Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-20 / 167. szám

2 Dunántúlt napló 1975. június 20., péntí Majd a tárgyalások döntenek Mohács iparról álmodik Mohács fél szemmel már az ötödik ötéves tervidőszakra te­kint: vajon az országos ipar- fejlesztési elképzelésekből mi válik itt valóra, mire számít­hat, mit kap majd a város? Köztudott, Mohács és környé­ke, az egész Dél-Duna-vidék kitűnő telepítési adottságokkal — elsősorban hatalmas víz- mennyiséggel és munkaerővel is — rendelkezik. Ez persze nem minden, ám a város sem ült ölbetett kézzel, mintegy örökös készenlétben, mindent megtett, hogy az ipart, elsősor­ban a munkaerőhiánnyal küsz­ködő pesti - vállalatokat oda­vonzza — a tanács a városon kívül közművekkel feltárt, ha­talmas ipari parkot hozott lét­re. A kitűnő adottságokat a budapesti Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet egy korábban készült tanulmánya is megerősítette. Ez a minden­re kiterjedő tanulmány az egész Dél-Duna-vidék fejlesz­tési lehetőségeit foglalja ma­gába. Ezzel együtt Mohács „neve" is ismertté vált. Nos, a vállalatok felkérésére a külön­böző tervező intézeteknél sorra készülnek a telephely-javasla­tok, s ezekben többször is sze­repel Mohács, mint nagyon is ajánlott hely a letelepedésre. Két téma foglalkoztatja most leginkább a város illetékes ve­zetőit, mindkettőben még csak ezután kerül sor az érdemi tár­gyalásokra. Semmi biztosat nem mondhatunk még, csupán Textilkikészítő üzem? Nagy teljesítményű hűtőház? az elképzelésekkel ismertethet­jük meg olvasóinkat. Szó van arról, hogy a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár ötszázmillió forin­tos költséggel textilkikészítő üzemet hoz létre. Erre a beru­házásra Mohács mellett Lenin- város és Százhalombatta is pá­lyázik, hármójuk közül azonban kétségkívül Mohácsnak van a legjobb esélye. Az üzemben 700—800 embert foglalkoztat­hatnának, főként nőket, mivel az üzem messzemenően gépe­sített, elsősorban érettségizett nőket. A Hazai Fésűsfonó ve­zetői hamarosan Mohácsra jön­nek és tárgyalnak a város párt- és tanácsi vezetőivel. A másik lehetőséget — ha­bár ez még az előzőnél is emb- rionálisabb állapotban van — a Magyar Hűtőipar kínálja. Ök 1,3 milliárd forintos (!) költséggel évi 15 ezer tonna gyorsfagyasztott árut előál­lító hűtőházat szeretnének építeni. Itt is többen pá­lyáznak, Kecskemét és Dom­bóvár, s természetesen Mohács is „beszállt a ringbe". A hű­tőház egész Dél-Dunántúlt el­láthatná, tehát regionális je­lentőségű. íme, ezek a nagy lehetősé­gek foglalkoztatják most a vá­ros vezetőit, s készülnek a tár­gyalásokra. Bizonyságául an­nak, hogy keresik a kapcsola­tokat, ajánlkoznak. Hiú remé­nyeket azért ne tápláljunk, a tárgyalásokon fog majd eldől­ni, lesz-e az egészből valami. Mi mindenesetre mindkét beru­házást nagy örömmel vennénk, hiszen jelentőségük túlnő Mo­hácson, az egész megye — kedvezőtlen — iparszerkezetét javítaná. Mindemellett a város vezetői az ötödik ötéves terv­időszakban számítanak még, hogy napirendre kerül a mo­hácsi öntöde rekonstrukciója: kom plettírozzák a gabonafel­dolgozó telepét, azaz megépül a malom és újabb silókat állí­tanak. Miklósvári Zoltán V. ötéves terv Folytatódik a fogyasztási szolgáltatások A központi szolgáltatásfej­lesztési bizottság irányelveket bocsátott ki, amelyekkel az irá­nyítószerveknek és a vállala­toknak segítséget kíván nyúj­tani az V. ötéves terv szolgál­tatásfejlesztési koncepcióinak, terveinek végleges kialakítá­sához. Az irányelvek az új öt­éves népgazdasági terv irány­vonalához kapcsolódnak, és a szolgáltatások témájában egy­ben segítik a terv-megalapo­zást. Az irányelvek megállapítják, hogy a szolgáltatások 1970 óta folyamatosan fejlődnek. A IV. ötéves tervidőszakban csak­nem 1000 kisebb-nagyobb szolgáltatási létesítmény beru­házása valósul meg, amelyek­hez az állami költségvetés 3 milliárd forint közvetlen támo­gatást nyújtott. Több szolgál­tatási ágban, például az elekt­romos háztartási berendezések szervizhálózatában, a ruháza­ti szolgáltatásokban befejezés előtt áll az országos hálózat kiépítése, s jelentősen előre­haladt az országos hálózat ki­erőteljes fejlesztése A szövetkezeteknek növelni kell szolgáltatási tevékenységüket Szigorúbb ellenőrzés és felelősségre vonás alakítása a gépjárműjavító és textiltisztító iparban. Száznyolc­vanöt autószerviz rekonstruk­ciója, illetve építése valósul meg, nyolc új mosoda- és nyolcvan textiltisztító szalon épül az országban. Nem sike­rült azonban megfelelő kapa­citásokat létrehozni az építő­ipari szolgáltatások kiterjesz­tésére, s nem kielégítő a szol­gáltatások műszaki színvonala, a kiszolgálás kulturáltsága — egyes könnyűipari szolgáltatá­soknál, mint például a cipő­javító iparban. Pécsett marad a hazai játékfilmek seregszemléje Legközelebb jövő év januárjában sok, az időpont kiválasztás kér­désében és akörül is, hogy mi­lyen mértékben vonják be a közönséget a szemle programi­jába. — Az érdekelt szervek képvi­selőinek részvételével a Kultu­rális Minisztérium filmigazgató­ságán megtartott előkészítő tárgyaláson máris több kérdés­ben megegyezés született. Ezek szerint jövőben is lesz magyar játékfilmszemle, mégpedig Pé­csett! A korábbitól eltérően azonban nem lesz előzetes zsű­ri, hanem minden elkészült film részt vesz a szemlén. A legkö­zelebbi, Vili. Magyar Játékfilm­szemle időpontjáit is meghatá­roztuk: 1976. január 12—17. kö­zött lesz, tehát nem októberben, mint az előzőek. Ezt. a módosí­tást az indokolta, hogy amikor a szemle megrendezésre került, sok filmen még dolgoztak.- Megalakult a filmszemle intéző bizottsága is, amely ki­dolgozza a további részletes programot — fejezte be nyilat­kozatát Bernics Ferenc. w Uj vajgyártó berendezést szerelnek Sajtújdonságok is készülnek A hazai nagyvárosi tejüze­mek közül a pécsi az egyedüli, amely az'évszázados technoló­giával készíti a vajat. Ám rö­vid időn belül megváltozik a helyzet, rövi desen üzem behe­lyezik azt a folyamatos vaj­gyártó vonalat, amelyet az NDK-ból szerzett be a Bara­nya megyei Tejipari Vállalat. A munkálatokat az üzem szak­emberei végzik, s egy hónap­pal ezelőtt kezdték el a tej­színtartályok beállítását, a na­pi mintegy tíz tonna vaj elő­állítására képes automatikus berendezés szerelését. A pécsi tejüzemben évek óta folyó gépi felújítás eredménye­ként, a nemrég átadott tejpor­gyár üzembelépésével, az üzem kapacitását háromszorosára emelték. Naponta közel 300 ezer liter tej feldolgozására képes az üzem, a megyeszék­hely tej- és tejtermék ellátá­sát hosszú távon — legalább tíz évig — különösebb gépcse­re nélkül biztosítani tudják. Az említett rekonstrukció szer­ves részeként valósul meg a folyamatos vajgyártás is. A be­rendezés és az azt kiegészítő pasztőröző mintegy nyolcmillió forintba kerül. Az üzemépület szomszédsá­gában, a már üzemelő tejpor­gyár mellett építik azt a hűtő­gépházat, amely ötszörös hű­tőkapacitást biztosít majd. El­készülte még az év vége előtt várható. A Baranya megyei Tejipari Vállalat, amellett hogy kor­szerűsíti pécsi üzemét, a ter­mékfejlesztésről, az új gyártmá­nyok forgalombahozataláról sem feledkezik meg. A magas zsírtartalmú és tömlőbe töltött Zengő sajttal az ötödik Pécsi Ipari Vásáron találkozhat elő­ször a nagyközönség, s a kiál­lítást követően az üzletekben is megjelenik a termizált krém­sajt, amely magas biológiai értékű: két fajtája, a tejszínes, valamint a petrezselymes-fok­hagymás Zengő sajt kapható majd. ­A bizottság megjegyzi, hog nem sikerült megfelelő előrí haladást elérni az egyes szó gáltatósi ágak jellegének mec felelőbb, egyszerűbb, olcsób szervezeti formák elterejsztést ben, a hiányzó munkaerő n gclmas pótlásában. Különöse a lakáskarbantartásnál, d más szolgáltatásoknál is bá rabban kell kialakítani külö részlegeket olyan dolgozókbó akik főfoglalkozásuk mellett feladatot is vállalják, és nyuc díjasokból. A fejlesztés irányai Az irányelvek hangsúlyozzál hogy a szövetkezeti szeklorna — a XI. pártkongresszus ha tározatával összhangban - növelnie kell szolgáltatási te vékenységét, és alapjait fokc zottabban kell ennek szolga latába állítania. Az V. ötéves terv időszakú ban folytatni kell a fogyasztó si szolgáltatások erőteljes üte mű fejlesztését, hogy növeke désének üteme meghaladja a összfogyasztás általános fejlő désének ütemét. A szolgálta tások, főként a textiltisztít ipar és lakástakarítás fejlesz tésével tovább kell könnyíter a nők háztartási munkáját é ki kell elégíteni a lakások é lakóépületek karbantartásáva korszerűsítésével, javításávc kapcsolatos igényeket: korsze rűsíteni kell a személyi szol gáltatások színvonalát és kul túráltságát; tovább kell javí tani a háztartási gépekkel é elektroakusztikai berendezések kel kapcsolatos szolgóltatáso kát; lépést kell tartani a mo torizációval együttjáró karban tartási-javítási feladatok nö vekedésével; lehetővé kell ten ni, hogy a kereskedelmi é szállítási szolgáltatások az áru forgalommal összhangban fej lődjenek; tovább kell folytatn a barkácstevékenység bázisai nak létrehozását. A központi és területi szer vek fontos feladata, hogy ha tékony lépéseket tegyenek c fogyasztási szolgáltató vállaló tok, szövetkezetek hálózatánál országos kialakítására. Fel kel tárni a szolgáltatások fejlesz­tésének tartalékait. Új üze­mek, szervizek létesítését csal ott szabad előirányozni, ahol az elkerülhetetlen. Illetve, ahol más, gazdaságosabban tovább­fejleszthető szolgáltató szerve­zet nincs. A Minaret Étterem udvarán ■ ..V' :ll!f; ■ I Ä if* Tj g if f £ * i * 1 *X~Lá *Wmm Wmmmmm; sJ| í Tí ! * J ? |r-I *1 ^ ■ ; ~ Tejesköcsög, lószerszámok, vaskerítések Itália feudális kisfejedelem- ségeinek udvarában rendszeres és egyben jellegzetes prog­ramnak számított a XVII—XVIII. században az alig néhány fős zenekarral és szereplőgárdával előadható kamaraopera. A már sok esetben csak látszatfény- üzésű, a régi pompát csupán itt-ott őrző kastélyokban a me­diterrán estéken zenekedvelő és értő urak, hölgyek társasága gyűlt össze. A természetes dísz­letek között, a karcsú tornyok és kőcsipkék sejtelmes árnyéká­ból pedig gyönyörű muzsika áradt. . . A zenehallgatás és az ope­rajáték effajta hangulatát igyekszik felidézni szombaton Pécsett, a Minaret Étterem ud­varán, a Ferencesek egykori ko­lostorában a barokk ablakok és a kerengő stílusos karéjában az újrainduló kamaraopera-so- rozat. Ezúttal három este 21-én, 23-án és 25-én hangzik majd el két-két egyfelvonósos víg­opera: a Karinthy poénra írt Láng István-mű, A nagy drá­maíró, amely akár ősbemutató­nak is nevezhető, valamint Do­nizetti magasszínvonalú klasz- szikus alkotása a Rita. A szombaton bemutatandó két vígopera közül a Rita akár díszletet sem igényel, hiszen a korabeli környezet megfelelő háttér. Cselekménye két férfi körül bonyolódik, akik Ritától, a fogadósnétól igyekeznek mindenáron szabadulni. Az elő­adáson Rita szerepében Ágos­ton Editet láthatjuk és hallhat­juk, Beppe-t Horváth Bálint, Gasparo-t Berczeli Tibor, a szolgát pedig Herda János ala­kítja. A Karinthy—Láng darab A nagy drámaíró pedig egy ki­tűnő szatíra, amelyben Barom Bódogot, a nagy drámaírót egy újságíró húzza ki a csávából... A vígopera szereplőinek jelle­meiről árulkodó nevek Barom Bódog, Barom Bódogné és Bá­natos Zöld Amádé alakítói Wágner József, Mészöly Kata­lin Liszt-díjas és Marczis Deme­ter Liszt-díjas, érdemes művész. Mindkét darab díszle­teit Vata Emil Jászai-díjas ter­vezte, a zenekart Károly Róbert vezényli, a rendező pedig Hor­váth Zoltán Erkel-díjas. Mintegy ezerféle hiánypótló terméket gyártanak a Kisipari Termeltető Vállalat pécsi kiren­deltségéhez tartozó dél-dunán­túli kisiparosok. Szovjet, román kotrógépekhez készülnek a lég- féktömbök, tömítések, de vál­lalják a kisiparosok minden olyan műszaki gumiáru előál­lítását, melyet a nagykereske­delmi vállalatok igényelnek. Ta­valy 2—3-milliós forgalmuk volt gumiáruból, de a 40 kisiparos vállalná az 5—6 milliós forgal­mat is. Műanyag használati tárgyakat gyárt a 10 műanyag­gal foglalkozó kisiparos. Fa­tömegcikkeket, partvist, kapa-, kaszanyelet, faesztergályos termékeket gyárt további 200 kisiparos. A fával foglalkozók számára hehéz a nagy szériá­ban termelés, mert rosszak az anyagbeszerzési lehetőségek. A vállalat mindenfajta vas­ipari terméket gyárt, csavaráru­kat, létrapántokat, garázsajtó­kat, vaskerítéseket. .. még fel­sorolni is sok lenne. A DÉDÁSZ és az Aknamélyítő Vállalat megrendelésére készülnek a mentőövek, melyeket szíjgyár­tók készítenek — a lószerszá­mokon és a bőrből készült használati tárgyakon kívül. A dísztárgyak közül a fazekas ter­mékek a legkeresettebbek. A tájjellegű használati tárgyak­tól, a tejesköcsög, a sörös- kancsótól kezdve a vázákig és dísztárgyakig rendkívül széles­körű a tevékenységük. Áruikat a TITÁN Vállalaton, a Dél-du­nántúli TÜZÉP Vállalaton és az ÁFÉSZ-eken keresztül forgal­mazzák. Az ágazati minisztériumok és a tanácsok alkalmazzanak hatékony ellenőrzést. A lakos­ság érdekeit rendszeresen vagy súlyosan megsértő vállalatokat, szövetkezeteket zárják ki az ál­lami támogatás rendszeréből. Éljenek a felelősségrevonás esz­közeivel az állami kedvezmé­nyek visszavonásával is. Kiemelt támogatás Az V. ötéves terv időszaká­ban a fogyasztási szolgáltatá­sok értéke 34—36 százalékkal, ezen belül a lakossági szol­gáltatásoké 38—40 százalék­kal nő. A lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások elérik majd az évi 15,5—16 milliárd forin­tot. A lakosság részére nyúj­tott szolgáltatások évi átlagos fejlődési üteme a tervek sze­rint 6,8 százalékos lesz, szem­ben az idén befejeződő öt­éves terv évi 6 százalékos át­lagával. A közvéleményben olyan hír kelt szárnyra, hogy megszűnik a magyar játékfilmek pécsi se­regszemléje, illetve ha a jövő­ben meg is rendezik, nem a Mecsek-alji város lesz a házi­gazdája. Az 1965-ben Pécsről kezdeményezett és szeretettel vállalt országos rangú esemény sorsáról Bernics Ferenc, a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezetője a kö­vetkezőket mondotta. — A Pécs számára kedvezőtlen hír elterjedésére többek között alapot adott a múlt év decem­berében nagy sikerrel zajlott budapesti filmhét. Akkor vető­dött fel egyesek részéről, hogy a főváros előnyösebb feltétele­ket nyújthat a rendezvényhez, Pécs szállodahelyzete nem ja­vult, célszerűbb lenne, ha a jövőben a szemlét is a buda­pesti filmnapok keretében tar­tanák meg. Viták folytak egyéb kérdésekben is, mint a díja­zás, a zsűrizés, a nevezési rendszer, a külföldi meghívó­HiánvDÓtló termékek Pécsi Tejüzem

Next

/
Thumbnails
Contents