Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-17 / 133. szám

Erősítsük a szocialista hazafiságot. a proletár internacionalizmust Pártunk XI. kongresszusa egész társadalmunk fejlődésé­nek egyik kulcskérdéseként je­lölte meg a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változá­sát, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válását. A programnyilatkozat távlatban így fogalmaz: „A fejlett szo­cialista társadalom építése olyan emberek munkáját és ak­tivitását igényli, akik társadal­mi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mel­lett a közügyekből is kiveszik részüket, ismerik és megtart­ják a szocialista erkölcs nor­máit, akik számára szocialista hazánk szeretete elválasztha­tatlanul összefonódik a nem­zetköziséggel." A határozat ezért feladatul szabja meg, hogy erősítsük tovább a szo­cialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, fordítsunk nagy figyelmet a nacionaliz­mus és a kozmopolitizmus bí­rálására. Jelentős erőforrás A szocialista hazafiság a kommunista erkölcs egyik leg­fontosabb elve. A kommunis­ta erkölcsnek a munkához va­ló viszonyt, a társadalmi-poli­tikai tevékenységet, a nemzet­közi kapcsolatokat, a szemé­lyiség formálását érintő köve­telményei valamilyen módon mind összefüggnek a szocia­lista hazafisóggal, mert telje­sítésük egyben az ország né­pével szembeni kötelezettség. A haza adja a biztonság tu­datát, a közösséghez tartozás megnyugtató érzését, az érzel­mi világot döntően meghatá­rozó élményeket, az életcélt, egyéni sorsot befolyásoló esz­méket, gondolatokat. Minden ember tehát „adósa" hazájá­nak. Az adósság lerovása pe­dig erkölcsi kötelesség. Ma ná­lunk csak az tarthatja magát hazafinak, aki munkájával, politikai, társadalmi tevékeny­ségével, szocialista társadalmi rendünk erősödését, fejlődését szolgálja: aki szóval és tettel kiáll szocialista hazánkért, s ha a szükség úgy kívánja, kész fegyverrel is megvédeni azt. Számunkra a hazához való Írta: Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára gyár dolgozó tömegek teremtő munkája és összefogása a Szovjetunióval, a szocializmus útjára lépett népekkel, a vi­lág haladó erőivel. A kettő szorosan összefügg egymással! Az emberek szocialista gon­dolkodásának és erkölcsének további erősítése, az eszmei harc magában foglalja a szo­cialista hazához való értelmi, érzelmi kötődés és a szocia­lista társadalom érdekében végzett tudatos cselekvés foko­zását. Megyénkben a lakosság ha­zafias, gondolat- és érzelem­világa jelentősen fejlődött, erősödött a hazafiság szocia­lista tartalma. Ez megfelelő alapot ad a további feladatok megvalósításához. A szocialista hazafiság ko­runkban tartalmazza a szocia­lista gazdasági integráció meg­növekedett jelentőségének és lehetőségeinek felismerését. A magyar népgazdaság - minta világ legtöbb országának gaz­dasága, — nem nélkülözheti egy nagyobb, gazdaságilag in­tegrálódó közösségbe való be­illeszkedés előnyeit nem tud­ja pusztán nemzeti keretek kö­zött kiaknázni a nemzetközi méretekben ható tudományos, tecnikai forradalom lehetősé­geit. Nemcsak azért, mert egy „kis ország” szerény erőforrá­saira támaszkodik, hanem az­ért is, mert a szocializmusra jellemző, rendkívül gyorsütemű gazdasági fejlődés mellett sem tudtuk még a múltból örökölt műszaki-technikai elmaradott­ságot teljesen felszámolni. emelni a munka termelékeny­ségét és fejleszteni minőségét. Ebből következően gazdasági eredményeinket nemzeti önér­tékelésünk egyik lényeges ele­mévé, a szocialista hazafiság egyik mércéjévé kell tennünk. És mert a szocialista integrá­ció kiépítése és fejlesztése a legszorosabb összefüggésben áll gazdaságunk továbbfejlesz­tésével, erősítésével, a szocia­lista nemzeti egység további megszilárdulásának egyik lé­nyeges feltétele a szocialista hazafiság és internacionaliz­mus gazdasági tartalmának, követelményeinek elmélyültebb és szélesebb körű tudatosítása. Szocialista társadalmunk köz­vetlen alapja - amelytől to­vábbi felemelkedésünk függ - az új kultúrát és életformát teremtő munka. Ettől elválaszt­Fotó: Erb János hazafiság. A cselekvés minde­nek előtt a társadalmi felelős­ségtudattól áthatott, alkotó, kezdeményező belső szükség­letből végzett munkában ölt testet. Ez a társadalmi tuda­tosság kifejeződése. A munkában ölt testet Ahogyan megvalósulóban van a munka szerinti elosztás elve, úgy kell, hogy fokozato­san kialakuljon a szocialista hazafiság korszerű, gazdasági tartalma is: a termelésben résztvevők olyan magatartása, amely előmozdítja a termelő tevékenységet, annak hatékony­ságát, s ezzel a gazdasági fej­lődést, az egyes dolgozók, a nemzeti társadalom és a szo­cialista országok közösségé­nek együttes és közös javára fordíthatja. A munka nemzeti jelentőségének elmélyültebb és szélesebb körű tudatosítása, a szocialista munkaerkölcs „nem­zeti erkölccsé" avatása egyik lényeges ideológiai-morális fel­tétele a szocialista nemzeti egység további elmélyülésének, a cselekvő hazafiság kibonta­koztatásának. A hazafiságra nevelést so­ha sem szabad szavakra kor­látozni. A hazafiságra a közös­ségi cselekvés fórumain, a szo­cialista demokratizmus felelős­séggel használt alkalmain is nevelni kell. A jog és köteles­ség egyensúlya teheti csak iga­zán tudatossá az egyén szá­mára, hogy része egy közös­ségnek, amelyért felelős is. A munka, a tanulás — a közös­ségi tudat, a szocialista haza­fiság nevelő iskolája. Mindez­zel összefüggésben a szocia­lista hazafiság elmélyítése ér­dekében a tudatformálás első­rendű feladatai közé tartozik az állampolgári műveltségnek, a jogok, a kötelességek isme­retének, vállalásának és tuda­tos betartásának a közvéle­ményben — mindenekelőtt az ifjúságban — való meggyöke­reztetése. :í: V H ÉT V G mm rületeken, évente, több alka­lommal találkozunk egymással, véleményeket, tapasztalatokat cserélünk. A szocialista építés javára kamatoztatjuk ezeket, miközben jobban megismerjük a testvéri népek életét, hagyo­mányait, múltját és jelenét. A különböző szocialista nemzetek közös dolgain, jövőjén mun­kálkodunk — ez is híd, össze­kötő kapocs. A szocialista világrendszer sokoldalú erősítésének, a szo­cialista országok közötti kap­csolatok elmélyülésének egyik fontos tényezője a nemzetisé­gi kérdés. A nemzetiségi kér­dés más súllyal esik latba olyan országokban, ahol nagy és összefüggő területen élő kisebbségek vannak, mint ott, ahol számuk nem jelentős. A szocialista nemzetiségi politi­kát azonban olyan elvi kér­désnek tekintjük, amely nem lehet a nemzetiségi lakosság számának függvénye, ezért a marxizmus—leninizmus nemzeti­ségi politikájának alapelveit teljes mértékben saját szocia­lista államunkra is vonatkoztat­juk. Minden szocialista állam­polgárra egyaránt érvényes jo­gok mellett a kollektív nemzeti­ségi jogok alkotmányos és gya­korlati biztosítása előfeltétele annak, hogy ne csak a soknem­zetiségű országok belső vi­szonylatában, hanem a szocia­lista országok között is elmé­lyüljön az internacionalista kapcsolat, hogy a nemzetisé­gek az együttműködést és a közeledést segítsék elő, a híd szerepét töltsék be. viszony politikai kérdés, mert a hazafiság, a hazaszeretet je­lentős erőforrás mai nemzeti és nemzetközi céljaink eléré­séért folytatott munkánkban, önbizalmat ad, lelkesít, áldo­zat vállalásra ösztönöz. A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus az építőmunka nélkülözhetetlen tudati tényezője. A hazafiság, a hazához való viszony a vi­lágnézet, a politikai magatar­tás egyik pillére. A tudomá­nyosan megalapozott, helyes nemzeti tudat kialakítása segí­ti, hogy az emberek igaz ha­zafiakká váljanak. A helyes nemzeti tudat mentes a misz­tikus nacionalista gőgtől, de mentes a nemzeti múlt, a nemzeti érték nihilista lebe­csülésétől is. A világnézeti tisz­tánlátás egyik feltétele nemze­ti múltunk helyes értelmezése, hogy népünk ezeréves történel­me során milyen szerepet ját­szott az emberiség fejlődésé­ben, mivel és mennyiben járult hozzá az emberiség anyagi és szellemi értékeinek gazdagítá­sához, milyen szerepet tölt be hazánk ma a világban, s hogy az emberi társadalom további fejlődésének segítése milyen feladatokat állít elénk. A szocialista hazafiságnak része az a meggyőződés, hogy eredményeink forrása, nemzeti felemelkedésünk záloga szocia­lista társadalmi rendünk, a ma­Ezek közül — a Központi Bi­zottság mellett működő Kultúr­politikai Munkaközösségnek a szocialista hazafiság és inter­nacionalizmus időszerű kérdé­seiről megjelent állásfoglalása és a XI. kongresszus határoza­ta, a fejlett szocialista társa­dalom építéséből fakadó kö­vetelmények alapján — néhány különös figyelmet érdemel. Integráció és hazafiság A szocialista hazafiság tar­talmának egyik legfontosabb és legidőszerűbb vonása a nemzeti és a nemzetközi érde­kek történelmileg újszerű kap­csolata, amelynek objektív fel­tételeit a szocialista világrend- szer kialakulása teremtette meg. A szocialista országok ideológiai együttműködése, ta­pasztalataik kölcsönös tanul­mányozása az egyik fontos fel­tétele annak, hogy a szocializ­mus általános törvényszerűsé­geit és nemzeti sajátosságait helyesen ítéljük meg. A szocia­lizmus politikai, gazdasági, tár­sadalmi fejlődése, a szocialista tudat, erkölcs és életforma ki­bontakozása nemzetileg konk­rét feltételek között folyik. Ez azonban sohasem hatálytala­nítja a szocialista fejlődés ál­talános törvényszerűségeit, amelyeknek minden szocializ­must építő országban érvénye- sülniök kell. A szocialista gazdasági kö­zösséghez való kapcsolódásunk jelentős mértékben elősegíti nemzetgazdaságunk, társadal­munk szocialista fejlődését és egyben kifejezi a szocialista közösség iránti internacionalis­ta elkötelezettségünket. A KGST-ben megvalósuló gazda­sági, tudományos és technikai együttműködés a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy népgaz­daságunk a tőkés világgazda­ság megrázkódtatásaitól, vál­ságaitól alapvetően érintetle­nül, dinamikusan fejlődik. Ez azonban kötelezettséget is jelent: már ma is, de a jő- vőben még fokozottabban szá­molnunk kell a szocialista vi­lágrendszeren, a KGST-n be­lül a szocialista országok tör­ténelmileg újszerűén kibonta­kozó együttműködésével. A nemzetközi szolidaritás optimá­lis keretei közt kell helytállni önmagunkért, azért, hogy a szocialista munkamegosztásban vállalt szerepünk és nyújtott teljesítményünk alapján mél­tán becsült partnerei lehessünk a többi szocialista országnak. Társadalmi és nemzeti fel- emelkedésünk egyik legfonto­sabb - és alapvetően tőlünk függő - biztosítéka saját mun­kánk, a szocializmus gazdasá­gi erejét növelő termelés. Gaz­dasági fejlődésünk dinamiz­musa főleg azon múlik, hogy a nemzetközi munkamegosztás keretében mennyire tudjuk hatatlan a szocialista munka- megosztásban, a szocialista ideológiai együttműködésben való egyre intenzívebb bekap­csolódásunk. Mindez történel­mileg újtípusú tartalma a szo­cialista hazafiságnak és inter­nacionalizmusnak. A mi hazafiságunk a né­pért, a szocializmusért cselekvő Lvov, Szliven és Eszék terü­lettel folytatott testvéri, baráti együttműködésünk a szocialis­ta internacionalizmus apró, de — mint ez már sokszor kide­rült — igen jelentős bizonyíté­kai és lehetőségei. A kezdeti lépések után már gazdag és közös akarattal egyre bővülő kapcsolatokat építünk ki poli­tikai, gazdasági, kulturális te­Bolgár hősi temető. Fotó: Dr. Lajos László. Együtt a nemzetiségekkel Megyénkben ezt különösen fontos figyelembe venni, mert jelentős számban élnek itt né­met és délszláv nemzetiségek. A megyei pártbizottság az el­múlt években több alkalommal is tárgyalta helyzetüket és meg­állapította, hogy a nemzetisé­giek azonosulnak a szocializ­mussal, biztosítjuk jogaikat, nyelvük használatát, nemzeti­ségi kultúrájukat, sajátossága­ik megőrzését. A hazafias és internaciona­lista nevelésben minden párt- szervezetnek és tömegszerve­zetnek megvan a sajátos fel­adata. A Megyei Pártbizottság 1975. április 24-i határozatá­ban felsorakoztatott feladatok mindannyiunknak jelzik a ten­nivalókat. A szocialista hazafiság és az internacionalizmus tudatának, érzületének elmélyüléséhez a belső feltételeket a párt álta­lános politikája biztosítja. Ezt a politikát erősítette meg és fejlesztette tovább a párt XI. kongresszusa. Éppen ezért hangsúlyoznunk kell, hogy e politika következetes és határo­zott végrehajtása ma is szoros összefüggésben van a szocia­lista hazafiság és proletár nemzetköziség érvényesülésével. HÉTVÉGE 0

Next

/
Thumbnails
Contents