Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-16 / 103. szám

a Dunántúli napló 1975. április 16., szerda Ismerd meg önmagad A iréghatározafat az élet hozta meg A Népművelési Intézet és a Baranya megyei Mentálhigié­nés Intézet egy korábbi meg- állopodáso alapján ma, szer­dán délután négy órakor kez­dődik meg az a rendezvény- sorozat, amely az „Ismerd meg önmagád” címet viselhetné ... Az előadásokból, vitákból, ta­nácsadásokból álló sorozatot Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztályveze­tője nyitja meg, majd dr. Bu­da Béla pszichiáter és dr. Vi­tányi Iván, a Népművelési In­tézet igazgatója tartja meg a bevezető előadást, amelynek „Az emberi lélek és a környe­zet" a címe. A rendezvényso­rozatnak a MÉV Ságvárí End­re Művelődési Háza pd ott­hont. A bevezető előadást hat másik követi, hétfőnként, szin­tén a Ságváriban. Életveszélyes helyzet a Rákóczi út 74-ben - kiköltöztették a lakókat Ritka dolog, hogy egyetlen helyszín ugyanazon a napon kétféle eseményt produkáljon, A pécsi Rákóczi út 74. számú házzal ez történt tegnap. íme. A közelmúltban ismeretessé vált, hogy a Rákóczi út — Ró­zsa Ferenc úti csomópont alatt — mintegy 2,5 méterrel az úttest színe alatt — a Rákó­czi utat teljes szélességben át­szelő pince van. A megszünte­tésre a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola szakemberei vállal­koztak az általuk kidolgozott gázpernye-betonos tömedéke­lési eljárással. A munkálatok előkészítése során a Rákóczi út 74. keleti szárnya alatt egy eddig ismeretlen „homokbá­nyára" bukkantak. A pince és az üreg tömedékelésére teg­nap került sor, s ennek kap­csán mutatták be Pécsett a nyugatnémet Schwing szivaty- tyúgyár nagyteljesítményű iszapszivattyúját. A bemutató eredményes volt, a meghívott szakemberek ismét meggyőződ­hettek a duzzadó gázpernye­beton alkalmazhatóságáról. A Schwing-szivattyú pedig azt bi­zonyította, hogy korszerű esz­köz segítségével kritikus helye­ken nagy távolságból is meg­felelő gyorsasággal lehet az anyagot a mélybe juttatni. A mintegy 40 köbméter befoga­dóképességű pincét egy dél­előtt tömedékelték be úgy, hogy eközben a nagyforgalmú csomópont közlekedését csak igen kis mértékben zavarták, fennakadás pedig egyáltalán nem volt a forgalomban. egyik lakásban a födém el­vált a faltól ... A riasztó je­lenségek hírére a helyszínre ér­kezett Wieder Béla tanácsel­nök, Tóth Zoltán városi építési osztályvezető és dr. Somlai Csa­ba II. kerületi műszaki osztály- vezető kíséretében, s megje­lent Hajdú László, a PIK fő­mérnöke is. A döntés hamar megszületett. A tíz lakót hala­déktalanul ki kell költöztetni. Sokkal nehezebb volt dönte­ni a Minőségi Ruházati Ktsz sorsáról. A szövetkezet export­munkáinak sorsa függött a dön­téstől. Mégis ki kellett mon­dani: a tegnapi délutánnal azon a helyen meg kell szün­tetni a termelő tevékenységet. A kedd délutáni helyzet alap­ján az illetékesek véleménye szerint az életveszélyessé vált épületet le kell bontani. H. I. (Munkatársunk telelonjelen- tése.) Az együttműködés lehetőségei Nikola Kmezics sajtótájékoztatója magyarországi tárgyalásairól Nikola Kmezics, a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Taná­csának elnöke kedden tájékoz­tatta az újságírókat magyaror­szági tárgyalásairól. Elmondotta, hogy a jószom­szédi kapcsolatok további el­mélyítésének jegyében a poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködés fokozásáról tár­gyal hazánkban. Hozzáfűzte, hogy a megbeszélések légköre igen jó. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszterrel, a magyar—ju­goszláv gazdasági együttműkö­dési bizottság társelnökével hétfőn főként a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműkö­dés lehetőségeit vitatták meg, s mindkét részről kifejezésre jutott az az elhatározás, hogy különösen a tudományos kuta­tások területén fokozzák a kap­csolatok elmélyítését. A Végrehajtó Tanács elnö­ke egész sor olyan területet említett, ahol konkrét kooperá­ció alakulhat ki, s közös vál­lalkozások is létrejöhetnek ma­gyar és vajdasági vállalatok, üzemek között. Lehetőség van például a vetőmagcsere fairo­zására. Eddig főként kukorica­és búza vetőmagokat cserél­tünk, ez kiterjeszthető volna például a szója és a napra­forgó cseréjére is. Az előbbi­ekben Magyarország, az utób­biban pedig a Vajdaság értei nagyobb eredményeket. Együtt­működés jöhetne létre a kuko­rica feldolgozásában, hiszen a világban ma mintegy 300 féle olyan terméket tartanak nyil­ván, aminek az alapanyaga a kukorica. Magyarország és Ju­goszlávia még csak a kezdet kezdetén tart e fontos termék feldolgozásában. Nikola Kmezics elmondta, hogy a megbeszéléseket ked­den és szerdán folytatják, és ezúttal már az ipari együtt­működés kérdései is részlete­sebben napirendre kerülnek. A Ganz-MÁVAG-ot is felkere­sik, ahol elmondják, hogy a Jugoszláviának szállított két Duna-híddal, amelyet tavaly helyeztek üzembe, igen elé­gedettek, és fel akarják kérni a magyar vállalatot, hogy egy további hidat is szállítson a jugoszláviai Vajdaságnak. KGST agrokémiai program Az első próbaüzemelési nap. Tegnap volt a Pécsi Tejüzem tejpor­gyárában az első próbaüzemelési nap. Ezt követően tíz napon keresztül, napi 100 ezer literes próbaüzemelést tartanak. Kötelező lesz a sárrázók megépítése Új útbaigazító táblák Pécsett Ülést tartott a Pécs városi-járási KBT A Minisztertanács határozat­ban rögzítette a közúti közleke­dés biztonságossá tételével kap­csolatos tanácsi feladatokat. A Pécsi városi—járási Közle­kedésbiztonsági Tanács tegnap délután 14 órakor elnökségi ülést tartott, amelynek kereté­ben Tóth Zoltán, a Városi Ta­nács építési-közlekedési osztá­lyának vezetője számolt be a 2024/1972. számú minisztertaná­csi határozat Pécs város terüle­tére vonatkozó végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. Tóth Zoltán elmondta, hogy a határozat értelmében Pécs vá­ros területén is fokozatosan el­helyezik az útbaigazító táblá­kat. Gyakorlati tapasztalatok indokolják azt a döntést, hogy útjavítások, burkolot felbontá­sok esetén o továbbiakban a kivitelező vállalatok nem he­lyezhetnek el forgalomirányító táblákat, ezt csak a tanácsi szervek végezhetik. Forgalom- számlálás útján szerez tapaszta­latokat a jövőben a tanács a közlekedési csomópontok for­galmi helyzetéről, s a változta­tásokat csak ezen tapasztalatok alapján teszi meg. Sok baleset fordul elő a földutak és kiépí­tett utak találkozásánál, hiszen a járművek a sarat az útburko­latra hordják. A tanács ezek után költségvetésben is bizto­sítja ezeken a helyeken a sár­rázók kiépítését. Az üzemi és saját kezelésben lévő földutak tulajdonosait pedig a tanácsi szervek kötelezik a torkolatok sármentessé tételére. Az elnökségi ülés további pontjaként Kaluczky László r. ezredes, a Városi—Járási KBT elnöke ismertette a Közlekedés­biztonsági Tanács 1975. évi munkaprogramját. A felmerült kérdésekre Kovács lenő r. al­ezredes, a Baranya megyei KBT ügyvezető titkára válaszolt. Vé­gül Kaluczky László ismertette az első negyedév közlekedési balesetekre vonatkozó mérlegét, amelyből kitűnik, hogy Pécs vá­ros és járás területén az elmúlt év hasonló időszakához képest idén hárommal több közlekedé­si baleset történt. Biztonságos ellátás szolid árakon Az 1974. évi áruforgalmat értékelte, és az idei felkészü­lésről tárgyalt kedden a zöld­ség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés igazgatótanácsa. Az igazgatanács megállapí­totta, hogy az egyesülés szer­vezete 1974-ben végrehajtotta a# Minisztertanácsnak a zöld­ség-gyümölcs termelés fejlesz­téséről és az árak alakításá­ról szóló határozatát. Az el­múlt esztendőben 4,2 százalék­kal több árut hozott forgalom­ba a lakosság részére. Ugyan­akkor az általa forgalomba ho­zott cikkek fogyasztói árai 0,5 százalékkal csökkentek az 1973. évi árakhoz képest Kora délután egy egészen másfajta esemény zavarta meg az épület már azelőtt sem há­borítatlan nyugalmát. Régebben elhatározták a Rákóczi út 74. felújítását. A szándék megvalósításának leg­főbb akadálya az volt, hogy mindezideig nem tudott meg­felelő átmeneti helyet találni magának a Minőségi Ruháza­ti Ktsz. A szövetkezetnek mint­egy 80 fős részlege van eb­ben az épületben. Itt végzik az exportra készülő ruhák befeje­ző munkáit, s itt van a szö­vetkezet központja is. A hosz- szú idő óto húzódó ügyben az élet hozta meg a véghatáro­zatot. Az épület állagának romlási folyamata oly mértékben fel­gyorsult, hogy tegnap délután dönteni kellett: mi legyen a lakókkal, mi legyen a szövet­kezettel? A nyugati szárny alatt az aknamélyítők doigoznak mór egy idő óta, pincemegerősítést végeznek. Az épületrészen új, veszedelmes repedések kelet­keztek, csövek törnek, a va­kolat hullik a falakról, az Az idén az összes szántó- terület 18 százalékán 19 ipai- szerű rendszerben folyik a növénytermesztés hazánkban. Ez megköveteli a hatékony nö­vényvédelmet, mert a zárt ter­melési rendszerek fokozott jár­ványveszéllyel járnak, s ez a növényvédőszerek az eddiginél hatékonyabb felhasználását te­szi szükségessé — mondta egyebek között dr. Nagy Bá­lint, a MÉM főosztályvezetője, aki tegnap a növényvédelem időszerű kérdéseiről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatót a Me zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Elmondta egyebek között hogy jelenleg hazánkban oz engedélyezett növényvédősze­rek száma 360, és tavaly kö­zel 63 ezer tonna növényvédő­szert használtak fel a mező- gazdasági üzemek. Az ez évi növényvédőszer ellátást így jellemezte dr. Nagy Bálint: Nem zavartalan, de megoldott. Hozzáfűzte, hogy a követel­ményekhez viszonyítva a las­san fejlődő hazai gyártás ki­Több szakemberre van szükség Környezetvédelmi feladatok egészítésére 58 millió dollár értékben szereztünk be tőkés piacon vegyszereket, mely a mezőgazdasági üzemek szük­ségleteinek 31,5 százalékát te­szi ki. — Ezt a magyar mezőgaz­daság hosszú távon nem vi­selheti el — hangsúlyozta, a MÉM főosztályvezetője. — A választék bővítése érdekében változatlanul szükséges a tő­kés import, de a legfontosabb kultúráink alapvetően fontos növényvédőszereinek biztosítá­sát elsősorban a KGST-álla- mok ipari kapacitására, s az együttműködés lehetőségeire kell alapozni. E téren az első lépések megtörténtek: kidolgo­zás alatt van a KGST-országok agrokémiai programja. S most néhány, a hazai nö­vényvédelmet jellemző adat: tavaly 13 422 növényvédőgép üzemelt a gazdaságokban. A A magyarországi tömegközlekedés kubai szemmel ■ Magyarország közlekedése példa lehet. Számunkra ez még akkor is hízelgő, ha olyan ország közlekedési miryjsztériu- rnának munkatársa mondja, ahol a tömeges személy- és áruszállítás fejlesztéséhez iga­zában csak most kezdtek. A pécsi vasútigazgatóság vendége volt a héten Heredio Riveron, a kubai közlekedési minisztérium első miniszterhe­lyettesének titkára. Ez a be­osztás a Karib-tengeri ország­ban mást takar, mint hinnénk. A minisztérium munkájának szervezésében, a tervezésben, az operatív munkában aktívan résztvesz a Moszkvában vég­zett közgazdász, aki fél éves tanulmányúton van hazánkban. Mint elmondotta Magyarország közlekedése sokkal fejlettebb Kubáénál, amely természetes is, hiszen Európa szívében már a tranzitforgalom sem engedi meg az egyes országok közle­kedési hálózatában a nagy színvonal különbséget. Kubában a közlekedési mi­nisztériumhoz csak a vasúti és közúti közlekedés tartozik. A vasútvonalak nagyobb része azonban a cukoripari minisz­tériumhoz tartozik: a cukor­nádföldek és gyárak közötti ipari vasútvonalak hálózzák ál az országot. Ezzel szemben a közlekedési minisztérium irá­nyítja a benzinkutakat, s az autóközlekedés más kisegítő létesítményeit. Kubában az au­tóbusz a fő közlekedési esz­köz, bár a távlati tervekben a távolsági járatok megszünte­tését tervezik. Ezt célozza az 1976—1980 közötti első kubai ötéves terv egyik legnagyobb beruházása is: a kelet-nyugati, 800 kilométer hosszúságú vas­útvonal felújítása, illetve kiépí­tése. Kubában Diesel, az iparvo­nalakon gőzmozdonyok húzzák a szerelvényeket, Havanna tar­tomány északi részén üzemei az eavetlen villamosított vas­útvonal. Kuba villamosenergiá­ban rendkívül szegény. Havan­nában például sem metró, sem villamosközlekedés nincs. Au­tóbuszok bonyolítják az egesz foigalmat. Heredio Riveron elmondot­ta, hogy angol és japán futó­művek és motorok, kubai ka­rosszériák alkotják az autó­buszaikat. Kevés Ikarus is részt­vesz a forgalomban. A kuoai mozdonyparkban szintén talál­ni magyar gépeket, azonban itt is több az angol, francia és szovjet gyártmányú jármű. Magyarországi tapasztalatai közül kiemelkedő élmény a szerinte mintaszerű budapesti tömegközlekedés . . . L. J. tervek szerint számuk eléri 1980-ra a 25 ezret. 73 repülő­gép és helikopter dolgozik a mezőgazdaságban, amelyek ta­valy 358 gazdaságban végeztek növényvédelmi munkát. Míg 1969-ben a mezőgazdasági üzemek 9,4 százalékában dol­gozott szakképzett növényvé­dő szakember, addig a haté­kony és nagyütemű képzés eredményeképpen 1972-ben a gazdaságok 92,3 százaléka al­kalmazott szakembert. Sajnos, az utóbbi időben a szakembe­rek száma csökkent, — más munkakörbe helyezkedtek el. A szakember ellátás javítására az idén ősszel Keszthelyen és Deb­recenben szakmérnöki tanfo­lyamot indítanak. Hatékony környezetvédelmi munkát is végez a hazai nö­vényvédelmi hálózat. Ennek ér­dekében a szigorú felhaszná­lási utasítások, engedélyezések mellett több környezetvédelmi feladatot elvégző laboratóriu­mot hoztak létre, így egyebek között a vadvédelmi állomást és a vízvédelmi laboratóriu­mot. — Az utóbbi időben külö­nösen a balatoni halpusztulás­sal kapcsolatban érte a növény- védelmet indokolatlan táma­dás — mondta dr. Nagy Bálint — végülis igazolódott, hogy a balatoni halpusztulást nem a növényvédőszerek okozták. (Mécs) Több puha sertésbőr Félmillió négyzetméterrel nö­veli puha sertésbőr termelését a Pécsi Bőrgyár. Ennek biztosí­tására újabb nagyberuházás kezdődött az ország legkorsze­rűbb bőripari üzemében. Fel­épül többek között egy modern, tízezer négyzetméter alapterü­letű csarnok. A hosszúlejáratú hitellel tá­mogatott beruházásnak 1977-re kell befejeződnie. Ha megvaló­sul, 40 százalékkal nagyobb lesz a Pécsi Bőrgyár termelé­sének értéke. Biztosított az idei n övé n y véd ősze r-e 11 átá s

Next

/
Thumbnails
Contents