Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-29 / 145. szám

Dunántúlt napló 1975. május 29., csütörtök Az eltolt években bizonyítottak VÉ szovjet ösztöndíjasok találkozója Hazánktól távol élve nagy öröm szülőföldivel találkozni, itthon pedig szívesen tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik társaink voltak az idegenben. Tegnap Pécsett csaknem nyolc­van, a Szovjetunió felsőokta­tási intézményeiben végzett ba­ranyai ösztöndíjas tartotta el­ső összejövetelét, s elevenítet­te fel az egykori közös élmé­nyeket. A baráti találkozón, melyet a METESZ székházában rende­zett meg az MSZMP Baranya megyei Bizottság Propaganda és Művelődésügyi Osztálya, a HNF Baranya megyei Bizott­sága és a METESZ Baranya megyei szervezete, részt vett Németh Jánosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa, Strassenreiter Jó­zsef, a HNF Országos Taná­csának képviselője, Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottsága titkára, Weisz Györ­gyi, az MSZBT Országos El­nökségének munkatársa. Bimbó József, a MÉV igaz­gatóhelyettese üdvözölte a megjelenteket és külön köszön­tötte Sztyepan Sztyepanovics Buczko kandidátust, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Műszaki Osztályának megbí­zott vezetőjét. Ezt követően Németh Jánosné mondott be­szédet és hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen nagy jelen­tőségű a Szovjetunióban vég­zett szakemberek szerepe a két nép barátságának elmé­lyítésében. Kiemelte, hogy az eltelt 30 év ipari fejlődése aligha valósulhatott volna meg a szinte megszámlálhatatlan ágon áramló szovjet segítség nélkül, s ide tartozik a szak­emberképzés is. Krasznai Antal ismertette, hogy a legkülönbözőbb mű­szaki és bölcsész diplomákat szerezték meg a szovjet egye­temeken és főiskolákon a ba­ranyaiak, kezdve az építész- mérnöktől egészen a kutatóor­vosig. Elmondta, hogy a vég­zettek fele még 1953. és 1959. között végezte tanulmányait. Ezen ösztöndíjasok legnagyobb része jelenleg vezető beosztás­ban dolgozik, s kiemelkedően példamutató a társadalmi ak­tivitásuk is. Végezetül javasol­ta, hogy ilyen jellegű' talál­Üj lakótelep Görcsönyben. Befejezték az új görcsönyi lakótelep első épületeit. Az első ütemben 38 lakást épitenek, ebből 12-t már át is adtak a tulajdonosoknak, a többit a nyár folyamán készítik el. Hatodik alkalomrtial Pannónia élelmiszergazdaság! napok A hagyományos Pannónia élelmiszergazdasági napokat immár hatodik alkalommal ren­dezi meg a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei Szer­vezete, a TIT Baranya megyei Szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya közreműködésével. Május 29-én, a tanácskozás első napján Pécsett, a Fegy­veres Erők Klubja előadótermé­ben dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője „Agrárpolitikánk idő­szerű kérdései” címmel tart vitaindító előadást. Elhangzik dr. Magas László, (MÉM ter­melés- és műszaki fejlesztési főosztály vezetőhelyettese), „A fehérjegazdálkodás problémái", dr. Bedő Sándor (Kaposvár, Mezőgazdasági Főiskola tan­székvezető docens), „Tömegta­karmány tartósítási eljárások", Nagy Sándor (Vinkovci Gazda­ság főállattenyésztője), „Hús­termelési tapasztalatok a vin­kovci (Jugoszlávia) gazdasági kombinátban” című korreferá­tuma. A mai programban szakmai-gyakorlati bemutató­kat tartanak a szenázskészítés gyakorlati módszereiről a Szent­lőrinci Állami Gazdaságban, a korszerű legelőgazdálkodásról a kovácshidai Egyetértés Tsz- ben, a keverék takarmánygyár­tásról a Gabonafelvásárló Vállalat mohácsi telepén. Sor kerül a szenázskészítés és a legelőgazdálkodás gépeinek bemutatójára is a Baranya me­gyei AGROKER Vállalat ren­dezésében. Május 30-án ugyancsak a FÉK termeiben szekcióülések keretében az elnökök, előadók és a korreferensek a szálas­takarmány termesztés, a keve­rék takarmánygyártás, valamint a korszerű takarmányozási el­járások időszerű kérdéseivel, problémáivaf foglalkoznak. kozákot a jövőben gyakrabban tartsanak, vállaljanak még na­gyobb részt a szovjet gazdc- ság, tudomány és kultúra ered­ményeinek propagálásában, nyelvtudásukat pedig fordítá­sok készítésével fejlesszék to­vább. Mindezek érdekében pe­dig alakítsák meg a Szovjet­unióban végzett ösztöndíjasok klubját. A szovjet tudomány fejlődé­sének irányvonaláról orosz nyelven tartott előadást Sztye- pán Sztyepanovics Buczko; vá: zolta a legfontosabb alapku­tatások helyzetét, s azt a tö­rekvést, hogy a tudomány mindinkább termelőerővé vál­jon. Délután a találkozó részt vevői a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolára látogattak. Es­te baráti találkozóval zárult o Szovjetunióban végzett ősz. töndíjasok első baranyai ta­lálkozója. Május 31-töl Ünnepi könyvhét Az idei ünnepi könyvhét — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében — május 31-től június 7-ig tart. Ebben az időszakban a magyar könyv­kiadók gondozásában több mint 100 új könyv, 1 millió 753 ezer példányban kerül forgalombc, a jélenlegi magyar írók, költők alkotásai mellett külföldi iro­dalmi újdonságok is — mondot­ta Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitkár-helyette­se szerdai sajtótájékoztatóján. Az ünnepi könyvhét országos és fővárosi megnyitóját Lágymá­nyoson, a főváros egyik legna­gyobb munkáskerületében tartják meg, május 30-án. Ezen a napon a TIT természettudo­mányi stúdiójában ünnepélye­sen adják ót a szép magyar könyv 1974. versenydíjait és itt hirdetik ki a MUOSZ, a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése közös pályá­zatának eredményét. Szövetkezeti kereskedelem Korszerűsödő Ájt t CT. *|li Mm :| JEir %m«%. ■ Baranya kereskedelmi for­galmának közel egyharmadát az ÁFÉSZ-ek bonyolítják le. Évente átlagosan kétmilliárd forint értékű terméket adnak el. A megye 24 AFÉSZ-ében dolgozó közel ötezer kereske­delmi szakember tehát jelen­tős részt vállal a kulturált ke­reskedelem által megszabott feladatok teljesítéséből. A leg­kisebb községekben ugyan még megtalálhatók a régi „szatócs­boltok", ám ezek az /üzletek is egyre jobban tükrözik a fogyasztói izlésváltozást egy­re több olyan aírut kínálnak a falusi lakosságnak, amelyet korábban csak hírből ismer­tek. Mindez - összefügg azzal, hogy immár negyedik eszten­deje folyik az ÁFÉSZ-eknél a korszerűbb belső mechanizmus kialakítása. Nyolc baranyai fo­gyasztási szövetkezet működik az új modell szerint, amitől a gazdálkodás továbbfejleszté­sét, a hatékonyság növelését, a jobb áruellátást várják. Három kísérlet ürügyén Dilemmák nélkül Türelmetlenül várjuk az eredményeket A helyzet ismert, so­kan és sokszor ra­gozzuk: megnehezültek számunkra a világpiaci feltételek, megromlottak a cserearányok. Mindez kikényszeritett egy olyan folyamatot, hogy a kül­földről behozott anya­gok egy részét, ha lehet, a gazdaságos, hazai ter­meléssel fedezzük. Ezeket a törekvéseket, mint a ta­karékosság hajtását, üd­vözölnünk kell. Az aláb­biakban néhány bara­nyai kísérletről számo­lunk be. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a ben­zinbontásnál külföldi katalizá­tort használ. A vállalat most kísérletekbe kezdett, hogy a külföldről vásárolt katalizátor egy részét újra aktiválni lehes­sen, s ezzel a behozatal egy része feleslegessé válna. A vál­lalatnál merészebb tervet is dé­delgetnek, bár a dolog meg­lehetősen bonyolult, de meg­próbálkoznak a katalizátor ha­zai előállításával. A Sellyéi AGROKÉMIA Szövet­kezet szinte minden évben több újdonsággal jelentkezik a pia­con; vegyi termékeivel impor­tot takarít meg a népgazda­ságnak. Tavaly például a nö- vényvédószerek gyártásánál és formázásánál az importból származó alapanyagok és cso­magolóanyagok helyettesítésé­vel a külkereskedelem igazolá­sa szerint 115 ezer dollár, 300 tonna Stollogén homlokzati fes­ték formázásával pedig 1,2 millió schilling megtakarítást hoztak a népgazdaságnak. A kísérletek, az import vegyianya­gok hazai gyártására tovább folynak a szövetkezetben, újabb termékekre számítha­tunk. Már beszámoltunk lapunkban, milyen kincs rejtőzik a vasasi homokbánya és Pécsvárad között a főid mélyében, pontosabban a föld felszínétől alig néhány méternyire. E területen 30 mil­lió köbméter felső-pannonkori homokréteg, káliföldpát húzó­dik, amit a porcelángyátiak használnak, s ami Európa-szer- te hiánycikk. Ezt az alapanya­got a Pécsi Porcelángyár is úgy vásárolja külföldről, ton­nánként - a háromszoros eme­lés után - negyven dollárért. A kérdés; mién nem a hazai anyagot bányásszuk ki és hasz­náljuk fel? Sőt. Tovább is me­hetnék, importőrökből expor­tőrökből válhatnánk. Nos, a kérdésre már van vá­lasz, a Bányászati Kutatóinté­zet már végzett kísérleteket, túl vagyunk a félüzemi kísérle­teken is, a pécsváradi káli- földpátot a hazai gyárak ked­vezően fogadták. A számítá­sok szerint a hazai káliföldpát gazdaságosan kibányászható és feldolgozható. Itt tartunk, s most mintha elakadt volna az ügy. Nincs aki komoly bányát nyisson és megkezdje a feldol­gozást. És itt fogalmazzuk mondani­valónkat, amiért e néhány pél­dát is felvillantottuk. Meg kell gyorsítani azokat a kísérleteket, amelyek az importanyagok, megtakarítását célozzák. Ez a munka természetesen nem megy máról holnapra, tudjuk, alaposságra, gondos előkészí­tésre van szükség. De azért itt sem ártana, ha kevesebbet di- lemmáznónk, mindent belead­nánk ezekbe a kísérletekbe. Türelmetlenül várjuk az ered­ményeket. (-mi) Gondot jelent egyelőre, hogy a részlegvezetők közel fele mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Gon­doskodni kell mielőbb ezeknek a vezetőknek a továbbképzé­séről. Az AFÉSZ-boltokban dol­gozó eladók közel 20 száza­léka nem rendelkezik szakmai képesítéssel. Mindez azzal függ össze, hogy sok esetben kény- szerűségből, szakmunkásbizo- nyítvány nélkül kell felvenni a leendő kereskedőket, hogy biz­tosítani tudják az adott község ellátását. A képzés megoldása legalább annyira fontos, mint a szövetkezetek belső mecha­nizmusának korszerűsítése. A területi alapegységek, amelyekhez több község és az azokban működő boltok tar­toznak, természetesen még ma­gukon hordozzák a kezdeti „gyermekbetegségeket". Kívá­natos, hogy az illetékes tanács­csal, termelőszövetkezettel szo­ros kapcsolatban legyenek. Ám még nem ritka, hogy az ÁFÉSZ vezetője a helyi vezetőt meg­kerülve intézkedik. Az is előfor­dul, hogy az alapegység ve­zető nem él kellőképpen jo­gával. Az említett fogyatékos­ságok ellenére azonban meg­állapítható, hogy a forgalom szervezésében, az árubeszerző munkában, a tervszerű készlet- gazdálkodásban jelentős ered­ményeket tudhatnak maguké­nak az új szervezeti formában működő ÁFÉSZ-ek. Figyelemre­méltó az is, hogy ezeknél a szövetkezeteknél az elmúlt két esztendőben közel 6 százalék­kal volt magasabb a forgalom, mint a többi ÁFÉSZ-nél. A néhány évvel ezelőtt*meg- kezdett átszervezés, a terüle­ti alapegységek létrejötte ma­gában hordozza a nagyobb gazdasági egységek kialakítá­sának lehetőségét. A legutób­bi közgyűléseken 11 ÁFÉSZ tag­sága döntött úgy, hogy 1976. január 1-től egyesül. Közülük hatnak szűnik meg a székhe­lye. A hátralévő fél esztendő alatt kialakíthatják közös el­képzeléseiket az első lépések minél zökkenőmentesebb meg­tétele érdekében: Szigetváron, Mozsgón, Kétújfalun, Siklóson, Beremenden, Bolyban, Szeder­kényben, Sásdon és Mágo- cson. Ezek azok a feladatok, ame­lyek a MESZÖV-őt is foglalkoz­tatják, amelyet többek között tegnap tárgyalt meg elnöksé­gi ülésén. Salamon Gyula Befejeződött a közlekedésgazdasági konferencia A hazai közlekedési ágazat legfontosabb feladatairól, a je­lenlegi tervciklus várható tel­jesítéséről rendezett kétnapos közlekedésgazdasági konfe­rencia tegnap a déli órákban Pécsett, befejezte munkáját. A háromszáz szakember több, a közlekedési tárcát érintő előadást és korreferátumot hall­gatott meg a délelőtti órák­ban. A tanácskozáson részt vett többek között Czégény Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára. Dr. Ábrahám Kálmán közle­kedés- és postaügyi miniszté­riumi államtitkár a vállalat- irányításról, a munka és üzem­szervezés időszerű feladatairól, dr. Bajusz Rezső, a KPM köz­lekedéspolitikai főosztályának vezetője a vállalati gazdasági stratégiáról, a fuvarpiac szer­vezésről tartott előadást. Korreferátumot tartott dr. Kecskés Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága területfej­lesztési osztályának munkatár­sa, dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályának vezetője, valamint Turba Sán­dor, a KPM munkaügyi osztá­lyának vezetője. Zárszót dr. Hegedűs Gyula, a Közlekedéstudományi Egye­sület közlekedésgazdasági szakosztályának elnöke mon­dott. BARANYA MEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÓKERÜLETEI 1975. JÚNIUS 15. Járás, város, városkörnyék és országgyűlési választókerület határa----------A járáson belüli országgyűlési választókerület határa S ásd te országgyűlési választókerület székhelye Az országgyűlési választókerület száma (§) Megyei város Város O Nagyközség O Községi tanács ★ Megye- és járásszékhely X Járásszékhely Városkörnyékközpont

Next

/
Thumbnails
Contents