Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-14 / 161. szám
% Két választás között AZ AKTÍV KERESŐK .EZER FŰBEN Ipar Építőipar Mezőgazdaság. erdő- és vizgazdálkodá Szállítás és hírközlés SZAMA NÉPGAZDASÁGI ÁGANKÉNT Kereskedelem Egyéb A LAKOSSÁG SZAMA ES ÖSSZETÉTELE NEMEK SZERINT 10374 10510 •W *2»r I972 I I 1975 I I AZ ELVESZÍILETESEK SZAMA I97l 197' A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE |i8.8i ps; ÍV .1 9 Gyermek ki ru f f Munkaképeskorú 20,6 go ^4Nyugdijaskoru 1971 1974 A LAKOSSÁG SZAMA ES ÖSSZETÉTELE NEMEK SZERINT 10374 10510 ezer ezer AZ ÉLVESZÜLETÉSEK SZAMA 1971 i 1974* A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE [[Gyermekkorú Munkaképeskorú 20,49 ■*/.3 p-y^Nyugdijaskorú 1974 A LAKASALLOMANY (tiw) 3473 3255 1972.1.1. 1975.1.1. A 100 LAKÁSRA JUTÓ NÉPESSÉG 319 302 1972.1.1. 1975.1.1. AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK SZÁMA 1971 1974 Állomány Építés A LAKÁSOK 1 NAGYSÁGA (SZÁZALÉKÚN) IJL 3 és több szobás lakások 1971 1974 ^ 1971 A LAKÁSÉPÍTÉS ÉPÍTTETŐK SZERINT (SZÁZALÉKÚN) Állami és szövetkezeti 1974 Magán állami kölcsönnel _ m állami kölcsön nélkül A NYUGDÍJASOK SZÁMA JANUAR 1-ÉN 1683.0 1452.6 ezer lő ezer fő I97l V.Y .v.v, 1974 A CSALÁDI PÓTLÉKBAN RÉSZESOLT CSALÁDOK SZÁMA Toi 030 1971 1974 95 480 Munkás-alkalmazott családok 94890' Mezőgazdasági tsz-családok A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYBEN RÉSZESÜLÖK SZÁMA (DECEMBER ) 178000 lő 229000 fő Az osztálynélküli társadalom felé „Társadalmunk osztályszerkezete gyökeresen megváltozott. A volt uralkodó osztályok megszűntek. A kizsákmányolt proletáriátus- ból a társadalom vezető osztálya lett. A kisáruterme- lők száma és aránya a háború előttinek töredékére csökkent, kialakult a termelőszövetkezeti parasztság. Létrejött a szocialista értelmiség. Mindezek eredményeképpen erősödik népünk szocialista nemzeti egysége" (Az MSZMP 1975-ös program-nyilatkozatából.) © A szocialista magyar társadalom osztályainak és rétegeinek a fő mozgásiránya napjainkban egyértelműen a közeledés, helyesebben a parasztság és az értelmiség objektív viszonyaiban és politikai, világnézeti arculatában közeledik a munkás- osztályhoz. Ennek a közeledésnek az alapja a szocialista tulajdon és termelési viszonyok uralkodóvá válása, az ipar és a mezőgazdaság, a falu és a város közötti különbség csökkenése, a kulturális forradalom előrehaladása volt. Mindamellett ma rnég vannak különbségek. A munkásosztály és a parasztság közöttiek pedig még osztályjellegű- ek — nemcsak a munkamegosztási viszonyokban (a termelés társadalmi rendszerében betöltött hely szerint), hanem az egytípusú, de az adott feltételek között még szükségszerűen eltérő (az ipar és a mezőgazdaság terrrielő erőinek különböző színvonalon alapuló) szocialista tulajdonformákhoz való kötődésük következtében is. Márpedig amíg fennmarad a munkásosztály és a parasztság közötti osztályjellegű különbség (és az értelmiség mint önálló réteg) addig a társadalmunkat összekötő közös érdekek és célok, a szocializmus építésében végzett közös munka mellett szükségszerűen léteznek bizonyos érdekkülönbségek is és — időnként — ellentétek is kiéleződhetnek. Nem megoldhatatlan és nagyon gyakran nem az egyes osztályok és érdekek eltérő helyzetéről, hanem társadalmi viszonyaink tökéletlenségeiből, helytelen, vagy nem eléggé átgondolt intézkedésekből adódó ellentétekről van szó. Mindenesetre további szocialista fejlődésünk egyik feltétele a munkásosztály és a parasztság, valamint az alkalmazott, értelmiségi rétegek közötti különbségek további csökkentése, mind osztályhelyzetük, mind pedig eszmei-politikai arculatuk további közelítése. © Az egységesülés folyamata úgy ment végbe, hogy maga a* munkásosztály is jelentősen átalakult. A társadalom legnagyobb osztálya lett és növekedett szakképzettsége, általános műveltsége, szervezettsége, politikai öntudata. A munkásosztály vezető, meghatározó és irányt adó szerepének további erősítése egyben a szocialista nemzeti egység fejlesztésének döntő kérdése. Ennek egyik módja, hogy állandóan és következetesen biztosítjuk a gazdasági-politikai- társadalmi funkciókban, a választott testületekben az osztály élcsapatában, a pártban, a munkások megfelelő arányát. A munkásosztály közéleti aktivitásában, társadalmi szerepének növelésében különleges szerepe van az üzemi, munkahelyi demokrácia növelésének, erősítésének. Az a cél, hogy a munkában, a termelésben élenjáró munkások közéleti emberekké, hazánk, lakóhelyük, üzemük aktív tényezőivé váljanak. ® Pártunk politikájában ma is döntő jelentőségű kérdés a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetsége. A mezőgazdáság szocialista átszervezése, termelőerőink végbement fejlődése alapvetően megváltoztatta a parasztságot. Megszűnt belső szociális rétegeződése, kialakult az egységes szövetkezeti paraszti osztály. A mezőgazdasági termelésben végbemenő technikai forradalom, az agrártudományok alkalmazása, a korábbi, általában kevés szakképzettséget igénylő nehéz fizikai munkát jelentős részben szak- és betanított, részben értelmiségi munkává változtatta. A gépesítés, az ipari munka megjelenése és elterjedése falun; a köz- ségfeljesztés, az építkezések, a közművesítés, az üzlethálózat fejlesztése pedig jelentősen csökkentette a falu elmaradását a várostól, megváltoztatta, a munkásságéhoz közelítette a parasztság életviszonyait. A munkásosztály és a parasztság közötti különbségek csökkentése ellenére a két osztály között adódnak bizonyos érdekellentétek is. Pl. az elmúlt időszakban előfordult, hogy a szövetkezetek — néha eredeti profiljuk rovására — jobban ki tudták használni a piaci konjunktúrát. így nemegyszer az állami ipari vállalatoknál nagyobb, néha nem is megérdemelt többletjövedelemre tettek szert. Ezért volt szükség a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bizonyos korlátozására. * Pártunk politikájának fontos célkitűzése a munkás-paraszt szövetség további szilárdítása. Politikánkban tudatosan is törekszünk a munkásság és a parasztság között még meglévő osztálykülönbségek csökkentésére. Mindenekelőtt a tulajdonDr. Lajos László felvétele viszonyok területép, a szövetkezetek szocialista vonásainak erő^ífésével. A szövetkezetek hatdtrTas, mintegy 90 milliárdos oszthatatlan vagyonát (gépek, felszerelések, állatállomány stb.) tovább növeli majd a közösen művelt, jogilag még magántulajdonban lévő földek megvásárlása, szövetkezeti (tehát szocialista) tulajdonba kerülése. © A technikai fejlődés, c természet- és társadalomtudomá-- nyok, a kulturális nevelőmunka növekvő szerepe, termelés' és a társadalmi szervezettség fokozódó igényei megnövelték a szellemi dolgozók, benne az értelmiségiek számát és arányát. Az értelmiség nemcsak a munkája szerint, hanem származásai jövedelme és életviszonyai, politikai felfogása szerint is nagyon differenciált társadalmi kategória. Ez természetesen kifejezésre jut azokban az eltérésekben is, amelyek egyes csoportjait, egyebeit jellemzik politikai felfogasban, világnézetben, s méginkább morális, ízlésbeli különbségekben. Az egyes csoportjaiban jelentkező, időnként felerősödő ingadozások leküzdésének útja egyrészt a fejlődésünk belső ellentmondásainak megoldása, másrészt a helytelen nézetek elleni következetes eszmei harc. Ma is biztosítani kell az értelmiség utánpótlásában a munkások, parasztok, illetve ezek gyermekeinek megfelelő arányát, az egészséges társadalmi mobilitást. © Osztályaink és rétegeink közeledése, életfeltételeik és — módjaik kiegyenlítődése a fejlett szocializmus építésével szoros kapcsolatban áll. A társadalmi fejlődést egyre inkább az osztálykülönbségek leépülése, a valódi társadalmi nemzeti egység kialakulása jelenti. S ez természetes is. A munkás,, osztály történelmi hivatása éppen önmaga osztálylétének — s valamennyi osztály létének — a megszüntetése. Nyilvánvaló, hogy a folyamat vezetésével, osztályszervezetének a pártnak operatív-elméleti irányításával megy végbe — a maga és az egész társadalom javára. Blaskovics János HÉTFŐTŐL SZOMBATIG A hét a választási „kampány” — idézőjelbe teszem, hisz csendben folyt, s nem volt semmi kampány jellege -, szóval, a választási előkészületek befejezése jegyében telt el. Az Elnöki Tanács elnökének beszéde Kaposvárott főleg mezőgazdaságunk eredményességéről és további lehetőségeiről szólott. Hangsúlyozta, hogy a háztájinak és a kisegítő gazdaságoknak, amint ma, a jövőben is fontos szerepük lesz a tagság önellátásában és a közfogyasztáshoz való hozzájárulásban. De miután a háztáji termelés nem gondtalan, a kormány azon van, hogy elhárítsa az útból az akadályokat. Kádár János Dunaújvárosban mondotta el - a nagygyűlések sorát egyben le is záró — választási beszédét, de talán mondanom sem kell, hogy a rádió-, még inkább a televízióközvetítés országossá terebélyesítette a gyűlést. Nehéz részleteket kiragadni a bel- és külpolitika minden fontos és aktuális kérdésére kiterjedő, nagy ívű beszámolóból. Annyi bizonyos, hogy nagy hatást gyakorolt mindenkire, ahogy az ország politikai atmoszféráját jellemezve, a szövetségi politikáról beszélt Kádár János. A szocialista nemzeti tömörülésben, minden alkotó erő tömörülésében nemcsak egyaránt helyük van a dolgozó rétegeknek, a párttagoknak és a pártonkívülieknek, a nem hívőknek és hívőknek, hanem ahogy az építés munkájában mindnyájan egyenlőek, úgy egyenlőek lesznek a munka gyümölcseinek élvezésében. És bizonyára mély benyomást, jó hatást tett a nyíltság, amellyel a világgazdasági helyzetből eredő nehezebb körülményekről szólt, amelyekkel számolva kell hazai feladatainkat megoldanunk. És bár a szocialista tervgazdálkodás és bevált, rugalmas gazdaságirányítási rendszerünk sok nehézséget elhárítanak, ez önmagában nem elég. Hogy mi kell még? Nagyon egyszerűen és világosan fejezte ki magát Kádár János. A 44 órás munkahétre, a rövidebb munkaidőre történt áttérésről szólván, csupán azt mondta, de félreérthetetlen nyomatékkai, hogy a munkaidőt azért nevezik munkaidőnek, mert azt az időt ténylegesen végig kell dolgozni! Némelyek meg is jegyezték: ami a helyzetet illeti, nagyon finoman fejezte ki magát.. . Finoman és egyáltalán nem humor híján. Tréfálkozva, „ejtette el": Nekünk csak az van hátra, hogy előre kell mennünk.,.! Előre - tehetnénk hozzá amit a most kitüntetett Dunaújváros (ha szabad a megtisztelést az egész városra kiszélesíteni) jól példáz. Ám a gazdaságot etetni kell, főleg energiával, ezért is oly jelentős a KGST országok munkamegosztásában épülő oren- burgi gázvezeték, amelyben részvételünk előnyösen módosult. Az illetékes nehézipari miniszterhelyettes bejelentette: a Szovjetunió nagyon kedvező javaslatot tett arra, hogy a magyar szakasz négy nyomásfokozó kompresszorállomását, s a hozzá tartozó lakótelepeket és szociális, kereskedelmi létesítményeket a magyar határhoz közelebbi szakaszon, a Kárpátokban építsük fel. Az építők első csoportja a felvonulás előkészítésére június második felében utazik el. HÉTVÉGE □
