpen csak jelképes lé­pést, annak reményében, hogy Egyiptom válaszul engedélyezi izraeli áru, illetve izraeli teher- hajók áthaladását a csatornán. + LISSZABON: Szerdán ko­radélután négynapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott Costa Comes portugál köztár­sasági elnök. ♦ NEW YORK: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára úgy határozott, eleget tesz az érin­tett kormányok meghívásának, hogy a spanyol közigazgatás alatt álló Nyugat-Szahara kér­désében személyesen és a hely­színen tájékozódjék az összes felek álláspontjáról — közölték a főtitkár környezetében. + SZÓFIA: Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a bolgár Minisztertanács elnöke szerdán reggel rövid látogatásra Moszk­vába utazott - jelentették be Szófiában. ♦ CALTANISSETTA: Szicíliá­ban fegyenclázadás tört ki: Caltanissetta város börtönében kedden este fellázadt három fogoly, s két börtönőrt túsz­ként hatalmába kerített. A túszok ejtésének pontos körül­ményei és a fellázadt fegyen- cek követelései egyelőre nem ismeretesek.-f ATHÉN: A görög parla­ment kedden törölte az alkot­mánynak azt a rendelkezését, amelynek értelmében Konsztan- tin volt király és családtagjai nem tölthetnek be köztisztsé­get, illetve nem választhatók be a parlamentbe. jogügyi szakértők szerint az alkot­mány szóbanforgó cikkelyének hatálytalanítása „elméletben" lehetővé teszi, hogy az ex- király visszatérjen Görögország­ba és részt vegyen a parla­menti választásokon.-é TOKIÓ: Műszaki-tudomá­nyos együttműködési program aláírására került sor Tokióban június 4-én a Sorento Böki Kai (japán egyesülés a szocialista országokkal való kereskedelem fokozására) és a Kulturális Kapcsolatok Intézete között. ♦ MOSZKVA: Szerdán Moszkvában találkozóra került sor Alekszej Koszigin szovjet és Sztanko Todorov bolgár mi- mszterelnök között. A kormány­fők tájékoztatták egymást a népgazdaságfejlesztési tervek teljesítéséről, és a két kommu­nista párt elvi irányvonalának, valamint a KGST-orszógok kö­zötti szocialista gazdasági in­tegráció kiszélesítésével kap­csolatos feladatoknak megfele­lően megvitatták a szovjet­bolgár együttműködés további fejlesztésének számos kérdését. + HELSINKI: Urho Kekkonen finn köztársasági elnök szerdán jóváhagyta azt a döntést, hogy szeptember 21-22-én idő előt­ti parlamenti választásokat tartsanak. Ezzel összefüggésben Kalevi Sorsa kormánya beadta lemondását. A kormány le­mondását elfogadták. Kekko­nen felkérte a jelenlegi kor­mányt, hogy ideiglenes jelleg­gel továbbra is lássa el teen­dőit. Kézenállási rekord Világrekordot állított fel kézenóllásban, illetve kézen- járásban Jimmy Certain 15 esztendős floridai kamasz: 27 másodperc alatt körülbe­lül 45,7 métert (50 yardot) tett meg kézenállva. E táybl- ságot 2,5 másodperccel gyorsabban tette meg, mint a kézenjórás előző világ­csúcs-tartója. Jimmy hétéves koráig gyermekparalizisben szenvedett, s csak azután tanult meg „lábon járni". + VARSÓ: Krakkóban kedd este ünnepélyesen megnyitot­ták a 12. nemzetközi rövidfilm­% fesztivált, amelyen 32 ország — köztük hazánk - 87 filmjét mutatják be. Ezeket több mint 200 beküldött film közül vá­lasztotta ki c nemzetközi zsűri. Választási nagygyűlés Budapesten és Tatabányán (Folytatás az 1. oldalról) között a legalapvetőbb kérdés­ben — ti. abban, hogy dolgozó emberek alkotta társadalmi ré­tegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelőeszkö­zökhöz való viszonyuk is azo­nos, hiszen mindkét tulajdon- forma a szocialista vis/onyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy béké­ben, létbiztonságban, növekvő jólétben, a kizsákmányolás ve­szélye nélkül, a művelődési le­hetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozzanak. Mind­ezt csak a szocializmus képes biztosítani a magyar nép ja­vára. — A szövetségi politika ha­tásfoka nagy mértékben függ attól, hogyan alakul a mun­kásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, felké­szültsége alapján elfoglalt he­lye, ereje. A felszabadulás óta a magyar munkásosztály szám­ban is megnőtt. És ami leg­alább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások po­litikai öntudata, szakmai felké­szültsége egyaránt nagy mér­tékben megnövekedett. A mun­kásosztályt a vezetőszerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe: egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal te­szi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és párt­je nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgon­dolásait valósítsa meg. A szö­vetségi politika kötelezi árra, hogy élénken felfigyeljen min­den olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez ' és programjának megvalósításá­hoz a dolgozó emberektől kap­hat. A marxista-leninista elmélet áthatja társadalmunkat, hatá­sától nem mentesültek azok sem, akik más ideológiai ala­pokról szemlélik a világ dol­gait. A párt segíti, de nem siet­teti és nem erőlteti ezt a fej­lődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvé­nyesül útmutatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ideológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű. — A szövetségi politikában jelentős a termelőszövetkezeti fejlődés útjára lépett paraszt­ságunk. Ma már egész gondol­kodásmódjában: politikai állás- foglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléleté­ben, a múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézeteket vall. — Kezdettől fogva jelentős volt a haladó gondolkodású értelmiségiek szerepe a fejlő­désben, az idők során felnőtt az értelmiségiek új generáció-' ja: pedagógusok, közgazdá­szok, mérnökök, orvosok, akik minden alapvető kérdésben egyetértő álláspontot képvisel­nek azokkal a társadalmi osz­tályokkal, amelyek őket felne­velték, s feladataikra felkészí­tették. Az emberiség jövője, az előttünk álló nagy lehetőségek természetessé teszik az értelmi­ségiek számára, hogy erősítsék, építsék az ő érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontako­zását szorgalmazó szocializ­must — mutatott rá Sarlós Ist­A nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Fock Jenő beszéde Tatabányán Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a tatabányai Népházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, dr. Kiss István, a Megyei Tanács elnöke és Havas Miklós, a megyei népfront- bizottság titkára. Szunyogh László, a Tatabánya városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő, Komárom megyei 1. számú választókerületé­nek országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. — Jogos büszkeséggel mond­hatjuk — hangsúlyozta Fock Jenő —, hogy a Népfrontnak az 1971. évi választások előtt meghirdetett programját, dol­gozó népünk alkotó munkája eredményeképpen, teljesítettük. Ez az időszak jó alkalom ar­ra is, hogy előretekintsünk, hogy az előttünk álló nagy fel­adatra összpontosítsunk. Ebben biztos iránytű számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politikája. A párt po­litikája a dolgozó nép érde­keit fejezi ki. A nép egyetér­tésének, bizalmának meggyőző bizonysága az a tény, hogy ez a politikai gyakorlat csaknem húsz esztendeje állja az idő próbáját. Éppen ezért a XI. kongresszus joggal megerősít­hette a Központi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az eddi­gi politikát folytatva, a jól be­vált úton haladjunk tovább a jövőben is. Ez persze nem azt jelenti, hogy mereven ragasz­kodunk mindenhez, amit ko­rábban elhatároztunk. Van, amit jobban kell csinálnunk, mint eddig. Ami bevált, azt folytat­juk, ami módosításra szorul, azt tökéletesítjük. — A kongresszusi határoza­tok következetes végrehajtásá­val biztosítani tudjuk gazdasá­gunk tervszerű fejlődését, az életszínvonal megalapozott emelését. Ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy kiemelt Szadat-interjú csatornanyitás előtt A Szuezi-csatorna újbóli meg­nyitásának előestéjén Anvar Szódat egyiptomi elnök inter­jút adott a libanoni tv-nek. Arra a kérdésre válaszolva, va­jon izraeli hajók áthaladhat­nak-e a csatornán, ha Izrael to­vábbi engedményeket tesz, az egyiptomi államfő leszögezte: „Ezt csak a genfi békeértekez­leten lehet eldönteni, mégpe­dig annak végső szakaszában, az összes felek jelenlétében. Ha Izrael teljesíti az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 242. ha­tározatából ráháruló kötele­zettségeket, mi is teljesíteni fogjuk a határozatnak ránk vonatkozó előírásait." További kérdésre válaszolva Szadat ki­jelentette, nem tartja valószí­nűnek, hogy Izrael megtámad­ná a Szuezi-csatorna övezeté­ben lévő városokat. „De a csa­tornavárosok elleni mindenfajta agressziót az ország szíve el­len elkövetett agressziónak fog tekinteni” — hangsúlyozta Sza­dat. — Válaszunk Izrael belső területei ellen fog irányulni, és Izrael tudja, hogy rendelke­zünk az ehhez szükséges fegy­verekkel." „Izrael nem akart békét és félt tőle — jelentette ki a to­vábbiakban Szadat. — De még ha akarná is a békét, kép­telen lenne boldogulni vele, mert a kormánya gyenge." Szadat élesen bírálta az amerikai szenátoroknak azt a 76 tagú csoportját, amely Ford elnökhöz intézett múlt hónapi üzenetében Izrael támogatását követelte. figyelmet fordítsunk munkánk­ra, mert ezután is csak azt oszthatjuk el, amit megter­melünk. A megye fejlődéséről szok­va kiemelte: a szénbányászat­nak Komárom megyében to­vábbra is jelentős perspektívá­ja van. Igaz, — mondotta —, a régi bányaüzemek termelé­se csökkent, de az utóbbi idő­ben végzett földtani kutatások szerint új bányák telepítésére alkalmas szénmezők vannak az észak-dunántúli szénmedencé­ben. Képviselői programjáról Fock Jenő a következőket mondotta: — Most, hogy a miniszter- elnöki teendők alól — saját kérésemre — a Központi Bi­zottság javaslatára az Elnöki Tanács felmentett, úgy gondo­lom, sokkal többet tudok majd — megválasztásom esetén — Tatabánya problémáival, az itt élő, a választópolgárok örö­mével, gondjaival foglalkozni. Ha már szóbahoztam nyugállo­mányomat, legyen szabad eh­hez két gondolatot hozzáfűz­ni: mint p Politikai Bizottság tagjának, változatlanul nagy a felelősségem közös nagy ügyünkért, célkitűzéseinkért. Eb­ben a szellemben dolgozom a jövőben is. A másik: nyugdíj­ba mehet az ember bizonyos kor után bármilyen munkabe­osztásból, de aki igazán kom­munista, vagy hazáját, népét szerető ember, az nyugdíjas­ként is mindig tevékeny akar maradni, erejéhez mérten a közös ügyért akar továbbra is harcolni, mert mint kommunista, mint hazafi, az ember soha nem lehet nyugállományban. Külpolitikai kérdésekre áttér­ve Fock Jenő hangsúlyozta: — A világban végbemenő enyhülésnek a Szovjetunió, és a szocialista országok nemcsak kezdeményezői, aktív és kö­vetkezetes harcosaF, hanem ere­jük és összeforrottságuk egy­ben fő forrásai is ezeknek a kedvező változásoknak. Ez volt az a fő tényező, amely a tő- . kés világ vezető imperialista köreit arra kényszerítette, hogy az emberiség sorskérdéseit a realitások felől közelítsék meg, a mindent elpusztító háború­val szemben az egyetlen le­hetséges megoldást, a békés együttélést válasszák. Amikor ezekről a változásokról beszélünk, nagy tisztelettel kell szólnunk a tőkés világban élő osztálytest­véreinknek a béke, a társadal­mi haladás ügyéért folytatott erőfeszítéseiről. És a nemzeti felszabadító mozgalmak ered­ményes imperialista-ellenes har­cáról. — A nemzetközi enyhülés irányzatának szempontjából rendkívül jelentősnek tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között az el­múlt években kibontakozott, egy sor pozitív és konkrét ered­ménnyel járó párbeszéd-soro­zatot is. A világ két vezető ha­talma közötti tárgyalásokban ki­fejezésre jut annak a felelős­ségnek a tudata, amit az em­beriség sorsáért viselnek. A ma­gunk részéről messzemenően egyetértünk a két nagyhatalom között indult párbeszéddel, tel­jes mértékben támogatjuk a Szovjetunió ezzel kapcsolatos gyakorlati lépéseit. Kiemelkedő eseményként ér­tékelte az európai biztonsági és együttműködési konferencia munkájának megkezdését és remélhetőleg a közeljövőben Helsinkiben, a legmagasabb szinten történő befejezését. A tanácskozás-sorozat jelentősé­ge túlmegy azon, hogy a részt­vevő 35 állam képviselői do­kumentumban rögzítik az euró­pai tartós béke alapjait jelen­tő feltételeket, az államok kö­zötti kapcsolatok elvi és a köl­csönösen előnyös együttműkö­dés formáit. Követendő példát is mutatnak a világ más tér­ségei számára. Meggyőződés­sel valljuk, hogy a politikai eny­hülést követnie kell a katonai enyhülésnek. Ezt az álláspon­tot képviseljük a már hosszabb ideje folyó bécsi közép-euró­pai fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokon, egyéb nemzetközi fórumokon is hangsúlyozva, hogy szavatolni kell az egyenlő biz­tonságot. — Örömmel, lelkesedéssel és mélységes tisztelettel köszön­töttük a hős vietnami nép im­perializmus ellen vívott három évtizedes harcának győzelmes befejezését. Büszkék vagyunk erre a győzelemre, amelynek egyik fontos tényezője a szo­cialista országok sokoldalú in­ternacionalista segítsége volt. Ehhez mi, magyarok — töb­bek között — a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság tagjaiként a párizsi egyezmé­nyekkel teljesen összhangban kifejtett tevékenységünkkel is hozzájárultunk. Ezután hangoztatta: üdvözöl­jük a portugáliai demokratikus fordulatot, és támogatjuk az eddig elért eredmények meg­szilárdulására irányuló erőfe­szítéseket. Szolidárisak vagyunk portugál testvérpártunkkal, és más demokratikus erőkkel, ame­lyek következetesen fellépnek a belső reakció mesterkedései* vei, és a külső beavatkozási kí­sérletekkel szemben. Megelé­gedésünkre szolgált, hogy Gö­rögországban a haladó erők megbuktatták a fasiszta dikta­túrát, és megteremtették a de­mokratikus fejlődés előfeltéte­leit. Az imperialista reakció még jelentős befolyással, komoly erővel rendelkezik, s nem tét­lenkedik. Meg-megújuló kísér­letet tesznek elvesztett pozíció­ik visszaszerzésére, erőszakkal fenyegetőznek, és nem riadnak vissza a nyílt beavatkozási kí­sérletektől sem, akadályozzák a feszültség-gócok felszámolá­sát. Ilyen a Közel-Keleten vál­tozatlanul veszélyes helyzet, amely magában rejti a nyílt összeütközés veszélyét is. Ilyen imperialista beavatkozásnak voltunk tanúi Latin-Amerikában, a chilei demokrácia brutális, erőszakos, kegyetlen elfojtása­kor. Ciprus esetében a beavat­kozás az ország egységes, szu­verén, semleges állami létét vette célba, és hasonló esetek történtek a világban másutt is. Az imperializmus fegyvertárába tartoznak a nemzetközi olaj- és energiaválság körüli külön­böző manőverek is. — Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét a szo­cializmus, a haladás, a béke erői nemzetközi összefogása erősítésének, a szocialista kö­zösség szilárdításának, és ha­zánk belső fejlődése tartós nem­zetközi feltételei biztosításának célja vezérli. Külpolitikánkat a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival szorosan együttműködve alakítjuk, haj­tottuk és hajtjuk végre. Vál­laljuk, és a gyakorlatban kö­vetkezetesen érvényesítjük a közös internacionalista és a nemzeti érdekek egységét. Tart­juk magunkat ahhoz az elvünk­höz, hogy népünk érdekeit csak akkor szolgáljuk igazán, ha sajátos érdekeinket internacio­nalista céljainkkal szoros har­móniában valósítjuk meg. Test­véri szövetségünk és együttmű­ködésünk a Szovjetunióval és a szocialista közösséggel, or­szágunk, népünk boldogulásá­nak alapkérdését jelenti. Kap­csolataink a testvéri szocialis­ta országokkal minden terüle­ten egyenletesen és gyors ütem­ben fejlődnek. A KGST a szo­cialista közösség gazdasági fej­lődésének jól bevált és hosszú távon perspektívákat biztosító szerve. Bebizonyosodott, hogy jövőnket bizalommal alapozhat­juk a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal .folytatott sokoldalú együttműködésre. Kö­vetkezetesen tevékenykedünk te­hát az integrációs program meg­valósításán. A két évtizede lét­rejött Varsói Szerződés pedig a szocialista közösség védelmi erejének szilárd bázisa, és fon­tos színtere külpojitikánk ma­gasszintű egyeztetésének. — Kapcsolatainkat a nemze­ti felszabadításért és felemel­kedésért küzdő, az antiimperia- lista harc fontos bázisát jelen­tő fejlődő országokkal a forra­dalmi szolidaritás jegyében sok­oldalúan fejlesztjük. Támogat­juk ezeket az országokat a nemzetközi politikai küzdőtéren, és erőnkhöz mérten segítjük gazdasági építőmunkájukat. A gazdasági kapcsolatok további fejlesztésében érdekeltek va­gyunk, és erre következetesen törekszünk. — Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban jelentős szerepet játszik a fejlett tőkés orszá­gokkal folytatott együttműkö­dés. Készek vagyunk a kölcsö­nös előnyök alapján a gazda­sági kapcsolatok továbbfejlesz­tésére, de visszautasítjuk a meg­különböztetés minden formáját. A továbbfejlesztés elengedhe­tetlen feltételének tekintjük a diszkrimináció valamennyi faj­tájának tényleges megszünte­tését. A békés egymás mellett élés jegyében lehetőség van egyéb kapcsolataink fejleszté­sére, beleértve a kulíúrális kapcsolatokat is. Ehhez azon­ban szükség van arra, hogy nyugati partnereink valóban le­hetővé tegyék, hogy kulturális, szellemi értékeinket széles kör­ben megismerje a közvélemény. Természetesen mint eddig, a jövőben is határozottan vissza­utasítjuk azokat a kísérleteket, hogy a kulturális, szellemi ér­tékek, az információk kölcsö­nös «seréjéhek, a kapcsolatok ápolásának címén beavatkozza­nak belügyeinkbe — mondotta Fock Jenő. _ A választási nagygyűlés Szú­nyogh László zárszavával és a tatabányai bányász művészeti együttes műsorával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents