Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-11 / 98. szám
Az építők megkezdték az M 7-ev autópálya utolsó részének építését. A hátralévő kilenc és fél kilométeres szakasz betonozását május második felében fejezik be, s június hónapban átadják az autópályát a forgalomnak. Megkezdődött az országgyűlés Kanczler Gyula átadja a kollégiumi oklevelet a főiskola főigazgatójának. Fotó: Erb János Kollégiumavatás a Műszaki Főiskolán rendszerünknek, társadalompolitikánk egészének. A fejlődés számszerű jellemzéseként a miniszter elmondotta, hogy a társadalombiztosítás kiadásai 15 év alatt megnégyszereződtek, és elérték a 42 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem több, mint 8 és fél százalékát. Ennek az összegnek több mint felét teszi ki az egymillió 700 ezer nyugdíjasnak folyósított járulék, nagy hányadát pedig családi pótlék és táppénz fejében fizetik ki. Anyasági, terhességi, gyermek- gondozási segélyben ma már mintegy 230 ezer édesanya részesül. Nyugdíjak A miniszter hangsúlyozta: sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél nem jár szerzett jog megsértésével, illetőleg majdnem mindenkinél a maival azonos, vagy annál kedvezőbb módon állapítja meg a nyugdíjat. Alátámasztásul elmondotta: jelenleg a munkások és alkalmazottak tízévi szolgálati idő után átlagkeresetük 22 százalékát, 25 évi szolgálat után keresetük 62,5 százalékát kapják nyugdíjként, a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál pedig az átlagjövedelem 33. illetőleg 63 százalékát éri el a nyugdíj. Az új rendelkezés a munkás, az alkalmazott és a termelőszövetkezeti tog öregségi nyugdíját 10 évi szolgálati idő esetén egységesen a kereset 33 százalékában szabja meg, ez a 25. évig bezárólag évi 2 százalékkal, a 26. évtől a 32. szolgálati évig 1—1 százalékkal, 33 és 42. szolgálati év között pedig félfél százalékkal emelkedik. A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. Hozzátette, hogy ilyen mádon kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idejű munkások és alkalmazottak, valamint azok, akik hosszú ideje, több mint 35 éve dolgoznak. Szerves része az új szabályozásnak a korhatáron túliak munkában-maradását ösztönző pótlék, amely fizikai munkásoknál — 3—4 évi korhatáron KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÖ túli munkával — az átlagkereset 95 százalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé. Egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is, amennyiben a mezőgazdasági szövetkezeti tagok jogosultságát 1976. január létől évi 1—1 évvel leszállítják, így a korhatár 1980. január 1-én ugyanaz lesz, mint a bérből és fizete .hnl élőknél, azaz a nőknél 55, a jerl. :knál 60 év. Ezzel összhangban módosult a tsz-tagok állandó öz vegyi nyugdíjra jogosító korhatára is. A továbbiakban arról szólt a miniszter, hogy a nyugdíjak vásárlóértékének megóvása mellett továbbra is fontos célkitűzés a régi és az új nyugdíjak szintjének közelítése, és az egyéb szociális ellátásra jogosultak életkörülményeinek javítása. Ezért az 1971 előtt megállapított alacsony összegű nyugdíjakat és egyes szociális ellátásokat — például o hadirokkantok, hadiözvegyek és hadiárvák járadékát, valamint a rendszeres szociális járadékokat — július 1-től ismét növelik. Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok kétharmadát közvetlenül érinti. Fontos intézkedés, hogy a családi pótlékot a jövőben az kapja meg, aki a gyermeket ténylegesen gondozza, eltartja, valamint, hogy az árvaellátás korhatára 19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Továbbá: a korhatáron felüli özvegy házasságkötés esetén is megtartja nyugdíját és a nevelőszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra. Befejezésül arra mutatott rá a miniszter, hogy az új rendelkezések évről-évre növelik majd a kiadósokat, amihez szükség van az állam anyagi eszközeinek növelésére, aminthogy jelenleg is ez szabta meg a fejlesztés kereteit. Felszólalások A törvényjavaslat vitájához kilenc képviselő jelentkezett hozzászólásra. Nagy érdeklődéssel hallgatta meg az országgyűlés Gáspár Sándornak, a Párt Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának beszédét. Az egyik legfontosabb változás — jelentette ki Gáspár Sándor —■, hogy a jövőben minden magyar állampolgár egyformán jogosult az egészségügyi ellátásra, aminek kimondásával egészégügyi ellátásunk teljessé vált. Ugyancsak nagy jelentőségű, hogy szövetkezeti parasztságunk társadalombiztosítási jogai azonosak lesznek a munkásokéval. Hozzátette: sokan szerették volna, ha e vonatkozásban a korhatárt nem fokozatosan, ha em egyszerre szállítjuk le, de meg kellett találnunk a realitást, amire megvannak a lehetőségeink. Meghatározott életkorban, meghatározott munkásév után :— mondotta Gáspár Sándor — a törvény lehetővé teszi a nyugdíjazást. Szeretném azonban hangsúlyozni, — tette hozzá —, hogy a nyugdíjba menetel ugyan joga a dolgozónak, de olyan jog, amely nem kötelező. Ha valaki munkaképes, akkor arra ösztönözzük, hogy még ne menjen nyugdíjba, hiszen óriási érték és tapasztó(Folytatás a 3. oldalon.) képes műszaki szakemberekké kell nevelni! — mondta többek között, majd értékelte o diákotthon munkáját. Megállapította: eredményes eszmeipolitikai nevelőtevékenység, közösségi öntevékenységgel érté kés kulturális élet bontakozott ki, amelynek gyümölcsei a jövőben bizonyára méginkóbb beérnek. A diákotthon lakói o kollektív munkafeladatok válla lósóban mindig jó példával jártak elöl, szakmai tevékeny ségük, tanulmányi eredményük örvendetes. Fokozatosan javuló tanulmányi átlaguk már meg haladja az intézeti átlagszintet. Mindez meggyőz bennünket arról, hogy a diákotthon kollégiummá fejlődött. — Végül 100 ezer forintos póthitelt jelentett be a kollégiumi felszerelés további korszerűsítésére. Szilágyi Balázs a KISZ KB üdvözletét tolmácsolta, majd átnyújtotta a kollégiumnak járó vörös zászlót. Utána Király Jo zset másodéves hallgató, a diákönkormányzati bizottság titkára fogadalmat tett, s o társintézmények küldöttei felkötötték szalagjaikat a zászlóra Ennek során Gergely János, a Pécsi Tanárképző Főiskoia kol légiumának igazgatója, a Dél dunántúli Területi Kollégiumi Munkaközösség elnöke kollé giumi emlékplaketteket adott át. Kanczler Gyula is kitüntetéseket nyújtott át. Dr. Bocsárdi Albert kollégiumi igazgató az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. G. Szilágyi Erzsébet nevelő és Faicsi László mellékhivatásu kollégiumi nevelő miniszteri di csérét és Kis Ferencné, volt gondnok Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Dr. Pauka Imre főigazgató-helyettes jutalmakat, emlékérmeket, emléklapokat, dr. Bocsárdi Albert pedig „Tiszteletbeli kollégiumi tag" címeket adott át, utóbbiakot több közéleti személyiség is megkapta. Végezetül dr. Nagy lo- zsel. a párt és állami szervek nevében köszöntötte az új kol légiumot. Hangoztatta, hogy pz a főiskola olyan szakembereket nevel, okik a népgazdaság, de az egész szocialista társadalom alapvető fontosságú területén dolgoznak majd. Az ünnepség o Szózat hangjaival zárult. tavaszi Tegnap kollégiummá avatták a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola diákotthonát. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Kanczler Gyula, az Ok tatási Minisztérium műszaki egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője, Szilágyi Balázs, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának helyettes vezetője, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Lukács János, o Pécs városi Pártbizottság első titkára, Wieder Béla Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Sarkadí Nagy Barna, a Baranya megyei KISZ Bizottság első titkára és Kom- lódi József né, a KISZ Pécsi városi Bizottságának első titkára. Dr. Bocsárdi Albert diákotthoni igazgató üdvözölte a vendégeket, majd Kanczler Gyula mondott ünnepi avató beszédet. — A főiskola hallgatóit politikailag tevékeny, kommunista erkölcsű és világnézetű, a tudományok fejlődését követni ülés szaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyban helyet foglalt a Bu dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az országgyűlés csütörtök délelőtt megnyílt tavaszi ülésszakán a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatot, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint oz Alkotmány egyes rendelkezései módosításáról elkészült törvényjavaslat megvitatását tűzte napirendjére. KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Karakas László munkaügyi miniszter expozéja a társadalombiztosítási törvényjavaslatról. Először az új társadalombiztosítási törvénytervezetet tárgyalták, amelyet Karakas László munkaügyi miniszter a 30. évfordulóját ünneplő népi államunk kiemelkedő vívmányaként jellemzett. Az új jogszabály alapja a pártkongresszus határozata. amely szerint tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csökkenteni a korábbról fennmaradt különbségeket, és fokozatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló eltéréseket. Erőteljesen hangsúlyozta a miniszter, hogy társadalombiztosításunk nem a gazdasági élettől elkülönülő, valamiféle „jóléti intézmény", hanem szerves része jövedelemelosztási Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 98. szám 1975. április 11., péntek Ára: 80 fillér
