Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-10 / 97. szám
Munkás lelkiismeret A marxista etika a lelkiismeretet a szocialista erkölcs alapvető normái közé sorolja. Nem a lelkiismeretet általában, megfosztva minden valóságtartalomtól, hanem azt a lelkiismeretet, melyet az évezredek során a dolgozók és kizsákmányoltak mindig is magukénak vallottak és minden korban konkrét tartalommal ruháztak fel. A marxista etika szerint a lel_- kiismeret nem az emberrel veleszületett képesség és erkölcsi érzék, hanem társadalmi eredetű, az ember társadalmi-történeti létének és neveltetésének körülményei által meghatározott etikai tulajdonság. Helyesen húzza alá Marx, hogy más a lelkiismerete a vagyonosnak, mint a vagyontalannak; más a tőkés és más a munkás lelkiismeret. A jnunkás lelkiismeret méltó örököse annak a lelkiismeretnek, melyet a tömegek a szociális elnyomás és a torz erkölcsi normák elleni évezredes harcukban alakítottak ki. embert, másrészt viszont hosz- szabb-rövidebb időre gyötrő lelki szenvedéseket kelthetnek a társadalmilag helytelen tettek miatt. Ezzel szemben aj. erkölcstelen embernek nincsenek ilyen érzései, nem szenved a lelkiismeretfurdalás gyötrelmeitől, nem pirul, nem szé- gyenli magát, mert ő az erkölcsön „felül” érzi magát. A jól nevelt és a szocializmussal őszintén együttérző és tevékeny ember nem csupán az erkölcsileg helytelen tettekért érezhet lelkiismeret-furda- lóst, hanem a helytelen tettnek már a szándéka is felkeltheti ezt az érzést, aminek eredményeként leküzdheti az embertársaira káros, bűnös tett végrehajtását. A lelkiismeretes, becsületes tettek segítenek meghonosítani a szocialista munkát és életmódot, legyőzni a múlt maradványait, segítenek kiirtani a kapzsiságra való hajlamot, az ingyenélést, a korrupciót stb., és számos területen meggyorsíthatják a társadalmi fejlődést. Ezzel persze egyáltalán nem akarjuk azt állítani, hogy az emberek lelkiismeretes tettei a szocializmusban símán, ellentmondások nélkül valósulhatnak meg. A kommunistáknak itt is egy lépéssel előbbre kell tartaniuk, a nem mindig népszerű személyes fellépés és példa- mutatás néha kockázatos útján. Világosan fel kell tárnunk, hogy ma még nem kevés szubjektív jószándék megy veszendőbe annak következtében, hogy az egyén sokszor azt látja — hiába töri magát, mások hanyagsága, lelkiismeretlensége rengeteg erőfeszítését teszi hiábavalóvá. Sőt esetenként még sérelem is érheti a lelki- ismeretes embert. Számos olyan — az érdekkülönbségekből adódó — élethelyzet keletkezhet minden egyes ember életében, amikor, ha valaki végsőkig hű akar lenni szocialista lelkiismeretéhez, a megpróbáltatások egész sorát kell vállalnia, nemcsak erkölcsi emelkedettsége miatt, hanem azért is, mert a társadalmi fejlődés, a mai kor olyan egyéneket kíván, akik következetesen tudnak küzdeni a társadalmi célokat szolgáló igazságokért. Vagyis, bár a szocialista társadalom minden eddigi társadalomnál nagyobb arányban biztosítja a lelkiismeretes, becsületes tettek objektív társadalmi lehetőségét, mégis azokat az egyéneknek maguknak kell - esetenként komoly erőfeszítések és megpróbáltatások árán — megvalósítani. Ebben viszont a szubjektum helyes felismerésének, dönteni tudásának, akaraterejének, jellemének, egyáltalán egyéni erkölcsi tulajdonságainak óriási jelentőségű szerepe van. N ehéz helyzetben különösen nyilvánvalóvá válik, milyen fontos kérdés az, hogy az ember minden körülmények között olyan pozitív egyéniség tudjon maradni, aki személyiségét is érvényre juttatva, és a társadalmi célkitűzéseket is tekintetbe véve képes dönteni. A lelkiismeret tehát nem passzív „tükre” a társadalom ilyen vagy olyan erkölcsi követelményének, hanem az egyéniség szinte minden tettén és tulajdonságán „átáramlott" hatalmas erkölcsi tényező és mozgatóerő. Dr. Kiss István A lelkiismeret az emberiség minden korszakában lényeges szerepet játszott az erkölcsös tettek megvalósításában. Minél mélyebbre rögződnek a neveltetés, a szokások és a közvélemény révén az erkölcsi követelmények az emberek tudatában, annál mélyebb meggyőződéssé vált azok teljesítésének szükséglete. Amennyiben az egyén mégis eltért szándékában, vagy tetteiben az elismert társadql- mi követelményektől, lelkiismerete a lelkiismeretfurdalás révén jelezte azt. A lelkiismeretfurdalás tehát jelzi, hogy a külső társadalmi kötelesség és általában a társadalmi követelmények teljesítése mennyire vált az egyén belső erkölcsi szükségletévé, akár pozitív, akár negatív értelemben. A lelkiismeretnek ez az értékelő jelzése: intelme, vagy helyeslése a társadalmi követelmények irányában, történhet a tett elkövetése előtt, vagy a tett elkövetése után. A társadalmi követelményekbe ütköző cselekedetek esetében a tett végrehajtása után is jelentkezhet ez az intelem megbánás, önkritika, vagy bűntudat formájában. Amennyiben viszont a tett megfelelt a társadalmi követelményeknek, az embert a megelégedettség, a boldogság érzése hatja át. Ez viszont újabb erkölcsös cselekvésekre ösztönöz. Tehát a lel - kiismeret-furdalás vagy a lelkiismeret tisztasága, megelégedettsége olyan nagy jelentőségű érzések, amelyek egyrészt becsületes, önfeláldozó tettek végrehajtására sarkallhatják az A fejlett szocialista társadalmat építő mindennapi életben a lelkiismeret úgy jelentkezik, mint bizonyos kötelességek, feladatok megoldásán érzett elégedettség vagy elégedetlenség egyik formája. A lelkiismeret nem más mint az egyén képessége az erkölcsi önkontrollra, arra, hogy önállóan megfogalmazza a maga számára a tennivalókat, az erkölcsi kötelezettséget, és elvégezze tettei önértékelését a közösség — az üzem, a téesz, az iskola, a család stb. — szemüvegén keresztül. A lelkiismeret így a szocialista erkölcsi öntudat egyik legfontosabb kifejeződése, vagy más szóval a társadalom iránti kötelesség és felelősség szubjektív tudatosulása. Aki ezt nem látja, vagy nem érti, az a szocialista erkölcs perifériájához sem érkezett el. Ülést tartott a Minisztertanács Anyagi ösztönzés a kiemelt beruházások határidőre való megvalósítására A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a moszkvai magyar jubileumi kiállítás ünnepélyes megnyitásáról. A Minisztertanács köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtized során a szocializmus építésében elért eredményeinket sokoldalúan bemutató kiállítás megrendezésére sor kerülhetett. A bemutató nagy érdeklődést és elismerést váltott ki a szovjet párt és kormány megjelent vezetői, a moszkvai dolgozók körében. A kormány elismerését tolmácsolja a magyar és szovjet rendezőknek, akik a népeink barátságát, együttműködését tovább erősítő kiállítás megszervezéséhez segítséget nyújtottak. Az Országos Tervhivatal elnöke, a munkaügyi és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a nagyberuházások határidőre történő megvalósításának anyagi ösztönzésére. 1975. április 1-től a kiemelt nagyberuházások kivitelezésén, a kiemelt építési és szerelési helyeken, több műszakban, illetve folyamatos munkarendben dolgozó munkások és termelésirányítók részére pótlék fizethető. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1974. évi fejlődéséről, amely összességében eredményes volt. A világgazdaságban végbemenő jelenségek azonban a gazdaság fejlődésében kedvezőtlen hatásokat is kiváltottak, amelyekkel ez évben is számolni kell. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatban hangsúlyozta, hogy továbbra is fontos követelmény a kedvezőtlen külső piaci változások minél nagyobb mértékű ellensúlyozása. A munkaügyi miniszter jelentést tett az elmúlt évi munkaügyi helyzetről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy készítsenek intézkedési tervet az egyes területeken mutatkozó munkaerő- hiány megszüntetésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1974. évi termékforgalmazási kontingensek teljesítéséről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kövágószöllös déli részén másfél holdas területen a MÉV szocialista brigádjai közel félmillió forint értékű társadalmi munkában kissportpályákat (labdarúgó, kézilabda), ugrót, futót, tollaslabdáját, játszó- és lőteret, öltözőt, fürdőt, mosdót alakítanak ki nyárvégi átadással. A helyi tanács ötvenezer, a MÉV pedig félmillió forint anyagi támogatást nyújtott. A képen: a III. üzem karbantartó brigádja a lőteret épiti. Bizottság alakult az építkezések irányítására Tízezer bányászlakás Évenként 10 millió forint kamatmentes kölcsön Szerdán Tatabányán a Magyar Szénbányászati Trösztnél külön bizottság alakult a tervezett tízezer bányószlakás építésének irányítására, elősegítésére. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Nehézipari Minisztérium, a Magyar Szén- bányászati Tröszt és a bányc- vállalatok képviselői vesznek részt a bizottság munkájában. Az alakuló ülésen megvitatták, mit kell tenni annak érdekében, hogy országszerte mielőbb megkezdhessék az új otthonok építését. Számba vették többek között azt is, hogy településenként mennyi és milyen típusú lakásokat létesítsenek. Mint ismeretes, a kormány a múlt év nyarán határozatot hozott tízezer új bányászlakás építésére. Az új otthonok létesítésével vonzóbbá akarják tenni a bányamunkát, lényegesen javítani kívánják a bányászcsaládok lakáskörülményeit, illetve az iparág munkaerő-helyzetét. A 10 000 bányószlakás része a következő ötéves terv lakásépítési programjának. Az elképzelések szerint az új otthonok közül négyezret tanácsi bérlakásként, ötezret telepszerű társasházakban, ezret pedig családi házként építenek fel. Mindhárom típusnál a bányászok az eddiginél lényegesen több kedvezményt kapnak az államtól és a vállalatoktól is. így azok a dolgozók, akik tartósan a bányákhoz kötik magukat, viszonylag kis összegért juthatnak lakáshoz. A tanácsi bérlakás kiutalásánál — meghatározott feltételek mellett — elengedhetik a használatbavételi díj kifizetését. A családi házat építő bányászokat a következő ötéves tervben évenként 10 millió forint kamatmentes kölcsönnel segíthetik a bányavállalatok, s e kölcsön 50 százalékának a visz- szafizetését el is engedhetik. A Minisztertanács határozata alapján az OTP is a szokásosnál nagyobb összeget adhat, kedvezőbb feltételek mellett, a családi házat építő ezer bányaipari dolgozónak. A mun- káslakás-építési akcióban készülő társasházak vásárlóit is többféle kedvezmény illeti meg. A tröszti bizottság szerdai ülésén ismertették, hogy nyolc megyében tizenhat bányász- településen adják át 1980-íg rendeltetésének a 10 000 lakást. Többek között Pécsett, Komlón, Móron, Ajkán, Tatabányán, Dorogon, Oroszlányon, Gyöngyösön, Mezőkövesden, Ózdon, Zircen és Nagybátony- ban javítják az új akcióval a bányászcsaládok lakáskörülményeit. Még ebben a hónapban a szénbánya vállalatoknál megalakítják a beruházási és építési munkákban jártas szakemberekből álló lakásépítő munkacsoportokat. Ezek a csoportok is nagy szerepet kapnak a program végrehajtásában. A tervek szerint 1976-ban már szeretnének bizonyos számú új lakást tető alá hozni. Ennek érdekében az idén megkezdik a tervek készítését, sor kerül helykijelölésekre, és tereprendezésre is. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 97. szám 1975. április 10., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az eső elálltával ismét munkába álltak a földeken a gépek. Pécs tőszomszédságában, a reménypusztai Új Elet Termelőszövetkezet tagjai vetik a borsót. Erb János felvétele
