Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-19 / 135. szám
a héten TELEVÍZIÓ Az öt éve elhunyt Váci Mihályra emlékezik a televízió szerdán este „Mindenütt otthon" című műsorával. Pénteken újabb izgalmas vetélkedő-sorozat indul Bizonyítás címmel, amelynek tárgya a történelem. A hatfordulós adás a bírósági tárgyalások formájára épül, s igen gazdag ismeret- anyag közvetítésére vállalkozik. Szombaton este a József Attila Színházból közvetítik Shakespeare: Makrancos hölgy című vígjátékát. Vasárnap délután vidám zenés irodalmi műsor köszönti a gyerekeket a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából. SZÍNHÁZ Kedden délután és este, szerdán este játssza Nagykanizsán a kaposvári színház Henderson: Diákszerelem című zenés vígjátékát, amit pénteken este mutattak be nagy sikerrel a Csiky Gergely Színházbon. KIÁLLÍTÁS Csütörtökön délután nyílik a Városi Tanács Déryné utcai kiállítótermében a Pécsi Műhely tagjainak új kiállítása, amelyek festmények és grafikák mellett plasztikákat és fotókat is bemutatnak az utóbbi három év terméséből a kiállítók: Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szíjártó Kálmán. Vasárnap nyílik a pécsi Rádiómúzeum új kiállítása a Doktor Sándor Művelődési Központban, 50 éves a magyar rádiózás címmel. HANGVERSENY Ravel emlékhangversenyt rendez a Kulturális Rendezvények Irodája szerdán este a Liszt-teremben. A kamarahangversenyen Lux Erika és Bodó Árpád zongorán, Vermes Mária hegedűn, Záborszky Kálmán gordonkán működik közre. Műsorukon a Lúdanyó meséi, a Hegedű-zongora szonáta, a Hegedű-gordonka szonáta és a Zongo- rás trió szerepel. Szombaton este a József Attila Művelődési Házban vendégszerepei a bambergi (NSZK) Ifjúsági Harmonika Zenekar, Hetesy László vezényletével. Vasárnap délelőtt kerül sor a ihangversenyévad utolsó Csontváry Matinéjára. Ezúttal barokk kamaramuzsikát hallunk Barth István, Kircsi László, Borsay Pál és Erdős Orsolya előadásában. MOZI Nincs hivatásos szereplője a Jutalomutazás című magyar filmnek, mégis az utóbbi idők leghitelesebb dialógusait halljuk a „civil” szereplők szájából. A film maliciózus iróniával pergeti egy angliai jutalomutazás előzményeit. Közben nevetségessé teszi a mozgalmi munkának feltüntetett formalitásokat, a felesleges álünnepélyességet, s a ma- radiság elleni tehetetlenségünket. A MOKÉP a film látogatói között kétszemélyes angliai jutalomutazást sorsol ki I- BUDAPESTI MŰVÉSZEK ESTJE. Május 26-án este 6 és 8 órakor a József Attila Művelődési Házban újabb érdekes előadói estre kerül sor. Ezúttal Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló művész, Darvas Iván Já- szai-díjas, kiváló művész és Zsolnay Hédy sanzonénekes közös estjét rendezik meg Meszesen. □hétfői Huszti Péter Ádám Ottó Shakespeare HANGVERSENY A Liszt-teremben este 8 órakor BODÓ ÁRPÁD Ravel-zon- goraestje a KRI rendezésében. SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színházban este 7 órakor Mirjam VIIPPOLA mozgásművészeti stúdiójának bemutatója. Közreműködik a Menüett együttes. KIÁLLÍTÁS A FÉK Galériában délután 5 órakor HARASZTI GYULA grafikusművész politikai plakátterveinek kiállítását Rétfalvi Sándor szobrászművész nyitja meg. Közreműködik: Csizmadia Sándor pol-beat énekes. ELŐADÁS A szorongás elhárítása címmel tart előadást dr. KÉZDY BALÁZS a Ságvári Művelődési Hárban fél 5 órakor. Eiy szeret- három alkotó Hogy született az új Jágó? Jágó, akit Huszti Péter most a Madách Színház vendégjátékán megformált a pécsieknek - ismerős. És Jágó, akivel Huszti megdöbbentett bennünket — ismeretlen. Ismerős, mert a néző jól tudja, hogy kicsoda: a velencei néger hadvezérnek, Otellónak a tisztje, aki vezérét behálózza, felesége ellen uszítja, meg is öleti Otellóval Desdemonát. Jágó — kígyólelkű. így sulykolta be a középiskolai világirodalomtörténet, így rendezték meg, így játszották el színházi generációk. Ez volt benne az ismerős. De Huszti Péter Jágója - félt. Földrehajolva hallgatta Otelló vádját és amikor a néger hadvezér agyonszúrtg sajátmagát, Jágó felüvöltött félelmében. Aztán Desdemona holtteste elé kuporodott, féreglétének nyilvánvaló tudatában. Néha már-már megsajnálta becsapott vezérét. A korábbi egysíkú, gonosz figura helyett ezerszínű embert gyúrt össze. Ez volt benne az ismeretlen, az új. Kivételes színházi élmény, abszolút siker. De ki alkotta ezt a remek Jágót? Először is — Shakespeare. Az egykori stratfordi kamasz, aki úgy kezdte a színházi pályát, hogy elszökött hazulról, csakhogy előadások alatt a nézők lovait őrizhesse, — úgy tűnik, mindent tudott az emberről. Még talán azt is sejtette, hogy az évszázadok során új mélyrétegeket fedezhetünk fel önmagunkban. Ezért nyitva hagyta Jágó szerepét. A kígyólelkű tiszt utolsó szavai után — „Tudtok eleget. Mostantól fogva nem nyitom ki szám” — még hatvanhét sort írt a tragédia végére. Ez alatt hosszú perceket hagyott meg a színész számára, hogy szavak nélkül sokféleképpen alakíthassa Jágót. Ettől lángész és elsődlegesen ettől lehetett újszerű a most látott Jágó is. És a tragédia rendezőjének, Ádám Ottónak az alkotó művészetétől. Sokat beszélnek a színészvezetéséről, közismert, hogy nem parancsolgat, hanem felgyújtja a fantáziát. így mondat el szavakkal el nem mondható tudósításokat — az emberről. Művészeti elvét így tanította a főiskolán: ,,A drámaköltészetnek szerves élete van. Nem lehet elvekhez költészetet írni, mert az igazi költészetben szervesen benne élnek az elvek is!" Jágóból most Husztival kibontotta a korszerű emberszemlélet elvét: a gonoszság mellett is sarjadt némi jó. És Huszti nem játszott el születetten gonosz Jágót. Hangsúlyaival, gesztusával, egész lényével úgy mondta el Shakespeare sokféleképpen eljátszható szövegét, hogy mérlegelt, számított, szemünk előtt vitatta meg önmagával, mit tegyen, így aztán módja volt felrajzolni azt az ívet, amelyik az önzéstől a véghezvitt gonoszságig vezet. Nem a kész gonoszságot játszotta el, hanem annak születését. A tankönyvszerű Jágó helyett végülis ettől ember: a magunk ismerős, furkálódásra hajlamossá tevő indulatait láttuk viszont benne, mindennapos megkísértéseinket, megsokszorozva a beteljesedés szörnyű képével. Három alkotó egy szerepben megmutatta egyik lehetséges énünket. Földessy Dénes Mirjam Viippola együttese Pécsett Látogatóban Vass Lajosnál Belgium, Budapest, Debrecen és Győr után Szigetvárott... Tizenegy karcsú, Szőke finn lány hajladozott, szökdelt-tán- colt tegnap délelőtt Pécsett, a Fegyveres Erők Klubja színpadán. Testvérvárosunkból, Lahti- ból érkeztek Mirjam Viippola mozgásművészeti iskolájából. Már 1936-ban alakított az együttes vezetője egy hasonló jellegű iskolát Kouvolaban, egy Lahti melletti kisvárosban. Á lahti iskola ez év március 9-én ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját A jellegzetesen északi alkatú, nádszál- karcsú Mirjam Viippolát fellépésük után kértem, mutassa be együttesét. — Egészen apró, két és fél, hároméves gyerekektől ötvenévesekig minden korosztály megtalálható az óráimon. Jelenleg hét csoportban 20-25 taggal dolgozom. — Vajon mi ihlette az 1936- os berlini olimpia finn tornászválogatottjának tagját, Mirjam Viippolát egy ilyen iskola létrehozására? — Kettős célom volt, megtanítani a gyerekeket ritmusra mozogni és bemutatni azt, amit hosszas gyakorlással elsajátítottunk, hogy mások is kedvet kapjanak. Zenére mozogni, karikákkal, dobbal, labdákkal kísérni a mozdulatokat még nem balett, de táncos elemeit tekintve több, mint művészi torna. A táncokban, mozdulatokban gyakran felismerhető egy-egy néptáncelem. — Finnországban egyedülálló az ön iskolája. Az együttessel együtt érkezett Tuula Luhtanen, Mirjam Viippola lánya. Vajon folytatja-e az ön tevékenységét? — A lányom négygyerekes anya, nem ér rá. Talán az egyik unokám kedvet kap - mosolyog Mirjam Viippola. Egyhetes pécsi, baranyai programjuk meglehetősen zsúfolt. Ma este a Pécsi Nemzeti Színházban mutatják be műsorukat, majd a megyével ismerkednek. Találkoznak a pécsi Művészeti Szakközépiskola táncszakos növendékeivel és sportiskolásokkal is. Hárságyi Margit Folklór-világunk büszke pávája 1969-ben röppent a televízió képernyőjére és a következő év májusáig szinte az egész ország énekelt Vass Lajos vezetésével. Most budapesti lakásán beszélgetünk a Páva- kör-mozgalom megalapítójával. Városban is — Kérjük, néhány szóban vázolja e körök mostani helyzetét? — A legkisebb kör kilenc tagból áll, ez a tardi menyecskekórus, míg a legnépesebb a sarkadi, mely kilencven felnőttet és fiatalt tömörít. A falvakban gombaként szaporodtak a pávakörök, de Eger, Ózd, Kazincbarcika, Diósgyőr környékén sok ipari munkás is jelentkezett. A városiak közül a pécsi, a kőbányai Tamási Áron és az érdi bukovinai kör munkája emelkedik ki. A pécsiek — Várnai Ferenc irányításával — egyedülállóak az országban, rendszeresen megjelenő kiadványaikkal, valamint havonkénti új műsorukkal. — Honnan eredt az ötlet: megénekelteti a közönséget? — Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Bállá Péter a 30-as évektől már ezzel a módszerrel terjeszti a népdalt. A Honvéd Művészegyüttes kórusát dirigálva én 1954-ben alkalmaztam először ezt a módszert egy laktanyában. Nagy élményt jelentett a művek magyarázásával kiegészített közös dalolás. 1971-ben a Hazafias Népfront országos konferenciájának másfélezer küldöttjét, majd a Miskolc-tapolcai barlangfürdő vendégeit bírtam daltanulásra és előadásra a Vasas Énekkar segítségével. — Miként találkozott a népművészettel? I— Először szülőfalumban, a Heves megyei Poroszlón, ahol 1941-ig éltem. Apám a Népművészet mestere volt — sok dalt hagyott rám. Nagyanyám gyakran dúdolta az „Én kis kertet kerítek" kezdetű dalt, melyet még a Magyar Népzene Tára sem említett. A Debreceni Református Kollégiumban irodalom tanárom, Barla Szabó Ödön hívta fel figyelmemet a népművészet értékeire. Az iskolai kórusban apám énekeit szólaltattam meg, osztályunkból pedig énekkart szerveztem. — Nagy népszerűségnek örvend a Petőfi rádióban a Nóta- la-iskola. A műsorral havonta egyszer jelentkezik. Mik a további tervek? — Ősztől országos versenyt indítunk a megyék legszebben daloló iskolái között. Kaposváron, a Krénusz János általános iskolában már elkészítettük a felvételt. Zalaegerszegen a Kilián úti iskola tanulói gyermek- játékokkal indulnak, Tolnából pedig az iregszemcsei iskolások is szerepelnek. Zrínyi szózat — ön ismert zeneszerző is. Több gyermekoperát, oratóriumokat, kórusművet, népdalfeldolgozást, színházi, tánc- és filmzenét szerzett. „Este a táborban" című szimfonikus költeményéért, mint diplomamunkáért, 1952-ben Erkel-díjjal tüntették ki... — Legközelebb a barokk zene áll hozzám, különösen szerkesztése és formavilágo vonz. Ismét foglalkoztat a zenekari muzsika. — Népszerű karnagy. Vezényelte a Néphadsereg Művész- együttesének énekkarát, az Állami Férfikart, a MÁVAG Acélhang Énekkarát. Jelenleg a Vasas Művészegyüttes ének- és zenekarának karnagya. Velük járt Belgiumban, Olaszországban, NDK-ban és NSZK-ban, valamint a szomszédos országokban ... — Belgium, Budapest, Debrecen, Győr után Szigetváron szeretnénk bemutatni Kodály Zoltán híres Zrínyi szózatát. Budapesten a Váci úti Közgazda- sági Szakközépiskolában vezetem a kórust, de vendégkar- nagyoskodom a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkaránál is. A budapesti Láng Gyárban irányítom a Pávakört, mely alkalmi tagságból verbuválódik és nyilvánosság előtt még sosem lépett fel. Eddig alig múlott el hétvége úgy, hogy ne invitáltak volna vidéki pávakörökhöz. Csak arra emlékszem... — Kérjük, mondja el a HDN olvasóinak végezetül a pávakörökkel kapcsolatban egyik kedves élményét. — Dunaszerdohelyen pihentünk meg egy pávás csoporttal, melynek tagja volt a Szabolcs megyei Tákoson lakó Simon Józsefné, aki a „Látod édesanyám mért szültél a világra?" című népdalt legszebben adja elő hazánkban. Egy helybeli magyar lakos marasztalt minket, hogy a közismert dalt ismét szólaltassuk meg. A kérdésemre, hogy emlékszik-e arra, aki a televízióban sokszor mikrofon elé állt a kért dallal, azt felelte: „Arra nem emlékszem, hogy a tv-ben ki énekelte, csak arra, hogy mi, akik néztük, mindnyájan énekeltük .. ." Csuti János
