Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-31 / 147. szám

,,A munkások felszabadítása a fejükben kell, hogy kezdődjön s nem a hasuknál. Ha győzni akarnak, s — ha már megnyerték a küzdelmet — győztesek okainak maradni, akkor meg kell, hogy értsék: a könyv számukra fontosabb, mint egy szelet sonka a kenyerükre. Az a munkás, amelyik sonka nélkül nem tud élni, de könyv nélkül igen, nem tartozik bizony azok közé az emberek közé, akik a következő évszázad világtörténelmét irányítani fogják"

(Traven)

Pécsről az első buszjárat munkanapokon reggel 4.30- kor, vasárnap 4.40-kor indul Komlóra, az utolsó. 22.40-kor. Komlóról 0.30-tól 23.15-ig százával utaznak Pécsre, gyárakba, hivatalokba, iskolákba, A félóránkénti járatok Pécs „külvárosává" tették a bányavárost. Egyesek szerint ez szerencse, mások kész katasztrófának tartják. Szerintük, aki teheti a felső műszakiak és értelmiségiek közül, menekül a városból és az első állomás 90 százalékban Pécs. Még az sem riasztja őket, hogy belátható időn belül nem tudnak ott helyben munkahelyet szerezni: vállalják a mindennapi buszozást a két város között. Csoda, hogy szürkébbé válik itt a szellemi élet, és az egyre zsugorodó szakmai csoportok még befelé fordulóbbak lesznek? — Szögezte mellemnek a kérdést egy ismerősöm. Az elhangzottak első hallásra talán teátrálisnak hatnak, ám tény és való, hogy a több száz ingázó egy részét az értelmiségiek adják.

A két város közötti menetidő 40 perc. Mivel töltik ezt az időt az utasok?

Negyvenes lérli: Reggel és délután a csúcsforgalomban jó ha féllábnyi állóhelyem van, maradok gondjaimmal, vagy beszélgetek sorstársaimmal. Néha „műsor1' is akad ... Istenem, nem vagyunk egyformák, mindenki másképpen viseli el a kényelmetlenséget. Ha leülhetek, akkor átfutom a napi sajtót. Könyvet nem hozok magammal, nagyon ugrál a busz és a szemem sem a régi ...

Huszonhét éves nő: Általában átadják a helyet, ekkor olvasok, ha fárad a szemem, kötögetek. A szabad idő könyv nélkül, élve eltemettetés.

Május egy hetében, napi egy-egy járaton, tehát összesen tizenkét kocsin a következőket olvasták: 92 napilap — közöttük legtöbb a Népsport, a Dunántúli Napló és a Népszabadság. Többen forgatták a Ludas Matyit, Képes Sportot, Fülest és az Ország Világot. A folyóiratok közül a Nagyvilág, Valóság, Jelenkor és a Pártélet, valamint 5—6 féle szakmai kiadvány volt kézben. A könyvek közül Anna Seg- hers: A hetedik kereszt, Moldova György: Magányos pavilon, Raffai Sarolta: Morzsahegyek, Rejtő Jenő: Csontbrigád, Ziergiebel Henrbert: A világűr foglyai, Hallama Erzsébet: Odaát Arizonában, Renczes Tamás: Televízió kapcsolások, Berkesi András: Hűség című művét jegyeztem fel.

— Saját könyvét hozza az útra, vagy utazás előtt vásárolja? — kérdeztem egy 30 év körüli nőtől a komlói pályaudvaron?

— Legtöbbször hazulról, de szívesen hozok kölcsönkönyvet is. Az útitársaim nagy része azonban itt, várakozás közben, döbben rá, hogy elfelejtett olvasnivalót hozni. Eddig ez nem volt probléma, ha jó idő volt, válogatni lehetett a várószigeti könyvárusnál. Nem tudom, kinek az ötlete volt és milyen meggondolásból helyezték a bácsit pultjával együtt át a gesztenyési járat mellé. így csak nagyon kevesen vállalkoznak rá, hogy zerge módjára átvágják magukat a busztéren. A sört, bort fedél alatt kapja a szómjúzó, a város egye.tlen utcai könyvárusát viszont csak jó időben, akkor is akadályfutással érheti el az utazó . . .

„Az ismereteinket tartalmazó könyvek természetéről széles körben elterjedt egy i helytelen felfogás. Úgy vélik, hogy ezek a könyvek olyanok, amelyeknek tartalmát a fejünkbe kell préselni. Azt gondolom, ennek az ellenkezője közelebb áll az igazsághoz. A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi ‘a fejünket valami jobbra használjuk".

(Szentgyörgyi Albert)

MIT OLVAS KOMLÓ?

Komló valamennyi általános iskolájában és középfokú tanintézetében van könyvtár. Az olvasni, tanulni vágyók azonban nagyon is különböző színvonalú anyag között válogathatnak. Míg a Kun Béla Gimnáziumban, — ha szűkös körülmények között is, —• vagy a MOM 501- es Szakmunkásképző Intézetben ideális elhelyezésben mindenki kedvére válogathat, addig a kölcsönkönyvtárat nélkülöző kökönyösi városrészben lévő keleti általános iskola tanárainak minden találékonyságára szükség van, hogy megfelelő gyűjteményt biztosítsanak a tanulóknak.

HÉTFÖTŐL

SZOMBATIG

heti

bel

politikai

össze

foglaló

ten elhangzott nagygyűlési Hétfő helyett vasárnaptól kezdem, mert gyermeknap volt, és mert kivételesen szép ajándékot kaptak a gyerekek: o Balaton-parti, Zánkai Úttörővárost, amelynek alapítólevelét és kulcsát Kádár János nyújtotta át az úttörőknek. Sok, igen sok fiatal fog megfordulni Zán- kán; kezükben a kulcs, jövőnk kulcsa. Erre utalt dr. Maróthy László, a KISZ első titkára szolnoki választási beszédében, amely csupán egyike volt a hőben közel ezren tanulnak, ám csak alig négyszázan élnek a lehetőséggel, hogy válogassanak a 6100 kötet között. Sokkal szívderítőbb a helyzet a Kun Béla Gimnáziumban, ahol a négyszáz diák 80 százaléka látogatja a jól válogatott, 11 ezer kötetes könyvtárat, egyberi sürgetve annak mielőbbi hozzáférhetőbb elhelyezését. Amíg a gimnáziumban a lexikális es gyűjteményes kötetek után nyúlnak legszívesebben a tanulók, addig a szakmunkástanu-» lóknál Verne, Tatay, Moldova, Solohov, Jókai és Móricz Zsig- mond szépirodalmi művei a legkeresettebbek.

megnyilatkozásoknak. Németh Károly, az Egyesült Izzóban rendezett nagygyűlésen beszélt, egyebek között a közeljövő problémáiról is. „A negyedik ötéves tervünk befejezéséig még több mint fél esztendő van hátra, és nem ünneprontásként mondom, de ez az időszak nem lesz könnyű. Jobb és fegyelmezettebb munkával azonban leküzdhetjük és le is fogjuk küzdeni a nehézségeket" — jelentette ki.

De országszerte tartottak nagygyűléseket; Kállai Gyula Debrecenben, Brutyó János Salgótarjánban, Győri Imre Zalaegerszegen, Pullai Árpád Ajkán, Púja Frigyes Battonyán, Péter János Szekszárdon mondott választási beszédet.

A Csepel Autógyárban rendezett nagygyűlésen Gáspár Sándor beszélt és kiemelte a szakszervezetek fontos szerepét. Erre azért térek ki, mert a héten ülést tartott a SZOT Elnöksége és megállapította: a tag- könyvcsere keretében mintegy négymillióan kaptak új szak- szervezeti tagkönyvet. Tekintélyes szám. Igazi tekintélyt a szakszervezeteknek azonban a növekvő aktivitást ad.

A szerdán bezárt BNV sikere bizalommal tölti el az emis a színes kötésben lévő Olcsó Könyvtár sorozat a könyvtárunk magja. így, színesen, nem is olyan csúnya, ugye?

— A Modern Könyvtárra es az Európa zsebkönyvekre csak később kaptunk rá. De először bútort kellett venni, így a tévét is a könyv helyettesítette. . . Kollégáinknál járva, bizony sokszor irigykedtünk, hogy teljes klasszikus életműsorozatok díszelegnek lakásukban és még csak kölcsön sem adták őket. . .

— Csakhogy ne felejtsd el: ők sem olvasták őket! Eras- musnak igaza volt, mikor azt

bért, de jól tudjuk: a vásár egy kicsit mindig kirakat, a jobbik énünket, erőfeszítéseink javát mutatja. Márpedig ami a hatékony és jó összetételű termelést illeti, valóban össze kell szednünk magunkat, nemcsak mert jóval nehezebbek a nemzetközi feltételek, és nekünk mégis exportálnunk kell, hanem mert idehaza is jó ütemben, a tervezettnél is gyorsabban nő a forgalom.

Igen élénk az élelmiszer kereslet, és hogy hazai forrásból, továbbra is minden igényt ki lehessen elégíteni, egy most aláírt szerződés értelmében például nagy kapacitású, új cukorgyárat építenek a Hajdú- Bihar megyei Kábán, És mert többet is füstölünk, a dohányipar is növeli termelését, mit sem törődve a napokban alakult dohányzást ellenzők társasága céljaival. Hacsak - nem azért Ígéri a nikotinszegény Helikont!

A napokban tömeges hal- pusztulást észleltek a Rábán. A vizsgálat folyik. És tudósok kutatják egyik legnagyobb ter- 'mészeti kincsünk, a Balaton biológiai egyensúlyának károkozóit. Jelszavuk: a Balatont meg kell menteni az idő előtti öregedéstől.

,.A tudományos-technikai forradalomnak még csak a küszöbénél tartunk. De innen, a küszöbről nézve is teljesen világos, hogy a forradalom kimagaslóan legfontosabb bázisai a korszerűen felszerelt könyvtárak lesznek; már két-három évtized múlva is teljes képtelenség lesz nélkülük eligazodni a világ dolgaiban, a szakterületeken, s így funkciójuk a szellemi-anyagi fejlődésben, a termelésben, a közéletben, évtizedről évtizedre — ma még talán a könyvtárosok sem álmodják, milyen arányban — nő".

(Fekete Gyula)

Komlón, 1921 januárjában öt bányamunkás 2000 koronát ajánlott fel a falu közművelődési könyvtárának létrehozására. A faluban ekkor 1400 bányász mellett 300-an a mezőgazdaságból éltek. Ma közel harmincezren lakják a szocialista várost, akiknek 60 százaléka munkás. Az 1921-ben fölajánlott pénzből 1923 júniusában jött létre a közművelődés könyvtár. Ezt tekinthetjük a mai Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti könyvtára elődjének, melynek feladata, hogy a központi és hálózati kölcsönzőivel az olvasók rendelkezésére álljon. A 28 egységet magában foglaló hálózat 180 500 kötettel várja az érdeklődőket és az idén eddig 8600-an iratkoztak fel a kölcsönzők sorába. A beiratkozottak 45 százaléka fizikai munkás. Az általános- és középiskolások az olvasók 30 százalékát teszik ki. Több, mint 10 százalékkal vannak jelen oz adminisztratívok és értelmiségiek, míg a hiányzó 15 százalékot a különböző foglalkozásúak és nyugdíjasok alkotják.

A kölcsönzést és elosztást 4 főfoglalkozású, 10 tiszteletdíjas és 11 társadalmi könyvtáros végzi. A legszínvonalasabb és legszínesebb tevékenység a központi József Attila kölcsönzőben zajlik, de jut kiállítás, TIT-előadás, emlékműsor, íróolvasó találkozó a peremkerületben és az üzemekben levő kölcsönzőkbe is. Műsorpolitikájukra a rétegek érdeklődési körének megfelelően válogatott program jellemző.

A könyvtár olvasótermében az egyik bányaüzem brigádvezetőjével, arról beszélgetünk, mit jelent számukra ez a kapcsolat.

— Kulturális vállalásaink színvonalának emelése szinte megoldhatatlan feladatok elé állított bennünket. A könyvtár vezetője sietett segítségünkre. Ha jól tudom, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik élnek is a felkínált lehetőséggel. Még akkor is nagy segítség ez számunkra, ha tudjuk, hogy ez csak fél megoldás ... Mi tagadás, még nagyon sokan vannak közöttünk, akik a brigád statisztikájának érdekében viszik el Illyés Gyula kötetét.

A Május 1 Ruhagyár komlói gyáregységében 886 kötetes könyvtárat mindössze hetvenen látogatják, panaszolta a könyvtáros. A könyvbizomónyos viszont arról számolt be, hogy a tavalyi évben 50 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Csakhogy ennek több, mint a felét a Világirodalom Remekei sorozat (65-en vásárolják) teszi ki. Az ízléses, pasztellszínű vászonkötetek mellett nagy a kereslet a lexikonok után . . .

Nem sokkal különböző a helyzet Zobák-aknán sem, ahol a 3000 kötetes könyvtárnak mindössze 250 beiratkozott olvasója van. Bizonyos mértékig javítja a helyzetet, hogy a könyvbizományosnál közel százan nyitottak folyószámlát, Ez már csak azért is szép szám, mivel a politikai könyvek árusításával Zobák a megye üzemei között az elsők között van. A Kossuth-könyveket árusító megbízott (csupán külszíni körletnél) 22 ezer forintos forgalmat számolt el tavaly.

A Kőbánya Vállalatnál levő 600 kötetes könyvtárnak 70 állandó olvasója van, valameny- nyi fizikai dolgozó. A szépirodalomnak itt is nagy versenytársa a politikai ^könyvek,. A bányász munkásszálló könyvtára csak megerősítette előző tapasztalatainkat: a lakók mindössze egynyolcada kölcsönöz rendszeresen. A négy üzemi könyvtár alapján, valamint a

— Tanulóink közül nagyon sokan rendelkeznek otthon házi könyvtárral, persze ez nem pótolja az iskolait. Mivel anyagi lehetőségeink korlátozottak,

1973-ban stencilezett lapokon kértük a szülőket, hogy az otthon több példányban meglevő, vagy más okból nélkülözhető könyveiket juttassák el a gyerekekkel az iskolába. E felhívásra 414 kötet érkezett. Ma inkább a helyiség-gond megoldása a sürgető feladat, hisz nem elég a könyv megléte, ahhoz hozzá is kell férni. Jelen pillanatban özvegyik osztályteremben tároljuk őket szekrényekben - mondta az iskola igazga tó-helyettese.

— Milyen hivatalos álló- mánybővitö lehetőségük van?

— Évi ötezer forint. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből kell a kézikönyvtárat, szak- könyvtárat is bővíteni, bizony nem sok jut a szépirodalomra .. .

A szakmunkásképző intézet„Ha annyira vágytok könyvet bírni, ne fosszatok meg azoktól másokat, főleg olya nokat, akiknek kevesebb van. mint nektek".

(Galeotto Marzio)

A lakás olcsó, de praktikus bútorokkal van berendezve. Másfél szoba, de kisebbnek tűnik. Tesz róla a gyerekágy és a sok színes borítású könyv. Négyen vagyunk, azaz a kicsivel együtt öten,

— Talán épp a könyvgyűjtési mániánk hozott össze bennünket, Főiskolára járva, vidékiek lévén, mindketten albérletben laktunk. Rádiót, tévét, látogatót tiltottak tőlünk, így a könyvtárak olvasótermeiben találkoztunk. Aztán egy év után a háziasszonyom megengedte, hogy férjem feljöhessen hozzám. ő műszakis, én matematika—kémia szakos voltam, de mindketten egyformán szerettük az irodalmat. Mikor ideköltöztünk, a könyveinken kívül szinte semmink se volt. Ma

mondta, hogy nem azok szeretik a könyveket, akik érintetlenül őrzik őket otthon, a szekrényeikben, hanem azok, akik éjjel-nappal forgatják.

— Évekkel ezelőtt nagyobb mozgás volt itt a közös érdeklődésűek között, keresték egymást a műszakiak és társaságra vágytgk a pedagógusok is. Az ember könnyen elfogadja, hogy a tévé, rádió otthonhoz köti az embereket. Talán mindez még magyarázná a mozi, színház és hangverseny látogatottság csökkenését. A könyvek azonban ott vannak a lakásukban, ám a beszélgetéseink során kiderül: hónapok telnek el, mire egy-egy könyv olvasásra kézbe kerül. Mindenkinek saját igénye, szokása szabja meg, hogy olvas-e.

bizományosoktól vásárolt könyvek szerint, a sikerlistát a Berkesi—Jókai——SziIvási trió vezeti. Keresik még Móricz Zsig- mond, Szabó Magda, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán és Moldova György könyveit is.

A BDSZ Körzeti Könyvtár felmérései alapján készített listo alig tér el az előbb felsorolttól. Bővül Fejes Endrével, Németh Lászlóval, Hegedűs Gézo- val, Fehér Klárával és Kolozsvári Grandpierre Emillel, másrészt feltűnnek a külföldi szei- zők és hazai költők is.

— De hát hol és milyen ráhatások alapján választ a komlói olvasó?

A közel harmincezer lelket számláló városnak, mindössze egy 75 négyzetméter alapterületű boltja van, a Lenin tér árkádjai alatt.

— A legnagyobb reklámot számunkra a televízió biztosítja, igaz, egyben a legnagyobb ellenfelünk is, hiszen szelekciójával, már mint a művek feldolgozásával, egyrészt kedvet csinál, másrészt számos értékes művet háttérbe szorít.

— Mekkora forgalmuk volt a múlt évben? És kiknek a művei fogytak a legjobban?

— Több, mint hárommillió forintért vásároltak Komlón könyvet. Az írók között Jókai még mindig verhetetlen. Az élők között kétségtelenül Berkesi és Szilvási a legkeresettebbek, de minden esetben elfogy Moldova György, Szabó Magda kötete is. Bár már tűnőben vannak azok, akik bútoraik polcméreteihez vásárolják a könyveket, a Világirodalom Remekei sorozat 900 előfizetője azonban még mindig arról árulkodik, hogy ma is egyik legolcsóbb és legízlésesebb lo- kásöltöztető a vászonkötésű könyv.

— A tévé jóvoltából ki volt az elmúlt évek slágerszerzője? £s egy másik kérdés: keresik-e a baranyai írókat?

Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem c. kötetéből adtuk el a legtöbbet. A baranyai írók közül Kende Sándort, valamint az elszármazott Lázár Ervint és Bertha Bulcsu regényeit: a költők közül Csorba Győző, Pákolitz István és Go- lambosi László verseit keresik sokan.

— A jelenlegi hiánycikk?

— Zsukov életrajza és a Köztársaság tér 1956. c. kötetek — válaszolja a boltvezető.

„Az elmúlt évtized talán legmarkánsabb felnőtt szimbolikus alakja lett az -olvasó ember. Ez korunk legtöbbet ígérő, gazdag ha- gyatéka a jövö számára. A múlt század szimbolikus alakja Rodin Gondolkodója volt: az ember kereste helyét a mindenségben. Ez a nagyerejű, magányos alak vette el kezét az áliától, hogy öklét kisimítva, könyvet tartson az ölében".

(Simon István)

A költő markáns megfogalmazását Komlóra, annak lakóira egyértelműen értelmezni ma még könnyelműség lenne, hisz számtalan jelenség: az általános iskolák hiányos könyvtárai; a középiskolaiak szűk elhelyezése; a városban lévő minden italboltnál és presszónál kisebb, egyetlen könyvesbolt, a könyvtárak kölcsönzési idejének minimális óraszáma; az olvasók tájékoztatásának, olvasói ízlésnevelés fehérfoltjai stb. mind-mind megváltoztatásra vár. Egy azonban biztos: a könyv jelen van s egyre nagyobb teret követel Komló lakóinak életében.

Kapu László