Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-09 / 96. szám

1975. április 9., szerda Dunántúli napló 3 Új középiskola - új elképzelésekkel Mit lai^aiialtiMiísxésen? Interjú a művelődésügyi osztály vezetőjével A napkoban hivatalosan is megérkezett a minisztérium dön­tése: Meszesen a most felépült 12 tantermes új iskola nem szakközépiskolaként, hanem — válaszható tantárgyakkal — gimnáziumként működik 1975 őszétől. Az idei tanév pályaválasztási füzete viszont másról tájékoz­tatott . .. Nem kevés gondot okozva ezzel a szülőknek, neve­lőknek és gyerekeknek egyaránt, éppen a pályaválasztási dönté­sek időszakában. Különösen, amikor elterjedt, hogy a minisz­térium még nem döntött arról, hogy egyáltalán milyen iskola­típusban kezdődik meg ősszel az oktatás Meszesen; illetve egyáltalán indul-e itt középfokú népművelő képzés, stb. A ZúVár oka — Mi okozta ezt a zavart, il­letve hogyan, mivel tudnánk megnyugtatni az érdekelteket — utólag? Erre kértünk választ Csorba Tivadartól, Pécs megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — A zavart az okozta, hogy előzetes tájékoztatás szerint - a legilletékesebb helyen - még a múlt év őszén bejelentették hivatalosan, hogy — az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. bizottsáqa állásfoglalása alap­ján - az országban tíz helyen, ahol kérték — humán jellegű szakközépiskolai oktatás kere­tében engedélyezik a közép­fokú népművelő és könyvtáros képzést. — Eredetileg Meszesre még a második ötéves tervben gimná­ziumot terveztek a felépülő új iskolába. A minisztérium azon­ban szakközépiskolai célokra adott célhitelt az épülethez. Idő­közben a város szakközépiskolai hálózatát — a megye és a vá­ros ipari szerkezetének alakulá­sát is jól követve — megfele­lően kifejlesztették. Ilymódon a tervezett új iskola elnevezése, szerkezete, oktatási vagy kép zési feladatköre egyaránt prob lémát jelentett. — A minisztérium szakközép­iskolai fejlesztést várt — okkal. A város oktatásügyi vezetése pedig arra az elhatározásra ju­tott, hogy ezt a fejlesztést a meg­levő, már eddig jól kiépült szakközépiskolai hálózatában fogja megoldani. Ezt szolgálja például, hogy szeptembertől újabb óvónőképző osztályt in­dítunk a Janus Szakközépisko­lában, s a Széchenyiben is fel­készülünk újabb szakközépisko­lai osztályok elindítására. Az el­múlt évben tánctagozat indult a Művészeti Szakközépiskolá­ban; ezenkívül bármelyik szak- középiskolában — a népgazda­ság igényei szerint - bármikor lehetőség nyílik a fejlesztésre. Attól sem zárkóztunk el, hogy a meszesi iskola vegyes típus­sal — gimnázium és szakközép- iskolaként — működjék, miután biztatást kaptunk arra, hogy középfokú népművelő-könyvtá­ros képzést indítsunk itt. 0 Végül is mit tanítanak Meszesen? — A jelenlegi — végleges — elképzelés menetközben alakult ki. Arra gondoltunk, hogy na­gyobb szükség van Meszesen egy olyan gimnáziumra, ahol a harmadik évben, választható tárgyként az erre vállalkozó ta­nulók felvehetik a közművelő­dés-könyvtár tantárgyat. (Ez egyébként már azok számára is lehetőség, akik a Széchenyi Gimnáziumban most végzik a második osztályt.) — Több más szakmai képzés­ről is hasonlóan szeretnénk gondoskodni. Nagy társadalmi igény mutatkozik alaposan kép­zett, művelt gép- és gyorsírók iránt. Ez is fakultatív tárgy lesz az új iskolában. Gimnáziumi osztályban, négy évig tanulják a gép- és gyorsírást és érett­ségi mellé munkavállalásra jo­gosító szakmai bizonyítványt is kapnak ezek a tanulók. Szerző­dést kötöttünk gyakorlati okta­tás céljából az Autóközlekedési Tanintézettel, amelynek a közel­ben épült meg az új telephelye. Ugyancsak választható tárgy­ként lehetőség nyílik hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére is, négy év alatt az érettségi mellé. A gépjármű- vezetés oktatási költségeit az állam fedezi. tanteremmel és a lehető leg­korszerűbb oktatási, nevelési feltételekkel, menzával, szertá­rakkal, tornateremmel s mind­azzal, ami egy új gimnázium­ban szükséges a jó tanári és tanulói munkához. # Hogyan és honnan sikerül feltölteni az új iskola tanuló- csoportjait, illetve hogyan sike­rül megszervezni az új nevelő- testületet? — Szeptembertől a Janus Gimnázium és Szakközépiskolá­ban már nem indul gimnáziumi első osztály, és a második osz­tályok is innen Meszesre kerül­nek. A további, illetve felsőbb osztályok számának, létszámá­nak a meghatározása egy ké­sőbbi döntés eredménye lesz. A közeljövőben minden érdekelt igazgató, tantestület és KISZ- vezető jelenlétében közösen megbeszéljük a teendőket és igyekszünk a legnagyobb körül­tekintéssel dönteni erről, legké­sőbb április 20-ig. A tantestület egy része már kialakult, továb­bi tagjait az iskola céljának és képzési feladatainak megfele­lően gondos válogatás alapján választjuk ki. W. E. Önismeret és együttélés Előadássorozat a Ságvári Művelődési Házban Széles körű tudományos vizsgálatok szerint modern társadalmakban a lelki za­varokkal, nehézségekkel küszködő emberek száma a népesség 60—70 százalékát teszi ki. Olyan pszichológi­ai nehézségekről, problé­mákról van szó, amelyek meghatározzák az emberek mindennapi viselkedését, rontják társas kapcsolatai­kat és termelési eredmé­nyeikre is negatív hatást gyakorolnak. Megmutatkoz­nak ezek a tünetek mind a családi, mind a munkahe­lyi csoportok, munkásszállá­sok érzelmi atmoszférájá­nak romlásában, az agresz- szív magatartás, ingerlé­keny, kóros sértődékenység stb. terjedésében. E jelen­ségek visszafogását, illetve megelőzését most a szakem­berek nem egészségügyi, hanem közművelődési esz­közök és formák segítségé­vel kívánják elérni. Ebből a célból kísérleti előadássorozat indul április 16-án, a Ságvári Művelő­dési Házban. A sorozatot pszichológiai tanácsadással és kerekasztal beszélgeté­sekkel kapcsolják össze. A sorozat első előadását dr. Buda Béla pszichiáter és dr. Vitányi Iván kandidá­tus tartja meg az ember és a társadalom viszonyá­ról korunkban; a személyi­ségzavarok kialakulásáról, és ennek társadalmi okai­ról. Ezt követően még öt előadás, illetve beszélgetés­sorozat hangzik el a szemé­lyiségről, önismeretről, együttélésről, a munka lé­lektanáról stb. A harmadik előadástól folyamatosan hetente egyszer pszicholó­giai tanácsadást tartanak a szakemberek egyéni, négy- szemközti beszélgetések ke­retében. A kísérlet helye a MÉV munkásszállása és a Ság­vári Művelődési Ház. M&d&tiMkötá 0 Mit ígér az uj iskola azoknak, akik ide jelentkeztek és itt nyernek felvételt? — Nagyon szép, modern is­kola épült fel Meszesen, 12 : Di ä ieof Sftt on bői ftol I egitim Korszerű épületben korszerű nevelés A város fölé emelkedő nyolc emelet az ország egyik legkor­szerűbb diákotthona — volt. Mert holnap, csütörtökön dél­előtt tíz órakor rangban előbb­re lép: kollégiummá avatják. A Pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola nyolcszáz hallgató­ja lakik benne. Vonzó, levegős hangulatú épület és igazi diák­otthon volt eddig is. Anyagi támogatás a villánykövesdi és palkonyai pincesor fenntartására A népfrontmozgalom új mun­kaformái bontakoznak ki a la­kóterületeken működő aktivis­ták kezdeményezésére. — Er­ről tájékozódott a Hazafias. Népfront Országos Tanácsánál az MTI munkatársa. Elmondták, hogy a fővárosban — kerüle­tekben — és a megyékben is új meg új ötletek megvalósí­tásával teszik hatékonyabbá a Hazafias Népfront szerepét a közéletben, fórum-küldetését a politizálásra serkentésben és a közvélemény meghallgatá­sában, formálásában. Városi példaként említhető a közelmúltból, hogy az „Együtt Budapestért” akció keretében — a pártkongresszushoz és a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódóan — méltán vál­tott ki nagy érdeklődést a „Mi­lyen legyen Csepel holnap, holnapután, 1980-ban?" mot­tóval megrendezett első kerü­leti városfejlesztési konferencia, amelynek 25 lakókörzeti ankét volt az előzménye. A nyílt vá­rospolitika jegyében a Buda­pesti Népfrontbizottság a fő­városi tanáccsal közösen kez­deményezte és szervezte meg ezt a közvéleményfeltáró kon­ferenciát. Köznapinak tűnő, de hátte­rével — „népfrontos'' hír, hogy új utat kapott a villányköves­di és palkonyai műemlék pin­cesor. A beruházás költségeit a közös tanács saját erőből fe­dezte, és ehhez még igen nagy értéket adott hozzá a lakos­ság, a KISZ-tagok társadalmi munkája is. Jó példát muta­tott munkavállalásával a nép­frontbizottság is: a mun­kaórák értéke sokezer forintot tett ki. Országos nevezetessé­gek a villánykövesdi és pal­konyai műemlék-pincesorok. Az Országos Műemlékfelügyelőség karbantartására minden pince­tulajdonosnak évi kétezer fo­rint dotációt ad, és ehhez jön hozzá a Hazafias Népfrontbi­zottság szervezésében végzett — évente jelentős mértékű és értékű — társadalmi mun­ka. Ennek a közös értékek ápo­lását célzó öntevékeny áldo­zatvállalásnak — amint a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsánál elmondták — a jó értelemben vett lokálpatriotiz­mus az alapja. A földszint. Itt vannak az irodák, és a konyha, ahol másfélezer ember táplálékát főzik; ezer hallgatóét és közel ötszáz tanárét, valamint a kü­lönféle beosztású főiskolai vagy diákotthoni dolgozóét. Aztán itt van a jól felszerelt klub is, amely a város felső- oktatási intézményeinek bázis­klubja. Néhány cím a közel­múlt rendezvényeinek sorából: Jancsó-filmek vetítése sorozat­ban, előtte egy filozófus vitain­dítója, Godard-film, vezetés­pszichológia, Sarkadi-dráma élő előadása, fél év alatt hétfé­le, alaposan megvitatott kiállí­tás, többek között az iparmű­vészet, a fotó, a festészet, a grafika, a népi építkezés tárgy­köréből. Dr. Bocsárdi Albert igazgató és szakavatott pedagógus munkatársai és Király József diákbizottsági titkár modern szellemi közeget is kifejlesztett, mert a korszerűen művelt em­ber nem lehet egyoldalú. Ez a hatalmas diákotthon pedig ösz- szehozta a hallgatókat — em­berileg is. Albérletben tízezer felé húzza a diákot a szabad­ideje: meccsre, üres sétálga- tásra, pilledt presszóhangula­tokba. Itt a kultúrát tálalják, igazítva a sokféle rendezvényt a mérnökjelöltek életkori sajá­tosságaihoz. Az emeletek. Az első kettőn kizárólag lányok laknak. Két­ágyas szobákban, kis íróaszta­lokkal, hideg-meleg vízzel, emeletenként kilencvennyolcán. És ha netán a házi konyha izei jutnak az eszükbe és ügyességük is van hozzá, ar­ra ott van emeletenként két főzőfülke. A harmadik emele­ten néhány diák-házaspár la­kik, de a szobák legtöbbje ott már fiúszoba. A negyedik eme­lettől a nyolcadikig - hasonló kényelemmel — mind fiúk lak­nak. A 800 növendék közül ugyanis 221 a leány, a többi fiú. Végülis a Boszorkány utcai diákotthon nyolcszáz diákja négyszáz kétágyas szobában él. Remek, de nem volt könnyű pedagógiai lehetőséget terem­teni benne. Mert a tanulásra - különösen a beszédmentes helyet igénylő tantárgyak ese­tében — valóban remek, hogy csak ketten vannak egy szobá­ban. De a pszichológiai irány­zat - akárcsak világszerte - itt is érvényesült. Megszervezték, hogy a hallgatók arányosan legyenek nagyobb és kisebb, tehát kétszemélyes közösségek­ben. Méghozzá éppen a pszi­chológiai közös felületeket ke­resve. így egymás melletti szo­bákba kerültek a kis szimpá­tiaközösségek, sőt ugyanaz a gárda egy emeleten, egy sza­kon, egy évfolyamban, egy if­júsági alapszervben van. Sami igen fontos és dicsérendő pe­dagógiai megoldás: első félév végén sértődésmentesen ki-ki választhat, cseielhet, hogy ki­vel szeretne együtt lakni. Itt a csoportlélektan törvényszerűsé­geire építve megadták a kö­zösségi életre nevelődés alap­jait. A Boszorkány utcai diákott­hon, együtt a Rókus utcai ré­gi épület kétszáz lakójával — így kovácsolódott művelt, egy­séges táborrá. De az ezer di­ák főfeladata mégiscsak a ta­nulás. A főiskolán kemény ön­fegyelemmel tanulnak. A sza­bad kijárás lehetőségével sok-- szór nincs idejük élni. Aki éj­jel háromkor odaáll az épület elé, több ablakból láthatja még a fényt, mert a rajzasztal­nál még dolgoznak a mérnök­jelöltek. Van többféle sportpálya, ter­veznek egy úszómedencét is, ott van helyben a kulturálódás sokféle, ötletesen összeváloga­tott lehetősége - de a lényeg a tanulás. Erről pedig a lé­nyeg az a néhány számadat, amely ugyancsak szerepet ját­szik a „kollégium” rang hol­napi átadásában: a tanulmá­nyi átlag 1970 első félévében 3,00 volt, tavaly év végén pe­dig 3,22. Amellett szabad idő­ben iskolákat, óvodákat építet­tek, elsajátítják a kultúra sok­féle szépségét és gazdagságát, hogy szakmailag, világnézeti­leg, általános műveltségben igazi modern mérnökként indul­janak a gyakorlati életre. Földessy Dénes • • Üzemegész­ségügy! hónap Megyénkben a hagyományos üzemegészségügyi hónap 20. jubileumához érkezett. A ren­dező szervek: A Magyar Vö­röskereszt Baranya megyei ve­zetősége, a Baranya megyei Tanács VB. Egészségügyi Osz­tálya, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa, a Magyar üzem­orvosok Tudományos Társasága Déldunántúli Szekciója és a megyei-városi egészségnevelési csoportok rendezésében gaz­dag program öleli fel mind­jobban iparosodó megyénk és a mindinkább ipari jelleget öl­tő mezőgazdaságunk legfon­tosabb üzemegészégügyi fel­adatait. A szocialista egészségügy alapvető szemlélete, hogy fő feladatának tekinti a dolgo­zók egészségügyi helyzetének javítását. E munkában részt vesznek az üzemorvosok, üzemi kutatóállomások, kórházak, az egészségügyi intézmények, a KÖJÁL éppúgy, mint a Pécsi Orvostudományi Egyetem inté­zetei. A feladatokat az élet és a munka adja. A jubileumi 20. üzemegész­ségügyi hónap gazdag prog­ramja felöleli az üzemegész­ségügy minden területét, ki­emelve, hogy Baranya megyé­ben mindig nagy szerepe van a szén- és ércbányászatnak, de természetesen helyet kap­nak olyan fontos kérdések, mint a népesedéspolitika cél­kitűzései, a nő- és ifjúságvé­delem az üzemekben, az al­koholizmus és a dohányzás ká­ros szenvedélye elleni küzde­lem. Az április 24-én megtartan­dó jubileumi orvoskonferencia előadásainak célja az üzeme­kig vinni a szocialista egész­ségügyet, — ez a továbblépés záloga. Az üzem a dolgozó ember második otthona, az a hely, ahol életének, ha nem is nagyobb, de súlypontilag je­lentős részét tölti. A munka- körülmények, munkásvédelem számos együtthatója közül je­lentősek az egészségügyi kö­vetelmények, fontos a munka­helyi ártalmak, a zaj, hő, fény és a balesetek elleni védeke­zés. Az üzemegészségügy biz­tosíthatja az egészségkultúrát, amely egyaránt fontos alapja a dolgozók jó közérzetű ered­ményes munkájának és a ter­melésnek. Az egészségkultúra fejlődé­sének a dolgozók öntudatos magatartásával együtt oda kell jutni, hogy a táppénzes hely­zet, amely nyomasztóan hat a gazdasági életre, javulhas­son. Ha arra gondolunk, hogy egyetlen százalék csökkenés milliókat jelent, belátjuk a kérdés nagy jelentőségét. Áprilisban a megye egész területén gazdag programja lesz az üzemegészségügyi hó­napnak. A központi rendezvé­nyen kívül orvos-műszaki ta­lálkozó, kisüzemi egészségügyi felelősök továbbképzése, álla­mi gazdaságok egészségügyi felelőseinek egyhetes tanfolya­ma, tsz-egészségügyi felelősök egynapos továbbképzése lesz. Járásonként meghirdetik az állami gazdaságok és a tsz-ek tisztasági mozgalmát, hasonló akció kezdődik a MÁV-nál, és lesz üzemi elsősegélynyújtó tan­folyam. Reméljük mindez meg­erősíti és előbbreviszi megyénk üzemegészségügyét. K. T. A. Vak Bottyán- emlékek Igaion A Szabolcs megyei Vay Ádám Múzeum igazgatója. Molnár Mátyás, az 1976. évi jubileumi Rákóczi-évforduló tiszteletére gyűjtőmunkát vé­gez. Érdekes adatokat talált a Somogy megyei Igaion, a szabadságharc egyik csatájá­ról, mely 1706-ban volt. Pél­dául a korabeli falukrónikák II. Rákóczi Ferenc szabadsághar­cát lázadásnak minősítik és kitudódott, hogy a harcok ál­dozatai a Kálvária-domb alatt nyugszanak.

Next

/
Thumbnails
Contents