Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-05 / 152. szám
A pécsi Köztársaság tér parkja. Erb János felvétele. Választási nagygyűlés Budapesten és Tatabányán Célunk a fejlett szocialista társadalom felépítése Sarlós István és Fock Jenő beszédei Gyakorlati bemutatókkal - Mohácson, Bolyban és Villányban — kezdődtek kedden az idén Baranyában megrendezett akadémiai kertészeti napok. Tegnap Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában elhangzó előadások, korreferátumok többségében ugyancsak kihangsú- lyozottan szerepelt a kertészeti ágazatban is szükségszerű követelmény: a tudomány s a gyakorlati munka összhangja. A megnyitón — ahol részt- vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára - Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke mondott beszédet. Megnyitójában arról szólt: bizonyos, hogy az egykor kertészeti erényekkel rendelkező Baranya ismereteket szerezhet az előadásokból, miként tudna kimozdulni mostani tehetetlenségéből. Dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitó előadásában részleteiben is kifejtette, hogy Baranya zöldség és gyümölcsellátása megoldatlan, s ha a messzi vidékről szállított áruval a mennyiségi követelményeket sikerül is megoldani, az áru-választék elégtelensége, s az áru kifogásolható frissesé- ge miatt a négy baranyai váBaranyában Szegényes a zöldáru-választék A fejlesztés lehetőségeit vizsgálják Bevezetni a tudományos eredményeket ros (különösen Pécs és Komló) piaca az ország legrosszabb piacai közé tartoznak. Baranya lakosságának fele városokban él, 100 dolgozóra jutó fogyasztás az országos átlag felett van, a termelés alatta marad az igényeknek, így természetesen az árak magasabbak mint bárhol másutt. Dr. Baracs József részletesen elemezte a megye zöldség-, gyümölcs és szőlő területein az elmúlt esztendőkben kétségtelenül megállapítható előrelépést, azonban ezek az eredmények — mint kiemelte — elmaradnak az igényektől s Baranya más mezőgazdasági ágazataiban tapasztalt fejlődési ütemtől is. Az osztályvezető előadásában a gondokról esett a legtöbb szó; a tanácskozás munkájában résztvevők — többségében azok, akik hivatottak a megye ellátását megoldani — talán ráébrednek, hogy a nem könnyű és áldozatok nélkül egyáltalán nem megoldható zöldség és gyümölcs ellátásban a maguk területén mit is tehetnének. Az idén s a következő 5 éves tervben is csak a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok, a mezőgazdasági üzemek, a tudományos háttér, valamint a szakembereket képző oktatási intézmények együttes erőfeszítésével lehetséges előrelépni. Dr. Somos András akadémikus, az MTA Kertészeti Bizottságának elnöke, a Kertészeti Egyetem rektora az országos helyzetet elemezve megállapította, hogy az évente 15-16 milliárd forint értékű zöldség és gyümölcstermelésünk a magyar mezőgazdaság növénytermesztésének több mint negyede. Táplálkozási értékét tekintve azonban még fontosabb szerepet játszik. A ,,szakma” alapvető feladata, hogy az idényt meghosszabbítva, az áruválasztékot bővítve, a mostaninál kedvezőbb áron legyen képes a lakosságot ellátni. A következő 5 éves tervben a kertészeti ágazat területét 8 százalékkal kívánják bővíteni, ugyanakkor a termelést a hatékonyság növelésével 15 százalékkal. Mint mondotta, bár a jelenlegi szabályzók és ösztönzők nem a legjobban szolgálják az ügyet, a kertészeti ágazatok fejlesztésére igénybevehető 70 százalékos állami támogatás (sőt tőkés deviza is) a továbblépés alapvető eszközeit megteremti. Az említett állami támogatást egyéni gazdák "is kaphatják, amennyiben az ÁFÉSZ-ek szakcsoportjaival 2 esztendős szerződést kötnek áruszállításra. Az akadémiai kertészeti napok előadásaiban, a korreferátumokban, a szekcióüléseken elhangzó felszólalásokban kutatók, a MÉM magasrangú vezetői, gazdasági vezetők, pártmunkások egyaránt a kertészeti ágazgtok szükségszerű fejlesztésének lehetőségeit vizsgálták. A megoldás útját talán dr. Somos András, akadémikus fogalmazta meg legegyértelműbben: a kutatómunka és a termelés arányos fejlesztése, a tudományos eredmények gyors és hatékony bevezetése, a nemzetközi kapcsolatok dinamikus fejlődése, (gépvásárlás) a vezetés színvonalának emelése a termelési-, feldolgozó-, forgalmazó gazdaságok, vállalatok együttes fejlesztésével lehet az árak emelkedését megfékezni, friss, nagy választékú árut a fogyasztóknak biztosítani. L. J. A közelmúltban országszerte — népfront fórumokon is — vitatták a közművelődési keret- törvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturáló- dás ma olyan aktív folyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szakismerettel, magasfokú általános műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjukkal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, képesek és készek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről. A szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta: — A Hazafias Népfront választási felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hívők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg (Folytatás az 5. oldalon) Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogász- professzor, a budapesti Hazafias Népfront VI. kerületi Bizottságának elnöke nyitott meg - felszólalt Vincze Tibor, a Képző- művészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Tibor, VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bijzottságá-, nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Sarlós Istuän: A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk; a munkáshatalom megteremtette tudás birtoklásának lehetőségét. Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét”, azt a korszakot,-ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a nrrűveletlenség és az igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e hazából a haladó gondolatot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes törekvéseit. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság műveltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, eszmei kisugárzó erejében. Ma, amikor a fejtett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk, — folytatta — az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőtt- korúak továbbtanulási lehetőségét, .tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket. 1975-ben a nemzeti jövedelemből 10.4 százalékot használunk kulturális célokra. Tovább fejlesztjük intézményrendszerünket, a közoktatást, a felső- oktatást, a közművelődési hálózatot. A művelődés egyre Inkább társadalmi üggyé válik, ezért indokolt és szükséges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában növekvő szerepet vállaljanak a társadalmi mozgalmak és a tömegszervezetek is. Iskola, egyetem, tudományos vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy képességeiket a társadalom számára hasznosan kifejlesszék és ezt alkotásaikban kifejezzék. Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég". Az alkotók és a műélvezők közötti — a művek alapján létrejövő — munka- kapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek sugalmazói lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásoknak. Szaljut—4 A Szaljut-4 szovjet orbi- tális állomás személyzete szerdán színképelemzővel felszerelt napteleszkóppal és diffrakciós színképfénymérővel a napfolttevékenység folyamatait tanulmányozta. A vizsgálat azokkal az ajánlásokkal összhangban folyt le, amelyeket a Szovjet Tudományos Akadémia krími asztrofizikai obszervatóriuma adott. A TASZSZ szerdai jelentése szerint az űrállomás berendezései kifogástalanul működnek, Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov közérzete jó. Horváth Lajos megnyitóját tartja az akadémiai kertészeti napokon. Fotó; Dömölki Piroska Akadémiai kertészeti napok Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplö XXXII. évfolyam, 152. szám 1975. június 5., csütörtök Ára; 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
