Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-14 / 161. szám

V Fiatalok müueavtelepe Mártély Hódmezővásárhelytől tíz ki­lométerre északnyugat felé, a Tisza egyik holt ágának ka­nyarultánál egy jellegzetes alföldi falu terül el. Mártély. Sajátos hangulattal húzódik meg kertes házaival s ma­gasra emelkedő templomtor­nyával a hosszan elnyúló vé­dőtöltés mellett. A falu körül hatalmas síksáq szélesedik végtelen térré, megművelt föl­dekkel, akácosokkal, fehérfa­lú tanyákkal, magányos fűz­fákkal és nyikorgó gémesku- takkal. Az ég és föld széles nyugalma, a csend és a fény csodálatos hangulata érinti meg a tájat figyelő embert. A töltésen túl a „szőke” Ti­sza egzotikus világa tárul elénk, a folyó gyorsan sodró sárgás vizével, kikötött ladi­kokkal, a partierdők bujasá­gával, madaraival, a fofC*" ár- nyékában megbújó halászta­nyák romantikájával. Itt, a vízparttól néhány méterre, a magasba szökő fák alatt, a víkendhózak és üdülők szom­szédságában egy tisztáson helyezkedik el a mártélyi Or­szágos Ifjúsági Képzőművé­szeti Tábor. A KISZ Csongrád megyei Bizottsága szervezésében már éppen tíz esztendeje minden augusztusban fiatalok gyűl­nek itt össze az ország min­den megyéjéből. Azért gyűl­nek össze, hogy a tábor cél­jának és feladatának megfe­lelően, a képzőművészet kü­lönböző elméleti-szakmai is­mereteivel, aktuális kulturális feladatokkal, művészetpoliti­kai problémákkal ismerked­jenek meg. Mivel a tábor nemzetközi jellegű is, a tábor hallgatói között szovjet, lengyel, ju­goszláv képzőművész fiatalo­kat is találunk. A fiatalok igényeit komplex program elégíti ki. Előadások, konzul­tációs foglalkozások, festési­rajzolási témakörök és egyéb programok. Az alkotómunká­ra való felkészítés, az itt lét­rehozott alkotások elemzése, kompozíciós és színtörvények gyakorlati elsajátítása neves, vásárhelyi képzőművészek irányításával történik. Fodor József, Hézső Ferenc, Holler László és Lelkes István ön­zetlen odaadással, és állít­hatjuk azt is, hogy baráti szeretettel segítik és irányít­ják a tábor hallgatóit az el­méleti és gyakorlati problé­mák tisztázásában, megoldá­sában. Mórtélyon az itt összegyűlt fiatalok lehetőséget kaptak, hogy egyéniségüknek, tehet­ségüknek megfelelően él­ményanyagot és szakmai is­mereteket szerezzenek. Ezek a fiatalok élnek is a lehető­séggel, hiszen nagy kedvvel jönnek, „élményre" éhesen térnek vissza a mártélyi táj­ba, a vásárhelyi környezet­Szatyor Győző akvarellje be. Ide, ahol valamikor a „paraszt-Párizs” nagyjai, Tor­nyai János, Endre Béla, Rud- nay Gyula, és Pásztor János éltek és alkottak. Ide, ahol a „nagy sömmi” művészi gon­dolata, a „bús magyar sors” valóságának szomorú jelké­pe született. Ilyen örökség­gel járják a tájat, emberek­kel ismerkednek és a jelen valósáq jelképeit rögzítik al­kotásaikon. Nagy lelkesedés­sel, szorgalommal alkotnak, hogy az eltöltött napok után kollektív kiállításon mutat­kozzanak be Hódmezővásár­helyen a Tornyai János Mú­zeumban. Az összegyűjtött élményanyag és a kiállított alkotások bizonyítják, hogy a fiatalok művésztelepének gyakorlatisága és szellemisé­ge nagyon is helytálló, mert nagymértékben tükrözi a je­lenlegi kulturális fejlődésünk haladó felfogásait és törek­véseit. Sz. Sz. Szomszédolás Kulturális szemle a szocialista országokból Új könyvek A Szépirodalmi Könyvkiadó könyvheti újdonságai között ta­láljuk Gyárfás Miklós három regényét (Szilveszter, Volt egy­szer egy színház, A fiú) tartal­mazza a most megjelent kötet. A Magyar remekírók sorozat­ban jelent meg Kosztolányi De­zső négy regénye (Nero, a vé­res költő; Pacsirta; Aranysár­kány; Édes Anna) egy könyv­ben ; a másik kötet Kölcsey Fe­renc válogatott műveit tartal­mazza. Lajta Kálmán történel­mi regénye a Budai tüzek. Mé­szöly Miklós kisregényeinek el­beszéléseinek, karcolatainak foglalata Az alakulások. Az Európa Könyvkiadó is sok érdekes könyvvel jelentkezett a könyvhéten. Az Égszínű fátyol szovjet írók új elbeszéléseit adja, az Európa zsebkönyvek sorozatban. Ennek a népszerű sorozatnak egy másik kötete Bemard Malamud regénye, az Új élet. A szovjet irodalom könyvtárában látott napvilágot a Téli tölgy. Az antológia szov­jet—orosz írók elbeszéléseit tartalmazza, az 1940 és 1970 közötti időszakból. A lengyel Tadeusz Nowak regénye az ördögfiak, a francia Robert Merle új könyve pedig a Ma- levil című fantasztikus regény. A Kossuth Könyvkiadó újdon­ságai között találjuk Elekes Lajos tanulmánykötetét, mely­nek címe A történelem felfo­gása korunk polgári tudomá­nyában. Mihályfi Ernő: Emlék­irat helyett című kötete a né­hány éve elhunyt kiváló publi­cista és közéleti személyiség cikkeit, tanulmányait tartalmaz­za. Az összeurópai gazdasági együttműködés távlatairól szól Szita János összefoglaló tanul­mánya. Megjelentette a kiadó a neves angol marxista törté­nész, George Thomson már sok nyelvre lefordított tanulmá­nyát az ókori görög társada­lomról. Az első filozófusok cím­mel. Gömöri Endrének a spa­nyolországi fejleményeket friss szemmel elemző könyve a Fran­co bomló öröksége. A Gondolat Könyvkiadó ad­ta ki Berényi AndráSné vissza­emlékezéseinek kötetét, Nagy Rozália a nevem címmel. A Ma­gyar história sorozat két első kötete látott napvilágot a könyvhétre, az egyik Péter Ka­talin: A magyar romlásnak századában, a másik Tóth Ist­ván: A rómaiak Magyarorszá­gon. A holnapi • Iff* / r időjárás Nagy sikerrel mutatta be a moszkvai Szovremennyik Szín­ház Mihail Satrov új színmű­vét, „A holnapi időjárás"-t. Té­mája Togliatti autógyár építői­nek és fejlesztőinek az t'lete. Satrov színművének témája egyetlen nap eseményeit ábrá­zolja abban az időszakban, amikor az ötszázezredik gép­kocsi gurult le a futószalagról. A színpadon megelevenednek a mai szovjet emberek, akik már a jövőt ostromolják: Volo- sin, az üzem vezérigazgatója, Arhangelszkij, a lelkesedő, csak a közösségért élő, de ugyanak­kor minden döntést a saját kezébe összefogó üzemvezető, Lavrov mérnök, a tudományos­műszaki forradalom megszál­lottja, aki mégis egyoldalú ér­telmiségi, mert csak technikoi és technológiai fogalmokban tud gondolkodni. Moszkvai kritikusok szerint Satrov műve á legjobbak közé tartozik, noha a művészi-dra­maturgiai szempontokat elho­mályosítja a színmű sokszor in­formációs jellege. Bihari Napló A Bihari Napló, a nagyvá­radi Fáklya című magyar nyel­vű napilap huszonnégy oldalas negyedévi melléklete legutób­bi számát a képzőművészetnek szentelte, mégpedig a nagyvá­radi s a Bihar megyei képző- művészetnek. A színvonalas, érdekes, dokumentáris értékű anyag összeállításában a szer­kesztőség elsősorban a város jelenkori képzőművészeti életé­nek bemutatására és ennek múltba nyúló hagyományaira helyezte a hangsúlyt. Festők, grafikusok, műkriti­kusok, tanárok, építészek köz­reműködésével,' sok érdekes fotóval és illusztrációval készült el ez a lapszám, amelyben többek között Horváth Imre, Robotos Imre, AI. Andritoiu, Cs. Erdős Tibor, Dankanits Adóm, Köteles Pál, Fábián Sándor, dr. Maior Nicolae je­gyez értékes írásokat, verseket, rajzokat. Megemlítjük a Nagy­várad a képzőművészetben cí­mű montázst, Boros Endre írá­sát Nagyvárad szecessziós mű­emlékeiről, a Bihari Napló an- kétját a képzőművészet társa­dalmi funkciójáról, a Tárlatlá­togatás című montázst, Mózes Teréz sorait a képzőművészet és népművészet kapcsolatáról. Az NDK könyvtermése 1974-ben a Német Demokra­tikus Köztársaságban 5697 könyv (önálló mű) jelent meg 127 millió példányban. Egy- egy könyv átlagos példányszá­ma 22 300 volt. Ezek közül a szépirodalom 1717 művel és 39 millió példánnyal, a társada­lomtudományi művek 1645 kö­tettel és 59 millió példánnyal, a technikai művek 508 kötettel és 4 millió példánnyal, a ter­mészettudományi irodalom 349 művel és 3 millió példánnyal volt képviselve. Az idegen nyel­vekből fordított kiadványok 861 kötettel szerepeltek és 15 mil­lió példányban jelentek meg. A könyvkereskedelem a Német Demokratikus Köztársaságban tavaly több mint 500 millió márkát forgalmazott, nyolc szá­zalékkal többet, mint az előző évben. Sakktankönyv rímekben A maga nemében egyedül­álló sakktankönyvet adott ki a prágai Állami Pedagógiai Könyvkiadó Vállalat a hat-ki- lenc éves gyermekek számára. A tankönyv „A sakk ábécéje” címen jelent meg a legkisebb olvasók könyveinek sorozatá­ban. A könyv szerzői — Inna ■ Veseiá és Jiri Vesely — az egyébként eléggé prózainak tűnő szöveget versbe foglalták, hogy a gyerekek könnyebben sajátíthassák el a sakkjáték alapszabályait. Hagyomány és modernség 15 éves a Pécsi Balett Az 1950-es évek vége a ma­gyar balett fejlődésének érde­kes korszaka volt. A budapesti Operaház balettegyüttese fiatal koreográfusokat kutatott, akik a magyar balett klasszikus tra­dícióit továbbfejleszthetik. Ugyanekkor az együttes koreog­ráfusa és magántáncosa, Eck Imre elhatározta, hogy önálló együttest szervez, saját koreog­ráfiái elképzeléseinek megvaló­sítására. 1960-ban különböző igények és lehetőségek szeren­csés találkozásából jöhetett lét­re a Pécsi Balett. Az együttes tagságának sze­rencsés összetételéhez a körül­mények segítettek; míg a ba­lettintézet végzős évfolyamait az első években tárt karokkal várta a budapesti Operaház, erre az időszakra létrejött a te­lítődés; a balettművészek nyug­díját még nem rendezték, s az újonnan végzettek elhelyezke­dése első alkalommal jelentett gondot. Eck Imre így 1960-ban csaknem egy teljes végzős osz­tállyal kezdett dolgozni, közü­lük néhányon ma is az együt­tes immár ország- és világszer­te ismert szólistái: Stimácz Gabriella, Uhrik Dóra, Bretus Már^a érdemes művész, Heté- nyi Jána^ Liszt-díjas, valamint a jelenlégi balettigazgató és koreográfus: Tóth Sándor. Eck Imre Pécsett az új ma­gyar balettek műhelyét alakí­totta ki; koreográfiái zömmel kortárs magyar zeneszerzők mű­veire készültek, együttesének sajátos egyéni arculatot adva országos érdeklődés közép­pontjába emelte. Pécsett már az első évadban együttesével két bemutató előadáson hat új magyar balettet mutatott be. Szokolay Sándor: Az iszonyat balladája, Vujicsics Tihamér: Változatok egy találkozásra, Hidas Frigyes: Concertino, Bar­tók: Divertimento, Ránki György: 1514 és Maros Rudolf: Btínyászballada bemutatói jel­zik az első évad programját. A művek közül néhányat a zeneszerzők Eck Imre kérésére az ő együttese számára kom­ponáltak. Eck munkássága a magyar táncművészetben új irányzatot jelentett, mert kap­csolódott a képzőművészeti és zenei új törekvésekhez. A Pécsi Balett darabjai gyak­ran kerültek a kritikusok és a kulturális közélet vitáinak per­gőtüzébe, hol túlzott avantgar- dizmussal, hol álmodernséggel vádolva, sőt olyan vélemény is elhangzott, hogy ezek a művek csak azért keltettek érdeklő­dést, mert akkoriban nem ju­tott hozzánk nyugatról semmi, s így azt a hatást keltik, mint­ha modernek lennének. Eck Im­re a viták során mindannyiszor elmondta, hogy ő nem tudja, hogy darabjai modernek-e, vagy sem, de ő nem is hirde­tett modernséget, csak azt sze­rette volna elérni, hogy darab­jai a balett saját műfaján és nyelvén belül képesek legye­nek mai gondolatokat, mai em­bereknek elmondani. Gondolatait megfelelő for­mákkal hozta egyensúlyba, de ez nem a klasszikus balett anyagának eldobását jelentet­te — ahogy sokan tévesen ér­telmezték, hanem arra építve tágította ki a régebbi lehető­ségek határait. Szimfonikus ba­lettjei a műfaj megújulását je­lentették; a korábban csak gyönyörködtetést szolgáló for­mát első ízben töltötte meg gondolati, érzelmi, filozófiai tartalommal,. Az együttes nemcsak helyi kulturális szükségleteket elégít ki. Mint utazó együttes, tulaj­donképpen az országot is ők látják el balettel, és gyakran szerepelnek külföldön is. A Pécsi Balett ilymódon nagyszerű új törekvéseivel, for­manyelvével és mozgáskultúrá­jával jelentős helyet vívott ki magának a világ balettművé­szetében, hazai turnéikkal pe­dig a kultúraterjesztés, a kö­zönségnevelés fontos fórumává vált. KORDA AGNES Mahler: Balettek fehérben Szokolay: Az Iszonyat balladája Láng: Hiperbola (Fölé: MTI—KS) b Kettős

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents