Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-31 / 147. szám

SZOJUZ—ÁROLLÓ így készültünk fel E lőreláthatólag 1975. július 15-én 15 óra L július 15-én 15 óra 20 perckor kezdődik a szovjet—amerikai Szo- juz-Apollo közös űr­program: a bajkonuri űrrepülőtérről akkor bo­csátják Föld körüli pá­lyára a Szojuzt Leonov- val és Kubászovval a fedélzetén. Az Apollo űrhajó hét és fél órával később startol, személy­zete: Stafford, Slayton és Brand. BESZÉLGETÉS ALEKSZEj LEONOV ŰRHAJÓSSAL A szokásosnál korábban ér­kezett haza csillagvárosi ott­honába Alekszej Leonov űr­hajós. Készül a küszöbönálló szovjet—amerikai Szojuz— Apolló közös űrutazásra. Nem ritkán késő estig bent marad munkahelyén, az űrhajóskép­ző központban. A vidám, energikus, közlékeny természe­tű Leonovból árad az opti­mizmus. Frissesége, közvetlen­sége, humora megnyerő. Negyven éves, ez a legszebb űrhajóskor. Tíz éve, 1965 már­ciusában a Voszbod—2 fe­délzetéről Alekszej Leonov a világon elsőként lépett ki a végtelen világűrbe. Az első „űrgyologos" 12 percig lebe­gett Földünk fölött az űrben. Kérem, beszéljen 1965. március 18-ról, az űrben töltött percekről I — A beláthatatlan világűr — mondja Alekszej Leonov — akkor teljes szépségében je­lent meg előttem. A Föld mél­tóságteljesen úszott szemem előtt. Onnan, fentről laposnak tűnt és csak a széle mentén látható görbület emlékeztetett arra, hogy tulajdonképpen gömb alakú. Kissé eltaszítot­tam magam a fedélzeti nyí­lástól és kezdtem egyre job­ban eltávolodni az űrhajótól. A kötél, amivel a hajóhoz kö­töttem magam, teljes hosszú­ságában megnyúlt. Kis idő múlva eléggé ener­gikusan meghúztam a kötelet hogy a hajó közelébe kerüljek, ennek következtében kezemmel kellett védekeznem a felém közeledő űrhajó ellen. A zsilip­hez érvén, kezemmel fogtam fel az ütést. napig repülnék majd össze­kapcsolva. A Houston közelé­ben nemrég megtartott közös edzésekkor a fő figyelmet ép­pen a repülés e szakaszának szenteltük. — Gyakoroltuk a különféle rendszerek és gépegységek kezelését, vezérlését, elsajátí­tottuk a keresés, a közeledés és az összekapcsolás pillana­tait. Különleges berendezése­ken átkeltünk az egyik űrha­jóból a másikba. Mindez szi­gorúan a tervezett repülés időrendjének és programjá­nak megfelelően folyt. Ki­dolgoztuk azt a dokumentá­ciót is, amely pontosan meg­szabja a* legénység tagjainak tennivalóját az adott pillanat­ban. Két nap — 2880 percből áll. Nem nehéz elképzelni, milyen vaskos könyveket kell majd magunkkal vinni az út­ra. Még jó, hogy az űrben súlytalanság van! — jegyzi meg mosolyogva Leonov. — Különösen nagy figyel­met szenteltünk a baleseti helyzetek kidolgozásának — folytatja. — Az űrhajók fel­építése rendkívül biztonságos. A kozmosz azonban kozmosz! Készen kell állnunk a legvá­ratlanabb helyzetekre is. A felkészülés során például azt a helyzetet imitáltuk, amikor a csatlakozó részleg, vagy maga az Apollo űrhajó her- mötikus zártsága megszűnik. A megjátszott hiba pillanatá­ban egy szovjet űrhajós az Apollo, egy. amerikai pedig a Szojuz fedélzetén tartózkodott. Különleges tervet dolgoztunk ki a személyzet saját hajóikra történő gyors visszatérésére. — Ehhez még figyelembe kell venni, hogy a Szojuz— Apollo összekapcsolt rendsze­rében minden űrhajós szka­fander nélkül dolgozik. Vi­szont, ha át kell menni egyik űrhajóból a másikba, az űr­hajósruhát is fel kell ölteni. Sok száz próba után a koz­mikus öltözés ideje már ész­revehetően csökkenthető. — A szovjet és az amerikai asztronauták utolsó közös ed­zését májusban tartottuk Csil­lagvárosban, ahol a Szojuzon bekövetkezhető váratlan szi­tuációkat tanulmányoztuk. Milyen volt a felkészülés a közös űrutazásra? — Az első űrrepülést köve­tően — vallja be Leonov — egész idő alatt egy újabb út­ról álmodoztam. Úgy tűnik, hogy ez az álom nemsokára valóra válik. A közös edzések megmutatták, hogy a szovjet és az amerikai legénység is készen áll a közös űrrepülés­re. A hordozórakéta a Szojuz­zal július 15-én, a délutáni órákban hagyja el a kilövőál­lomást. Hét és fél órával ké­sőbb indul el útjára az ame­rikai Apoílo. A két űrhajó a Szojuz indulása után 51 óra 55 perccel találkozik a körpá­lyán. Az űrhajók körülbelül két Kérem Alekszej Leonovot, beszéljen arról, hogy hány űrhajós szomszédolás sze­repel a tervben. Mint ki­derül, négy ilyen séta van kilátásban. — Ez a következőképpen fog történni — magyarázza Leonov. — Az űrhajók össze­kapcsolása után az átjáró- alagútban a két űrhajót kü­lönválasztó semleges vonalnál találkozunk, ahol kézfogással üdvözöljük egymást. Ezt köve­tően Thomas Stafford és Do­nald Slayton jön át a Szojuz­ra, ahol öt órát dolgozunk együtt, majd mindkettő visz- szatér az Apollóra. Másnap én megyek át az Apollóra, Vance Brand pedig a Szojuz­Tudományos érdekességek a Szovjetunióból LÁTHATATLAN KÉMÉNY LEBEGŐ VILLANYOSZLOPOK Magas kéményeket nem csu­pán téglából, vagy fémből le­het építeni. Erre a következte­tésre jutottak az egyik harkovi kutatóközpont munkatársai. Ja­vaslatuk értelmében a kémé­nyeket 40—80 métertől kezdve műanyaghártyából készült és levegővel megtöltött, felfújható konstrukcióval kellene meg­hosszabbítani. Ez az anyag ugyanis közismerten olcsó, elő­állítása nem kerül sok fáradt­ságba, s a célnak tökéletesen megfelel. Nemrégiben Nyugat-Szibé- riában, a Tyumentől Szurgutig húzódó útvonalon „úszó-lebe- gő" oszlopokat állítottak fel és elektromos távvezetékeket sze­reltek rájuk. Az útvonal jelen­tős része ugyanis itt erősen mo­csaras területeken húzódik ke­resztül. E HÉTVÉGE Az oszlopok felállításához te­hát nem volt szükség az ilyen­kor szokásos cölöptalapzatok építésére. Mindegyik oszlop három darab laposfenekű acél­pontonon nyugszik. A pontono­kat acélgerendák fogják közre. A korrózió veszélye sem fenye­get, mert az egész konstrukció ilyen védelmét gondosan biz­tosították. veg­ra. Közös kísérleteket zünk, majd én Stafforddal visszatérek a szovjet hajóra, Brand pedig Valeríj Kubá­szovval az amerikaira. Legvé­gül Kubászov visszatér a Szo­juzra, Stafford pedig az Apol­lóra. Az utolsó látogató Slay­ton, aki a tudományos kísér­leti terv szerint mikrobamintát vesz, majd távozik az Apolló­ra. — A mi utunk — -mondja befejezésül Alekszej Leonov — a Földön, ezen a tulajdon­képpen nem is olyan hatalmas égitesten élő népek közötti béke és együttműködés jelké­pe lesz. Vitalij Boriszov (APN) Szovjet és amerikai űrhajósok, akik a közös Szojuz—Apollo prog­ramra készülnek. Az előtérben (balról jobbra): Leonov, a szovjet űrhajósok felkészülésének vezetője, Satalov, Stafford, Brand és Kubászov. (A. Moklecov felvétele — APN—KS) Automatizálás és gépesítés Tudományos-műszaki információ „Teljes és igaz információ­ra van szükségünk" (V. I. Lenin 1921. szeptember 1-én Varga Jenőhöz intézett leveléből.) A Műszaki és Közgazdasági Propaganda hónap keretén be­lül az MTSZ Műszaki Tudo­mányos Tájékoztatási Bizottsá­ga, a Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság és a Méréstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesület rendezésében. Jurij Mihajlo- vics Bakin, a Szovjetunió Gép­gyártási Minisztériuma Tudomá­nyos-Műszaki Információs és Műszaki-Gazdasági Kutatások Központi Intézetének vezető tervezőmérnöke: „Információs folyamatok automatizálása és gépesítése" címmel előadást tartott a Technika Házában. mációsrendszer jön létre. Je­lenleg 26 információs szerv rendelkezik számítógéppel, to­vábbi 37 pedig gépidőt bérel. Ezek közül szeretném kiemelni az Egységes Számítástechnikai Rendszer R 50 típusú gépét, mely az Össz-szövetségi Tudo­mányos és Műszaki Informáci­ós Intézetben működik, vala­mint az Állami Nyilvános Tudo­mányos Műszaki Könyvtár R 30- as típusú számítógépét. Közeli feladatok Ez a jelen, és terveik? Óriási fejlődés • Az SZKP XXIV. kongresz- szusa 1971—75. évi ötéves terv­re vonatkozó irányelveiben a tudományos-műszaki információ javításának szükségességéről szól. Milyen eredményeket ér­tek el? — 1976-tól kezdve létrehoz­zuk az egymással kölcsönös kapcsolatban álló automatizált információs központok hálóza­tát. 1980-ig tartó első szakasz­ban elsősorban országos szer­veket kapcsolunk be a háló­zatba, ezután fokozatosan a modern technikai eszközökkel elsősorban terminálokkal és kis számítógépekkel felszerelt in­formációs szervet és tulajdon­képpen ezzel áttérünk az or­szágos automatizált információs rendszerre. — az elkészített felvételek gépi minőségellenőrzése, — a mikrofilmek második generációjának előállítása kontakt másolással, száraz elő- hívási módszerrel, — a mikrofilmek nyilvántar­tása, tárolása, — keresés az információs bá­zisban, — javítások átvezetése a rendszeren, — papírkópiák készítése a mikrofelvétel ékről. A rendszer kettős adathordo­zót használ fel: 80 oszlopos szabvány lyukkártyába montíro­zott 32x45 mm-es mikrofilm kó­piát. A lyukkártyára lyukasztott információ lehetővé teszi a do­kumentumok megnevezés és te­matika szerinti válogatását „ORBITA 110” válogatógépen 560 dokumentum percenkénti sebességgel. A rendszer eredménye — Létrehoztuk az Állami Tu­dományos-Műszaki Információs Rendszert, mely 10 össz-szövet­ségi, 86 központi ágazati, 15 köztársasági, 86 ágazatközi re­gionális információs alrendszer összessége, ezeket az egységes szervezési elvek és a műszaki eszközök kompatibilitása fogja össze. Mintegy 12 000 vállalat­nál és intézménynél műszaki könyvtárral rendelkező tudomá­nyos-műszaki információs és propaganda osztály működik. A párhuzamos tudományos kutató munkák kiküszöbölésé­vel a kutatások időtartama té­mánként átlag négy és fél hó­nappal, az állami ráfordítások­9 Az ön intézetének mun­kája is szervesen kapcsolódik az automatizált információs rendszerhez. Testvérlapjainli írják — 1974-ben fejeztük be a műszaki dokumentációs mikro­filmes, gépesített feldolgozási rendszerét, (SZMODM) mely rendszert még az idén a gép­gyártási ipar 11 nagyüzeménél bevezetjük. A rendszer a kö­vetkező funkciókat látja el. — műszaki dokumentáció előkészítése a mikrofelvételhez, — mikrofilmek első generá­ciójának elkészítése, # Milyen hasznot eredmé­nyez ez az automatizált mikro­filmes rendszer? — A dokumentumok tárolá­si költségeinek, 80°/o-os, a törzsdokumentumok előállításá­nak tízszeres, a hozzáférési idő 70%-os csökkenéséről beszél­hetünk, nem beszélve a kényel­mes, könnyű kezelhetőségről. Egy rendszer, amely évi 80 000 A/1 formátumú dokumentumot használ fel, kb. 120 000 rubel­be kerül. Ez a befektetés más­fél év alatt térül meg. Rendsze­rünket legközelebb ez év szep­temberében mutatjuk be Moszkvában az INTERORGTE- CHNIKA — 75 kiállításon, ahol nagyon szívesen látjuk a ma­gyar szakembereket. Hauser István AbBOBcnan npaBüa A Szovjetunió haditenge­részeti flottája 1975-ben kezdi meg az óceánok atlaszának ki­adását. Az új atlasszal a szov­jet tengerészek és tudósok foly­tatják az 1950-ben és 1966-bar megkezdett sort. Az ezekben a: években kiadott atlaszokat na gyón magasra értékelték a spe cialisták. Az atlasz elkészítésé ben jelentős szerepet vállaltai a Szovjet Tudományos Akadé mia munkatársai. Az új atlas: több év alatt lát napvilágot," a: 1975-ös kiadás ennek csupár az első kötete. Az atlaszba: több, mint 900 témát dolgoznál fel, ezzel jelentős lépést tesz nek földrészek természeti adott ságának megismerésére. CAMBEHCKO flEAC A Sztara Reka-i Erdőgazda ság teljesítette már az évi er dőtelepítési tervét. Az elmúl négy hónap alatt 830 deka (1 dekar=1000 négyszögöl) te rületet ültettek el tűlevelű é lombos facsemetékkel. A szliveni „Kék kövek” név gyárban, mely a lakosság re szére gyárt közszükségleti áru kát új részleget létesítette! ahol kisméretű gyermek játéko kát és ajándék-tárgyakat ké szítenek hulladék anyagból. ELÁS SLAVONIJE A Baranya területén működ 51 munkáskollektíva május 13 án a Beli Manastir községi te nácsán ünnepélyes keretek ke zött együttműködési megállapc dóst írtak alá, Baranya úthálc zatának felújításával és módéi nizálásával kapcsolatban. Ebben a szerződésben a be manastéri kombinát dolgozc felajánlják, hogy évi nyerésé gük 5 százalékát az utak jc vitására átadják, illetve befize tik. Ezt az összeget minden é\ ben az évvégi zárszámadáso után 30 napon belül befizetil egészen 1983. év végéig bezc rólag minden évben. Baranyában jelenleg mine össze 90 km aszfaltút van, többi utak állapota nagyo rossz, állapítja meg a szerze dés. A felajánlott összegek, ve lamint más, erre a célra fo dítandó összegekkel együtt fe újíthatnának és modernizálttá nának 155 km hosszú utat Be ranyában. Minden évben 2 km aszfalt utat építhetnek máj ebből az összegből. Az els szakasz felújítását ebben az é' ben megkezdik. ban elért megtakarítások ösz- szege szintén témánként hét és fél ezer rubelre tehető. 155 szakember , Az információs rendszerben 155 000 szakembert foglalkoz­tatunk, 56%-a felsőbbfokú végzettségű. A munkaigényes folyamatok automatizálásával lehetővé válik az információs szolgáltatások hatékonyságá­nak növelése, nem csupán a szolgáltatások körének bővíté­sével, hanem átfutási idejük csökkentésével is. A Szovjet­unióban automatizált ágazati információs rendszer a műszer­iparban, az elektrotechniká­ban, a vegyigépgyártásban és még néhány más ágazatban már működik. Jelenlegi ötéves tervünk végére hat országos, 32 ágazati és több mint 10 köz- társasági számítógépes infor­A MŰSZAKI DOKUMENTACiO mikrofilmes, gépesített > FELDOLGOZÁSI RENDSZERE •Byezmény» |*lek. mikrofilmről készült #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents