Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-10 / 97. szám

2 Dunántúli napló 1975. április 10., csütörtök Csütörtökön összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 10-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Várhatóan az ülésszak napi­rendjére kerül a társadalombiz­tosítási törvény javaslata és az alkotmány egyes rendelkezéseit módositó törvényjavaslat, amely az országgyűlés, valamint egyes, általa választott tisztség- viselők és tanácstagok válasz­tási időtartamának módosítá­sát indítványozza, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a be­számolója. Hazaérkezett Szí ivén bői a baranyai pártküldöttség Hazaérkezett Szlivenből a Baranya megyei pártküldött­ség, amely Cégérty József elv­társnak, a Megyei Pártbizott­ság titkárának vezetésével részt vett a felszabadulásunk év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A megyei pártküldöttségnek a szliveni „Baranyai héten" gazdag programot nyújtottak a házigazdák. Április 4-én részt- vettek a mezőgazdasági komp­lex gazdaságok kiváló dolgo­zóinak kitüntetésében és az ün­nepséget követő színvonalas ajándék műsort tekintették meg. Ezt követően a Szliven megyei Pártbizottság első tit­kárának, Velicsko Petrov elv­társ kíséretében és a megye más vezetőinek társaságában felszabadulásunk 30. évforduló­ja alkalmából Czégény József elvtárs, megyei titkár és a kül­döttség tagjai koszorút helyez­tek el a Lenin szobor talap­zatára, majd megkoszorúzták o szovjet hősök emlékművét. Kül­döttségünk részt vett a mező- gazdaság kiváló dolgozóinak baráti találkozóján, ahol a Georgi Dimitrov nevét viselő legnagyobb gazdaság legjobb nődolgozója „Kiváló Dolgozó" kitüntetést nyújtott át a bara­nyai küldöttségnek. Este a megyei pártbizottság hatalmas mocjern székházában április 4. tiszteletére nagygyű­lést rendeztek, amelyen Ma­rin Pecanski, megyei titkár ün­nepi beszédében méltatta a testvéri magyar nép 30 éves fejlődésének eredményeit és a két megye hasznos kapcsolata­it. A nagygyűlésen a hadse­reg, az úttörők, az üzemek dolgozói, a veteránok, a dol­gozó nők képviselői köszöntöt­ték hazánk felszabadulásának jubileumát és kérték Czégény József elvtársat, hogy adja át a baranyai dolgozóknak a szli- veniek forró, baráti jókívánsá­gait. Az ünnep napján este a magyar vendégek tiszteletére adott fogadóson meleg bará­ti hangú pohárköszöntőt mon­dott Velicsko Petrov, megyei elsőtitkár és Czégény József elvtárs. Városi üzemorvosi konferencia Megkezdődött a 20. üzemegészségügyi hónap Huszadik alkalommal rende­zik meg Baranyában az üzem­egészségügyi hónapot, amely tegnap egy Pécs városi rendez­vénnyel, a Kesztyűgyár tanács­termében tartott üzemorvosi konferenciával vette kezdetét. Dr. Jakab Ferencné, a Vörös­kereszt Pécs városi titkára kö­szöntötte a megjelenteket, akik­nek sorában ott volt Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese, Rame- isl Ferencné, az SZMT titkára, Komlódi Józsefné, a KISZ Váro­si Bizottságának első titkára, Balázs Józsefné, a megyei Vö­röskereszt titkára és dr. Puskás Felszabadulási emlékplakettek Hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkal­mából a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága felszabadu­lási emlékplakettet alapí­tott, melyet a Zsolnay gyár keramikus művésze, Fürtös György tervezett. Tegnap, szerdán, a KISZ Pécsi váro­si Bizottsága első titkára, Komlódi Józsefné adott át a KISZ-vezetőknek és a szo­cialista brigádoknak. A KISZ Pécs városi Bizottságán egyéni kitüntetést huszon­ötén kaptak, a szocialista brigádok közül pedig em­lékplakettet kaptak a' MÉV IV. bányaüzemének Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, a MÉV 53. számú ifjúsági szocialista brigád­ja, a MÉV Petőfi Sándor szocialista brigádja, a MÉV Ady Endre szocialista bri­gádja, a MÉV Puskás Tiva­dar szocialista brigádja, a MÉV 41. számú szocialista brigádja és a Széchenyi Gimnázium Ho Si Minh KISZ-alapszervezete Kiváló vállalatok, szövetkezetek A Könnyűipari Minisztérium a vele együttműködő szakszer­vezetekkel egyetértésben 1974. évi munkájuk alapján az ága­zatban legjobb eredményt el­érő vállalatoknak odaítélte a Kiváló vállalat címet. „Kiváló minisztériumi válla­latok" a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat, a Magyar Se­lyemipari Vállalat. „Tanácsi könnyűipari kiváló vállalatok”: a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat, a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat. „Ki­váló szövetkezetek": Pécsi Kesz­tyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet, Pécsi Minőségi Ruházati Szö­vetkezet, Baranya megyei Fod­rászipari Szövetkezet. Pécsi siker Nyíregyházán A KISZ KB nagydíja Nyíregyházán, a XII. Orszá­gos Tudományos Diákköri Kon­ferencián a pszichológiai szek­ció versenyén pécsi siker szü­letett. Gombó Pál, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola földrajz­biológia szakos hallgatója el­nyerte a KISZ KB és az Ok­tatási Minisztérium nagydíját „A tanulás motivációjának vizsgálata felsőtagozatos kor­ban" című előadásáért. Továb­bi négy tanárképző főiskolás különdíjat kapott: Kovács Gi­zella (IV. matematika-fizika szak.), Schuszter Teréz és Var­ga Magdolna (IV. matematika­műszaki szak.), és Prakatur Mária (IV. orosz-délszláv szak.). Kiállítás a főiskolán Épületcsomópontokat, lépcső­ket, kéményeket, tetőszerkeze­teket, falburkolatokat, metszés­pontokat tanulmányozhatnak a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola hallgatói a tegnap dél­után megnyílt kiállításon. A főiskola épületszerkezettan tan­székének technikusai, kőműve­sei készítették a mintegy ötven műveleti egységet tartalmazó „hasznos játékokat". Bálint Já­nos, tanszékvezető tanár is­mertette a megjelent hallga­tóknak a kiállított tárgyak ren­deltetési célját. Az oktató­makettekből a hallgatók meg­építhetik a maguk tervezte épü­leteket kicsiben. A Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola kollégiu­mának alagsorában elhelyezett kiállítás anyagát felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszteleté­re készítették. Ödön megyei üzemi főorvos. A konferenciát Szentirányi Jó­zsef nyitotta meg. A kongresz- szusi számvetésre utalva arról beszélt, hogy megvizsgáltuk: mit tettünk az ember objektív környezetének megváltoztatá­sáért, fejlesztéséért. Részlete­sen foglalkozott azokkal a szük­ségletekkel, amelyek az ember mindennapi életét meghatároz­zák, amelyek a biztonságérzetet jelentik a közösségben, a sze- • retet, a tisztelet iránti igényt és az önmegvalósítás iránti szük­ségletet fejezik ki. Ez utóbbi jelenti azt, hogy ki-ki képes­sége szerint, becsületére vá- lóan végezze a munkáját, ami­hez viszont egészségügyileg ki­fogástalan állapotban kell len­nie. A nyitó beszéd után Rameisl Ferencné tartott előadást az üzemegészségügy fejlesztése te­rén a szakszervezetekre háruló feladatokról, dr. Sándor Jenő üzemorvos pedig „A dolgozó nők érdek- és munkavédelmi helyzete a XIV. Autójavító Vál­lalatnál” címmel tartott elő­adást, majd felolvasták dr. To- mecz Éva üzemorvos előadását a kesztyűgyári szűrővizsgálatok tapasztalatairól. A konferencia a hozzászólások után dr. Szilas Anna városi főorvos zárszavá­val ért véget. Gazdag program április 24-től jtkM W mFM . .. ifjúmunkás napok Új tisztségviselők az Ifjúmunkás Tanács élén Tegnap ülést tartott Pécsett, a KISZ Baranya megyei Ifjú­munkás Tanácsa. Az ülés napi­rendjén az idei ifjúmunkás na­pok programjának kidolgozá­sa szerepelt. Mintegy 15 ezer baranyai ifjúmunkás számára gazdag programról gondoskod­nak az április 24-én ünnepi nagygyűléssel kezdődő ifjúmun­kás napokon. A nyitóünnep­Mángorlók, kürtök, csanakok Dr. Hormay Mihály díszdoboza A fát, csontot nem esztergál­ja, hanem apró szerszámaival faragja, fúrja, vési dr. Hormay Mihály orvosadjunktus, népi iparművész. Budapest, Pécsvá- rad, Balatonlelle — kollektív — kiállításai után Pécsett először mutatkozik be önálló tárlaton a Ságvári Művelődési Házban eddigi életművével, a több mint félszáz faragással, amelyek ere­detiben és fotókon láthatók. Másfél évtizede foglalkozik szabadidejében fa, szaru, ele­fánt- és velőscsont, szarvas agancs, lopó-, kapinya-, vala­mint kabaktök megmunkálásá­val. Úgynevezett spanyolozás­sal, mélyített faragással dolgo­zik. A most negyvenéves faragó Kaposváron született, de él­ményvilágát inkább a somogyi Lábodon eltöltött évek gazda­gították: motívumai, mintái is innen erednek. Keresztöltéses hímzésekre emlékeztető díszek, geometrikus formák, népies stílusban fogant virágok, pá­vák, bárányok sorakoznak al­kotásain: a mángorlón, kürtön, tálon, evőeszközön. A pásztor­emberek élete elevenedik meg a kulacsokon, tányérokon, me­rítő csanakokon, a lőpor-, só- és borotvatartókon. A kiállítást Mándoki László, a Pécsi Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztályának ve­zetője nyitotta meg április 9-én a Ságvári Művelődési Házban. A tárlat április 30-ig tekinthető meg. ség Pécsett, a MÉV központjq- ban lesz, a Ságvári Endre Mű­velődési Házban pedig meg­rendezik az ifjúmunkások kép­zőművészeti kiállítását. Sikló­son munkás és parasztfiatalok találkozójára kerül sor, Komlón pedig a megyei ifjúmunkás sportnapokat. Az eseménysoro­zat zárórendezvénye Mohácson lesz, ahol a munkásfiatalok irodalmi színpadjainak találko­zójára kerül sor. A megye munkásfiataljainak tömegeit nem annyira a me­gyei rendezvények, mint inkább a vállalatoknál, intézmények­nél megrendezendő események mozgatják meg. így például az ifjúmunkás napok keretében rendezik meg a Mecseki Szén­bányáknál a szakma ifjú mes­tere vetélkedőt, vagy a Mecse­ki Ércbányászati Vállalatnál a hagyományos vájárvetélkedőt. Az ifjúmunkás napok fontos mozzanatai lesznek a pályavá­lasztási nyílt napok. A tegnapi ülésen új tisztség- viselőket is választottak a me­gyei Ifjúmunkás Tanács élére. A már hosszabb ideje üres el­nöki tisztségre Vörös Lászlót, a Mecseki Szénbányák villa­mos üzemének műszerészét vá­lasztották meg. Az Ifjúsági Ház igazgatójává kinevezett Nagy Sándor utódjaként Gyulai Sán­dort választották meg az Ifjú­munkás Tanács titkárává. Országos úttörőszemle A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében tegnap, szerdán reggel ünnepélyes külsőségek közt osztották ki az ötödik or­szágos tudományos-technikai úttörőszemle okleveleit. A ver­senyen a különböző kategó­riákban négy arany, nyolc ezüst és kilenc bronz okleve­let adott át Nagy Sándor, az Országos Úttörő Központ mun­katársa, valamint Nemeshegyi Beatrix, a Magyar Úttörők Szö­vetségének Baranya megyei mb. elnöke. Az aranyokleveles csapatok: Pest megye, Heves megye, Bu­dapest, Hajdú-Bihar megye. A KISZ Baranya megyei Bizott­ságának különdíját, az emlék­plaketteket is ők vették át. A Tanárképző Főiskola különdíját —• Tihanyi Jenő főigazgaló he­lyettes adta át az elektrotechni­kai feladatokat legjobban meg­oldó csapatnak — a Heves megyéből jött úttörőknek. Minden résztvevő emlékjel­vényt kapott. Zöldövezet Pécs körül Egymillió hektár erdőt tele­pítettek hazánkban az elmúlt harminc esztendőben. Ez azt je­lenti, hogy három évtized alatt az ország erdősége másfélsze­resére nőtt, s jelenleg hazánk területének 16,5 százalékát bo­ntja erdő. Ezt a nagyarányú fásítási programot a népgazda­ság jelentős állami támogatás­sal segítette, megvalósulása pedig az erdésztársadalom munkáját dicséri — mondta többek között Baracs Ferenc, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitó­jában, azon a fásítási ankéton, amelyet szerdán délelőtt ren­deztek Pécsett, Baranya és Tol­na megye erdészeti szakembe­reinek. A fásítási hónap nyitá­nyaként megtartott ankéton Somogyi Béla, a Városi Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tar­tott előadást az erdő környe­zetvédő szerepéről, majd Mé­száros József, az Erdőrendező­ség igazgatója a fásításban élenjáró baranyai és tolnai er­dészeknek emlékplakettet, di­csérő oklevelet adott át. A résztvevők ezután megtekintet­ték a zagykazetták talajvédő fásítását és a Béke-akna kör­nyéki erdőtelepítést. Baranya erdőterülete a fel- szabaduláskor 70 ezer hektár volt. Nagyobbarányú fásítás az ötvenes évek közepén kezdő­dött. Jelenleg az erdővel borí­tott terület meghaladja a 90 ezer hektárt. Az utóbbi évek erdő- telepítései csaknem teljes egé­szében talajvédelmi célokat szolgálnak, mert a megye 30— 35 százaléka vízeróziónak kitett terület. Közel egy évtizede hangzott el a jelszó: „Erdők a közjóiéi­ért” -, melyben a gazdasági szempontok mellett a szociális környezetvédelmi feladatok is előtérbe kerültek. Az erdőnek ezek a funkciói különösen fon­tosak, a környezeti ártalomtól szenvedő Pécs városa környé­kén. Negyvenkét fátlan utca... Arborétum a Siklósi városrészben A város kedvezőtlen környe­zeti helyzetét régen a telek- spekuláció idézte elő, így az egykoron zöld területekben gazdag városból kipusztították a fákat, — a belvárosnak ma 42 olyan utcája van, ahol nem­hogy fa, de egy fűcsomó sincs. Az utóbbi évek városépítése pe­dig a város természetes légcsa­tornáit szüntette meg. Élvezhe­tő környezetet 'csak a várost észak felől övező 500 hektár parkerdő nyújt, amely túlzsú­folt: egy-egy ünnepen több mint 50 ezer látogatója akad a parkerdőnek. Hogy e helyzet megváltoz­zék, a tavaly jóváhagyott pé­csi környezetvédelmi terv értel­mében 1990-ig kialakítják a vá­rost átkaroló 930 hektáros zöld­övezeti rendszert. E komplex tervbe tartozik a zagykazetták fásítása is, mely jól halad: egy esztendő alatt 75 hektár zagy­felületet ültettek be fával, saz idén — 750 ezer forintos költ­séggel — ugyanitt még 50 hek­tár erdő telepítésére kerül sor. Végül még egy örvendetes hír: a tervezett Siklósi város­részben — a Nyugati Kőhíd- dűlőtől délre — még ebben az évben hozzálátnak a 25 hek­táros arborétum létesítéséhez, ahova az elképzelések szerint valamennyi hazai fafajtából te­lepítenek egyedeket. (M) Közel 2 millió forint értékben kétszintes, modern központi erdész­ház készült el Sásdon. Az impozáns épületben szolgálati lakások is helyet kapnak. Fotó: Erb János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents