Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-10 / 97. szám
1975. április 10., csütörtök Dunántúli napló 3 Sokaknak kevesebbet vagy keveseknek többet7 A lakásépítés vállalati A 15 £ves lakásfejlesztési terv programjának végrehajtása során 1969-ben új színfoltként jelentkezett intézmény: a dolgozók lakásépítésének és vásárlásának vállalati támogatása. Kettős cél Népgazdasági szempontból a nyilvánvaló cél az állami és lakossági erőforrások mellett a vállalati pénzeszközök bevonása a távlati fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében. Vállalati nézőpontból ugyanakkor a kölcsönnyújtás kettős célt szolgál: eszköz a vállalati dolgozók lakásproblémájának megoldása, a törzsgárda kialakítása, végsősoron és ennek eredményeként a jobb munkahelyi légkör megteremtése érdekében. A jelenlegi hatályos rendelkezések ma már széles körben ismertek a munkáltatók előtt, a rendelkezésre álló lakásépítési alapok szétosztásának, a támogatás mértékének, mikéntjének tekintetében azonban két felfogás él egymás mellett. Az egyik — a „sokaknak kevesebbet” — felfogás szerint a vállalat érdekeinek inkább az felel meg, ha a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök segítségével minél több dolgozót részesít kisebb összegű, rövid idő alatt visszatérülő és így lakásépítésre újból felhasználható támogatásban. A másik szemlélet valóságos támogatásnak azt tekinti, ha a vállalat inkább kevesebb dolgozó részére nyújt, valóban érdemi segítséget jelentő, magasabb összegű és hosszabb törlesztési idejű kölcsönt. A rendelet a vállalati kölcsön összegszerűsége tekintetében korlátokat nem állít, sem alsó, sem felső határokat nem szab meg, e vonatkozásban a döntést a munkáltatóra hagyja. A munkáltatói kölcsön összegének a kedvezmények vonatkozásában jelentős vonzatai vannak. A jelentős — szobaszámhoz igazodóan 40—30 000 forint — összegű állami támogatás az állami vállalati munkások esetében az egyéb feltételek együttes fennállása esetén is csak akkor állapítható meg, ha a vállalat a szociálpolitikai kedvezmény és az állami támogatás együttes összegével csökkentett építési költség (vételár) legalább 20 százalékának megfelelő összegű kamatmentes vállalati kölcsöntámogatást nyújt lakásépítési alapjából. A „sokaknak kevesebbet" felfogás érvényesülése mellett ez annyit jelent, hogy ha a vállalat az úgynevezett nettó vételár 20 százalékának megfelelő összegnél kevesebb kölcsönt nyújt, úgy a munkás nemcsak a jelentős összegű állami támogatástól esik el, hanem 10 százalék helyett magasabb előtörlesztést, az OTP- kölcsön után évi 1 százalék kamat helyett 2 százalék kamatot kell megfizetnie, sőt, esetleg a törlesztési idő is 5 évvel csökken, vagyis a havi törlesztési kötelezettség terhesebbé válik. Hatékony segítség A munkáltatói kölcsön akkor jelent hatékony segítséget, ha mértéke a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett vételár (építési költség) 10 százalékát eléri, vagy meghaladja. Az ilyen mértékű támogatás nemcsak a-zért jelent igazi segítséget, mert maga a munkáltatói kölcsön kamatmentes és az OTP-kölcsön kamatfeltételei is ebben az esetben válnak kedvezőbbé, hanem azért, mert már 15 százalék saját meqtakarítás is az építés, vásárlás lehetőségét teremti meg. A nettó költség 10 százalékánál alacsonyabb munkáltatói kölcsönnyújtás esetén a dolgozónak előtörlesztés címén — a lakásépítési formától függően — 25—40 százalék közötti ösz- szeget kell megfizetnie: a kölcsön mértékének jelentősége, hatása aligha szorul további megvilágításra. A munkáltatói kölcsönnyújtás akkor válik tudatosan átgondolt, valóban érdemi támogatássá, a munkáltató akkor jár el helyesen a támogatás mértékének megállapításánál, ha azokat a dolgozókat részesíti előnyben, okik a leginkább rászorultak. Kedvezmények biztosítása A várható átlagos építési költséggel, vagy lakásárral is számoló felmérés eredményének ismeretében munkásoknál a nettó költség (vételár) 20 százalékát, más dolgozók esetében 10 százalékát indokolt támogatásként előirányozni, mert az ennél alacsonyabb értékű kölcsön — esetleg — csak formálisan jelent támogatást. A lehetőségek szétaprózása, a sokaknak kevesebbet elv előtérbe kerülése esetleg éppen a leginkább rászorulókat zárja el a lakáskérdés megoldásától, mert a különbségtétel nélkül egységesen előirányzott, 10 százalék alatt maradó 5— 15 000 forint közötti vállalati kölcsön éppen számukra nem jelent igazi segítséget. A kedvezmények elnyerését biztosító, a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönön felül a munkáltató, a részesedési alapjából, vagy jutalmazási keretéből is támogathatja a dolgozói lakásépítkezését, akár kölcsön, akár vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez a juttatás a dolgozó által fizetendő előtörlesztés kiegészítéseként számolható el, s további jelentős segítséget jelent. A visszafizetés A kedvezményekre jogot adó magasabb összegű kölcsön engedélyezése a támogatás egyik oldala. A másik oldalt a kölcsön visszafizetésének feltételei — elsősorban időtartama — jelenti. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a visszafizetés az OTP-kölcsönre megállapított, tehát hosszú törlesztési idő alatt történjék. Ezzel a lehetőséggel azért indokolt élni, mert a lakásépítés, (vásárlás) az anyagi erőforrásokat általában kimeríti és az OTP-hitel törlesztőrészletein, valamint a közös költségeken felül egy rövid lejáratra nyújtott vállalati kölcsön magas havi törleszlőrész- lete a dolgozóra esetleg mór megoldhatatlan terhet róna, s elképzelhető, hogy a vásárlás lehetőségéből éppen ilyen okból szorulna ki. Balatonyi Dezső az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetője Az Enyezd utcai munkáslakások. ERTEKELES EGYENENKENT Munkájának, életének fontos állomásához érkezett a Kommunista Ifjúsági Szövetség: a KISZ KB 1974. áprilisi határozata nyomán ezekben a hetekben tartják azokat az újfajta alapszervezeti taggyűléseket, amelyeken egyénenként értékelik a tagok munkáját, s a közösség dönt arról, ki maradjon a KISZ-ben. A pécsi KISZ alapszervezetek felénél tartották meg eddig a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket. A tapasztalatok alapján már némi képet kaphatunk arról, hogyan értették meg a fiatalok a KISZ KB 1974. áprilisi határozatát. /. J l 'l ___ Á tdolgozzak a szabad időt Mindent a gyermekekért m A munkából születnek az új házak A három dunaszekcsői asz- szonnyal fönt a dombtetőn, a komplex telepnél találkoztam. Ebédelni indultak éppen. Néhány perces beszélgetésünk fő kérdése a szabadidő körül mozgott: arra voltam kiváncsi, hogyan telik el egy napjuk, vajon mire jut idejük — hármuknak? Sütő Sándorné, Szakáll Lajos- né és Tóth Jánosné közös úton járó, közös gondokkal küzdő asszonyok. Mindhárman negyven éven felüliek. Naponta fél ötkor, ötkor kelnek, s ha néha jut idejük arra, hogy este a tv-híradót megnézzék, utána fáradtan esnek az ágyba. Az ébresztő után a ház körüli teendőket végzik el, a rendcsinálást, majd az állatok etetése jön. Fél nyolckor indulnak a Vilisarokra — ott gyülekeznek a tsz dolgozói — s útközben bekapják a reggelit is. Négyig-hatig — nyáron, ha kell a sötétedésig a tsz-ben dolgoznak —, aztán ismét az otthoni munka, vacsorakészítés, állatetetés és a lefekvés jön. Szakáll Lajosné nyolc sertést nevel, közel száz csirkéje van, és egy hold háztáji föld. Tóthné a legtöbb munkát szintén a ház körül találja: a háztáji hold mellett van 250 négyszögöl szőlejük, egy göbe, nyolc süldő, hetven csibe és. majd lesz kacsa is. Dunaszekcső közel 3600 lelkes község; mozija, kuttúrháza, presszója, vendéglője is van. Amikor a három asszonytól megkérdezem, hogy mikor voltak utoljára moziban, igen komoly fejtörés után tudtak csak válaszolni. Egyéb szórakozás? — Nem jut rá idő. Nem jut idő semmire — mondták —, a munka mindent elrabol. S ezt nem panaszként említették. A munka jelent számunkra húsz-harminc éve mindent, s a megszokástól nem tudnak szabadulni. Igaz, sokszor felmerült már bennük a könnyebb megélhetés lehetőségének keresése: jövőre kevesebb állat lesz a ház körül, nem adnak le 25—30 hízót évente ... . De aztán januárban ismét az előző évihez hasonló év indult. Mindhárman nagymamák. Szabadkoznak: nem, ők nem magukért dolgoznak. A gyerekekért, az unokákért. Hogy felépüljön az újsoron a ház, s hogy meg tudják venni a kocsit. Tóthné mesélte, hogy tavaly ment először üdülni Hajdúszoboszlóra, de már az első napja azzal telt el, hogy az otthoniakon gondolkodott. Kökény Pécshez egy ugrás. Az asszonyok többsége a tsz- ben dolgozik, a férjek meg a fiúk pedig valamelyik gyárban. Jó a közlekedés. Iveszics Márkné, Kleics Mi- hályné és Nyári Dezsőné a tsz baromfitelepének környékét rendezik. Tegnap Ligeten a tavaszi árpát csávázták. Szóba került a háztáji. Nyóriné megemlíti, hogy tavaly nem tartottak disznót, inkább megvettek kettőt karácsonyra nyolcezerért. Állat azért van: baromfi. Jelenleg nyolc órát kell dolgozni a tsz-ben, nyáron majd többet is. Sok függ attól, miként tudnak munkát adni. A szabadidő otthoni rövid pihenéseket jelenti, főzés, mosás, takarítás közben. Kleicsné 62 esztendős. Ez az utolsó éve a tsz-ben. Azért kell maradnia, hogy meglegyen a tíz év, hogy jöjjön a nyugdíj. Egyébként egyedül él Kökényben. A fia és az unokája Pécsen van. Néha ő megy be hozzájuk, néha azok jönnek segíteni. Hogy miként élnek itt az emberek? — Jól. Az asszonyok legnagyobb öröme, ha az unokát ringatják, s ha az ebéd után vasárnap valaki megjegyzi: „De remeket főztél, mama." Többre nem vágynak. Iveszics- né ötvenen felül van. „Lánykoromban voltam utoljára moziba" — mondja. Ebédre hideget esznek, bár lehetne rendelni tsz-menüt is. Sohasem tudják azonban, hogy másnap hol fognak dolgozni, hová irányítják őket. Akkor meg csak kárbaveszne a pénz. (A vacsora a melegétel.) Havonta átlagosan 1200-1300 forintot visznek haza — ezért is mennek el a fiatalok —, de a jövedelem inkább a háztájiból jön. Nyáriné a község új házairól mondta: amióta jobban megy a tsz, többet vihetnek a kertből a piacra, építenek még a „szegények" is. Érdemes végigmenni a községen, szinte minden ötödik ház új, vagy „kipofozott", és több telken végeznek két dolgot is egyszerre: a régi házat bontják, és építik mellé az újat. Háromszobásat, garázzsal, fürdőszobával. Szórakozás? — Majd, ha minden meglesz. Mondjuk: az utóbbi évek során megváltozott a falu arca, az emberek életvitele. Erősödik az urbanizációs folyamat, egyre könnyebb a paraszti munka. A kocsma mellé felépítették a kultúrházat, a kapát felváltották a növényvédőszerek, s las- san-lassan lakják már a tisztaszobát is. Igen, megváltozott a falu. De főleg csak a fiataloknak. Magas még azoknak a száma, akik az egésznapi teendők után — amit a közös és a háztáji ad — holtfáradtan hullanak az ágyba. Az idősebbek, az asz- szonyok számára nehéz még az élet. Mégis vállalják, ebben nőttek fel. A hozomány, az ajándék autó a gyerekeknek ... Mintha akkor könnyebben jönnének haza ... Átdolgozzák értük a szabadidőt. Kozma Ferenc Az áprilisi határozat lényege: az legyen csak tagja az ifjúsági szövetségnek, aki az egyénileg rábízott és elvállalt feladatokat maradéktalanul elvégezte. A közösség egyénenként értékeli, elemzi a munkát. Egy következő taggyűlésen pedig ünnepélyesen kiosztják az új tagsági könyveket, amelyek ismét csak egy évre szólnak, hisz új feladatokat, megbízatásokat kell vállalni, azokat teljesíteni, majd egy év múlva értékelni. A Pécsett eddig lezajlott 225 taggyűlésen 128 alapszervezeti titkárt választottak újjá, s az 1093 vezetőségi tagból 471-en kerültek ismét a vezetőségekbe. A számok azt bizonyítják: az alapszervezetek kritikusan ítélték meg a vezetők munkáját, s akivel nem voltak megelégedve, annak nem szavaztak újból bizalmat. Ez azért is fontos, mert az ifjúsági szövetség munkájának egyik alapkérdése a jó alapszervezeti vezető, aki nemcsak törődik a közösséggel, de ért is a vezetéshez. 8500 KISZ-tag munkáját értékelték eddig, s 200 esetbeq. megszüntették a tagsági viszonyt. Az összlétszám 2,5 százaléka nem volt alkalmas a KISZ-tagságra. Úgy tűnik, hogy az alapszervezetek némelyike kissé liberális ebben a kérdésben. A gyakorlatban ugyanis 2,5 százaléknál többen végzik rosszul, vagy egyáltalán nem végzik a KISZ-munkát. Az egyik alapszervezetnél például a korábban KISZ-fegyelmit kapott vezetőségi tagnak - aki később sem látta el feladatát — azért nem szüntették meg a tagsági viszonyát, mert „az túl súlyos büntetés lenne .. .” A tagsági viszony megszüntetése nem jelenti azt, hogy az illetőt egyszer s mindenkorra elzárják az ifjúsági szövetség elől. Ha a KISZ-tagságra érdemtelennek talált fiatal ennek ellenére megbízatásokat kér és teljesít, dolgozik a KISZ- ben —, mint most már KISZ-en kívüli — újból kérheti a felvételét az alapszervezetnél. Ha az alapszervezet a végzett munkája alapján úgy dönt, hogy az illető alkalmas a tagságra, évközben is felveheti. Kétszázan nem kaptak eddig új tagsági könyvet, s ezek között 5 párttag is van. Számuk nem sok, de figyelemre méltó. Annál is inkább, mert a KISZ kérte és várja a párttagoktól, pártszervezetektől, hogy pártmegbizatósként dolgozzanak a KISZ-ben, segítsék az ifjúsági szövetség munkáját. Erre egyébként a párt ifjúság- politikai határozata is felhívja a figyelmet. Más kérdés, - s itt az ok érthető is — hogy 57 párttag önként lépett ki a KISZ-ből, mert fontos pártmegbizatást, funkciót kapott s a két feladatot együtt nem tudja ellátni. Az eddig lezajlott taggyűlések alapján elmondható, hogy a fiatalok megértették a KISZ KB 1974. áprilisi határozatát, éltek a demokratizmus adta lehetőségekkel. Az új vezetőségeket a KISZ rétegpolitikájó- nak megfelelően választották meg. Nőtt a vezetőségben a nők, a munkások és a párttagok aránya. A május 15-ig terjedő időben kerül sor a második fajta taggyűlésre, amelyeken a fiatalok megkapják az új tagkönyveket, meghatározzák az akció- programot és az egyéni feladatokat. P. Gy. támogatása A szabadidőben tavaszi munka a kertben. Kökényben.
