Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-14 / 161. szám
temerkediiiitk még a kozwilőgftössél A Magyar Elektrotechnikai Egyesület pécsi szervezete Az MTESZ Baranya megyei Szervezetének tagjaként a Pécsett és Baranyában tevékenykedő tudományos egyesületek küzöl kiemelkedik az elmúlt több mint két évtizedes tevékenysége alapján a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Pécsi Szervezete. 1954. november 4-én alakult 95 fővel; a jelenlegi taglétszám 225 fő. A MEE több évtizedes tevékenysége szoros kapcsolatban van .'hazánk és megyénk gazdasági fejlődésével, igyekszik azt elősegíteni. Olyan fórum az egyesület műszaki szakembereink számára, melyen javaslataikat, ötleteiket, fejlesztési elképzeléseiket vitatják meg, tapasztalataikat kicserélik. Az egyesület három szakosztályában és kilenc munkabizottságában foglalkoztatott szakemberek társadalmi munkában dolgozzák fel a villamosság szerteágazó kérdéseit és e társadalmi fórum, e társadalmi tudományos tevékenység segíti elő az egyesületi és ezen keresztül a népgazdasági feladatok megoldását. Egyesületünk szakosztályai a tervező és elemző munkán túl oktatási tevékenységet, szakmai előadásokat, számtalan gyártmánybemutatót, országos tipizálási ankétot és számos bélés külföldi tanulmányutat szerveztek és szervezni fognak a jövőben is. Az egyesület aktivóinak helytállása, társadalmi alkotó tevékenysége további biztosítékot jelent a kitűzött célok megvalósításához. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 75 éves. E jubileum jó alkalom az elektrotechnika 100 évének, 1900-tól 2000-ig terjedő időszakának áttekintésére, értékelésére és a következő 25 év várható lehetőségeinek, reális körvonalainak feltárására, legalábbis — gondolatébresztő jelleggel. Ezen belül fokozottabban hasznosítani kívánják az egyesületi munkában rejlő társadalmi összefogás eredményét a népgazdasági feladatok segítésére, megoldására, különösképpen a munka termelékenységének növelése, a minőség javítása, az önköltség csökkentése, általában a belső tartalékok jobb kihasználása terén. Több fényt az utakra A személygépkocsik, tehergépkocsik számának és sebességének növekedése hatványozott mértékben növelte a közlekedés balesetveszélyességét. A forgalom biztonsága és a közbiztonság egyaránt megköveteli a közlekedési útvonalak, közterületek esti és éjszakai megvilágítását. E világítóberendezések összességét közvilágításnak nevezzük. A közvilágítás tervezésénél alapvető követelmény az, hogy megfelelő látási viszonyokat teremtsünk, üzembiztos legyen a világítási berendezésünk, gazdaságos legyen a létesítése és üzemeltetése. Hogy jó látási viszonyokat hozzunk létre, ahhoz elsősorban megfelelő közepes megvilágítást kell adnunk az adott területnek. A közepes megvilágítás nagyságát a település jellege (főváros, nagyváros, város, község) és az utak jelentősége, forgalma függvényében szabvány írja elő, 3—24 lux értékek között. (24 lux megvilágítás esetén már újságot is lehet olvasni.) Az előírt megvilágításnak jelenlegi értékeit elsősorban gazdasági megfontolások eredményezték. A megvilágítás további növelése javítja a látási viszonyokat, jó színfelismerést legalább 100—200 lux megvilágításnál lehet csak elérni. Egyenletes megvilágítást Belsőtéri munkahelyeken nem ritka az 1000 luxot meghaladó világítás sem, amely egy átlagos nappali világosságnak felel meg, azt megközelíti. A gazdasági fejlődéssel összhangban világszerte emelkedik a közterületek megvilágítási szintje is. Ez a növekedés a hazai előírásokban és a megvalósult közvilágítási létesítmények megvilágítási szintjében is érvényesül. További fénytechnikai jellemzője a közvilágításnak a megvilágítás egyenletessége. Az egyenletesség mérőszámát az útfelületen mérhető legkisebb és legnagyobb 'megvilágítás hányadosa adja. Az egyenletesség kicsi értéke azt jelzi, hogy sötét és világos foltok váltakoznak az úton, ami természetesen rontja a látási viszonyokat. Az előírások az egyenletesség betartandó értékeit is meghatározzák, ezek 0,2—0,4 között lehetnek az út besorolásától függően. összehasonlításul vizsgáljuk meg egy olyan világítás fény- technikai jellemzőit, amelyet kisfeszültségű szabadvezeték egymástól 40 méterre lévő oszlopain 6 méter magasságiban felszerelt 100 wattos izzólámpák nyújtanak. A lámpatest alatt körülbelül 4 lux megvilágítást mérhetünk. Ettől távolodva rohamosan csökken a megvilágítás, mivel távolabbra kerülünk a fényforrástól és a fény beesési szöge is kedvezőtlenebb lesz. Félúton a két lámpahely között a luxmérőnk már Pécsi fények. Az esti városközpont alig fog kitérni, igen kicsi a megvilágítás, így az egyenletesség is nagyon rossz. Több pontban mérve, a mérési eredmények átlagát képezve, kiszámíthatjuk a közepes megvilágítást is, ez 1 lux körüli nagyságúra adódik. Ez körülbelül háromszorosa annak, amit a derült éjszakán a telihold nyújt számunkra. Láthatjuk, hogy a közvilágítás előírásai jóval többet követelnek annál, amit egy ilyen több évtizedes műszaki színvonalon létesült világítási berendezés adhat. A népgazdaság teherbírásától függ, hogy az ilyen típusú, jelenleg is nagy számban üzemelő közvilágítási berendezéseket milyen ütemben tudjuk korszerű világítással felváltani. Jó fényforrásokat A megvilágítás növeléséhez több fényt szolgáltató fényforrásokra van szükségünk. Elsősorban olyan fényforrások jöhetnek számításba, - amelyek a bevezetett villamosenergiát a legjobb hatásfokkal alakítják fénysugárzássá. Az izzólámpák inkább nevezhetők fűtőkészülékeknek, hiszen fogyasztott energiának alig 3%-át alakítják fénysugárzásra, a többi energia sugárzott és elvezetett hő formájában távozik. Az izzólámpa 1 W teljesítményre vonatkoztatva 10—15 lumen fényáramot bocsát ki, egy 100 W-os izzólámpa tehát kb. 1500 lumen fényáramot ad. A közvilágítás jelenleg leggyakrabban használt fényforrása a higanylámpa, amely már 50—60 lumen fényárammal viszonozza az 1 Watt villamos teljesítményt. Ez sem a fényhasznosítás jelenlegi felső határa, a hazai 'köz- világításban is megjelent — Budapesten a Lánchídon, a Várhegy alatti alagutban és az Alkotmány utcában — a nátriumlámpa a maga 100—110 lumen wattonkénti fényhasznosításával. Igen lényeges szempont a fényforrások élettartama is. E tekintetben is az izzólámpa a sereghajtó az 1000 órás átlagos élettartamával. A higanylámpák 9000 órán át üzemképesek, a nátriumlámpától pedig már 15000 órás élettartamot várhatunk. Korszerű lámpatestek A jó világításhoz biztosító nunk kell azt, hogy a fényforrások fénye kedvező eloszlásban és nagy hányadában az út felületére jusson. Ezt valósítják meg a korszerű lámpatestek. Közös jellemzőjük, hogy fényvisszaverő felületeket (reflektorokat) magukban foglalva úgv irányítják a fényforrások fényét, hogy a legtöbb fény a lámpaoszlopok közti felezővonal irányában lép ki, a vízszinteshez közeli irányokban pedig alig bocsátanak ki fényt magukból. Ilyen fényeloszlás a két lámpahely közötti területen is megfelelő nagyságú megvilágítást — és ennek következtében jó egyenletességet — ad és nem okoz káprázást. A kívánt megvilágítás-egyenletesség elérésére, a káprázás csökkentésére a lámpatesteket a fényforrások teljesítményével, fényáramával összehangoltan megfelelő magasságra kell elhelyezni. Gépjárművek által is használt útvonalaknál 7,8-tól 13 méterig választható meg a lámpatestek talajszinttől mért magassága. A közvilágítási lámpatesteket leggyakrabban erre a célra készült lámpaoszlopokra vagy a közcélú kisfeszültségű szabad- vezeték tartóoszlopaira szerelik. Esztétikai szempontból legkedvezőbb a kúpos acélcső lámpaoszlop, viszont ennek a létesítési költségei is a legnagyobbak. A közvilágítás létesítésének, korszerűsítésének kezdeményezője a tanács végrehajtó bizottsága. A Dél-Dunántúlon a közvilágítási hálózatok tervezését és kivitelezését a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat vállalja. A tervezők feladata Kövessük végig, mi a tervező feladata egy közvilágításra vonatkozó tervezési megbízás teljesítése folyamán. Elsőként meg kell határoznia az út kategóriájának megfelelő megvilágítást, egyenletességet adó fénytechnikai jellemzőket. Kézi számítással ez igen hosszadalmas feladat. Több változatot kell megvizsgálni, a vizsgálatok során derül ki, milyen fénypontmaqassággal, lámpatest típussal, lámpahely távolsággal valósítható meg leggazdaságosabban az előírt megvilágítás és egyenletesség. Egyetlen változat értékeléséhez is többszáz, az út felületén lévő pont megvilágítását kell számítással megállapítani, ígyérthető, hogy a közvilágítás tervezésével foqlalkozó vállalatok — így a DÉDÁSZ V. is — számítógéppel végzi ezeket a számításokat. A korszerű közvilágítás teljesítményigénye jelentős: a pécsi Rákóczi úton egy lámpaoszlopon 2000 W a fényforrások összteljesítménye, egy lámpaoszlop fogyasztása itt meghaladja egy átlagos háztartás fogyasztását. Ilyen teljesítmények a hálózat gondos méretezését igénylik. Ahhoz, hogya közvilágítás kivitelezhető legyen, a lámpaoszlopoknak és a hálózatnak helyet kell adni a sok esetben közművekkel telezsúfolt járdákban, zöldsávokban: a tervezőre hárul az a feladat is, hogy a víz-, gáz-, csatornahálózattal, postai vezetékekkel egyeztesse a tervezett világítási berendezés elhelyezését. Pécs közvilágításának összteljesítménye jelenleg 2500 kW, ez megfelel 5000 lakás egyidejű terhelésének a koraesti órákban. A jelentős teljesítményigény ellenére a város fő útvonalai 30—50%-ának világítása még nem felel meg a megvilágítás és egyenletesség szempontjából, helyenként ennél kedvezőtlenebb az arány. Egy korszerű kábelhálózatról táplált közvilágítás létesítésének költsége 1 kilométer út- hosszon 1—2 millió forintot tesz ki. A közvilágítás fejlesztésében előttünk álló feladatok mennyisége, és a közvilágítás korszerűsítés költségigénye magyarázatot ad azokra az erőfeszítésekre, melyek a fényforrás és lámpatest fejlesztés, a tervezés biztonságának fokozása területén a népgazdaság eszközeinek hatékony felhasználása a közvilágításban. Máté Jenő Tudó mani tecnni ka Új földmodell-elmélet Magyar tudós felfedezése Lehetséges, hogy bolygónk mégsem olyan formájú,” mint amilyet a földrajzórák glóbusza idéz fel bennünk. Szabályos, tökéletes gömbalak: középopntjá- ban a folyékony, vasnikkel ötvözetű „tüzes" maggal, mely mágneses és gravitációs terével „fegyelemben tartja” a Földet, felszíni változást már alig vált ki. Tudósok töbsége, vagyis a centrál-szimmetrikus elmélet képviselői is ehhez hasonlóan vélekednek. Szerintük a már 5100 kilométer mélységben kezdődő mágnesezett magbelsőtől a kéregig, (ahol élünk), csak a sugár irányában változik többek között a nyomás, a sűrűség. Egy magyar geofizikus, dr. Barta György, állami díjas akadémikus ezzel szemben más hipotézist állított fel. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékét irányító egyetemi tanár kutatógárdája segítségével másfél évtizeden át speciális méréseket végzett, hazai, valamint külföldi gravitációs, mágneses térre vonatkozó megfigyeléseket dolgozott fel. Ezen kívül figyelembe vették a műholdak felvételeit, pályaadatait. A mesterséges holdak bolygónk körüli keringéséből már 1958-ban kiderült, hogy a déli félteke jobban lapult, mint az északi. Az új földmodell-elmélet lényegéről kérdeztük meg Barta György professzort, aki pillanatnyilag egyedül áll sajátos földtudományi szemléletével. — Az aszimmetrikus elgondolás vezetett minket és ennek megfelelően végeztük adatgyűjtő munkánkat. Egyébként az utóbbi tíz évben a méréstechnikai eljárások megbízhatóbbakká váltak. Modell-számítá- saink — az excentrikus elhelyezkedésű belső magot feltételezve - beigazolódtak, hiszen a műholdak pályavizsgálata szerint megrajzolt Földforma megfelel a csak matematikailag iqazolt elméleti Föld-alaknak. így kiderült, hogy a belső mag nem bolygónk centrumában (geometriai közepében) található, hanem attól 400—500 kilométerrel távolabb, Ausztrália irányában. S nincs nyugalmi állapotban, mert nyugat felé elmozdul évente egy kilométeres sebességgel.- Mi okozza ezt a lassú magvándorlást és ez milyen hatással van a felszíni szilárd kéregre?- A földmag óriási tömegű, körülbelül egyharmada a földtömegnek és képviseli mágneses terünket. A benne végbemenő mozgás mágneses terünk ismert évszázados változásait idézi elő. A hatalmas tömeg elmozdul, gravitációs hatása földalak-változással jár együtt. Ha a tömegek excentrikusán helyezkednek el, akkor a Nap és a Hold gravitációs hatásukkal árapály-szerű erőt gyakorolnak, így okozzák a mozgást. Ez a mozgás lehetséges, mert háromezer kilométer mélységen alul a Föld anyaga folyadék-szerű. Még sok problémával állunk szemben, újabb, pontosabb ellenőrzések következnek, de a mag excentrici- tását már most sem vonjuk kétséqbe.- Bízik abban, hogy a mo- dell-elmélet a gyakorlatban is hasznossá válhat?- Igen. A magvándorlás törvényszerűségeit, rendszerét, pályáit igyekszünk megfigyelni. A mélyen közlekedő mag földfelszíni változások, elmozdulások, jelenségek okozója, így egyebek között a hegyképző erőknek össztevője lehet. Sőt befolyásolhatja ásványkincseink felhalmozódását. E folyamatok értékelése gazdasági szempontból is igen fontos. Dr. Barta György a Föld belső struktúráját vizsgálva többek között 1970-ben már utalt felfedezésére egy előadásában, amely Potsdamban, az ottani Geodéziai Intézet 100 éves évfordulójának ünnepségén hangzott el. Idén augusztusban ül össze négy év után ismét Gren'oble-ben a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió, ahol a magyar szak- tekintély a világ tudósainak mutatja be földmodell-elméle- tét. — Csuti János fftöuid hírek Szovjet kutatók érdekes adatokat tettek közzé arról, hogy az egyes északi országok területének hányadrésze tartozik az örökké fagyott talajok zónájába, az ún. permafroszt zónába. Eszerint Alaszka területének 75%-a, Kanada területének pedig 63%-a esik ebbe az övezetbe. A Szovjetunióban az összterültnek 47%-án van per- mafroszt, ami 10 millió km2, vagyis hazánk területének több mint százszorosa. Az egész földkerekségen pedig összesen 34 és fél millió km2 perma- frosztterület található. Az örökösen fagyott réteg vastagsága a Szovjetunió nagy részén 500—700 méter között változik, egyes területekén azonban az 1000 métert is eléri. Dél-Kazahsztánban ásatások során gyöngysor szerű nyakéket találtak az archeológusok. Az ékszert tizenöt évszázaddal ezelőtt viselte egy pásztornép divathölgye. Az egyik — 1 centiméternél kisebb átmérőjű — kőgolyócskán, csak nagyítóval olvasható, runaírással készült feliratot találtak, amely a lánykérés szokásaival kapcsolatos. A, feltételezések szerint a kőgolyó kemény felületébe gyémánttűvel vésték a betűket. A leletet átadták a geológusoknak, hogy állapítsák meg a kőzet fajtáját és ennek alapján a nyakék elkészítésének valószínű helyét.
