Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-15 / 131. szám
1975. május 15., csütörtök Dunántúlt napló 5 Jubileumi megemlékezés a Varsói Szerződés 20. évfordulóján Budapesten KS/D. NAPLÖ. TELEFOT6 A Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából szerdán a Parlament kongresszusi termében ünnepi megemlékezést tartottak. Képünk: az ünnepség résztvevői a Himnuszt hallgatják. Ülést tart az MSZMP ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ni Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 15-re ösz- szehívták. A Politikai Bizottság nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak Ünnepi ülés Moszkvában Két évtizedes harc az új háború kirobbantása ellen Andrej Gromiko beszéde az ünnepségen A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából szerdán jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cyenes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K. Andrjus- csenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres Harminc esztendeje múlt annak, hogy a Nagy Honvédő Háború óriási terheit és véráldozatait viselő szovjet nép és hadserege kiűzte hazája földjéről a fasiszta betolakodókat. Szövetségben a fasizmus elleni koalícióban résztvevő államokkal, összeroppantotta a hitlerista hadigépezetet, saját barlangjában zúzta szét a fasiszta fenevadat, s ezzel a legnagyobb mértékben járult hozzá az európai kontinens országainak felszabadításához. Az emberiséget a világháború befejezése után az a remény éltette, hogy a békés építőmunka évei következnek, mert a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál mindazoknak, akik kísérletet tesznek újabb háborúra, a népek leigázására. A béke napja azonban nem sokáig ragyoghatott felhőtlenül. A legreakciósabb imperialista hatalmak rövidesen hátat fordítottak a második világháború idején létrejött antifasiszta koalíciónak és a potsdami szerződésben rögzített elveknek. Elhatározták, hogy megállítják a szocializmus térhódítását, a történelmi haladást és vissza- szerzik elvesztett pozícióikat. 1949-ben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei megalakították az agresszív jellegű Észak-Atlanti Szövetséget, amely a többi paktumokkal együtt a szocialista országok, a népek forradalmi harca és nemzeti felszabadító mozgalma ellen irányult. Ezt a lépést követte Nyugat- Németország felfegyverzése, majd a hírhedt párizsi szerződés, amelynek alapján Nyugat- Németországot — a potsdami egyezmény megszegésével — 1955-ben felvették a NATO-ba. így történhetett meg, hogy — tíz évvel a fasizmus szétzúzása után — Európa szívében újra feltámadt az a német militariz- mus, amely egy nemzedék életében két pusztító világháborút robbantott ki, s újra veszélybe került a béke és a népek biztonsága. Miután az imperialista manővereket betetőzte a párizsi egyezmények ratifikálása és Nyugat-Németországot felvették a NATO-ba, a szocialista országoknak saját biztonságuk érdekében hatékony intézkedéseket kellett tenniük. 1955. május 14-én a lengyel fővárosban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezményt írtak alá, amely Varsói Szerződés néven került a történelembe. erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. Részt vettek a jubileumi megemlékezésén párt- és állami-, társadalmi- és tömegszervezeti vezetők, a fegyveres erők képviselői, termelő munkában dolgozók, fiatalok képviselői. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai budapesti külképviseleteinek vezetői és tagjai is. A Varsói Szerződés Szervezetében testet öltött és tovább fejlődött az európai szocialista országok internacionalista szellemű politikai, gazdasági és katonai szövetsége. Húsz esztendővel ezelőtt a történelemben az első olyan koalíció alakult meg, amely nem irányul más népek vagy államok ellen, hanem a szocialista országok védelmét hivatott biztosítani. A Varsói Szerződés Szervezete a szocialista államok történelmileg új típusú szövetsége, a szocialista országok külpolitikai tevékenységének fontos tényezője, amelynek békeszerető politikája végső soron nemcsak a résztvevő, hanem a világ többi népeinek érdekeit is szolgálja. Ez a szövetség a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit és nemzeti érdekeinket, a társadalmi haladást segíti elő, döntő szerepet játszik a szocialista vívmányok védelmében, valamint az európai béke és biztonság megszilárdításáért folytatott harcunkban. Mint a béke eszköze, egyetemes, össztársadalmi, világpolitikai küldetést teljesít, kapcsolódva két világrendszer harcához és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításához. Borbándi János ezután arról szólt, hogy az elmúlt évtizedekben mélyreható változások történtek a nemzetközi helyzetben, a szocializmus és a haladás javára. A nemzetközi életben lényegesen megerősödött a szocialista közösség politikai súlya, tekintélye és vonzása. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlata is tért hódít és mindinkább felülkerekedik az agresszió és a parancs-uralom politikáján. A nemzetközi helyzet alapvető irányzata az enyhülés, a hidegháború imperialista politikája pedig vereséget szenvedett. S ha az imperializmus természete nem is változott, de lehetőségei lényegesen csökkentek. Csökkentek azért, mert a szocialista országok egyeztetett külpolitikai irányvonala meghiúsította az ellenük irányuló háborús terveket, s ma már - összefogva földünk demokratikus és békeszerető erőivel, képesek a világháború veszélyének elhárítására. Mint ismeretes, már a Varsói Szerződés alapító okmányában hangsúlyozták, hogy a szervezet kollektív védelmi jellegű, s ezért kész részt venni minden nemzetközi akcióban, A magyar Himnusz elhangzása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. melynek célja a nemzetközi béke és biztonság megteremtése és erősítése. Nem véletlen tehát, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak egyeztetett külpolitikája — a reakciós erők aknamunkája ellenére is — jelentős eredményeket hozott az európai biztonsági rendszer megvalósításáért folytatott harcban. Természetesen azt is jól tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése az agresszív, háborús párti erőből haragot és ellenállást vált ki. Tudjuk, hogy az enyhülésnek vannak még ellenzői és ellenségei. Ilyen körülmények között tehát, amikor a NATO létezik és folytatja a fegyverkezési versenyt, a szocialista országok nem mondhatnak le védelmi szervezetük erősítéséről. Az eltelt két évtized közös munkájának éppen az a legfőbb tanulsága, hogy az európai béke és biztonság legfontosabb záloga a Varsói Szerződés fejlesztése és erősítése. Az elmondott gondolatok jegyében barátainkkal, szövetségeseinkkel együtt kifejezésre juttatjuk: mindent megteszünk azért, hogy a Varsói Szerződés egyesített ereje — miként eddig, úgy a jövőben is — a szo- cialirmus, a haladás, a világ- béke, nemzeti létünk és szocialista vívmányaink megbízható védőpajzsa legyen. Amerikai repülők kambodzsai hajókat süllyesztettek el A Pentagon szerdán bejelentette, hogy amerikai harci repülőgépek támadást intéztek kambodzsai őrnaszádok ellen. Három hajót elsüllyesztettek, négyet pedig megrongáltak. A Pentagon szóvivője az amerikai légierő akcióját azzal indokolta, hogy a kambodzsaiak állítólag kísérleteket tettek a hétfőn feltartóztatott, s a kambodzsai part menti szigetek egyikének közelében veszteglő amerikai hajó legénysége egy részének partraszállítására. A szóbanforgó hajó feltartóztatásával kapcsolatban a Pentagon az okinawai és a Fülöp-szigeti amerikai támaszpontokról 1100 tengerészgyalogost dobott át Thaiföldre. ünnepi ülést tartottak szerdán délután Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában a Varsói Szerződés aláírásának huszadik évfordulója alkalmából. Az ünnepség fő szónoka Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere volt. A moszkvai megemlékezés elnökségében foglalt helyet Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Konsztantyin Ka- tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Jaku- bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint több más hivatalos személyiség és meghívott vendég. Andrej Gromiko külügyminiszter beszéde bevezető részében rámutatott: A szocialista közösség országai döntő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Európa harminc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világ- események menetét mindinkább a feszültség enyhülésének folyamata hatja át. A szovjet külügyminiszter megemlékezett a Varsói Szerződés létrejöttének körülményeiről, hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a „hidegháború" éveiben jött létre az európai szocialista országok védelmi szövetségeként, az Északatlanti Szerződés ellensúlyozására, a szocialista országok határainak a lehetséges agresszióval szembeni biztosítására. „Minden objektiven gondolkodó ember meggyőződhetett róla: a szocialista államok szövetségének céljai — békés célok. A szerződés fennállásának húsz esztendeje alatt résztvevői sem együtt, sem külön külön nem robbantottak ki egyetlen katonai konfliktust sem. Politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem". Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai következetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának megakadályozása, a nemzetközi feszültség és a konfliktusok forrásainak kioltása érdekében — folytatta Andrej Gromiko. — Márpedig ez az időszak feszült harcok korszaka, konfliktusokkal terhes húsz év volt. A külA szocialista országok katonai szövetsége, a Varsói Szerződés létrejöttének 20. évfordulója alkalmából 16 órakor ünnepi ülést rendeztek a Fegyveres Erők Klubjában. Az ünnepi beszéd bevezetőjében Farkas Gábor alezredes köszöntötte a résztvevőket: a helyőrség polgári alkalmazottait, tisztjeit, tiszthelyetteseit és katonáit. Külön köszöntötte a győzelem napja alkalmából hazánkban tartózkodó Georgij Kosztov bolgár alezredest, aki az I. Bolgár Hadsereg katonájaként részt vett a magyarországi felszabaügyminiszter utalt az indokínai háborúra, a közel-keleti konfliktusokra és arra, hogy Európában is komoly feszültségekkel kellett szembenézniük a szocialista országoknak, például a nyugat-berlini válság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerződés országai minden alkalommal békeszerető politikájuk egész súlyát latba vetették annak érdekében, hogy véget vessenek az önkényes cselekedeteknek, megvédelmezzék az államokat és népeket a bel- ügyeikbe való beavatkozástól, az agressziótól. „Azok az országok, amelyekre az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt, mélyen hittek abban, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz órában mindig segítségükre sietnek — állapította meg a szovjet külügyminiszter. — Hányszor volt rá példa a nehéz órákban — emlékeztetett rá —, hogy sürgős táviratok repültek fővárosunkba ezzel a címzéssel: „Moszkva, Kreml" és a feladóknak azzal a kérésével, hogy védelmezzük meg őket az önkénnyel és agresszióval szemben. És ez a hit egyetlen egyszer sem ingott neg”. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a béke és az enyhülés tendenciája az uralkodó és hogy a világ biztonságosabbá vált. Andrej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a testvéri szocialista országok érdemeiről a nemzetközi feszültség enyhítésében, az SZKP 24. kongresszusán elfogadott békeprogram jelentőségéről. Az Európában végbement kedvező változások mindenek előtt a Varsói Szerződés tagországainak érdeme. Ezeknek az országoknak a politikája, valamint az NSZK és egész sor más nyugati hatalom fordulata a realizmus politikája irányában, együttesen lehetővé tette az európai politikai és területi realitások elismerését. „Az NSZK.-val kötött szerződésünk lelke — állapította meg a szovjet külügyminiszter — a háború eredményeként kialakult határok sérthetetlenségének elismerése Európában". Óriási jelentőségű fejleményként értékelte az európai helyzet javulása szempontjából Gromiko az NDK elismerését az európai és nemzetközi élet teljes jogú résztvevőjeként. dítási harcokban. Farkas Gábor alezredes a Varsói Szerződés létrejöttéről, jelentőségéről tartott beszédet, majd Georgij Kosztov alezredes mondta el ünnepi megemlékezését. A Magyar Néphadsereg Varsói Szerződésben betöltött szerepéről, a katonai szövetségben való részvételéről Krizs József őrnagy mondott beszédet. Az ünnepség második részében a megjelentek megtekintették a Repülőszázad című új szovjet filmet. Az európai biztonsági konferenciának a Varsói Szerződés tevékenységében betöltött különleges szerepet méltatva Gromiko kijelentette: „Ideje pontot tenni a tanácskozás végére, hogy legmagasabb szinten és a legközelebbi jövőben jóváhagyják az értekezleten résztvevő orszáqok viszonyának alapelveit a békés egymás mellett élés elveinek szilárd bázisán, majd ezt követően hozzáfogjanak a tanácskozás határozatainak gyakorlati megvalósításához". A szocialista országok, folytatta a külügyminiszter, nem egyszer kifejtették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítésének. A szocialista országok többször fordultak a NATO-álla- mokhoz azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az Észak-Atlanti Szövetséget és a Varsói Szerződés szervezetét, vagy — kezdő lépésként számolják fel azok katonai szervezeteit. Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gromiko. A jelenlévők nagy tapsa közepette üdvözölte Gromiko történelmi győzelme alkalmából a vietnami népet, hangoztatva, hogy a vietnami hazafiak sikerében hatalmas mértékben közrejátszott a szocialista közösség szolidaritása. Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok változatlan elvi álláspontját a közel-keleti kérdésben, Gromiko kiemelte a genfi értekezlet szerepét és hangsúlyozta a konferencia alapos előkészítésének jelentőségét. „Izrael biztonsága problémájának sikeres megoldása attól függ majd, mi alkotja Izrael, politikájának alapját — a területrabló ambíciók, vagy a béke." A Szovjetunió változatlanul „a nemzetközi élet súlyos bonyolító tényezőjeként" ítéli meg a kínai vezetés „szovjetellenes", antileninista politikáját — állapította meg Gromiko. Egyre feltűnőbbé válik Kína kísérlete, hogy ebbe a nemzetközi béke szempontjából ártalmas politikába más országokat is bevonjon. Utalva Kína kísérleteire Japánnak a Szovjetunióval való szembeállítására egy „béke és barátsági szerződés” révén, a külügyminiszter kijelentette: „szeretnénk remélni, hogy Japánban jól értik az alapos mérlegelés jelentőségét ebben az ügyben, és nem engedik olyan politika uszályába sodorni az országot, amely ellentmond saját biztonsági érdekeinek”. Beszédének befejező részében Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a szocialista külpolitika sikereiben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés tagországainak magasszintű vélemény-egyeztetése, a külpolitikai tevékenység szüntelen és egyre hatékonyabb összehangolása, amelynek fóruma legutóbb a testvérorszó- gok vezetőinek budapesti találkozója volt az MSZMP XI. kongresszusa idején. Gromiko beszédét követően Kirill Moszkalenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese mondott beszédet. Borbándi János beszéde Ünnepség Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában
