Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-29 / 145. szám

1975. május 29., csütörtök _________________________________________Dunántúli napló______________________________ 3 K orszerűsítik az elavult közműhálózatot víz, GÍZ, VILLANY * Pécsett, a megbontott úttes­tek többségén a GÁZMŰ jel­zőtábláival találkozhatunk. A folyamatban lévő munkákkal újonnan az Ifjúság úti épüle­tek gázellátását oldják meg — új fogyasztók igényeinek kielégítésére csak ezen a te­rületen adódott lehetőség —, ám számos utca fogyasztóinak gázellátását javítják. A Káptalan utcában egy 500 méter hosszú kis- és közép­nyomású vezetéket alakítanak ki a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgo­zói, amely 1,4 millió forintba kerül. Az építést június ele­jén fejezik be. Dolgoznak a gázosok a Zsinkó utcában is, ahol egy 230 méter hosszú el­osztó és csatlakozó vezetéket alakítanak ki félmillió forintért. A Kisfaludy utcában egy 120 méter hosszú vezeték épül 150 ezer forintért. Mindkét ve­zeték júniusban készül el. A FÖLDGÉP Vállalat kivite­lezésében épül a Miklós ut­cai 220 méter és a György ut­cai 200 méter hosszú vezeték, — ugyancsak júniusi befejezé­si határidővel, összesen egy­millió forintért. A ll-es számú középnyomású, 400 milliméter átmérőjű fővezeték —, amely a Gázműtől a Nagyhídi, Ba­samalomi úton át a Balokány- nál lévő vasúti kereszteződésig húzódik, közel 2 kilométer hosz- szan, 7 millió forintért épül. Jú­nius második felében üzembe helyezik. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az Engels úti 750 méter hosszú, 2,5 millió forint értékű, közép- nyomású vezetéket építik, amely elsősorban a kenyér­gyár gázellátását oldja meg. : Szennyvíz- ::. : csatorna • A gázvezetékek fektetése mellett számos helyen csator­náznak is Pécsett. Szennyvíz- csatorna épül a Vadász utcá­ban 1500 méter hosszan a Dél­dunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállalat kivitelezésében. A 300 milliméter átmérőjű ve­zeték 2 millió forintért készül, építését ez év végéig befeje­zik. Ezzel párhuzamosan csa­padékcsatorna kialakításán is dolgoznak az utcában. Ugyancsak csapadékcsator­nát és szennyvízcsatornát épí­tenek a DÉLVIÉP munkásai ez Édesanyák útján. A 400 méter hosszú, 140 centiméter átmé­rőjű csapadék és a 640 mé­ter hosszú, 400 milliméter át­mérőjű szennyvízvezeték össze­sen 4 millió forintért épül, augusztus végi határidővel. Ivóvízvezeték kialakításán te­vékenykednek a Pécsi Vízmű munkásai az Endresz György, a Tüzér, az Alkony és a Nagy­várad utcában. Az ezeken oz utcákon áthaladó, 500 milli­méter átmérőjű vezeték épí­tése 8 millió forintba kerül. A július 31-ig megépülő veze­ték csak az építkezés első üte­mének megvalósulását jelen­ti, a ll-es ütemben folytatják ennek a rendszernek a kialakí­tását a Kolozsvár, Bajcsi-Zsi- linszky út felé. Csatornázási munkálatok az Édesanyák útján. Erb János felvétele Idén befejezik a felüljáró építése miatt elhúzódott 400 milliméter átmérőjű kertvárosi vízvezeték építését is. A Víz­mű dolgozói a Vasút utca és o Szalai András út közötti 400 méter hosszú szakaszon egy­millió forintért alakítják ki ezt a vezetéket. Szűnjön meg a cipekedés! ABarbakán féhyeí A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói fel­újítják a régi villamoshálózatot a Mártírok és a Kassa utca közötti területen. A 800 ezer forint értékű munkát július 30- ig befejezik. A Szigeti város­rész új lakótelepén transzfor­mátor állomást építenek egy 10 kilovoltos kábellel együtt. Ugyanilyen lakótelepi munká­kat végeznek Kertvárosban is. A 400 ezer forint értékű léte­sítmények kialakítását a har­madik negyedévben -fejezik be. Folyamatosan készül a Barba- kán környékének dísz- és köz- művilágítósa. Pillanatnyilag ká­beleznek és a közvilágítási oszlopokat helyezik el. A közel egymillió forintért készülő vi­lágítás munkálatai a parkosí­tástól függően haladnak. Ez évben még sorra kerül — hálózatkorszerűsítés céljá­ból — a Bálicsi, Szalai And­rás, a Diósi dűlő Engels ut­cától az Engels utca sarkáig húzódó szakasza, a 6-os út Kórház tértől a Steinmetz térig haladó része, a Hargita, a Fenyves sor és a Dobó ut­ca. A 10 millió forint költség­kihatású munkákat ez évben befejezik. Parkosítás, faültetés A Kertészeti és Parképítő Vállalat egyik fő munkaterüle­te pilanatnyilag a Barbakán környékének rendezése. A kö­zeljövőben befejezik a kerté­szeti munkákat és elhelyezik a pihenőpadokat. Parkosítanak a Szliven áruház környékén is, ahol a térburkoló lapokat fek­tetik, ősszel pedig fákat és cserjéket ültetnek ide. Folyamatosan dolgoznak a tv-toronynál is, ám a tényle­gesen nagy munkákat majd csak júliusban kezdik. Az ivó­kút kialakítása mellett erdei garnitúrával, növényesítéssel te­szik hangulatossabbá a környé­ket. Kertvárosban rendezik az épületek közötti területeket, il­letve tereket olyan ütemben, ahogy az építők átadják szá­mukra a munkaterületet. T. É. A BERUHÁZÁS* JAVAK SZAK VASARA 1976 mAjiil 21-29. Nyugtalanul alszanak a ma­gyar nemzetgazdászok, de in­kább a magyar vállalatokra jö­hetne már rossz álom. A kí­sértet: a gazdaságban egymillió ember foglalkozik anyagmoz­gatással — emel, adogat, von­szol, görget, olykor kóvályog össze-vissza. Igen, mert eddig — főként, amíg bírtuk munka­erővel — a kapacitásfejlesztő beruházások lebegtek az ipar szeme előtt, az anyagmozgatás gépesítése huszadrangú kérdés volt. így állhatnak elő para­dox helyzetek: két automata gépsor között kézzel adogatják a munkások a félkész terméket. Tény, amikor iparunk termelé­kenységét másokhoz mérve el­maradásról beszélünk, főként az ilyen különbségek játszanak közre: például az NDK ipará­ban az anyagmozgatás felét géppel végzik, nálunk pedig csak körülbelül egyharmadát. Mit kínálnak? Itt vannak tehát a legna­gyobb munkaerő tartalékok. Szűnjön meg a cipekedés! Ez járt folytonosan a fejünkben, amikor — ha szakemberek ugyan nem is vagyunk — te­kintetünkkel végigpásztáztuk az idei Budapesti Nemzetközi Vá­sár felhozatalát: vajon mit kí­nál a vásár a cipekedő egy­milliónak? Rögtön meg is válaszoljuk: sok mindent. Persze, sziszifuszi vállalkozás lenne, ha most fel­sorolásba kezdenénk, hiszen az anyagmozgatás ezer és ezer szálon fut, a targoncán és a szállítószalagon kívül millió az anyagmozgató alkalmatosság: tartályhajók és csillék, konténe­rek és kamionok, teherautók és autós daruk, de még a cső­posta is. Annyit szögezzünk le, s ezt már a korábbi BNV-k is megmutatták, a vállalatok nin­csenek magukra hagyatva. Van kihez fordulni: oldják meg az anyagmozgatás gépesítését. Itt van például a KGST-beli szakosodás szép példája, a tíz­éves magyar-bolgár közös vállalkozás — az INTRANSZMAS. Mindent vállal: az anyagok üzemen belüli mozgatásával és raktározásával kapcsolatos mindennemű tervezési, beruhá­zási és szervezési probléma megoldását; vállalja az általa tervezett gépek, berendezések, objektumok gyártását, felszere­lését, üzembe helyezését. Sőt! Kikísérletezik az új, vagy isme­retlen szállítandó anyagok leg­célszerűbb és leggazdpsógo- sabb kezelési módját; de meg­határozhatják a raktár gazda­ságos készletszintjét is. A leg­újabb lépcső: a számítógép bevitele az anyagmozgatási és raktározási rendszerek vezérlé­sébe. Kimondottan magyar gazdá­ja is van az anyagmozgatás hazai fejlesztésének: a kormány és az OMFB felügyelete alatt működő Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet. Bár úgy „mozgatnák" a témát vállala­taink, mint az ő kiállítási standjukon „mozog valami”: működő rendszert mutatnak be: az automata csomagolóból gör- qők viszik tovább az árut a Dexion-Reck állványban működő Omnia felrakó gépig. Aki az anyagmozgatással és a csoma­golással kapcsolatban bármi­lyen tanácsot kíván, forduljon az ACSI-hoz. Nagy választék Mondtuk, sokféle anyagmoz­gató alkalmatossággal találkoz­tunk a BNV-n. Hosszabban a Balkancar standján időztünk el. A KGST-ben e bolgár cég szakosodott a targoncák gyár­tására. Nagy a választék: min­denféle (ide-oda manőverező) targonca, futómacskák, s pros­pektusukban ajánlanak már automatizált, 16—18 méteres magas raktárt is. (A pécsi rak­tárbázis belmagassága 6 m.) Jóllehet, immár 10 ezer Balkan- car-targonca futkos Mpgyaror- szágon, a bolgár cég szállító- készségéről el kell mondani, jószerivel csak 1976-tól, egyes esetekben csak 1977—78-tól tud szállítani. Mellesleg: sok nem­zet felvonultatta targoncáit. Itt a világ élvonalát olyasmik jel­zik, mint a hangszigetelt vezető­fülke, 15 tonnás emelőkapa­citás, nagy sebesség. A Holdat is megmászni tudó óriásdaruk erdejének tövében fogalmazzuk nem földhöz ra­gadt gondolatainkat: vegyük már ki az emberek kezéből és tereljük kényszerpályákra az anyagot! Jól tudjuk, ez pénzbe, nem kis pénzbe kerül. Még mindiq olcsóbb a kézi munka­erő. Ám nincs, és egyre inkább nem lesz munkaerő. Akkor hát?! Áldozzunk most és menjünk előre. Nyerünk. Miklósvári Zoltán Törvényalkotás és ellenőrzés C okát változott az el- ^ múlt években az or­szággyűlés munkája, s en­nek külső jegyei is vannak. A képviselők parlamenti fel­szólalásaiból eltűntek a szó­lamok, az előregyártott ele­mek, és amikor valamelyik egy-egy problémát kíván szóvátenni, nem a közismert eredmények hosszú soro­lásával kezdi, hanem — fel­ismerve az idő értékét - mindjárt a lényegre tér. Csak elvétve találkozni ma már azzal is, hogy — rosz- szul értelmezve a képviselői megbízást — valaki saját ke­rülete olyan csip-csup ügyeit, bajait sorolná, ame­lyek megoldásához nincs szükség ilyen magas fórum­ra. A legutóbbi négy éves ciklust azonban méginkább jellemzi a képviselői munka tartalmi gazdagodása. Jog­gal állapította meg a tava­szi ülésszakon az ország- gyűlés elnöke, Apró Antal: „Országgyűlésünk előmozdí­totta az államélet demokra­tikus fejlődését, a X. kong­resszus által kitűzött célok valóra váltását, a Hazafias Népfront 1971-es választási programjának megvalósítá­sát. Megfelelően gyakorolta törvényalkotó tevékenységét, a kormányzati munka alkot­mányos irányítását és ellen­őrzését." Négy év alatt az ország- gyűlés nem kevesebb, mint 23 törvényt alkotott. Legje­lentősebbnek az Alkotmányt módosító törvényt kell mon­danunk, de a többi is az állampolgárok igen fontos jogait és kötelességeit érin­ti. Elég, ha csak utalunk a szövetkezetekről, az ifjúság­ról, a népgazdasági terve­zésről, az egészségügyről, a külkereskedelmről szóló tör­vényekre, illetve a család­jogi és a társadalombizto­sítási törvényre. Tolón soknak is tűnhet ez a 23 új törvény, de ha mindegyiket külön-külön ele­mezzük, megállapíthatjuk: megalkotásukat társadalmi fejlődésünk igényelte. Az építőmunka és életünk szá­mos területén különböző fe­szültségek, nehézségek je­lentkeztek amiatt, hogy ér­vényben voltak még több­ségükben igen bonyolult, idejétmúlt rendelkezések. Ma elmondhatjuk, igen fon­tos területeken a dolgozók alkotmányos jogai és köte­lességei összhangba kerül­tek a megváltozott körülmé­nyekkel, s az új törvények és jogszabályok egyszerűb­bek, közérthetőbbek. AI em kevésbé fontos, ** hogy igen gondos előkészítés után került mind­egyik az országgyűlés plé­numa elé. Ehhez az utóbbi esztendőkben a népfront ál­tal rendezett társadalmi vi­ták is nagymértékben hoz­zájárultak. Mégis — s ez a képviselők felelősségét, szakértelmét bizonyítja — 1972-ben például az egész­ségügyről, a bíróságokról, valamint az ügyészségről szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosítások kö­zül több mint húszat fo­gadott el az országgyűlés. A készülő környezetvédelmi törvény pedig egyenesen képviselői javaslatra került napirendre. A következő adat is sokatmondó: a kor­mányzati munka segítségére évente átlagosan több mint .száz olyan javaslat érkezik a képviselőktől, amelyekkel külön is foglalkozik a Mi­nisztertanács. Az elmúlt év őszén pél­dául a tanácstörvény alkal­mazásának tapasztalatait értékelték a parlamentben. A törvény jó minősítést ka­pott. Megállapították: át­gondoltabb, egységesebb város- és községpolitika megvalósításához nyitott utat. Az ifjúsági törvény jó hatását a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javu­lásában szintén kézzelfog­hatóan lehetett tapasztalni, amire válasznak tekinthet­jük: megnőtt a közügyek iránti érdeklődésük. Minden esztendőben igen fontos feladata az ország- gyűlésnek az éves költség- vetés megvitatása és tör­vényerőre emelése. A kép­viselők jól látják a haté­konyság növelésének fon­tosságát minden területen és figyelemmel vannak arra is: csak a népgazdaság te­herbíró képességének növe­kedésével lehet bizonyos igények kielégítésében előre haladni. Mégis előfordul, hogy a parlamenti vita, a képviselői érvek hatására módosítják egy-egy tárca költségvetését, átcsoportosí­tásokat hajtanak végre. így fordíthattak például na­gyobb összegeket 1974-ben a mentőszolgálat, a kórhá­zi intenzív osztályok fejlesz­tésére, a szakmunkásképzés feltételeinek javítására, a ke­reskedelem hűtő-tároló ka­pacitásának bővítésére. A kormányzati munka ' ’’ ellenőrzésében is hi­vatása magaslatán állt az országgyűlés. Utalunk itt például a 15 éves lakás­fejlesztési tervvelj a leg­nagyobb ipapi vállalatok­kal való megkülönböztetett foglalkozásra, az állampol­gárok telek-, lakás- és üdü­lőtulajdonának mértékét szabályozó rendeletre, az alkoholisták kötelező inté­zeti gyógykezeléséről szóló jogszabályra és a sort hosszan folytathatnánk. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy az ország- gyűlés plenáris ülésein el­hangzó képviselői javasla­tokat a miniszterek, a fő­hatóságok vezetői jegyez­zék és valamennyire ér­demben válaszoljanak. Többször előfordult, hogy a képviselői'észrevételek szá­mos minisztériumi utasítás­nak, intézkedésnek képezték az alapját, vagyis tucatnyi kisebb-nagyobb gondot, hiá­nyosságot lehetett megszün­tetni ily módon, anélkül, hogy törvényt vagy jogsza­bályt kellett volna alkotni. Csaknem minden ülésszakon előfordul azonban, hogy egyik-másik képviselő nyo­matékosan szeretné fölhívni a közvélemény, a kormány és a tárcák vezetőinek fi­gyelmét egy-egy problémá­ra: ilyenkor élnek az inter­pelláció lehetőségeivel. A felvetett kérdésre az illeté­kes miniszternek, főhatóság vezetőjének még az ülés­szakon választ kell adnia, vagy ha az ügy kivizsgálást, felmérést kíván, akkor kö­zölnie kell a válaszadás ha­táridejét. Ám nemcsak in- terpellációs esetben köteles­ségük a válaszadás, hanem az ülésszakon felvetett min­den problémára, javaslatra 30 napon belül reflektálniuk kell, tájékoztatni a képvise­lőt, megalapozott-e az ész­revétele, vagy sem, ha igen, milyen intézkedéseket szán­dékoznak tenni. Keserű Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents