Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-05 / 152. szám
e Dunántúli napló 1975. június 5., csütörtök Az olvasó véleménye Mi legyen az új áruház neve? A szerkesztőség postájából E Köszönet a bekötő' útért Olvasóink kérésére a május 20-i Toliseprűben felvetettük a kérdést, tielyeselhető-e, hogy a Pécs város központjában épülő nagyáruház neve KON- ZUM legyen. Art is kértük, hogy akinek jó javaslata, elgondolása akadna az áruház elnevezésére, közölje velünk. Kérésünkre Pécsről és vidékről meglepően sokan küldték be elképzeléseiket, névjavaslataikat. Egyetlen levél írója sem értett egyet a Konzum Áruház elnevezéssel, mert azt magyartalannak, elavultnak érezték. Mielőtt a beérkezett javaslatokat ismertetnénk, kötelességünk az érdekelt fél véleményének az ismertetése is. Szerkesztőségünkbe érkezett ugyanis a Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójának, Szemere Ferencnének 114/1975. ikt. számú levele, amelyből idézzük a következőket: „A Kossuth téren épülő áruház elnevezését vitató „tollsep- rű”-nek hálásak vagyunk, amiért nevet és névadót keres áruházunknak. Őszintén örülünk, hogy építkezésünk már most ilyen mértékben foglalkoztatja a közvéleményt. Fontosnak tartjuk az érdeklődők tudomására hozni, hogy miért is lett az áruház neve Konzum és ezzel szinte biztatni a régi pécsi „tükék"-et, legyenek segítségünkre az áruház, illetve az áruházat üzemeltető vállalat nevének meghatározásában. Nem is olyan régen, 1970. december 30-án határozták el a Baranya megyei fogyasztási szövetkezetek, hogy a IV. 5 éves terv során képződő, mintegy 80 millió forint közös fejlesztési alapjukból nagyáruházai építenek Pécsett. Az áruház építésére és majdani üzemeltetésére közös vállalatot alapítanak. Ez a rendkívül nagy jelentőségű elhatározás csak akkor valósulhatott meg, ha programunkat a megyei és a városi párt- és tanácsi szervek erkölcsileg és anyagilag támogatják . . . Az áruház nevének meghatározását nem tartottuk lényegesnek, a későbbiek során szándékoztunk elnevezésére pályázatot hirdetni. Igaz, alapító szövetkezeteink elfogadták a Konzum elnevezést, de gondolom, ha ennél jobbat, tevékenységünket is kifejezőbbre érkezik javaslat, a név változtatásának nem lesz akadálya. Szívesen vesszük a javaslatokat, kiegészítve azzal, hogy az áruház mellett épülő kétezer adagos étterem és vállalatunk is ugyanazt a nevet viselje. A baranyai sajátosságok mellett a szövetkezeti jelleget szeretnénk nevünkben is megőrizni. Megjegyezzük, hogy a „tollseprű”-ben közölt Baranya nevet már nem vehetjük fel, mert városunkban van Baranya Kereskedelmi Vállalat. Vállalatunk jelenlegi neve: Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat.” A levél szerint tehát még nem késő a névadás. Ügy hisszük, a nagyáruház szövetkezeti jellegének feltüntetésére elegendő a jelenlegi cégjelzés: Szövetkezeti Közös Vállalat. Ma már mindenütt ún. fantázianevekkel találkozunk, amelyeknek nem kell feltétlenül a cég jellegére utalniuk. (L. pl.: Sopiana Gépgyár, Pannónia Sörgyár, Titán Kereskedelmi Vállalat stb.) A Bartfr nya név elvetését sem helyeselhetjük, mert ezen az alapon meg kellene változtatni a BARANYAMÉK, BARANYATER- MÉK stb. nevét is. Nem hisz- szük, hogy a Baranya név zavart okozna, mert tudomásunk szerint ily nevű áruház még nincs Pécsett, sem Baranyában. Egyébként a beérkezett javaslatok többsége (23) e név mellett foglalt állást. Többen javasolták a hangulatos Zengő Áruház nevet (Kovács Zoltán, Kovács Erika, Kerényi Andorné, Tarcsay Bé- láné, Szántó Géza), mások a Tettye Áruház, Misina, Zson- gorkő, Makár, Barbakán név mellett törtek lándzsát (Rózsa Kálmán, Speizer Józsefné, Kontár János, Buzánszky László, Hegedűs József). Dr. Faludy Zsigmond és Maróti András a regényből és filmből ismert Tenkes név mellett szavaztak. Mivel az áruház a Kossuth téren van, Szilvási József a Kossuth Áruház elnevezést tartaná szerencsésnek. Vörös József a hagyomány megőrzésére gondol a lebontott Vadászkürt név fenntartásával. Néhányon virágnevet szeretnének. Óbersztné és családja a Kankalin. Csaba István a Kék harangvirág, Rozmaring kedvelt virágjaink nevét kölcsönözné az áruháznak. Janus Pannonius Pécsett írt versének hangulata elevenednék meg a Mandulafácska elnevezéssel. Kedvesen -hangzik s irodalom- történeti patinájú név volna. (Radó János javaslata.) Valamennyi javaslat nemcsak édes anyanyelvűnk sze- retetéből, történeti emlékhelyeinek fölidézéséből fakad, hanem egyúttal városunk névtisztaságának féltését, megbecsülését is jelenti. A döntés joga már nem minket illet. Dr. Tóth István 139 madárfajig pusztult ki A vadon élő madarak hasznosságuk, valamint természeti és tudományos értékük miatt, külön védetté nyilvánító határozat nélkül természetvédelem alatt állanak. A védettség kiterjed a madarak költő helyére és minden fejlődési alakjára, így tojásaira és fiókáira is. Védettek az összes ragadozó madarak, az összes baglyok, valamint egy-két kivétellel az összes énekes madarak. A védett madarak és fészkeik elpusztításából, illetve fiókáik és tojásaik kiszedéséből eredő kárt az elkövető személynek a most megjelent Országos Természetvédelmi Hivatal utasításában megállapított értékben, — természetvédelmi szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírságon felül, — külön meg kell térítenie. így például az apró, de még elég gyakori énekes madarak értéke általában 300 forint, a ritkábbak közül például a fülemüle, a függőcinke, a harkályok, a jégmadár már 1000 forint, sasok 30- 50 000 forintig, stb. Ugyanez az utasítás tartalmazza a védett halak, kétéltűek, hüllők és emlősök értékét is. Néhány tétel tájékoztatóul: a védett halak, békák általában 300 forint, gyíkok 1000—3000 forintig, siklók és kígyók 300-10 000 forintig, az összes denevér fajták 1000 forint értékkel szerepelnek, stb. Amint az értékekből látjuk, igen sok madár és egyéb állatfajta már »ritkaságnak számít, ezért a magas érték, amit az elkövetőnek meg kell térítenie. 1975-ig a magyarországi madárfaunából 139 fajtát pusztított ki az ember. Rajtunk, társadalmunkon múlik, hogy e jogszabályok — melyeket a végső kény- szerűség tett szükségessé — céljuknak megfelelően hatnak-e, vagy pusztába kiáltott szó marad s ezzel pusztulni hagyjuk a még meglévő nemzeti értékeinket. Dr. Józsa Dénes a M. M. E. Dél-dunántúli Csoportjának elnöke A Dunántúli Napló több ízben is segítő szándékkal foglalkozott községünk egyik sok éves problémájával, a kishár- ságyi bekötőúttal, amely a nyomvonal kijelölése körüli sok huzavona után végre elkészült és egy hónappal ezelőtt birtokunkba vettük. Jelentőségét csak mi, a két község lakói tudjuk igazában felmérni és értékelni, akik évtizedeken át jártuk a sáros, agyagos „Patkoljak?” Lakásomban a villanyórához két db 6—6 amperes biztosíték tartozik, azaz csak tartozna, mert a tartalékbiztosítékaim elfogytak és hosszú idő óta Pécsett és a megyében hiába keresem ezt a filléres árut. A válasz mindenütt ugyanaz: hiánycikk! Volna ugyan lehetőségem a „pótlására”, mégpedig az, hogy „megpatkoljam" (egy drót szállal összekössem), de ezt baleset- és tűzveszélyes címen tiltják az Áramszolgáltató Vállalat rendelkezései. Mit tegyek hát, ha a fentebb említett két Sajnos, az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy feliratkészítőinknek nem mindig erős oldala a helyesírás. Megdöbbenve olvasom lassanként elkészülő új létesítményünk homlokzatán: „Ifjúsági-ház”. Nem tudom, kinek a jóvoltából éktelenkedik a betűnként 1-1 külön elemből álló felirat közepén a kötőjel. Mióta írunk egy egyszerű jelzős szó- kapcsolatot kötőjellel? Ha az Tavasszal, mikor megindul a növényeknél a nedvkeringés, az emberek gyomorsava is kezd túltengeni. Rég bevált gyógyszerem a pászka. Háromszor két lapot eszem étkezésnél. Legutóbb a pécsi Kossuth L. utcai Csemegeboltból szereztem be készletemet a kúrához. Vasárnapra már végefelé jártam a készletnek és az ösz- szetöredezett pászkavégeket rágcsáltam, mint a hinduk a bételt. Egy darab nem akart megpuhulni. Amikor jobban szemügyre vettem, akkor láttam, hogy elhasznált gyufaszál. Ha történetesen nem használt, utat. Külön köszönet az útépítőknek is. Ezek után már rajtunk a sor, hogy a lakosság segítségével hozzáfogjunk az utca fásításához, parkosításához, mert nagyon szeretnénk elérni, hogy Kishárság/ az igazgatási területünk legszebb települése legyen. Jjimon Kálmán, a Somogyhárságyi Községi Közös Tanács elnöke lehetőségem nincs meg? Maradjak sötétben?! Gondolom, ez nemcsak az én problémám, hanem nagyon sok fogyasztóé. Telefon kérdésemre a DÉDÁSZ azt a tanácsot adta, hogy az olvadó biztosíték helyett szereltessek fel korszerűbb automata biztosítékot. Nem tudom, hogy a jelenlegi építkezéseknél mit szerelnek fel, de az biztos, hogy a 10 évnél régebben épült lakásokban mindenütt olvadó biztosítékok vannak. Andrássy Gyula Pécs, Szamuely u. 7 b. építőiparnak helyesírási problémái vannak, ne restelljen szakembert megkérdezni, ahelyett, hogy tovább fokozza ifjúságunk úgyis elég gyakori helyesírási bizonytalanságát. Helyesírásunk védelmében remélem, hogy még az intézmény felavatása előtt kijavítják ezt a hibát - hiszen csupán egy elemet kell kiemelni a feliratból. Gelencsér Gézáné tanár arra is gondolhattam volna, hogy így kérik a megrendelők a Fővárosi Sütőipari Vállalattól, gyufával felszerelve, a'sa- besz napra. Most már jobban megnéztem a papírzsákot, a gyártómű intelmeit is elolvastam: Szavatossági idő: 150 nap. 1974. április 12. Én meg vásároltam az úrnak 1975. esztendejében május 10-én. Egy év és egy hónappal lépte „csak” túl a gyártmány a szavatossági időt. Pártay Márta Pécs, Megyei u. 8. Sérti a szememet! Hogy mik vannak?! 3. A Dunának sajnos a már leírtakon kívül tragikus jellemzői is vannak: Félrevert harangok zúgása riasztotta Pestet 1838. március 13-án a késő éjszakai órákban. A megáradt Duna áttörte a gátakat és a jeges ár a városra zúdult A hatalmas árvíz Pest 4245 épületéből 2281-et pusztított el, s hogy emberéletben különösen nagy veszteségek nem keletkeztek, az elsősorban báró Wesselényi Miklósnak volt köszönhető. Százak életét mentette meg. A Duna vízszintjének magassága ekkor több mint 9 és fél méter volt. 1954 tavasza: 924 centiméterrel tetőzött a Duna, s a zöldár a folyó felső szakaszán okozott igen nagy károkat. A további természeti csapások legjobban a Duna baranyai szakaszát sújtották. Érdemes ezeken is végigtekinteni. Mielőtt azonban a legnagyobb katasztrófához, az 1956-os jeges árhoz érnénk, vizsgáljuk meg egy évszázadra visszamenően az előzményeket, melyek idáig vezettek. Az 1870-es évek előtt Mohács-sziget (Margitta-sziget) teljes egészében árterület volt. Ihrig Dénes nyugalmazott főmérnök feljegyzései alapján közöljük az alábbiakat: „Ezt az állapotot változtatta meg az 1870-es 34. törvénycikk. Ez a baracskai Dunát a Fekete-csatorna Részvénytársaságnak engedte át azzal a feltétellel, hogy a bezdán-óbecsei Ferenc- csatornához táp- és hajózó csatornát építsen. A Bajától kiinduló új csatorna az eddigi árterületet két részre osztotta . . . Ezzel megfosztotta a szigetet a természetes vízlefolyástól ... A legsúlyosabb figyelmeztetés az 1876-os árvíz volt, amely a szigetet tengerré változtatta, teljesen tönkretette... az új csatorna töltését is tizenhat helyen átszakította. Másfél évtized múlva épültek meg a gátak, amelyek a Dunát végleges mederbe szorították.” A tragédiák sora azonban nemhogy véget ért volna, hanem még csak szaporodott,.is, mert 1926-ban, 1935-ben, 1938- ban és 1940-ben újabb és újabb pusztítások érték a szigetet. 1.956 márciusában a folyót egybefüggő jégtakaró borította s ez március 13-án megindult. A jégtorlaszok kialakulása következtében a megduzzadt víz ezeken átbukott s a magassága meghaladta a szigeti oldalon lévő töltések magasságát, majd 11 óra tájban 14 helyen átszakította a gátat. A tetőzés 1006 centiméter volt. A figyelmeztetés ellenére több mint 6500 embert ért otthonában a vész, amikor a 60 ezer holdnyi terület víz alá került. Mindezek ellenére csupán három ember vesztette életét. Az anyagi kár óriási volt. A szigeten lévő házak és tanyák közül 2800 pusztult el az állatállomány jelentős részével együtt. Az ország azonban összefogott s ennek eredményeként az újjáépítés már 1957 őszére befejeződött. 1965-ben következett az újabb megpróbáltatás. Májusban 948 centiméterre emelkedett a víz. Nem is annyira a magassága, mint inkább a makacs tartóssága jelentette a nagyobb veszélyt. A védekezés ugyan 20 millió forintba került, de a tragédia elmaradt. Az előbbiek során csupán a legsúlyosabb árvizek krónikáját adtuk, de már ezek ismeretében is levonhatunk valamiféle törvényszerűséget a Dunán évente rendszeresen jelentkező áradásokról. A magyarországi szakaszon a folyó vízjárását és a víz mennyiségéta Felső-Duna és az Alpokban eredő jobb oldali mellékfolyók vízjárása szabja meg. Ennek megfelelően hazánkban az árvizek levonulásának két időszakát figyelhetjük meg. Az alpesi hóolvadás következtében kora tavasszal alakul ki egy árhullám, ez a jeges ár, ezt követően a kora nyári időszakban egy újabb magas vízállás várható, a zöldár, amely pedig a csapadékjárás függvénye. A levonuló árvizek és az alapvízszint között akár 6—8 méter különbség is jelentkezhet. ♦ Láthattuk, hogy a Duna évszázadok óta a tragédiák sorozatát idézte elő szabálytalansága miatt. Az első konkrét part- és mederalakítási munkálatok csupán a múlt század közepe táján indultak meg. Ezek a baranyai szakaszt még nem érintették. A Vaskapu szabályozása az Al-dunán Széchenyi István kezdeményezésére azonban már 1830-ban megkezdődött, mégpedig Vásárhelyi Pál tervei alapján. (Folytatása következik) Jogi tanácsadó Z. L. olvasónk 46 évi munka után rövidesen nyjgdijba megy. Kérdése: Megkaphatja-e az 50 éves munka után járó jubileumi jutalmat annak ellenére, hogy még nem dolgozott 50 évet? Igen! A Munka Törvénykönyvének Végrehajtási rendelete szabályozza kérdését. A 66. § (2) bekezdése értelmében a negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munka- viszonya van. A jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére és azt kérés nélkül is köteles a munkáltatója kifizetni. B. G. lakójának lakást ajánlott fel, mert saját házába szeretne beköltözni. A lakó a lakást hem tartja megfelelőnek. Kérdése: Jogszabály előírja-e, hogy milyen lakást lehet megfelelőnek tekinteni és vita esetén ki dönt e kérdésben? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendélet 77. §-a a következőképp rendelkezik a lakás megfelelőségének kérdésében; A felajánlott lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni a) mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését, továbbá b) azt, hogy a lakásbérleti jogviszony az egész lakásra vagy egy részére ter- jed-e ki, valamint c) a bérlő a lakás épületen belüli fekvésére tekintettel egészségügyi szempontból sem kerül-e hátrányosabb helyzetbe. A rendelet szerint a bérlő olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban ez a lakás meghaladja a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát, a bérlő csak e mértéket meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt. A hivatkozott rendelethely értelmében a szabadon álló — kertes — épületben levő lakás helyett zártsorú épületben felajánlott lakás is megfelelő, ha az előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. Természetesen a felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. Felmerülő vita esetén a megfelelőség kérdésében a bíróság dönt. Ezért, ha a lakó a felajánlott lakást nem tartja megfelelőnek annak ellenére, hogy az a most ismertetett feltételekkel rendelkezik, akkor a bírósághoz kell fordulni a vita végleges eldöntése végett. T. I. munkahelyén üzemi balesetet szenvedett s ennek következtében rokkant volt. Most felgyógyult. Rokkantsági nyugdiját beszüntetik. Kérdésé: Volt munkahelye köteles-e visszavenni és alkalmazni? Igen! A Munka Törvénykönyvének 19. §-a értelmében a vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkaviszonya korábban megszűnt. Szerkesztői üzenetek Patay Árpádné, Pécs: A Volán 12. sz. Vállalat előtt a pécsújhegyi peremkerület közlekedési problémái ismeretesek. A jelenleg 7.10 és 16.55-ös járat kocsijait nagyobb autóbuszokra cserélik át (97 személyes Skoda), ha azok beérkeznek. Id. Bojtor Tamás, Pécs: Észrevételét a vállalat jogosnak találta. Intézkedett, hogy a kalauznélküli 39-ed járatok csuklós autóbuszait takarítsák és ellenőrizzék is. „Idős, beteg” jeligéfe üzenjük, hogy szolgalmi jogának érvényesítése végett a lakása szerinti illetékes járásbírósághoz fordulhat. * „Névtelennek” üzenjük, hogy o levélben említett pénzbüntetésre az amnesztia nem vonatkozik.
