Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-29 / 145. szám
1975. május 29., csütörtök _________________________________________Dunántúli napló______________________________ 3 K orszerűsítik az elavult közműhálózatot víz, GÍZ, VILLANY * Pécsett, a megbontott úttestek többségén a GÁZMŰ jelzőtábláival találkozhatunk. A folyamatban lévő munkákkal újonnan az Ifjúság úti épületek gázellátását oldják meg — új fogyasztók igényeinek kielégítésére csak ezen a területen adódott lehetőség —, ám számos utca fogyasztóinak gázellátását javítják. A Káptalan utcában egy 500 méter hosszú kis- és középnyomású vezetéket alakítanak ki a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozói, amely 1,4 millió forintba kerül. Az építést június elején fejezik be. Dolgoznak a gázosok a Zsinkó utcában is, ahol egy 230 méter hosszú elosztó és csatlakozó vezetéket alakítanak ki félmillió forintért. A Kisfaludy utcában egy 120 méter hosszú vezeték épül 150 ezer forintért. Mindkét vezeték júniusban készül el. A FÖLDGÉP Vállalat kivitelezésében épül a Miklós utcai 220 méter és a György utcai 200 méter hosszú vezeték, — ugyancsak júniusi befejezési határidővel, összesen egymillió forintért. A ll-es számú középnyomású, 400 milliméter átmérőjű fővezeték —, amely a Gázműtől a Nagyhídi, Basamalomi úton át a Balokány- nál lévő vasúti kereszteződésig húzódik, közel 2 kilométer hosz- szan, 7 millió forintért épül. Június második felében üzembe helyezik. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az Engels úti 750 méter hosszú, 2,5 millió forint értékű, közép- nyomású vezetéket építik, amely elsősorban a kenyérgyár gázellátását oldja meg. : Szennyvíz- ::. : csatorna • A gázvezetékek fektetése mellett számos helyen csatornáznak is Pécsett. Szennyvíz- csatorna épül a Vadász utcában 1500 méter hosszan a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat kivitelezésében. A 300 milliméter átmérőjű vezeték 2 millió forintért készül, építését ez év végéig befejezik. Ezzel párhuzamosan csapadékcsatorna kialakításán is dolgoznak az utcában. Ugyancsak csapadékcsatornát és szennyvízcsatornát építenek a DÉLVIÉP munkásai ez Édesanyák útján. A 400 méter hosszú, 140 centiméter átmérőjű csapadék és a 640 méter hosszú, 400 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték összesen 4 millió forintért épül, augusztus végi határidővel. Ivóvízvezeték kialakításán tevékenykednek a Pécsi Vízmű munkásai az Endresz György, a Tüzér, az Alkony és a Nagyvárad utcában. Az ezeken oz utcákon áthaladó, 500 milliméter átmérőjű vezeték építése 8 millió forintba kerül. A július 31-ig megépülő vezeték csak az építkezés első ütemének megvalósulását jelenti, a ll-es ütemben folytatják ennek a rendszernek a kialakítását a Kolozsvár, Bajcsi-Zsi- linszky út felé. Csatornázási munkálatok az Édesanyák útján. Erb János felvétele Idén befejezik a felüljáró építése miatt elhúzódott 400 milliméter átmérőjű kertvárosi vízvezeték építését is. A Vízmű dolgozói a Vasút utca és o Szalai András út közötti 400 méter hosszú szakaszon egymillió forintért alakítják ki ezt a vezetéket. Szűnjön meg a cipekedés! ABarbakán féhyeí A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói felújítják a régi villamoshálózatot a Mártírok és a Kassa utca közötti területen. A 800 ezer forint értékű munkát július 30- ig befejezik. A Szigeti városrész új lakótelepén transzformátor állomást építenek egy 10 kilovoltos kábellel együtt. Ugyanilyen lakótelepi munkákat végeznek Kertvárosban is. A 400 ezer forint értékű létesítmények kialakítását a harmadik negyedévben -fejezik be. Folyamatosan készül a Barba- kán környékének dísz- és köz- művilágítósa. Pillanatnyilag kábeleznek és a közvilágítási oszlopokat helyezik el. A közel egymillió forintért készülő világítás munkálatai a parkosítástól függően haladnak. Ez évben még sorra kerül — hálózatkorszerűsítés céljából — a Bálicsi, Szalai András, a Diósi dűlő Engels utcától az Engels utca sarkáig húzódó szakasza, a 6-os út Kórház tértől a Steinmetz térig haladó része, a Hargita, a Fenyves sor és a Dobó utca. A 10 millió forint költségkihatású munkákat ez évben befejezik. Parkosítás, faültetés A Kertészeti és Parképítő Vállalat egyik fő munkaterülete pilanatnyilag a Barbakán környékének rendezése. A közeljövőben befejezik a kertészeti munkákat és elhelyezik a pihenőpadokat. Parkosítanak a Szliven áruház környékén is, ahol a térburkoló lapokat fektetik, ősszel pedig fákat és cserjéket ültetnek ide. Folyamatosan dolgoznak a tv-toronynál is, ám a ténylegesen nagy munkákat majd csak júliusban kezdik. Az ivókút kialakítása mellett erdei garnitúrával, növényesítéssel teszik hangulatossabbá a környéket. Kertvárosban rendezik az épületek közötti területeket, illetve tereket olyan ütemben, ahogy az építők átadják számukra a munkaterületet. T. É. A BERUHÁZÁS* JAVAK SZAK VASARA 1976 mAjiil 21-29. Nyugtalanul alszanak a magyar nemzetgazdászok, de inkább a magyar vállalatokra jöhetne már rossz álom. A kísértet: a gazdaságban egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással — emel, adogat, vonszol, görget, olykor kóvályog össze-vissza. Igen, mert eddig — főként, amíg bírtuk munkaerővel — a kapacitásfejlesztő beruházások lebegtek az ipar szeme előtt, az anyagmozgatás gépesítése huszadrangú kérdés volt. így állhatnak elő paradox helyzetek: két automata gépsor között kézzel adogatják a munkások a félkész terméket. Tény, amikor iparunk termelékenységét másokhoz mérve elmaradásról beszélünk, főként az ilyen különbségek játszanak közre: például az NDK iparában az anyagmozgatás felét géppel végzik, nálunk pedig csak körülbelül egyharmadát. Mit kínálnak? Itt vannak tehát a legnagyobb munkaerő tartalékok. Szűnjön meg a cipekedés! Ez járt folytonosan a fejünkben, amikor — ha szakemberek ugyan nem is vagyunk — tekintetünkkel végigpásztáztuk az idei Budapesti Nemzetközi Vásár felhozatalát: vajon mit kínál a vásár a cipekedő egymilliónak? Rögtön meg is válaszoljuk: sok mindent. Persze, sziszifuszi vállalkozás lenne, ha most felsorolásba kezdenénk, hiszen az anyagmozgatás ezer és ezer szálon fut, a targoncán és a szállítószalagon kívül millió az anyagmozgató alkalmatosság: tartályhajók és csillék, konténerek és kamionok, teherautók és autós daruk, de még a csőposta is. Annyit szögezzünk le, s ezt már a korábbi BNV-k is megmutatták, a vállalatok nincsenek magukra hagyatva. Van kihez fordulni: oldják meg az anyagmozgatás gépesítését. Itt van például a KGST-beli szakosodás szép példája, a tízéves magyar-bolgár közös vállalkozás — az INTRANSZMAS. Mindent vállal: az anyagok üzemen belüli mozgatásával és raktározásával kapcsolatos mindennemű tervezési, beruházási és szervezési probléma megoldását; vállalja az általa tervezett gépek, berendezések, objektumok gyártását, felszerelését, üzembe helyezését. Sőt! Kikísérletezik az új, vagy ismeretlen szállítandó anyagok legcélszerűbb és leggazdpsógo- sabb kezelési módját; de meghatározhatják a raktár gazdaságos készletszintjét is. A legújabb lépcső: a számítógép bevitele az anyagmozgatási és raktározási rendszerek vezérlésébe. Kimondottan magyar gazdája is van az anyagmozgatás hazai fejlesztésének: a kormány és az OMFB felügyelete alatt működő Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet. Bár úgy „mozgatnák" a témát vállalataink, mint az ő kiállítási standjukon „mozog valami”: működő rendszert mutatnak be: az automata csomagolóból gör- qők viszik tovább az árut a Dexion-Reck állványban működő Omnia felrakó gépig. Aki az anyagmozgatással és a csomagolással kapcsolatban bármilyen tanácsot kíván, forduljon az ACSI-hoz. Nagy választék Mondtuk, sokféle anyagmozgató alkalmatossággal találkoztunk a BNV-n. Hosszabban a Balkancar standján időztünk el. A KGST-ben e bolgár cég szakosodott a targoncák gyártására. Nagy a választék: mindenféle (ide-oda manőverező) targonca, futómacskák, s prospektusukban ajánlanak már automatizált, 16—18 méteres magas raktárt is. (A pécsi raktárbázis belmagassága 6 m.) Jóllehet, immár 10 ezer Balkan- car-targonca futkos Mpgyaror- szágon, a bolgár cég szállító- készségéről el kell mondani, jószerivel csak 1976-tól, egyes esetekben csak 1977—78-tól tud szállítani. Mellesleg: sok nemzet felvonultatta targoncáit. Itt a világ élvonalát olyasmik jelzik, mint a hangszigetelt vezetőfülke, 15 tonnás emelőkapacitás, nagy sebesség. A Holdat is megmászni tudó óriásdaruk erdejének tövében fogalmazzuk nem földhöz ragadt gondolatainkat: vegyük már ki az emberek kezéből és tereljük kényszerpályákra az anyagot! Jól tudjuk, ez pénzbe, nem kis pénzbe kerül. Még mindiq olcsóbb a kézi munkaerő. Ám nincs, és egyre inkább nem lesz munkaerő. Akkor hát?! Áldozzunk most és menjünk előre. Nyerünk. Miklósvári Zoltán Törvényalkotás és ellenőrzés C okát változott az el- ^ múlt években az országgyűlés munkája, s ennek külső jegyei is vannak. A képviselők parlamenti felszólalásaiból eltűntek a szólamok, az előregyártott elemek, és amikor valamelyik egy-egy problémát kíván szóvátenni, nem a közismert eredmények hosszú sorolásával kezdi, hanem — felismerve az idő értékét - mindjárt a lényegre tér. Csak elvétve találkozni ma már azzal is, hogy — rosz- szul értelmezve a képviselői megbízást — valaki saját kerülete olyan csip-csup ügyeit, bajait sorolná, amelyek megoldásához nincs szükség ilyen magas fórumra. A legutóbbi négy éves ciklust azonban méginkább jellemzi a képviselői munka tartalmi gazdagodása. Joggal állapította meg a tavaszi ülésszakon az ország- gyűlés elnöke, Apró Antal: „Országgyűlésünk előmozdította az államélet demokratikus fejlődését, a X. kongresszus által kitűzött célok valóra váltását, a Hazafias Népfront 1971-es választási programjának megvalósítását. Megfelelően gyakorolta törvényalkotó tevékenységét, a kormányzati munka alkotmányos irányítását és ellenőrzését." Négy év alatt az ország- gyűlés nem kevesebb, mint 23 törvényt alkotott. Legjelentősebbnek az Alkotmányt módosító törvényt kell mondanunk, de a többi is az állampolgárok igen fontos jogait és kötelességeit érinti. Elég, ha csak utalunk a szövetkezetekről, az ifjúságról, a népgazdasági tervezésről, az egészségügyről, a külkereskedelmről szóló törvényekre, illetve a családjogi és a társadalombiztosítási törvényre. Tolón soknak is tűnhet ez a 23 új törvény, de ha mindegyiket külön-külön elemezzük, megállapíthatjuk: megalkotásukat társadalmi fejlődésünk igényelte. Az építőmunka és életünk számos területén különböző feszültségek, nehézségek jelentkeztek amiatt, hogy érvényben voltak még többségükben igen bonyolult, idejétmúlt rendelkezések. Ma elmondhatjuk, igen fontos területeken a dolgozók alkotmányos jogai és kötelességei összhangba kerültek a megváltozott körülményekkel, s az új törvények és jogszabályok egyszerűbbek, közérthetőbbek. AI em kevésbé fontos, ** hogy igen gondos előkészítés után került mindegyik az országgyűlés plénuma elé. Ehhez az utóbbi esztendőkben a népfront által rendezett társadalmi viták is nagymértékben hozzájárultak. Mégis — s ez a képviselők felelősségét, szakértelmét bizonyítja — 1972-ben például az egészségügyről, a bíróságokról, valamint az ügyészségről szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosítások közül több mint húszat fogadott el az országgyűlés. A készülő környezetvédelmi törvény pedig egyenesen képviselői javaslatra került napirendre. A következő adat is sokatmondó: a kormányzati munka segítségére évente átlagosan több mint .száz olyan javaslat érkezik a képviselőktől, amelyekkel külön is foglalkozik a Minisztertanács. Az elmúlt év őszén például a tanácstörvény alkalmazásának tapasztalatait értékelték a parlamentben. A törvény jó minősítést kapott. Megállapították: átgondoltabb, egységesebb város- és községpolitika megvalósításához nyitott utat. Az ifjúsági törvény jó hatását a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javulásában szintén kézzelfoghatóan lehetett tapasztalni, amire válasznak tekinthetjük: megnőtt a közügyek iránti érdeklődésük. Minden esztendőben igen fontos feladata az ország- gyűlésnek az éves költség- vetés megvitatása és törvényerőre emelése. A képviselők jól látják a hatékonyság növelésének fontosságát minden területen és figyelemmel vannak arra is: csak a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével lehet bizonyos igények kielégítésében előre haladni. Mégis előfordul, hogy a parlamenti vita, a képviselői érvek hatására módosítják egy-egy tárca költségvetését, átcsoportosításokat hajtanak végre. így fordíthattak például nagyobb összegeket 1974-ben a mentőszolgálat, a kórházi intenzív osztályok fejlesztésére, a szakmunkásképzés feltételeinek javítására, a kereskedelem hűtő-tároló kapacitásának bővítésére. A kormányzati munka ' ’’ ellenőrzésében is hivatása magaslatán állt az országgyűlés. Utalunk itt például a 15 éves lakásfejlesztési tervvelj a legnagyobb ipapi vállalatokkal való megkülönböztetett foglalkozásra, az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának mértékét szabályozó rendeletre, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló jogszabályra és a sort hosszan folytathatnánk. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy az ország- gyűlés plenáris ülésein elhangzó képviselői javaslatokat a miniszterek, a főhatóságok vezetői jegyezzék és valamennyire érdemben válaszoljanak. Többször előfordult, hogy a képviselői'észrevételek számos minisztériumi utasításnak, intézkedésnek képezték az alapját, vagyis tucatnyi kisebb-nagyobb gondot, hiányosságot lehetett megszüntetni ily módon, anélkül, hogy törvényt vagy jogszabályt kellett volna alkotni. Csaknem minden ülésszakon előfordul azonban, hogy egyik-másik képviselő nyomatékosan szeretné fölhívni a közvélemény, a kormány és a tárcák vezetőinek figyelmét egy-egy problémára: ilyenkor élnek az interpelláció lehetőségeivel. A felvetett kérdésre az illetékes miniszternek, főhatóság vezetőjének még az ülésszakon választ kell adnia, vagy ha az ügy kivizsgálást, felmérést kíván, akkor közölnie kell a válaszadás határidejét. Ám nemcsak in- terpellációs esetben kötelességük a válaszadás, hanem az ülésszakon felvetett minden problémára, javaslatra 30 napon belül reflektálniuk kell, tájékoztatni a képviselőt, megalapozott-e az észrevétele, vagy sem, ha igen, milyen intézkedéseket szándékoznak tenni. Keserű Ernő