Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-10 / 68. szám

mi lesz a héten TELEVÍZIÓ Tóth Árpád édes-bús for­dításában szerette meg a magyar olvasó a XIII. szá­zadi ismeretlen francia szerző Aucasin és Nicolet- te című széphistóriáját, amit most jókedvű fiatal színészek ironizáló, játékot- játszó előadásában látha­tunk a képernyőn, szerda este. Pénteken jelenkori ba­lettművészetünk egyik leg­markánsabb egyéniségéről, Markó Iván balett-táncosról láthatunk portréfilmet. Szombaton koraeste a pécsi Doktor Sándor Műve­lődési Házból közvetíti a tévé a József Attila szava­lóverseny dél-dunántúli döntőjét. Este Erkel: Bánk bán című operájának té­véváltozatát láthatjuk. Asszony a viharban cím­mel Döme Piroska regé­nyéből készült tévéfilm egy nagy szerelem kapcsán emlékezik az illegális kom­munista mozgalom éveire. Az előzetes híradások sze­rint Piros lldkió pályája legjobb alakítását nyújtja a film főszerepében (ké­pünkön), partnere Avar István. KIÁLLÍTÁS Négy fiatal pécsi képző­művész rendhagyó kiállítá­sa nyílik március 15-én, a Forradalmi Ifjúsági Napok tiszteletére. Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly és Pincehelyi Sán­dor színes nyomataiból rendez utcakiállítást a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Kulturális Rendezvények Irodája. Az utcakiállítást a D. N. március 15-i számá­ban mejelenő írásával nyit­ja meg Komlódi Józsefné, a Pécs városi KlSZ-bizott- ság első titkára. SZÍNHÁZ Kedden Zalaegerszegen vendégszerepel a pécsi opera a Hoffmann meséi című produkciójával. Pénteken Krasinki: Meg­jönnek a fivéreim című drámájának hazai ősbe­mutatójára kerül sor a pé­csi Kamaraszínházban. A darabot vendégként Paál István rendezte. HANGVERSENY Szerdán este, fél 8-kor a Liszt-teremben ad kon­certet a pécsi közönség egyik elsőszámú kedvence, Jandó Jenő zongoramű­vész. (Képünkön.) Htiétföi Versenydrukk — három napig Népművelő, de tolón inkább színész szeretne lenni Markó Ferenc, a Széchenyi Gimná­zium másodéves tanulója. Az utóbbi titkos vágya csak. — Az amatőr színjátszásban azonban mindenképpen szeretnék to­vább tevékenykedni — hal­lom tőle a Doktor Sándor Mű­velődési Központ előcsarnoká­ban — Csokonai Vitéz Mihály Az ember a poézis első tárgya c. versének szép megszólalta­tása után. — A versek alkotják legfőbb érdeklődési körömet. A másik szenvedélyem a színpad. A Pécsi Amatőr Színpad tagja vagyok. A költők közül leg­jobban Nagy Lászlót szere­tem. A költészetben az értelem és az érzelem egysége ragad meg, az emberekhez a társa­dalomhoz fűződő viszony meg­fogalmazása, mint például Nagy László: Versben bujdosó című költeményében. A másik kedves költőm Weöres Sán­dor ... # Könyvtárad van? — Évente legalább 60 köny­vet veszek a saját zsebpénzem­ből. így már legalább 200 kö­tet gyűlt össze otthon. Ezek nagy része verseskötet, szépiro­dalom. Tavalyelőtt bekerültem a József Attila versmondó ver­seny országos döntőjébe. Ezen most ismét részt veszek. A leg­jobb megyei 9 közé sikerült már bejutnom . . . Debussy: Csillaglényes éj című dalának előadása után is nagy volt a taps. Kovács And­reának, a komlói Kun Béla Gimnázium III. osztályos ta­nulójának szólt. Az előadás kíváncsivá teszi a hallgatót, mit jelenthet a fiatal előadó­nak a zene? — A zene alapvetően meg­határozza az életemet — leg­alábbis az eddigit. Hat éve zongorázom, négy éve tanulok énekelni. A komoly zenében hozzám legközelebbinek a ro­mantikus szerzőket érzem. Na­gyon szeretem Liszt, Schumann, Csajkovszkij műveit... A ze­nén kívül nyelvekkel is foglal­kozom. A gimnáziumban orosz tagozatos vagyok, de mellette olaszt is tanulok. Napi egy órát zongorázom, és két órát énekelek. Énekes szeretnék lenni ... 0 Komlón úgy tudom, bér­házban laknak. A szomszédok mit szólnak ahhoz, hogy min­den nap gyakorol? — Szeretik a zenét, és oly­kor, ha van idejük, átjönnek hallgatni... Figyelemre méltó amatőr­színjátszói teljesítményt nyújtott a MŰM 500-as számú Ipari Szakmurfkásképző Intézet szín­pada. A Jónás című mű elő­adásával. A produkciót Vincze János, az intézet fiatal tanára, a színpad rendezője állította össze Babits: Jónás könyvéből és Jónás imája című verséből. # A tavaly országos sikert aratott Pázmán-lovag utáni mostani produkciójuk többek­nek tetszett, jóllehet itt-ott ki­sebb hibák is becsúsztak — hallottuk értékeléskor... Ho­gyan született ez a produkció? — Idén 4 hónapig katona voltam, ezért a felkészülésre egy hónap maradt csak. 1 hó­nap alatt 30 próbát kellett tar­tanunk. Értelmezésünkben a Jónás és az Úr egy személy két énje. A gondolat, amely ebben a darabban foglalkoztatott bennünket: a közösség, a kül­detés elől való megfutamodás, a „békességre” és „magány­ra" vágyás összeütközése a küldetés vállalásával, az igaz­ságkeresés szenvedélyével. Mindez nem tananyag, ezért a munkásfiatalok művelődését, látókörének bővülését is előse­gítik. Az itt megfoganó művelő­dési igény megmarad, és to­vább él majd ezekben a fia­talokban. A megyei helikoni döntők ér­tékelésére lapzárta után ke­rült sor. B. K. Operett­pódium — hiányosan Szombaton este fiatal operettművészek mutatkoz­tak be egy látványos tv-mű- sorban, az Operettpódium­ban. örültünk, mert fiata­lok, és a rögös szinészpá- lyán bizony nem mindig jut ilyen szép szereplési lehető­ság egyszerre ennyi ifjúnak. De elszomorodtunk, mert a műsorban csak énekeltet­ték őket. Márpedig az ope­rett - csakúgy, mint minden, ami a zenés játék műfajá­ba tartozik — nem csak ének, hanem színészet és mozgásművészet is. Aki csak énekel, az még nem operett­művész. Igaz, a műsor pó­dium jellegű volt és nem ke­rek darabot mutattak be. De a pódiumon nem csak éne­kelni lehet, hanem például verset mondani is. Utóbbi pedig gyengéje a mai kö­zép és fiatal énekes-szinész generációnak. Es egyik fok­mérője a szinművészetnek. így a műsor tükrös-szmokin- nos, csillogó dalest volt, a fiatal művészek bemutatása helyett egy mosolygás, da­los, látványsorozat. Művésze- tileg kár ez a szemlélet a zenés iátékok megújításának korszakában! F. D. Farkas Béla kiállítása Rokonszenves, sokoldalú pe­dagógusművészt ismerhettek meg a tárlatlátogatók Farkas Béla személyében, akinek az elmúlt héten nyílt kiállítása a Ságvári Endre Művelődési Házban, Pécsett. Tíz év változatos törekvéseit reprezentálják azok az olaj- festmények, grafikák, akvarel- lek, amelyek helyet kaptak a kiállításon. A tárlatnyitón Pan­dur József festőművész, főis­kolai adjunktus méltatta a ka­posvári művész tevékenységét, eddigi eredményeit. Farkas Béla Kaposváron szü­letett. Ott végezte el a tanító­képzőt, majd az Egri Tanár­képző Főiskolán szerzett rajz- földrajz szakos tanári diplomát. A Kisfaludy utcai iskola ta­nára, szakfelügyelő. Iskolai rajzszakköre a bizonysága an­nak, hogy rajzpedagógusként is kimagasló eredmények el­érésére képes. Diákjai évek óta országos pályázatokon szerepelnek szép sikerrel. Első önálló kiállítása Sopronban volt 1971-ben. Azóta rendsze­resen részt vesz a Tavaszi Tár­latokon, megyei kiállításokon és a pedagógus-művészek or­szágos tárlatain. 1971-ben Székely Bertalan-díjjal tüntet­ték ki, majd 1973-ban meg­kapta Kaposvár város Művé­szeti díját. Tevékeny,- aktív ré­szese a város szellemi-művé­szeti életének, munkássága ah­hoz a gazdag művészeti ha­gyományhoz illeszkedik, ame­lyet Rippl-Rónai, Bernáth Aurél, Martyn Ferenc neve fémjelez. A kiállításon szereplő művei szolid, mértéktartó művészi at­titűdre vallanak. Tehetségét okosan kibontakoztató, reális önismeretre törekvő művész adja vissza bennük mindazt a szépséget, tudást, tapasztala­tot, amit eddig felhalmozott magában. Dunántúli tájak, emberek, népművészeti élmé­nyek rendeződnek művészi egy­séggé vásznain. Festészetében az elsődleges és a döntő min­dig maga a látvány, a konk­rét képi élmény. Nem filozófiai kérdésekre igyekszik választ Kaposvárott, a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépisko­lában virágot hozott a négy éves banánfa. Ez ritkán fordul elő hazai éghajlaton annál is inkább, mert a kaposvári banánfa nem növényházban, hanem az iskola zsibongójának egy sarká­ban bontotta ki virágait. A virágzás után két picinyke termést is hozott. HANGVERSENY: A Pécsi Nemzeti Színház­ban, délután 5, és este 8 óra­kor az OKISZ LABOR TAVASZI PARÁDÉ című divatbemutató­ján neves táncdalénekesek, va­lamint a Yokers együttes és Balassa Tamás zenekara ad műsort. ELŐADÁSOK: A Gárdonyi Művelődési Ház­ban 19 órakor ITT ÉLEK — Labancz Borbála előadói est­je. A Doktor Sándor Művelődé­si Házban JUGOSZLÁVIA cím­mel a Mecseki Fotóklub tag­jainak színes diaanyagát vetí­tik, 19 órakor. RÁDIÓ: Kossuth: 20.00: Liszt és kora. A Pécsi Janus Pannonius Gim­názium és a budapesti Faze­kas Gimnázium csapatainak ve­télkedője. 3. műsor: 22.09: A Montreux-i dzsesszfesztivál felvételeiből. Pécsi Stúdió: 17.35: Képek és muzsika Martyn Ferenc mű­termében. Kezdődik Szabadíts Judit operaénekesnő hete. A magyar városok közül Pécsett élnék legszívesebben Beszélgetés Bárdos Lajos, Kossuth-díjas zeneszerzővel Nagysikerű ünnepi hangver­senyt rendezett a Pécsi városi Tanács művelődésügyi osztá­lya, a Kórusok Országos Ta­nácsa Baranya megyei szer­vezete és a pécsi Nevelők Há­za szombaton este a Liszt Fe­renc hangversenyteremben Bár­dos Lajos, Kossuth-díjas zene­szerző 75. születésnapja alkal­mából. A mester, akinek több évtizedes pécsi kapcsolatai köz­ismertek, maga vezényelte az összkart. A hangverseny után még egy előadást tartott a Technika Háza Bartók-klubjá- ban. Rövid ittléte alatt, két pécsi szereplése között adott alkalmat erre a beszélgetésre. # A napokban a televízió­ban dr. Dienes Valériától hal­lottunk az orkesztikáról. Tanár úr 1935-ben született műve A gyermekek útja közös alkotás dr. Dienes Valériával. Mi a vé­leménye, érinthetik-e az általa fölvetett kérdések zeneoktatá­sunkat? — Az orkesztika nem a tánc és nem a balett, hanem a leg­tisztább értelemben vett moz­dulatművészet tudománya, amennyire megállapítható a régi görögök gyakorlatára épít­ve és kifejlesztve. Ez természe­tesen elvonatkozhatatlan a ze­nétől. Rendkívül üdvös lenne valamilyen módon — legalább elemeiben — összekapcsolni ezt a két művészeti ágat a mai oktatásban Is. Zenei gyakor­latunkban gyakran érezzük azt, hogy a mai muzsika, főleg az énekes, elszakad a mozgástól, ami az ókorban elválasztha­tatlan volt a zenétől. Amennyi ebből megvan ma óvodai szin­ten, az helyes, de tovább épí­tendő volna — magasabb fo­kon is. a Ha már dr. Dienes Va­lériával kezdtük, maradjunk még nála. Különös ámulatot ébresztett a tv-nézőkben — magas kora ellenére, ma is sugárzó — szellemi frissesége. Mikor került kapcsolatba vele? — A húszas és a harmincas években állandó együttműkö­dés volt dr. Dienes Valéria or- kesztikai iskolája és az én Cecília-kórusom között. Az évek során tíz egész estét betöltő úgynevezett „mozdulat-drá­mát” alkottunk meg közösen. Ezekben csak az emberi moz­dulat és az emberi hang fo­nódott össze a műalkotás egé­szévé. a Bárdos Lajos műveiben számos alkotói együttműködés követhető nyomon, több Weö­res Sándor-művet zenésített kopni, sokkal inkább érdekli maga a fény, a színek, az egy­szerű formák. Kulturáltan, fi­nom ízléssel egyéníti a közna­pit. A Plakátragasztó biciklije című munkája, vagy az Újság­árus az általánosban a külö­nöst ragadja meg. Lírai han­gulatot sugároz a friss napi hírekkel teli újságok halmaza mögül kikandikáló idős asszony alakja. A plakátragasztóról is — különös módon — sokat megtudunk, pedig csak falhoz támasztott kerékpárját láthat­juk. Ugyanilyen „beszédesek” azok a szeletek is, amelyeket egy jellegzetes, dunántúli táj­ból kimetsz. Az utóbbi időben festett dekoratív hatású képein a korábban felvetett lehetősé­geket bontakoztatja ki. Erede­tisége elsősorban a sajátos színharmóniákban, színhatá­sokban nyilvánul meg. Nem egy képén, de különösen az Adriai emlék címűn olyan csil­logást teremt, hogy a nézőnek az az érzése támad: zománc­képet lát. Farkas Béla kiállítása örven­detes folytatása annak a soro­zatnak, amelyet az elmúlt év­ben a Ságvári Művelődési Ház­ban láthatott a közönség. A művelődési ház ez esetben jó szolgálatot tesz azoknak a tö­rekvéseknek is, amelyeknek a szomszédos megyék közötti kulturális-művészeti kapcsola­tok elmélyítése a céljuk. A ka­posvári művésznek még egy ki­állítása lesz Baranyában a közeljövőben. Újabb tárlata április 29-én nyílik meg Mohá­cson. meg. Mi vonzotta ebben a köl­tészetben? — Nem tudom, van-e köl­tőink között még egy, akinek a versei annyira zenébe kí­vánkoznak, mint Weöres Sán­doréi. Bámulatosan gazdag rit­mika társul a költői mondani­való zeneiségével költészeté­ben. Nem csoda, ha jómagam is, de szinte minden mai ma­gyar zeneszerző szívesen válo­gat zeneműve tárgyául az ő költeményeiből. De fordított műveletre is volt példa, amikor én adtam neki a dallamokat, és azokra írt — a zenei han­gulatnak tökéletesen megfele­lő és prozódiailag is remek­műveknek számító versszövege­ket. Ilyen például a szombat esti szerzői hangversenyemen hallott Elmúlt a tél is. Termé­szetesen Pécsett lévén meg kell itt említenem Pákolitz Istvánt is, akinek több versét megze­nésítettem. a Pécs zenei élete mindig erősen vonzotta. Miért? — Csak megismételhetem, amit már többször elmondtam. Mi „pestiek" úgy érezzük, hogyha valami miatt nem él­hetnénk a fővárosban, akkor Pécsre kívánkoznánk. Példásan találkozik itt a zenei nevelők kitűnő gárdája a megértő kö­zönséggel és a zene ügyét mindenkor pártoló megyei és városi vezető szervekkel. a Most 75 évesen mivel fog­lalkozik, mik a tervei? — Bár kilenc éve nyugdíj­ban vagyok, — akkor hagytam abba a főiskolai tanítást — azóta semmire sem érek rá, állandóan készülnek felváltva a zeneművek és zenei tanulmá­nyok. Emellett sokfelé hívnak előadásokra, kóruslátogatások­ra. Ezeknek a meghívásoknak mindig örülök. Még annyit je­gyeznék meg, hogy ötven éve tartó országjárásom során se­hol nem voltam annyiszor, mint itt Pécs városában. a Reméljük ezek a látoga­tások még nagyon sokáig foly­tatódnak, és mint eddig örö­met okoznak majd Tanár úr­nak. Bebesi Károly Lövészverseny A századszintű selejtezőkön legjobb eredményt elért ifjú­gárdisták —, összesen harminc- icetten versenyeztek tegnap dél­előtt a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemének lőte- rén. A Szénbányák KlSZ-szerve- zetének Ifjú Gárda zászlóalja részére rendezett versenyben az első helyre Appel István ke­rült. Az első nyolc helyezett egyébként részt vesz a közeljö­vőben sorra kerülő megyei szintű Ifjú Gárda lövészverse­nyen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents