Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-09 / 96. szám

2 Dunántúli napló 1975. április 9., szerda A francia nagykövet baranyai látogatása A középiskolák helyzete a komlói vb előtt Fűtés- és kollégiumgondok December 20-ig Valamennyi szakszervezeti Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykö­vete - nem hivatalosan — két napot Baranyában töltött. Is­merkedett a Bólyi Állami Gaz­daság mezőgazdasági ered­ményeivel, látogatást tett a me­gyei tanácson, ahol Czente Gyula elnökhelyettessel beszél­getett, megtekintette a Pécsi Balett műsorát, a Tavasz 1975 című kompozíciót. Pécsett fel­kereste a vpros történelmi ne­vezetességeit. A francia nagy­követet fogadta — tegnap dél­után — Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke. Szőnyepbemutató EBRÓ, KABUL, PALMYRA és a többi. Százféle fantázianév, temérdek szín, minta, anyagmi­nőség. Hazánk egyik legrégibb üzeme, a Soproni Szőriyeggyár legszebb termékeit hozta el ar­ra a bemutatóra, amely hétfőn délelőtt nyílt Pécsett, a Me­csek Áruházban. A gyártó cég, a Dél-dunántúli Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a BARANYA: KÉR közös „szőnyegparádé­ján" számos újdonsággal fo­gadták a vevőket. A szőtt technológiával ké­szült szőnyegek közül sikert arattak az erős, buklészerű, gazdagon mintázott — piros­fekete, drapp-barna stb. szín- variációjú — szőnyegek. A sztár kétségtelenül az úgynevezett „magyar perzsa", a KABUL és PALMYRA elnevezésű, kettős plüss-velúr anyagú szőnyeg. Egyre keresettebbek a faltól-fa- lig padlószőnyegek, amelyek habháttal, gumírozva és anél­kül, színes mintázattal is ké­szülnek a jövőben. Amint azt Kopik István, a Soproni Szőnyeggyár áruforgal­mi osztályvezetője elmondotta: a gyár mintegy „mintaboltnak” tekinti a Mecsek Áruházat, a jövőben rendszeresen tartanak itt hasonló kiállításokat. S ami a legfontosabb, ígérete szerint lesz elegendő az újdonságok­ból, a Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedel­mi Vállalat ugyanis 80 millió forint értékű szőnyeget vásárol ebben az évben Sopronból. 1953. szeptember 1-én kezd­te meg működését Komló el­ső középiskolája, a mai Kun Béla Gimnázium. Ebből vált ki 1965. szeptemberében a szak- középiskola, amelyet utóbb Steinmetz Miklósról neveztek el. A két középiskola helyzeté­ről tárgyalt tegnapi ülésén a Komlói városi Tanács végre­hajtó bizottsága. A gimnázium eddig 1205 ta­nulójának adott érettségi bi­zonyítványt, ezek többsége — a felsőfokú végzettség megszer­zése után is — Komlón helyez­kedett el, így az iskola fontos szerepet tölt be a szocialista bányászváros értelmiségének kialakításában. Jellemző, hogy az iskola tantestületében is hat olyan tanár van, aki itt érett­ségizett. Az iskola orosz, fizi­ka és kémia tagozata iránt a városon túl is kellő érdeklő­dés nyilvánul meg, kollégiumi he­lyek hiányában azonban az igé­nyeket nem mindig lehet ki­elégíteni. Pénzhiány miatt évek óta nem lehet levelező tago­zaton párhuzamos első osz­tályt indítani, és sok jelentke­zőt el kell utasítani. A sok probléma közül a legfájóbb, hogy ez a város egyetlen hi­deg iskolája, amelyben az egye­di olajkályhafűtés bizony nem mindig szolgáltatja a kívánt meleget. A szakközépiskolánál évekig tartott, míg a profilja végle­gesen „letisztult”, s ma már egyértelműen egészségügyi és közgazdasági szakközépiskola­ként működve nem csak he­lyi, hanem megyei feladatot lát el. Épületét azonban gim­náziumnak tervezték, így ért­hető, ha a szakközépiskolai fel­adatoknak nem éppen problé­mamentesen tud eleget tenni. Kevés a tantermek száma, hiá­nyos a kabinetek alapfelsze­relése, az egészségügyi gyakor­lóterem, illetve az ügyviteli gé­pek terme pedig nem alkal­mas a kívánt szintű gyakorla­tok elvégzésére. A kollégiumi helyek száma itt sem elegendő, jelenleg is mintegy 40 tanuló lakik albérletben, s 70 olyan vidékről, naponta bejáró ta­nuló van, akik számára kívá­natos lenne a kollégiumi el­helyezés. A végrehajtó bizottság a két középiskola helyzetéről tár­gyalva megállapíthatta. hogy Elutaztak a testvérvárosok együttesei Tegnap, április 8-án utazott el Pécsről a Ivovi Ukrán Ifjú­ság Táncegyüttes és a szliveni bolgár ének- és táncegyüttes. Elutazásuk előtt, hétfőn este Pécsett, az Olympia étteremben búcsúztatták el a vendégeket. A búcsúvacsorán megjelentek Bocz József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság tit­kára, Papp Imre, Pécs megyei Város Tanácsának általános el­nökhelyettese, valamint a Ba­ranya megyei és a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának képviselői. Ojabb g yer k inté^roté rí y Bölcsodeauatas Ojmecsekalján Babakocsik, színes gyermek­bútor, rengeteg játék. A szek­rényekről pirosorrú bohóc és Donald-kacsa képmása nevet a belépőre. Tipegő, „csivitelő" emberpalánták köszöntötték a vendégeket tegnap délelőtt, — mindazokat, akik bármi módon hozzájárultak, hogy elkészül­jön Pécs új, hatvan fős bölcső­déje Üjmecsekalján, a Münnich Ferenc utcában. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat újmecsekaljai építési programjának utolsó létesítmé­nyét, a modern, legújabb ter­vek szerint épült bölcsődét tegnap délelőtt kilenc órakor dr. Szilas Anna, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályá­nak vezető főorvosa adta át ünnepélyes keretek között. Megnyitó beszédében a főor­vosnő elismeréssel szójt azok­ról a vállalatokról, intézmények­ről, amelyeknek kollektívái je­lentős társadalmi munkát vé­geztek az intézmény mielőbbi átadása érdekében. A bölcsődében, — amelyet a B. m. Állami Építőipari Vállalat épített mintegy 5 millió forintos beruházással - két foglalkozta­tó, négy fürdetőszoba, konyha, tejkonyha, vasalóhelyiség, mo­sókonyha és orvosi szoba is he­lyet kapott. szervet és tisztségviselőt újjáválasztják a felmerült problémák zöme túlnő a helyi tanács keretein és voltaképpen csak egyetlen kérdésben hozhatott érdemi ha­tározatot: az iskolák nevelői el­látottsága érdekében lakásbér­lő-kijelölési jogot kell biztosí­tani. Azt már csak javasolhat­ta a vb a megyei szervek­nek, hogy intézkedjenek a Kun Béla Gimnáziumnak a távfű­tésbe való bekapcsolásáról, hi­szen becslés szerint a távfű­tőrendszer fenntartásának évi költsége 300 ezer forintra rúg­na, azaz annyira, mint ameny- nyi ma a gimnázium dologi ki­adásokra fordítható költségve­tési összege. A komlói végrehajtó bizott­ság tájékoztató jelentést hall­gatott meg ezután a népes­ségösszeírásról, s köszönetét mondott az összeírásban köz­reműködőknek. Ételbár bemutató a Pannónia Szállóban Ételbárrá alakult tegnap dél­előtt Pécsett, a Pannónia Szálló nagyterme. A „Vendégvárás a Mecsek alján '75" rendezvény- sorozat keretében mutatkozott be a KERIPAR legújabb termé­ke, a külföldi licenc alapján gyártott hazai ételbár. A kor­szerű berendezést forgalmazó MUÁRT Vállalat - a teljes ki­építettségében 10 méter hosszú gépsor - két eleméből alakított ki mini bárt. Megyénk vendég­látóipari szakemberei, s az ér­deklődők működés közben lát­hatták a jövő konyháját, szemük láttára, pillanatok alatt készült a csevabcsicsa, natúr máj, fris­sen sültek, gombás és pirított velős, meleg szendvicsek. Tekintettel a nagy érdeklődés­re, péntekig itt marad, napon­ta 11-től 17 óráig fogadja a vendégeket az ételbár. A be­rendezés előnyeiről pillanatok alatt meggyőződhetnek a láto­gatók: kis helyen, igen rövid idő alatt akár több száz étke­zőt szolgál ki friss, meleg étel­lel. Pécsett is mielőbb szükség lenne ilyen gyorsétkeztetésre al­kalmas büfékre, éttermekre. Amint azt Jakabos Zoltánné, a Baranya megyei Tanács keres­kedelmi osztályának vezetője el­Gál László, a SZOT titkára, kedden tájékoztatta az újság­írókat a szakszervezeti választá­sok előkészületeiről és lebonyo­lításáról. Elmondta, hogy a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának ha­tározata alapján 1975. decem­ber 20-ig újjá kell választani az összes választott szakszerve­zeti szervet és tisztségviselőt, a szakszervezeti bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Ta­nácsáig. Az alapszervezeti választáso­kat április 1. és szeptember 15., a szakszervezetek megyei taná­csainak és a szakszervezetek bu­dapesti tanácsának megválasz­tását szeptember 15. és október 15. között kell lebonyolítani. A mondotta a tegnapi bemutatón, városunkban több ételbár ki­alakítását tervezik. Elsők közt ilyen berendezéssel látják el a pécsi Borostyán Éttermet, de vá­sárol ételbárt a Nádor is. Az ételbár bemutatóval 'egy­idejűleg kiállították a nagyte­remben a vendéglátóipari szak­mai verseny területi döntőjére készült cukrászati és hidegkony­hai termékeket. Az országos hí­rű szakemberekből álló zsűri értékelése alapján a hidegtálak készítői közül első díjat nyert Tari Sándor, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozója, második Kitti Béla, a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat sza­szakmai szakszervezetek kong­resszusait október 15. és no­vember 15. között tartják, majd decemberben kerül sor a Ma­gyar Szakszervezetek országos kongresszusára. A választások célja A mintegy négymilliós szak- szervezeti tagság csaknem fél­millió szakszervezeti tisztség be­töltéséről dönt, miközben kifej­ti véleményét a szakszervezet tevékenységéről, s javaslataival segíti a munka további javítá­sát. A szakszervezeti választá­soknak egyik fontos célja kácsa, harmadik pedig Baján László Fejér megyei versenyző, a Dunavidéki Vendéglátó Vál­lalat szakácsa. A cukrászok ver­senyében Illés Gáspár, a Báta- széki ÁFÉSZ dolgozója bizonyult a legjobbnak. Második lett De- vecseri Károly (Fejér megyei Vendéglátó Vállalat), harmadik díjat kapott Major Tibor (Nádor Szálló Pécs), valamint Boda László, a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat cukrásza. Megjelent az MSZMP XI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó megje­lentette az MSZMP XI. kong­resszusának rövidített jegyző­könyvét. A kötet tartalmazza a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának előze­tes jelentését a XI. kongresszus küldötteinek, a Központi Bizott­ság beszámolóját, melynek elő­adója Kádár János volt; a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság jelen­tését, melyet Brutyó János ter­jesztett elő; Kádár János vita­záró beszédét; a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusának határozatát a párt munkájáról; a programnyilat­kozatot; az új szervezeti sza­bályzatot s végül a párt köz­ponti vezető szervei tagjainak névsorát. ugyanis, hogy fokozottan segít­se a szakszervezeti munka fel­lendítését, a párt XI. kongresz- szusának határozatából adódó szakszervezeti feladatok konk­rét meghatározását, végrehajtá­sát. Ugyanakkor a szakszerve­zeti választásoknak tovább kell mélyíteni a szakszervezeti de­mokráciát, még szélesebb lehe­tőségeket biztosítva a tagság­nak ahhoz, hogy kifejtse véle­ményét a környezete életéről, tevékenységéről. Fontos elv, hogy az új vezető testületekben a dolgozók min­den rétege arányának megfele­lően legyen képviselve. Különö­sen az ipari, közlekedési és mezőgazdasági területeken crra kell törekedni, hogy a vezető testületek minden szintjén a dolgozók összetételének megfe­lelően növekedjen a fizikai dol­gozók aránya, több nő és fiatal kerüljön vezető tisztségbe. Ugyanakkor szűkíteni kell a vezető állásúak arányát a vá­lasztott szervekben, ez azonban nem jelenti azt, hogy gazdasá­gi vezetők egyáltalán ne legye­nek tagjai a szakszervezeti bi­zottságnak vagy a szakszerve­zeti tanácsnak. Azt mindeneset­re el kell kerülni, hogy a szak- szervezeti szervekkel azonos szinten dolgozó gazdasági ve­zetők tagjai legyenek a testü­letnek, például a műhelybizott­ságnak az ottani részleg mű­vezetője, vagy az osztálybizott­ságnak az üzemvezető. Kétszakaszos választás Mindenütt, ahol lehetséges, a legközvetlenebb módon, tehát szakszervezeti taggyűlésen kell megválasztani a vezető szerve­ket. Ennek elősegítésére a SZOT határozata most bevezette az úgynevezett kétszakaszos válasz­tási módszert, amikor az első szakaszban bizalmi küldöttérte­kezleten történik a beszámolás és a jelölés, majd 24 órán belül a második szakaszban a mun­kahelyen szavaznak a dolgozók. Ahol a választást közvetlen mó­don lebonyolítani nem lehet, ott bizalmi küldöttértekezletet tartanak. Ezek összetételükben eltérnek a korábbi küldöttérte­kezletektől, mivel a küldöttek túlnyomó többségének most a bizalmiak köréből kell kikerül­nie. A SZOT-nak ez a határo­zata összefügg azzal az általá­nos törekvéssel, hogy minden módon fokozzák a bizalmiak felelősségét, szerepét. A bizalmi­küldöttértekezlet a választások után is összeül majd minden olyan esetben, amikor a dol­gozókat érintő fontos kérdése­ket kell megvitatni. A tagságon múlik, hogy bizalminak olyan embert válasszon, aki a kollek­tívát képes képviselni, aki meg­felel a bizalmi iránt támasztott követelményeknek. Ezért a bizal­miak megválasztására is nagy gondot kell fordítani a tagság­nak. Egyébként a jelölő bizottsá­got mindenütt egy hónappal a választások előtt meg kell vá­lasztani. A bizottság tagjai ki­kérik a tagság véleményét a szakszervezeti munkáról, javas­latait az új tisztségviselőre, s a jelölő bizottság által össze­állított listákat legalább tíz nappal a választás előtt minde­nütt közzé kell tenni. így a szak- szervezeti tagság a választásra jobban felkészülhet, s felelős­séggel adhatja szavazatát a szakszervezet tisztségviselőire. ilyen lesi o „uorosv^oii *ooit is

Next

/
Thumbnails
Contents