Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-01 / 118. szám
Negyed százada együtt Akik a versenyt elindították Akár ha Pécsre járnának be dolgozni, gépeikkel naponta 50—60 kilométert tesznek meg. övék a szibertpusztai központ környéke, húsz kilométer sugarú körben. Reggel korán kelnek, este íésőn fekszenek. Különösen a tavaszi munkák idején. A cukorborsó, a lucernamag a földben, most a kukorica vetése folyik. A gépek zsinórban húzzák a barázdákat, a magok hajszálnyira a megadott távolságokra kerülnek a rögök közé. A hibridmag nagy szakértelmet, pontosságot kíván. A Bólyi Állami Gazdaság több mint hétszázmilliós termelésében messzemenően kivették részüket a Kossuth brigád tagjai. Mind a tizenheten. Amint azt Sós Nagy Szabolcs kerületvezető említette, nemcsak a munkájukkal érnek el évről évre kiváló eredményt. Igen sokat jelent számukra, «— a többi brigád számára - az a plusz, amit fegyelmükkel, lelkesedésükkel, mozgósítani tudásukkal adnak. Hiszen lassan negyedszázada dolgoznak együtt — 1949 óta —, s bárhol megállják a helyüket. Ha kell hegesztenek, gépkocsit javítanak, szántanak, vetnek, aratnak. Néhányon elmentek, fiatalok jöttek. Az első brigádvezető Lincz Ádám volt, akit o bólyi gazdaság központjába helyeztek. Nyolcadik esztendeje Wéber György vezetésével dolgoznak. ölünk az irodában — a munkákat kiosztották már. Wéber György mondja, ki hol van. Bach Antal permetez, Bischoff György vizet szállít, Mayer Antal a keverőt hajtja, Bala- tinácz István, Gálfi Zoltán, Szabó Gusztáv és Pfeil Ferenc vetik a kukoricát, de ott van kint a táblán Husszú Ferenc is a fogasolóval. Treutz Sebő az MTZ-t javítja — a saját gépe, így hát ő ismeri a legjobban a hibáját —, Vörös Pali a kombinátorral készíti a magágyakat. A mai munkaidő: a „sötétedésig". Tízegynéhány évvel ezelőtt Solohov járt itt, s megkérdezte őket: miért jó ha szocialista brigádban dolgoznak, miért tesznek felajánlásokat, hiszen a munkát amúgy is el kellene végezniük? A világhírű írónak akkor azt mondták: mindegyikünk tudja, hogy ki, mihez ért legjobban. S ahhoz, hogy ezt kamatoztat!"» lehessen, nélkülözhetetlen a közösségi élet, a mindennapos találkozás, beszélgetés, a „belső” tapasztalatcsere. Most már valamennyien szakmunkások, autószerelők, mezőgazdasági gépszerelők... Katona József brigádtag és párttitkár a brigád felelősségéről beszél. Most garázsmester: a szemén látom, hogy az új beosztásnál szebb volt a traktorosélet. Pfeil József is nemrégiben esett át a gerincműtéten. Tíz-tizenöt év után már nem bírja a hát. Tagadhatatlanul nehéz dolog a legjobbnak lenni, az élen maradni — mondja. - A feszültséget azonban a munka levezeti. Amikor az állami gazdaságok brigádjait versenyre hívták, vállalásukban a magasabb termelékenység, a munka intenzitásának növelése, a gépek jobb kihasználása, az önköltség csökkentése szerepelt. Elsőként hallatták hangjukat, bámulatosan róérezve arra, ami a legfontosabb a munkájukban. 5 nem a dicsőségért vállalták és indították a párt- kongresszus tiszteletére a munkaversenyt, s nem azért, hogy elmondhassák ma: megkapták a kongresszusi oklevelet. Valami többet akartak. Mayer Antal azt monta: meg kellett dolgozni ezért. A tavasz talán emiatt ilyen jó hozzájuk. JU Erősen tűz a kora tavaszi nap. A három vetőgép porfelhőt kavar. A szántóföld mezsgyéjén sárga helikopter pihen: Az előbb végzett a vegyszerezéssel. Wéber György mutatja a táblát: többszáz, hektár egy tagban. Ha minden rendbei} lesz, itt egy hét alatt végeznek. Háromezer hektár „gazdái”. Ennyi földet bíznak rájuk minden esztendőben. Kozma Ferenc A Kandó Kálmán brigád Nekik van bátorságuk T~ * A mostaniakról, a KB oklevelét elnyert brigádról kell írnom. Már feljegyeztem az eredmények látványos lajstromát: a Hőerőmű Kandó Kálmán nevét viselő szocialista brigádjo öt alkalommal nyerte el a mozgalom oklevelét, egy- szer-egyszer a zászlót ás bronzplakettet, kétszer az ezüstöt, háromszor az aranyat. Az elmúlt esztendőben „A vállalat kiváló brigádja” címet, négy alkalommal kaptak aranydiplomát az „Egy napot Pécsért" mozgalomban, az idén a kongresszusi rnunkaver- seny legnagyobb kitüntetése mellett „Az iparág legjobb brigádja” címet is elnyerték. De szép! S a munkájuk is; az erőmű kazánjai körül átépítették a világítást. Maguk tervezték, az anyagbeszerzésben is segítettek, a brigád munkc.Vi nyomón sokkal kisebb a balesetveszély most a kazánok körül. A szénkeverőben a világítási hálózaton kívül az egész automatikát felújították. Közel hetven hektár területen fekszik az erőmű: elképzelhető, mekkora munkát ad, a közvilágítás, háromezer villanymotor, s az automati- kók... Az udvari széntéren hosszú esztendőkig bukdácsoltak a dózerek: a világítótestek vagy szemkápráztatóan vakítottak, vagy szemetmeresztően árnyékban hagyták a szénkupacokat. Katonáék (ő a brigádvezető) káprázat- és árnyékmentes világítást terveztek és építettek. A vagonbuktató villamosberendezéseinek felújítása is szép munka volt: olyan üzem- biztonságot teremtettek, hogy a szénellátás most folyamatos, nem kell az erőműnek kocsiálláspénzt fizetnie, vagyis hát kevesebbet kell... A mostaniak .. . Bitter András. Botos Mihály, Fürj Zoltán, Katona János, Kora György, Kovács Ferenc, Kovács József, Lengyel László, Bozsánovics Jgnos, Gémért János, Laisz Pál, Virágh István, Muth Ferenc. Technikusok, villanyszerelők, ketten segédmunkások. Hatvankét éves a Gerner Jani bácsi, huszonhárom a Bozsánovics János. Csak az elmúlt esztendőben közel 1200 óra társadalmi munkát végeztek az I. kerület oktatási intézményeiben: a gyárvárosi iskola világítását felújították, a politechnikai műhelyt felszerelték, a fizikai előadót úgyszintén ... A bala- tonfenyvesi tábor elektromos hálózatának felújítása három nap szabadságába került valamennyi brigádlagnak. A brigádnaplóban néhány fénykép árulkodik az eseményről: a kora tavaszi napokon még nem működött a vízvezeték, vödörben mosakodtak ... ... a múlt óhatatlanul feltör, a „mércéről" is kell írni. A két leglátványosabb végpont az a bádogvályú, amelyben másfél évtized előtt a napi munka után, reggeli szünet előtt kicsit mosakodni tudtak. Most a műhelyben barna csempével övezett mosdó .. . Fényes, tiszta tapétával letakart asztal, kávézó sarok, kék- kel-fehérrel festett közlekedő utak, világos ablakok, katonásan sorakozó kék védősisakok . . . Senki sem kuporodik a satupadra, olajos, ragacsos kézzel zsíros kenyeret majszolni. Vége az olykor vaskos tréfáknak is: alig lehetett egyetlen napot is megúszni, hogy az ember a szénporos helyeken laI összekötötték az embereket. A régi erőműben híre-hamvo sem volt akkoriban a szocialista brigádmozgalomnak — a Kandó Kálmán brigád I960-, ban már itt a nagy erőműben* alakult. A brigád történetét már nemcsak a szájhagyományok őrzik: a brigádirattárban hosszú esztendők munkáját őrzik a brigádnaplók, szerződések, újítási papírok, Gerner János korát megtagadó fürgeséggel mozog a műhelyben — feltámad a kíváncsiságom: a brigád hogyan osztja el a mostani kitüntetésekkel járó 70 ezer forintot? A szempontok között első helyen szerepel, ságuk differenciáltan jutalmazni. Azt mondják, ebben a munkahelyi tevékenység csak kisebb szerepet játszik, hiszen azért kapják a fizetést, s a munkában amúgysincs pardon, ott egyformán kell gürizni. Néhány fiatalember topog a műhelyben; idegeneknek is tűnnek meg nem is. Az igazság is hasonló: a Kandó Kálmán brigád patronálja az ifjúsági brigádot, onnan szerzi az utánpótlást is. Talán néhány év múlva egyesülnek, a műhely fő falán egymás mellé kerül a két brigád két tucatnyi kitüntetése... Lombosi Jenő Grain András: Zászlóbontók néhány lapát ciklonport a nyakába ne kapjon, még dühében fuldokolva, egy vödör hideg víz nyakába ne loccsanjon . . . Fürödjön a koszos .. . A póruljárton együtt nevettek, talán ezek a vidám percek voltak, amelyek valamiféle szálhogy a brigádnak hány éye tagja, aztán, hogy mennyi társadalmi munkát végez, vál- lalt-e társadalmi megbízatást, képezi-e magát, a brigád rendezvényein részt vesz-e? Van aki 5900 — s olyan is aki 3200 forintot kap. Nekik van bátorA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi munkaverseny első szakaszának sikeres lezárása alkalmából élenjáró szocialista brigádokat tüntetett ki. A munkaversenyben elért kiemelkedő eredményekért 25 kongresszusi zászlót és 220 kongresszusi oklevelet adományozott a Központi Bizottság. Baranyából hat szocialista brigád kapta meg a kitüntető oklevelet. Összeállításunkban őket mutatjuk be. Múlt nélkül... a egy hivatalos személy keresi a,pyörgyi- tavakat Bikaion, sokáig kell kérdezősködnie. De ha azt mondja: Béka-tó, azonnal útbaigazítják. Nem mondom, szép munkahelye van itt tizenhét embernek. Víz-szagot hordoz a szél, dombok övezik a tó tükrét, s a dombokon a kurpulai erdő fái sötétlenek. — Szép — bólint Rózsór Vili bácsi — egészséges, jó levegő is van. — Mégis egészségtelen munka ez — teszi hozzá Schulteisz Henrik, a két „legöregebb” halász közül az egyik —, tudja, novembertől márciusig sokszor derékig vízben lenni... Sok a reuma. Egy ideig csodálkozom, de elhiszem, amit mondanak. Ke- vésszavú, kemény emberek a bi- kali halászok, akik országos rekordot tartanak a termelést illetően. Több mint tíz mázsa halat emelnek ki holdanként a tavakból. A Bikali Állami Gazdaság — tán húsz esztendeje is van már — jó érzékkel kezdeményezte a haltenyésztést, akkor avatták a kistavakat, ma már számottevő termelési eredményekkel büszkélkedhetnek.- És ennek voltaképpen nincs felső határa - mondja Wohlschein Ferenc, a Herman Ottó szocialista brigád vezetője — csak a feltételeket kell biztosítanunk, s akkor elérhetjük o negyven mázsát is . .. Ponty, süllő, amúr, harcsa. A gazdasághoz tartozó halastavakban ilyen fajta halak vannak. Az ivadékneveléstől a lehalászásig minden az ő gondjuk. Nehéz fizikai és sok szakértelmet is követelő munka ez. S ami érdekes: a hajdani földművesek valamennyien halászszakmunkások. — Az a szerencsénk — nevet a brigádvezető —, hogy Bikaion nem volt múltja a halászatnak. H ogy ez miért szerencse? Hát azért, mert mindent elölről kellett kezdeni, saját módszereiket dolgozták ki, nem volt köztük olyan, aki az újat ne fogadta volna el. Múlt nélkül is lehet. Sajnos, valamennyiükkel nem találkoztam. „Kint vannak . .." mondta tömören Vili bácsi, s ez azt jelentette, hogy Mocso- ládon, Dombóvórott, q tavaknál. Alsómocsoládra eljutottam, s láttam^ hogy igen nehéz dolog az iszapban mozogni a combig- érő csizmában. Gyanútlanul rá is léptem a tó szélén levő ösvényre ... Nem, nem lettem nagyon sáros. Csak éppen hogy. Egy nevetésre elég volt az attrakcióm, dehát az ilyenkor jólesik. A brigád 1966-ban alakult. Wohlschein Ferenc, Golubón János, Rózsár Vilmos, Mühlbert Henrik, Pandur János, Pandur György, Puchner Károly, Schulteisz Henrik, Schulteisz János, Földi József, Paragh Lajos, Martinka Ádám, Nagy János, Nyisz- tor Antal, Kiss György, Kniesz Ádám és Vida Sándor a tagjai. Halászok. A szakmáról kérdezősködök. Szuperfoszfát, takarmányozás, betonágy, szállítóheveder — ilyen szavak hangzanak el. Mo csoládon meg is néztem a halágyat. Hatalmas betonteknő, amibe kieresztik a halakat, egy fésűszerű valami, ami a hálót helyettesíti, s két szállítószalag. — Csak a válogatóasztalon kell a halhoz nyúlni — magyarázza Wohlschein Ferenc — ez lesz a jövő útja. r s akkor talán nem lesz már olyan egészségtelen a munka sem. Nem kell belemászni az iszapba, a vízbe. Most azért még erre is gondot fordít a gazdaság. Lehalászás után minden esztendőben elküldi a halászait Harkányba, egy hétre. Az jól is esik. Közös programok? Tavaly a Balaton körül csavarogtak egyet, az idén is oda szeretnének elmenni. Jut rá talán, hiszen kiváló brigád lettek, kaptak egy kis pépzt. Hanem egyik tagjuk rössz anyagi körülmények között van, három gyerekét ruházzák fel ebből. Éjszakánként néha lámpással Békát fognak, abból is jön pénz... Meg aztán a békát irtani kell, megeszi az ivadékot. Elégedett emberek-e? Rózsár Vilmos így fogalmazott: — Szép dolog — mondta lassan — halat nevelni... Kampis Péter
