Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-14 / 161. szám

A Dunántúli napló 1975. június 14., szombat Lázár György fogadta Zsivko Zsivkovot KS/D. NAPLÖ TELEFOTÓ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivata­lában fogadta Zsivko Zsivkovot, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­sét, a Magyar—Bolgár Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság bol­gár tagozatának elnökét. A szí­vélyes, baráti légkörű eszme­cserén részt vett dr. Tímár Má­tyás miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Penko Szomlev, a Bolgár Állami Tervhivatal elnök- helyettese. Ott volt Böjti János hazánk szófiai és Sztoio Szta- noev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. ♦ BEIRUT: A TASZSZ Beirut- ból keltezett tudósításában a palesztin hírügynökségre hivat­kozva beszámol arról, hogy az izraeli katonai bíróságok Jeru­zsálemben, Gazában és Ca- mallahban c közelmúltban több arab hazafit ítéltek hat hónap­tól 25 évig terjedő börtönbün­tetésre. Az volt a vád ellenük, hogy támogatták a palesztinok jogaikért vívott harcát. + HELSINKI: Kekkonen finn államlő pénteken kinevezte az új finn ügyvezető kormányt. Mi- nisztelelnökké Liinamaa-t, kül­ügyminiszterré pedig Mattilat nevezte ki. Az ideiglenes ügy­vezető kormány a szeptember­re kitűzött parlamenti választá­sokig lesz hivatalban. + ATHÉN: Karamanlisz gö­rög miniszterelnök felkérte az Európai Gazdasági Közösség tagállamait, hogy, támogassák Görögország felvételi kérelmét a Közös Piacba. ♦ NEW YORK: Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa pénteken este közép-európai idő szerint 22.00 órakor ül össze a ciprusi kér­dés megvitatására. A BT fog­lalkozik a szigetországban lé­vő 3 548 főnyi ENSZ haderő megbízatásának újabb félévvel való meghosszabbításával, va­lamint Waldheim ENSZ főtit­kár jelentésével a két ciprusi közösség vezetőinek bécsi tár­gyalásairól. * Újabb provokáció Indira Gandhi ellen Négy reakciós indiai ellenzé­ki párt — a Dzsana Szangh — Hindu Nacionalista Párt, a Szocialista Párt, az Ellenzéki Indiai Nemzeti Kongresszus és a Bharatia Lók Dal Párt — ve­zetői pénteken táviratban kö­zölték a jelenleg Kasmírban üdülő Fahruddin Ali Ahmed köztársasági elnökkel, hogy mi­után az allahabadi bíróság csütörtökön közzétett végzésé­ben „érvénytelenítette” Indira Gandhi asszony mandátumát, többé nem ismerik el őt a kor­mány fejének. Az 523 tagú parlamentben a négy párt összesen 49 mandá­tummal rendelkezik a kormá­nyon lévő kongresszus párt 358 mandátumával szemben. Az ellenzéki pártvezetők egy­úttal arra kérték az államfőt, hogy üdülését félbeszakítva, ha­ladéktalanul térjen vissza Új Delhibe és foglalkozzék a Gan­dhi asszonyt elmarasztaló bíró­sági végzés nyomán kitört al­kotmányos válsággál. Az AP helyszíni tudósítása szerint a jobboldali ellenzéki pártvezetők az elnöki palota előtt szervezett ülősztrájkkal próbálnak nyomatékot adni kö­vetelésüknek, hogy Gandhi asz- szony mondjon le tisztségéről. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony a reakció támadá­sainak kereszttüzében áll. Képünkön: a kormányfő hivei körében, akik azért keresték fel otthonában, hogy felkérjék: maradjon hivatalában. 1. Brezsnyev választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev felelősségteljes idő­szaknak nevezte ezt a fejlődési szakaszt, melyben az államok és népek vezetőinek be kell bizonyítaniuk, hogy szavaik és tetteik összhangban vannak egymással. Mint mondotta, akadnak olyan politikusok is, akik a béke jelszavával dobá­lózva, s szavakban egyetértést nyilvánítva az enyhülés elvei­vel, tetteikben a „hideghábo­rús" korszak politikájához való visszatérést szorgalmazzák, fegyverkezési hajszára — uszíta­nak és nyílt ellenségességgel viseltetnek a szocialista orszá­gokkal szemben. A béke nem taktika Az SZKP főtitkára elutasí­totta azt az elméletet, mely szerint az enyhülés hasznossá­gának megkérdőjelezését célzó kísérletek tisztán belpolitikai, taktikai meggondolásokból erednek, egyes politikusok ez­zel próbálják maguk mellé ál­lítani országaik jobboldali kö­reit. A béke megszilárdítása — mondotta Brezsnyev - túlsá­gosan komoly feladat a mai és a jövendő nemzedékek számára ahhoz, hogy bármiféle konjunk­turális meggondolásnak vagy egyéni hangulatnak legyen alárendelve. A Szovjetunió — hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev — abból indul ki, hogy a békére egyen­lő mértékben szüksége van va­lamennyi népnek, a nukleáris világháború elhárításában pe­dig minden állam egyenlő mér­tékben érdekelt. Ezzel össze­függésben az SZKP főtitkára Ford amerikai elnök egy közel­múltban elhangzott kijelentését idézte arról, hogy „az enyhü­lés előnyös mindkét fél számá­ra". Ezzel véleményem szerint lehetetlen nem egyetérteni — válaszolta Brezsnyev. „Igen szükséges és fontos lé­pésnek" minősítette a szovjet vezető azokat a lépéseket a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztésére, melyek az esedékes újabb szovjet-ameri­kai csúcstalálkozóval függnek össze. Ideértve a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodás aláírását is a vlagyivosztoki megegyezés alapján. A Szovjetunió azon­ban távolról sem véli úgy, hogy ezzel minden lehetőség kime­rül a fegyverkezési hajsza elleni küzdelemben. Köztudott — állapította meg a szónok, hogy az utóbbi évek­ben megkötött megállapodások eredményeként bizonyos mér­tékben sikerült egyes terüle­teken feltartóztatni a fegyver­kezési hajszát, s a szocialista országoknak ebben igencsak jelentékeny szerepük volt. Saj­nos, azonban nem lehet azt mondani, hogy a fegyverzet növelésének sikerült véget vet­ni. Brezsnyev utalt arra, hogy egyes nyugati hatalmak jelen­tős mértékben felduzzasztják katonai kiadásaikat. A kato­nai főhatóságok óriási erőfe­szítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy mind újabb és újabb tételeket erőltessenek át a törvényhozási szerveken. A Szovjetunió véleménye szerint a fejlődésnek ellenkező ará­nyúnak kell lennie. A Szovjet­unió a katonai előirányzatok csökkentése mellett van, s er­re szólít fel más hatalmakat is. A Szovjetunió — biztosítot­ta hallgatóságát az SZKP fő­titkára — folytatni fogja lesze­relési erőfeszítéseit. Ebben a tekintetben napról napra éle­sebbé és halaszthatatlanabbá válik annak szükségessége, hoqy az államok és mindenek előtt a nagyhatalmak, meg­állapodást kössenek az újfaj­ta tömegpusztító fegyverek lét­rehozásának, új tömegDusztító fegyverrendszerek létrehozásá­nak betiltásáról. A tudomány és a technika mai színvonala alapján komoly veszély fenyeget, hogy még a nukleáris fegyvereknél is ret­tenetesebb fegyvert hoznak lét­re. Az emberiség józan esze és lelkiismerete azt diktálja, hogy leküzdhetetlen akadályt állítsanak egy ilyen fegyver megjelenésének útjába. Ez a feladat természetesen az álla­mok széles körének és minde­nek előtt a nagyhatalmaknak az erőfeszítéseit igényli. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok azonos irányban foly­tatandó tevékenysége azonban ezt az ügyet is lényegesen előbbre vihetné. A párttal egységben Beszédének befejezésekép­pen Brezsnyev kifejezésre jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió polgárai a vasárnapi választás.okon ismét a szovjet nép egységét, a le­nini párt körüli szoros tömö­rülését demonstrálják majd, s hogy a nép választottai — a köztársasági legfelsőbb taná­csok képviselői és a helyi ta­nácsok tagjai — méltók lesz­nek a bizalomra és becsület­tel teljesítik kötelességüket a nép előtt. „Ugyanezt ígérem önöknek magam is, mint az önök képviselőjelöltje, — fe­jezte be választási beszédét az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. ★ rf- MADRID: Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter pén­teken londoni látogatásának befejeztével háromnapos hiva­talos látogatásra Madridba ér­kezett. Fahmi újságíróknak adott nyilatkozatában „kitűnő­nek és szilárdnak" nevezte a két ország közötti kapcsolato­kat. Mint mondotta, az egyip­tomi-spanyol kooperáció fej­lesztéséről fog tárgyalni. Fo­gadja őt Franco tábornok is. + DAMASZKUSZ: Asszad szíriai államfő első hivatalos jordániai látogatásának befe­jezésekor csütörtökön Damasz- kuszban és Ammanban egyide­jűleg szíriai—jordániai közös közleményt hoztak nyilvános­ságra. Ebben bejelentik, hogy a teljes nézetazonosság jegyé­ben lezajlott megbeszéléseken elhatározták egy legfelsőbb vegyesbizottság létrehozását, melynek feladata a két állam katonai és politikai, valamint egyéb területekre kiterjedő ter­vezésének összehangolása. + BERLIN: A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége (FDGB) pénteken délután a berlini Friedrichstadtpalastban tartott nagygyűlésen — külföldi vendégek jelenlétében - ünne­pelte meg alapításának 30. évfordulóját. A nagygyűlésen el­hangzott beszédében Erich Ho- necker, az NSZEP KB első tit­kára megállapította, hogy a szakszervezetek szövetsége — az NDK legnagyobb tömegszer­vezete — három évtizeden ke­resztül hűséges segítőtársa volt a pártnak a szocializmus épí­tésében. + ATHÉN: A görög képviselő­ház jún. 19-én választja meg a Görög Köztársaság elnökét. Az államfőt öt évre választják. A megválasztáshoz legalább két­harmados szavazattöbbség szük­séges. Az elnökjelöltek között van Konsztantin Papakonsztan- tinu, a parlament elnöke, Mi­chael Sztaszinopulosz, a jelen­legi ideiglenes elnök és Konsz­tantin Cacosz parlamenti kép­viselő. Magyar—nyugatnémet közlemény A magyar—nyugatnémet kül­ügyminiszteri tárgyalások befe­jeztével a tárgyalófelek pénte­ken a következő közleményt adták ki: „Közlemény a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszteré­nek a Németországi Szövet­ségi Köztársaságban 1975. jú­nius 11—13 között tett látoga­tásáról. Hans Dietrich Genscher kül­ügyminiszter meghívására Púja Frigyes, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere 1975. június 11-e és 13-a között hi­vatalos látogatást tett a Né­metországi Szövetségi Köztár­saságban. A magyar külügyminisztert fogadta Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár. A külügyminiszterek részle­tesen megvitatták a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetét és továbbfejlesztésük lehető­ségeit. Széleskörű eszmecserét folytattak az időszerű európai és nemzetközi kérdésekről. A két külügyminiszter egyet­értett abban, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele óta kedvezően alakultak orszá­gaik kétoldalú kapcsolatai. Megállapították, hogy a két ország külügyminisztere között 1974 áprilisában Budapesten létrejött megállapodásban elő­irányzott egyezmények megkö­tése terén előrehaladást értek el. Az 1974. november 11-én aláírt hosszúlejáratú gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési megállapodás vég­rehajtásától a felek a gazda­sági kapcsolatok élénkülését várják. Előkészítik a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dési megállapodás aláírását. A két fél megvizsgálja, hogy milyen egyéb területen szüksé­ges és lehetséges újabb egyez­mények kötése. A miniszterek pozitívan ér­tékelték a két ország gazda­sági kapcsolatainak alakulá­sát, amelyek keretén belül a kétoldalú árucsere jelentősen növekedett és számos koope­rációs megállapodás megkö­tésére került sor a két fél vál­lalatai között. Egyetértettek abban, hogy ezeken a terüle­teken további lehetőségek van­nak. Erejéhez képest mind a két fél azon lesz, hogy előse­gítse a lehetőségek teljes ki­használását. A magyar fél ki­fejezésre juttatta azt az óha­ját, hogy a Németországi Szö­vetségi Köztársaság folytassa tovább a magyar árukkal szembeni kiviteli mennyiségi korlátozások leépítését. A két fél kifejezésre juttatta kormánya szándékát, hogy to­vábbra is törekedni fog a két ország kapcsolatainak kiszéle­sítésére minden területen, ahol erre lehetőség van. Az európai és más nemzet­közi kérdésekről folytatott esz­mecsere során a külügyminisz­terek hangsúlyozták az enyhü­lési folyamat és a különböző társadalmi rendszerű államok további együttműködésének jelentőségét. Kijelentették, hogy támogat­nak minden erőfeszítést, amely a folyamat tartóssá és vissza­fordíthatatlanná tételét céloz­za. A két fél üdvözölte az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten eddig elért előrehaladást. Véleményük szerint jók a ki­látások arra, hogy a napiren­den lévő valamennyi kérdés­ben kielégítő eredményeket ér­jenek el, ami lehetővé teszi a konferencia közeljövőben, még ezen a nyáron való befejezé­sét a legmagasabb szinten. Mindkét fél kifejtette véle­ményét a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentésére, valamint az ezzel kapcsolatos intézke­désekre vonatkozó bécsi tár­gyalások állásáról. Hangsúlyoz­ták e tanácskozások jelentősé­gét és kifejezték készségüket: további erőfeszítéseket tesz­nek, hogy hozzájáruljanak azok sikeréhez. A közel-keleti helyzet meg­vitatása során a két külügy­miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a konf­liktus rövidesen politikai meg­oldást nyer a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i 242., valamint 1973. október 22-i, 338. számú határozata alap­ján. Egyetértettek abban, hogy figyelembe kell venni a térség valamennyi államának és né­pének törvényes jogait, bele­értve a palesztin népét is. A felek véleménye szerint a közel-keleti igazságos és tar­tós béke megteremtésében fontos szerep hárul a genfi bé­kekonferenciára, amelyet ala­posan elő kell készíteni. Remé­lik, hogy megteremtődnek a •konferencia felújításának elő­feltételei. A külügyminiszterek kijelen­tették, hogy a két ország kor­mánya továbbra is síkra száll Ciprus szuverenitásának, füg­getlenségének és területi in­tegritásának tiszteletben tartá­sa mellett, üdvözölték az ENSZ főtitkárának kezdeményezésé­re a Ciprus két népközössége között felújított megbeszélése­ket és kifejezték reményüket, hogy a megbeszélések ered­ményesek lesznek. A két fél megelégedését fe­jezte ki eredményes megbeszé­léseik felett, amelyek szívé­lyes és konstruktív légkörben folytak és hozzájárultak a két ország együttműködésének el­mélyítéséhez. Állást foglaltak amellett, hogy folytatni kell országaik vezető személyiségei­nek eszmecseréit a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­désekről. Púja Frigyes külügyminiszter magyarországi látogatásra hív­ta meg Hans-Dietrich Gen­scher szövetségi külügyminisz­tert, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. ♦ Púja Frigyest a kőin—bonni repülőtéren Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügymi­niszter búcsúztatta. A búcsúz­tatáson jelen volt Hamburger László, hazánk NSZK-beli nagy­követe és a magyar nagykö­vetség számos beosztottja is. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos bonni látogatását be­fejezve péntek délután haza­érkezett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkár, Nagy János külügy­miniszter-helyettes, a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa, és Karl Münch, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövets'égének ideiglenes ügyvivője. Rabin elégedett amerikai tárgyalásaival Rabin izraeli miniszterelnök csütörtökön este Washington­ban sajtókonferencián számolt be az amerikai vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseiről. Elége­detten állapította meg, hogy Ford elnök és Kissinger kül­ügyminiszter szívélyes, őszinte és baráti légkörben tekintették át vele a két országnak a kö­zel-keleti helyzettel kapcsolatos álláspontját. A sajtókonferen­cián az izraeli kormányfő érzé­keltette, hogy a Kissinger-misz- szió kudarcát követően Wa­shington és Tel-Aviv között ideig-óráig fennállott „bizalmi válság” elsimult s valószínűleg nincs akadálya annak sem, hogy rövid időn belül felújít­sák az Izrael által kért ameri­kai katonai segélyről szóló tár­gyalásokat. Egy kérdésre válaszolva Ra­bin kijelentette, hogy ha Egyip­tom nem engedélyezi izraeli áruk szállítását a közelmúltban megnyitott Szuezi-csatornán, le­hetetlenné válik Egyiptom és Izrael újabb részmegállapo­dása.

Next

/
Thumbnails
Contents