Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-11 / 98. szám

2 Dunántúlt napló 1975. április 11., péntek löbb szenet használjunk Egy vizsgálat tapasztalatai Az ország hatszáz legna­gyobb tüzelőolajfelhasználó vállalatának energiagazdálko­dását vizsgálta meg a közel­múltban az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelőség. A szakemberek megállapították, hogy az érin­tett vállalatok egyharmada tér­hetne át más energiahordozó — fűtőolaj, gáz, szén — hasz­nálatára. Ezzel egy esztendő alatt 200 ezer tonna, többnyire importból származó tüzelőola­jat takaríthatna meg a nép­gazdaságunk. Az említett vizs­gálat is jelzi, hogy óriási tar­talékaink vannak az energia- gazdálkodás ésszerűbbé tétele érdekében. Melyek ezek az időszerű energiagazdálkodási feladata­ink? — erről tartottak tegnap délelőtt tanácskozást három megye - Baranya, Somogy, Tol­na — energetikai szakemberei Pécsett, a Technika Házában. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület pécsi cso­portja és a Pécsi Körzeti Ener­giafelügyelet rendezésében megtartott értekezlett Csávolsz- ky Jenő, az ETE pécsi cso­portjának titkára nyitotta meg, majd Futó István, az Állami Energetikai és Energiabizton­ságtechnikai Felügyelet igazga­tója tartott előadást. Elmondta, hogy az energiagazdálkodást szabályozó kormányrendelet megjelenése óta, mind a köz­ponti szervek, mind pedig a vállalatok nagy erőfeszítéseket tettek a hatékonyabb energia­felhasználásra. Felhívta az energetikusok figyelmét ar;a, hogy elsőrendű feladatként ve­gyék figyelembe a célszerű ener­giatakarékosságot, hasznosít­sák a hulladékenergiát, hasz­nálják ki a hőkooperáció adta lehetőségeket. Szükség van a vállalatok hatékony munkájá­ra, mert csak így érhető el az ésszerű energiagazdálkodás, melynek útja a szénfelhaszná­lás fenntartása, illetve bővíté­se, a tüzelő- és gázolajfogyasz­tás csökkentése. Az előadás után a Pécsi Körzeti Energiafelügyelet mun­kájáról Gadó Ferenc, a fel­ügyelet vezetője adott számot. Gyors ujjú bajnokok Gép- és gyorsíró versenyt rendeztek a Baranya megyei Tanács dolgozói részére, me­lyet március végén tartottak meg. A gépíró-verseny győzte­sei I. kategóriában, 350 feletti leütésben Csalló Gyuláné, a titkárság dolgozója, a II. kate­góriában, a 250 feletti leütés­ben Páhoki Lászlóné, szintén a titkárság dolgozója. A gyorsíró verseny első he­lyezettel: 180 szótagos fokon Tóth Józsefné, a titkárság dol­gozója, 150 szótagos fokon pe­dig szintén a titkárság dolgo­zója végzett Tömör Ferencné. Pécsi képzőművész kiállítása Fiatal pécsi képzőművész, Gellér Brúnó István alkotásai­ból álló kiállítás nyílt pénteken este, 18 órakor a Janus Pan­nonius Múzeum, Rákóczi út 15. szám alatti kiállítóhelyiségé­ben. A Magyar Képzőművészek Szövetségének Dél-dunántúli Területi Szervezete, a Janus Pannonius Múzeum, valaminta Kulturális Rendezvények . ídó- ja közös szervezésében es ren­dezésében nyílt tárlat beveze­tőjeként Kollár Anikó fuvola- művész és Kircsi László oboa­művész adta elő Frank Bridge Divertimento című zeneművét. A megnyitót dr. Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tar­totta. Geliér Brúnó István kiállí­tása mintegy harminc alkotást, grafikákat, olajfestményeket, szobrokat tartalmaz. A válto­zatos témák között egyaránt megtalálhatók a folklór jegyei, s modem formatervezési kísér­letek. A javarészt geometriai formákból felépülő képek a mű­vész üzenetét, javaslatát tartal­mazzák, hogyan lehetne a vá­rosok beépítetlen zöldterületeit, házfalait a környezetbe illő for­mákkal benépesíteni. A kiállítás április 27-ig tart nyitva. A Balatoni Halgazdaság fo- nyódi telepének dolgozói feb­ruár 2-án kisebb halpusztulást észleltek Balatonboglár és Bé- latelep között. A halelhullás in­gadozó mértékben egész feb­ruárban és márciusban folytató­dott. Március 5-től a pusztulás a fonyódi hajókikötő és Bala- tonmária közötti mintegy 12 ki­lométer hosszúságú, 1—1,5 kilo­méter szélességű parti sávra to­lódott. A halpusztulás március végén megszűnt, és kisebb mér­tékű volt, mint a 10 évvel ez­előtti. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Kovács Imre főosztályvezető elmondot­ta, hogy az elhullott és meg­semmisített halak mért és be­csült mennyisége 400-500 má­zsára rúgott, ami a Balaton állományának 1—1,5 százalékát jelenti. Beszámolt arról, hogy a halgazdaság a pusztulást az el­hullás kezdetén azonnal jelezte, ennek alapján széleskörű vizs­gálatot indítottak. Megállapították például, hogy az adott térségben az oxigén—víz viszonyok kedvezőek voltak. Vízvirágzás — planktonok A vizsgálat ugyanakkor ki­mutatta, hogy a Balaton odott térségében észlelt rendkívüli plankton színeződést a kedvező időjárási viszonyok között erő­teljesen megindult, úgynevezett vízvirágzást a nagy mennyiség­ben elszaporodott algák okoz­ták. A megvizsgált halakon ví­rus, baktérium, parazita beteg­séget, fertőzöttséget nem észlel­tek. Tüzetesen megvizsgálták a halakat a növényvédőszer ma­radvány szempontjából, de a mért érték nem haladta meg a Balaton más területén élő, egészséges állatokban található mennyiséget. Az érintett terület­ről gyűjtött, bódult állapotban lévő halak viszont a siófoki és a tihanyi vízben néhány nap alatt magukhoz tértek. Az érin­tett partszakasz vízgyűjtő Terü­letén folytatott hatósági vizs­gálat rendkívüli területszennye­ződést nem állapított meg. A halpusztulást kiváltó okot vagy okokat eddig nem tudták kellően tisztázni, ezért az em­lített szervek tovább folytatják a vizsgálatokat ennek érdeké­ben, hogy a tudományos össze­függések alapján meghatároz­hassák a tennivalókat, elejét vehessék a hasonló eseteknek. A Tihanyi Biológiai Kutató- intézet igazgatóhelyettese, dr. Ponyi Jenő a vizsgálatok eddigi eredményeiről az alábbi nyilat­kozatot adta az MTI munka­társának.- A mostani sajnálatos hal- pusztulás okait nehéz lenne konkrétan meghatározni. Olyan tényezők is közrejátszanak, hogy a zsírhoz kötődő mérgek a tél végén vagy tavasszal job­ban megviselik a halakat. A szennyező anyag végeredetét, valamennyi fajtáját még a gáz­kromatográfiás laboratóriumok­ban sem lehet tökéletesen ki­mutatni. — A halpusztulás hosszas fo­lyamata, földrajzi behatárolha­tósága rendkívül sokat mond. A terület pontosan egybeesik a nagybereki lápvidékkel. Itt át­lagban 3—4 méteres tőzegréte­get találunk, amely nem képes megkötni a kémiai anyagokat. Feltehető, hogy a tavaly októ­berben kezdődött és hetekig tartó nagy esőzés hatására fel­töltődött a lápvidék szivacshoz hasonlítható tőzegrétege, s ké­sőbb ez a talajvíz a beléje ke­rült szennyező, mérgező anya­gokkal együtt a fónyodi és a keresztúri nagyároktól függetle­nül — beszivárgott a tóba. Szembetűnően kimutatható, hogy először a partoknál ta­nyázó halfajták pusztultak el, s csak hetek múltán érte el a mérgezés a zömében nyílt vize­ken tartózkodó fogassüllőt. Túlzott műtrágyázás — Felhívom a figyelmet arra is, hogy sok helyen az ésszerű takarékosság határait jóval túl­lépő adagokat használnak mű­trágyából. Körültekintő és meg­fontolt gazdálkodásra van szük­ség a Balaton vízgyűjtő terüle­tén. Néhány ember felelőtlen­sége is jóvátehetetlen károkat okozhat. Ezért mintaszerű kör­nyezetvédelmi munkára, a leg­különfélébb szervek és eltérő foglalkozású emberek össze­fogására van szükség a Bala­tontól 15 kilométerre lévő terü­leteken és gazdaságokban is - fejezte be nyilatkozatát Ponyi Jenő. Tanácskozás a Duna komplex hasznosításáról A Duna—Rajna—Majna csa­torna építésének befejező sza­kasza tette időszerűvé a Ma­gyar Hidrológiai Társaság csü­törtöki ülését, amelyen osztrák vízügyi szakemberek tartottak előadásokat a dunai vízlépcső- rendszer kialakulásáról. A ma­gyar szempontból is fontos és sok tapasztalatot adó ülésen négy szakmai előadás hangzott el az ausztriai vízlépcsők épí­tésének tapasztalatairól, az új építési eljárásokról, a villa­mos erőművek korszerű gépé­szeti megoldásairól. Elmondot­ták, hogy a már működő oszt­rák dunai erőművek az ország teljes villamosenergia terme­lésének 15 százalékát adják és a legújabb vízlépcső 1975. évi üzembehelyezésével ez az arány 20 százalékra növekszik, így a dunai államok között Ausztria áll az élén az egy fő­re jutó vízenergia-termelésben. Pécsi fotók kiállítása Bécsben Bécsi kiállításra, előadásra kapott meghívást a közelmúlt­ban a Mecseki Fotóklub. Az Osztrák-Magyar Baráti Társa­ság meghívására a bécsi Col­legium Hungaricum épületé­ben április 7-én, hétfőn a pé­csi klub színes diapozitív be­mutatóját tartották. Kedden az Osztrák Szövetségi Felsőfokú Grafikai Kutatóintézet díszter­mében az intézet helyettes igazgatója nyitotta meg azt a fekete-fehér fotókból álló kiállí­tást, amelyen a Mecseki Fotó­klub ötven felvétellel, Tóth Ist­ván ceglédi fotóművész pedig töblj mint negyven alkotásával szerepelt. Az Osztrák Fotósok Szövetsége által kezdeménye­zett kiállítás keretében dr. Op- pe Sándor, a Mecseki Fotóklub elnöke tartott eladást, majd Tám László, a klub titkára mu­tatta be színes diaporámáit. A pécsi fotósok szerdán hazaér­keztek Bécsből. Tovább vizsgálják a balatoni halpusztulás okait Gyanús a nagybereki láp Sajtótájé kozta tó a MÉM-ben Mire jó a szójabab? Etel bemutató a nádorban Magyarországon az elmúlt 30 év alatt sikerült az étkezés mennyiségi hiányait felszámol­ni, sőt a lakosság jelentékeny részénél túltápláltság jelentke­zik. Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik az egész világ­ra, mert az emberiség jelentős része kevés táplálékhoz jut, nagyrésze pedig nem megfe­lelően táplálkozik. Az utóbbi kérdésből elsősorban a fehér­je hiányt kell kiemelni. Hazánk­ra is az jellemző, hogy a ki­sebb jövedelmű családok a mennyiségi igényeket olcsó, szénhidrát-tartalmú élelmisze­rekből fedezik, s ebből minő­ségileg hiányos táplálkozás lesz. Világszerte probléma a komplett fehérje előállítása. A kutatók a kedvező aminósav garnitúrájú növényi fehérjék fe­lé fordultak. Ilyen tulajdonsá­gai vannak a szójának is. A televízióban is láttuk, hogy a szójalisztből készült vagy azzal dúsított ételek ízre és formára tökéletesen megegyeznek az eredetivel. Erről tegnap meg­győződhettünk a Nádor kupo­latermében, ahol o Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérje-program iro­dája, valamint a Dunavidéki Vendéglátóipari Vállalat szó­jával és provitallal dúsított éte­leket mutatott be. Az utóbbit a KÉKI-ben dolgozták ki. A bemutatót dr. Kárpáti György, a KÉKI tudományos tanácsadó­ja nyitotta meg. Az étlapon — a többi között — szerepelt a töltött káposzta, amelyben a hús 20 százalékát amerikai szó­jadara helyettesítette, sertésér­mék Villeroy módra, amelyben 10 százalék dunaújvárosi szója- liszt volt, Frigyes torta, amely­nek csaknem fele szójalisztből készült, valamint tepertős po­gácsa, melynek 10 százaléka provital. Mire jó a szójabab? Az már bebizonyosodott, s erről a részt­vevők jó étvágya is tanúbizony­ságot tett, hogy a szójalisztből készült ételek az emberi fo­gyasztásra nemcsak alkalma­sak, hanem igen jóízűek is . .. ÁPRILIS 14-töl Magyar nyelv hete Csütörtökön délelőtt a Kos­suth klubban a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat rende­zésében sajtótájékoztatót tar­tottak, amelyen az immár ha­gyományos Magyar nyelv hete idei országos és megyei ren­dezvényeiről tájékoztatták az újságírókat. Az idén nemcsak a budapesti Kossuth klubban kerül sor előadásokra. Az ün­nepi megnyitó április 14-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a Csepel Művek munkásotthoná­nak színháztermében.

Next

/
Thumbnails
Contents