Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-27 / 114. szám
2 •w Dunántúlt napló 1975. április 27., vasárnap Kiváló vállalatok A város 1,2 millió négyzet- méter zöldfelületének gazdája a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 600 fős kollektívája, s hogy jó gazdák azt igazolja az is, hogy az elmúlt évi kiemelkedő tevékenység eredményeként elnyerték az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium és a HVDSZ által adományozott Kiváló Vállalat kitüntetést. Az ebből az alkalomból rendezett avatóünnepséget szombaton délelőtt Pécsett a Ságvá. ri Művelődési Házban rendezték meg, amelyen a vállalat legjobb szocialista brigádjai, a kongresszusi és jubileumi munkaversenyben kiemelkedő teljesítményt elért dolgozói vették részt. Az elnökségben helyet foglaltak dr. Kocsó lllésné, a HVDSZ központi elnökségének tagja, Szives Lajos, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Sarkadi Nagy Barna, a Megyei Pártbizottság tagja, a KISZ megyei első titkára, Papp Imre, a Pécs Városi Tanács elnökhelyettese, Kalucz- ky László ezredes, Pécs Város és Járás Rendőrkapitánysága képviseletében, Toller Lászlóné, a HVDSZ megyei titkára. ünnepi beszámolót Horváth József, a vállalat igazgatója mondott, majd méltató szavaiban dr. Kocsó lllésné, a HVDSZ osztályvezetője a vállalat igen erős szolgáltató, kommunális tevékenységét hangsúlyozva átadta a Kiváló Vállalat kitüntetést. Sarkadi Nagy Barna, a Megyei Pártbizottság nevében gratulált a vállalat kollektívájának a kitüntetéshez. Ezt követően jutalmakat adtak át a legjobban dolgozóknak: Payer Albert főmérnök, a vállalat igazgatóhelyettese miniszteri kitüntetést vett át, ötvenhaton kapták meg a vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ünnepi ülés a POTE aulájában Ritka az ilyen tudományos ülés, amelyet a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem rendezett tegnap a POTE aulájában. Azért is volt ez több a szokásosnál, mert hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából áttekintették az elmúlt három évtized oktatási és gyógyítási eredményeit, szóltak a soronkövetkező feladatokról és a távlati tervekről. Dr. Tigyi József, az egyetem rektora nyitotta meg az ünnepi ülést, ezekután került sor a plenáris előadásokra. Dr. Boros Béla professzor az egyetem klinikai gyógyító és tudományos munkájának 30 éves fejlődéséről beszélt. A múltról szólva elmondotta, hogy a fel- szabadulás után az egyetemen is az új élet megindítása volt a legfontosabb feladat. Hála az olyan lelkesítő és áldozatkész egyéniségek, mint Ernst Jenő és munkatársai tevékenységének, hamarosan megindult a rendszeres alkotó és gyógyító munka. Kezdetben az egyetemet 8 intézet és 7 klinika alkotta. A következő évek egyre nagyobb ütemű fejlődést hoztak. Megalakult a stomatológia, a ll-es belgyógyászati és sebészeti klinika, felújították és bővítették a bőrklinikát, szülészeti és gyermekklinikát. A Mecseki Ércbányászati Vállalat sok millió forintos támogatásával 1966-ban megépült az új, 400 ágyas klinikai tömb, 1970-ben átadták az új elméleti tömböt, egy évvel később a négyszáz személyes kollégiumot. A 60-as évek elején az ortopédiával és a radiológiával 14-re bővült a tanszékek száma. A tudományos munka bővült az új traumatológia, sugárterápia és izotóp részleg, a központi laboratórium, valamint a fizikoterápiás utókezelő berendezésével. Az urológiai klinika művese osztállyal bővült, kifejlesztették az intenzív osztályt és rövidesen elkészül az új száz ágyas nővérotthon. A tudományos munkát reprezentálja, hogy felszabadulásunktól napjainkig 3916 klinikai közlés és öt monográfia jelent meg. A volt és jelenlegi professzorok között 8 Kossuth-, illetve Állami-díjast tart számon az egyetem. Előadása befejeztével Boros professzor elmondta, hogy az egyetem tanári, oktatói kara egyre fiatalodik, s az ő kötelességük, hogy sikerrel folytassák a gyógyító és tudományos munkát a távlati célkitűzéseknek megfelelően, az egész társadalom hasznára. Dr. Lissák Kálmán, a „Szovjet fiziológia és orvostudomány jelentősége hazánkban” címmel tartott előadást, majd dr. Tényi Jenő professzor tartott előadást a társadalomorvostan fejlődéséről, felszabadulásunktól napjainkig. Az ünnepi tudományos ülés ezután két szekcióban folytatta tovább munkáját. K. Gy. Hatodszor ünnepelte a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat közei 700 fős kollektívája a Kiváló vállalati cím elnyerését. A vállalat az elmúlt esztendőben is jól szolgálta a megyeszékhely egyetemes közegészségügyi érdekeit, — európai színvonalú ipari szolgáltató tevékenységet végzett. Az elismerést tanúsító kitüntetés átadása alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Pécsett, a BÉV kultúrtermében. Az ünnepséget Bödö Mihály, a vállalat párttitkára nyitotta meg, melyen Gyimesi László, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. A Kiváló vállalati címet reprezentáló oklevelet az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a HVDSZ elnöksége megbízásából dr. Kocsó lllésné, a HVDSZ központi vezetőségének tagja adta át. Ez alkalommal nyújtotta át Szives Lajos, az ÉVM főosztályvezető helyettese az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Varga János gépkocsivezetőnek. A jó munkát végzett vállalat kollektíváját a Megyei és a Városi Pártbizottság nevében Val- kai József, a Megyei Pártbizottság tagja, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, a Városi Tanács nevében pedig Tóth Zoltán, a Városi Tanács építésügyi osztályának vezetője köszöntötte. IS' üldöttközgyűlést tar- tottak tegnap Pécsett, a városi tanács dísztermében a baranyai vadászok. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Baranya megyei Intéző Bizottsága három év munkájáról adott számot. A jelentésből kitűnt: folyamatosan emelkedik Baranyában a vadász-sportolók száma. Míg 1971-ben 961, addig ma 1107 tagja van a 43 vadásztársaságnak. A küldöttközgyűlést Ambrus Jenő, a MAVOSZ baranyai intéző bizottságának elnöke nyitotta meg. Megjelent a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is. A tanácskozás őszinte képet adott megyénk vadásztársadalmának munkájáról, a vadászati fegyelem és etika alakulásáról, illetve azokról a gondokról és eredményekről, melyek a vad- gazdálkodást jellemzik, örvendetes jelenség, nemcsak hogy egészséges ütemben női a taglétszám, de kedvezően váltóTöbb munkás és fiatal a vadásztársaságokban Nimród vadászérem a legjobbaknak Megválasztották az új IB-t 43 kitüntetett dolgozó Az elmúlt esztendőben érte el első ízben a BARANYAKER az egymilliárd forintos forgalmat: pontosan 1 milliárd 125 millió forint értékű árut értékesítettek a 106 kereskedelmi egységen keresztül. Elért eredményeik alapján elnyerték a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége által adományozott Kiváló Vállalat oklevelet. Tegnap délután 4 órakor, a Ságvári Endre Művelődési Házban tartotta a vállalat ünnepségét, amelyen részt vett Havas József, az MSZMP Baranya megyi Bizottságának tagja, dr. Plech Ágota, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tagja, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Jávor Antalné, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottságának titkára és Bödö László, az SZMT képviseletében. Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője méltatta a kollektíva sikereit, majd átnyújtotta Dobos Ferencnek, a BARANYAKER Vállalat igazgatójának a Kiváló Vállalat címet tanúsító oklevelet. Ezt követően negyvenhármán kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést. zik szociális összetétele is A vadásztársaságok létszámá nak 61 százaléka fizikai mun kás, 31 százaléka szellemi dől gozó, 8 százaléka egyéb fog lalkozású, illetve nyugdíjas Nőtt a fiatalok száma. 1974 ben 77 új tagot vettek fel a társaságok — közülük 32 fő 30 éven aluli. Baranya erdői, mezőségei vadban gazdagok, s az intenzív, tervszerű vadgazdálkodás eredményeképpen a minőség is folyamatosan javul. 1974-es becslési adatok szerint 1800 szarvas, 7250 őz, s több mint 500 vaddisznó élt a vadász- területeken. Végre emelkedik a nyúlok száma! 1971-ben 25 ezer, a legutóbbi becslés szerint 31 700 vadnyúl volt Baranyában. Hogy a vadászok nemcsak apasztják az erdők- mezők élővilágát, talán éppen a nyúlprogram bizonyítja a legbeszédesebben. A vadnyúl, úgy tűnt, teljes egészében kipusztul bizonyos megyékben. Most ez a számbeli csökkenés szinte az egész országban megállt, sőt emelkedés tapasztalható. Csak Baranyában és csak az elmúlt esztendőben 6000 élő- nyulat telepitettekl A fácánprogram eredményeképpen három év alatt 45 ezerről 66 ezerre nőtt a fácánok száma. Számos mesterséges fácántenyészetet létesítettek a vadásztársaságok. Az 1974-es kibocsátás: 25 ezer darab! A gazdag és tartalmas vita a továbbfejlődés lehetőségeit kereste. Fontos feladat tovább jovítani a mezőgazdasági nagyüzemek és vadásztársaságok kapcsolatát. Elsőrendű jelentőségű a társasági élet színvonalának további emelése, a társaságokon belüli demokrácia kibontakoztatása. Több felszólaló érintette a gépjárművek okozta vad-balesetek növekvő számát. A gépkocsik és vadak találkozása sok káreset, számos tragédia forrása volt. A gépkocsivezetők oldalán áll általában a jog, de nekik kpll jobban ügyelniük is. A vadveszélyt jelző tábla nem a szarvasoknak, őzeknek szól... Dr. Jerszi István felszólalásában a vadászati fegyelem erősítésének fontosságáról beszélt. A vadásztársaságok, mint fegyveres testületek, felelősek min- des egyes tagjuk minden tettéért. Több felszólaló sürgette: legyen végre Pécsett vadászklub. Ez tovább fejleszthetné a társasági életet, a vadászati kultúrát. A küldöttközgyűlésen a MAVOSZ Intéző Bizottsága képviseletében jelenlévő dr. Tóth József kitüntetéseket adott át. A vadgazdálkodás, a vadászati kultúra fejlesztése terén kifejtett több évtizedes munkássága elismeréseképpen Nimród vadászérmet kapott: Pallér Gáspár, Kabar Ferenc, Krauth Ferenc, és Steián Rudolf. Ezt követően a küldöttközgyűlés megválasztotta a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságát. Elnök ismét: Ambrus Jenő. Titkár: dr. Gyöngyösi János. Gazdasági vezető: Kékes Ferenc, vadászmester: Lovas József. Szervezési és propaganda felelős: dr. Jerszi István. A fegyelmi bizottság elnöke: Lantos János, az ellenőrző bizottság elnöke: Hoffet János. A pincekonferencia után Pécsett a napokban időpontban került sor, amikor már látható, hogy az évszázados pince- és üregrendszer robbanásszerűen jelentkező állagromlásának következményeivel önerőből megbirkózni már nem tudó helyi hatóságok központi támogatást kapnak, összeállt már a pénzügyi terv, ami mögött ott vannak a teendők, Eger és Pécs történelmi értéket jelentő városrészeinek megmentésére. Nincs azonban ott még a pénz, a kézzelfogható forint, amiből a teendők megvalósíthatók. A konferencia célja az volt, hogy megfelelő műszaki-gazdasági és városrendezési hátteret adjon a programjavaslatnak. Ezt a célt nagyszerűen teljesítette a kétnapos tanácskozás, amelyre felvonultak a kérdésben érdekelt szakemberek. Véleménycseréjük hasznos volt és félreérthetetlenül bizonyította: eredményt csak akkor lehet elérni, ha nem egymástól függetlenül dolgoznak a különböző szakterületek, hanem nagyon is összehangolják tevékenységüket. Az alábbiakban - nem gondolva a teljesség igényére — néhány gondolatot szeretnénk kiragadni a konferencián hallottakból. Mindenekelőtt talán azt, amit dr. Gabos György, a generáltervező Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazgatója fejtegetett: a városok pincekérdése mindenekelőtt társadalmi probléma és csak másodlagosan műszaki. Mit is értett ezen? A választ egy másik előadásra utalva kaphatjuk meg: történelmileg kialakult, gazdag hagyományokat őrző életközpontok védelméről van szó, s itt nem mindig a racionális műszaki szemléletmódé az alaphang. Az nem vitatott, hogy mind Eger, mind Pécs esetében az egyre veszélyesebbé váló pincerendszerek fölött élő, lüktető, ám a múltat idéző, felbecsülhetetlen nemzeti értékeket magukba fogaló városrészeket meg kell menteni. Ez nem egri és nem pécsi ügy, ez országos ügy! És ennek bizony alá kell rendelni a sokszor talán természetesnek és ésszerűnek látszó megoldást, hogy ti. a pincével együtt a felette lévő házat is - felszámolni... Semmit sem adhatunk fel, mindent ott kell megvédeni, ahol van, s ezért áldozatot is kell hozni. S minthogy az áldozat nem kicsi, az sem mindegy, mit és hogyan teszünk. Többek között erre is feleletet adtak az előadások. Gyakran hangzott el - ..ro,S aüs tZ,é: súllyal - ez a szó: veszélyhelyzet. Túloztak volna a fogalom alkalmazói? Aligha. A pécsiek jól tudják, hogy a veszély ott lappang a belváros minden négyzetmétere alatt. Évek hosszú során 1300 pincét regisztráltak a szakemberek, s adataik szerint e pincék teljes hossza 22 kilométer. A veszélyt nemcsak az jelenti, hogy ekkora az ismert pincerendszer, hanem az, hogy nem tudjuk, mi van még és azt sem egyértelműen, hogy milyen természeti tényezők idézik elő a robbanásszerű állagromlást. Eger 1900 pincét ismer, s ezek hossza 86 kilométer. Ott alapvetően mások a viszonyok, a veszély is másként jelentkezik mint Pécsett. Viszont az egriek elmondhatják: elhanyagolhatóan kevés az ismeretlen pincék száma, s viszonylag tisztázott fogalmaik vannak a károsodások földtani okairól. És még valamit elmondhatnak, ami Pécs számára még elvégzendő feladat. A konferencia első szakelőadását dr. Kieb Béla geológus tartotta Eger építésföldtani térképezéséről. E nagyjelentőségű munkát nyomban azután kezdték el, hogy a városban intenzíven jelentkezett a pincék-okozta károsodás. A Központi Földtani Hivatal támogatásával összesen 5 millió forintért ma olyan dokumentáció van Eger kezében, ami a végleges rendezés fontos és nélkülözhetetlen kelléke. S hogy milyen jelentőséget tulajdonít Eger e munkának, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a munkát irányító, szervező és összegező dr. Kieb Bélát a városnak tett szolgálataiért a Pro Agria éremmel tüntette ki. És Pécs? Hasonló esélyekkel indultunk Egerrel kb. egyidőben. Megvolt a KFH ajánlata a részletes programtervvel és a költségek részvállalásával. Pécs „nem vette a lapot", s ez azt jelenti, hogy Eger mögött lépéshátrányban van a város. Elgondolkodtató volt, amit ugyancsak dr. Gabos György mondott az elemi kár fogalmával kapcsolatban: amit egy városszerkezetben évtizedekig nem valósítottak meg pénz hiányában, vagy egyéb okok miatt, azt nem lehet most az elemi kár „nyakába varrni". Miért állunk meg e kijelentésnél? Azért, mert több előadásban is volt utalás arra, miszerint bizonyos intézkedésekkel mérsékelni lehetett volna Pécsett a tömeges károsodást. Ha pl. a város már évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt erőfeszítéseket tett volna a csapadékvizek elvezetésére, úthálózatának korszerűsítésére, a belváros forgalmi tehermentesítésére stb., akkor egy csomó, most a veszélyt fokozó tényezőt ki lehetett volna küszöbölni. Ez persze mit sem csökkenti a tényleges veszélyhelyzetet. A pincék, üregek mindennek ellenére itt lennének és egy seregnyi természeti tényező — amit ezután kell felkutatni, illetve tisztázni — mindenképpen elvégezte volna azt a munkát, amivel így is hozzájárult a mai állapotokhoz. Az elemi csapás ténye kétségtelen és hadd tegyük hozzá: évszázadok felelőtlen tevékenységének következményeivel nem birkózhat meg egy város egyetlen generációja. Vnlfalr vÁlománvolr amelyek szerint most már vuium veiemenyeK, a gyors meg0idásoknak kell átadni a helyet. Az ellenvéleménynek kell igazat adnunk: türelemre van szükség! Folytatni kell a közvetlen veszély elhárítását, de keresni az átfogó és végleges megoldás módozatait. Ez pedig nem megy gyorsan, máról holnapra. A gyorsaság többet árthat, mint amennyit használna. Tulajdonképpen a bizalomról van szó, amit a tervezők és á kivitelezők elvárnak most a két várostól, hogy a konferencián elhangzottakat a legcélszerűbben hasznosítsák. A kétnapos véleménycserét hasznosnak, eredményesnek ítélhetjük nyomban a zárszó után, bár valódi, kézzelfogható eredményei esetleg csak évek múlva jelentkeznek. Hársfai István Kongresszusi oklevél Újmecsekalja kellős közepén üzemel a Mecsekvidéki Vendég, látó Vállalat Ifjúmunkás Étterme. Nemcsak a tanulókra, de a környékbeliekre is főznek, több üzem viszi innen az ebédet, reggelenként pedig viszik a lángost és más készítményeket. Az étterem arról is nevezetes, hogy élen jár az új ételféleségek — köztük a gasztrofol ételek — bevezetésében. Kiszolgálásuk kulturáltságának, nem utolsó sorban ételeiknek köszönhetik, hogy 10 év alatt megduplázták a forgalmat. S mellé az elismeréseik: a 22 tagú brigád többször is elnyerte az aranykoszorús szocialista brigád címet, kétszer pedig a vállalat kiváló brigádja. Tegnap délután a Fegyveres Erők Klubjában az Ifjúmunkás Étterem brigádjának a kongresszusi munkaversenyben elért eredményeik elismeréseként Hegedűs Margit, a Baranya megyei Pártbizottság tagja átnyújtotta a Kongresszusi oklevelet. Az ünnepség végén Hegyes Ferenc, a vállalat igazgatója pénzjutalmat adott át a brigád, nak. Tudomonuos munko «ivöcivitás
