Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
Következetes, fegyelmezett munkával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 67. szám 1975. március 9., vasárnap Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja üü@<i)!?@i junrfertelkexl©* f ■«aranya megye kom- miimstá)' szómba- ilon| Pécsett az .Orvostudományi Egyetem aulájában .tartották a megyei párt- i értekezletet. Dr. Nagy József elvtárs,‘ a megyei párt- Tbizottság ■első titkára kö- V szöntötteí á pártértekezlet v 350 küldöttét és 86 . meg-. ; hívott - vendégét, ' továbbá . Aczél György elvtársat, az t MSZMP KB Politikai Bízott- r súgónak tagját, a Minisig (tertanács elnökhelyettesét, «Kimmel Emi) elvtársat, a KEB tagját,‘a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, dr. Péter János elvtársat,- az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályú: ínak', helyettes vezetőjét.'-'- -- , ' ", . Ezt követően dr. Nagy József elvtárs a pártbizottság és a végrehajtó bizottság megbízásából javaslatot tett az elnökség, a pártértekezlet elnöke és a munkabizottságok megválasztására. Az elnöki tisztet Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság tagja töltötte be. Az elnökségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ambrus Jenő, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, nyugdíjas, Ambrus Lajos, a Mohács Járási Pártbizottság első titkára, dr. Bihari Ottó, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, akadémikus az MTA Dunántúli Intézetének igazgatója. Bocz József, a megyei pártbizottság titkára, Czé- gény József, a megyei pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Havas József, a megyei pártPécsett ci POTE cs KJ Gräfes Is can bizottság tagja, a fegyelmi bizottság elnöke, nyugdíjas, Horváth Tiborné csúcsvezetőségi tag, a Pécsi Dohánygyár csoportvezetője, dr. Jerszi István a megyei pártbizottság titkára, Kimmel Emil a KEB tagja, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Konrád Tamás, a Mohács Járási Pártbizottság tagja, a Bólyi Állami Gazdaság géplakatosa, Kovács Józsefné alapszervezeti párttitkár, általános iskolai tanár, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, Lukács János, Pécs városi Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Dezső, a megyei pártbizottság, végrehajtóbizottság tagja, a Mecseki Szénbányák csapatvezető vájára, Nagy Sándor, a megyei párt- bizottság, végrehajtó bizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke, Neubauer József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára, Nagy Zsigmond, az MSZMP Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának tagja, vájár, Olgyai Ilona, a Pécsi Járási Pártbizottság tagja, a nagykozári tsz tejkezelője, dr. Péter János, az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője, Péter János, a Siklósi Járási Pártbizottság tagja, a BCM villanyszerelője, Pfeiffer Gyulá- né, a Szigetvár városi Pártbizottság tagja, a cipőgyár szakmunkása, Rameisl Ferencné, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, ország- gyűlési képviselő, az SZMT titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Tóka Jenő, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatója, Török József alapszervezeti párttitkár, a VOLÁN 12-es Vállalat gépkocsivezetője, Zámbó István, a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója. A megyei pártértekezlet a jelölőbizottság elnökének Gal- lusz Józsefet, a Komló városi Pártbizottság első titkárát választotta meg, tagjainak László Emilt, Nagymiklósi Fe- rencnét, Rózsahegyi Istvánt és Szilágyi Sándort, a szavazatszedő bizottság elnökének Sebők Bélát, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, tagjainak Antal Sándornét, Barcsa Zsigmondot, Illés Istvánt, dr. Ványi Ödönt, Verrasztó István- nét és Lőrinc Tibort, a mandátumvizsgáló bizottság elnökének Kárpáti Károlynét, tagjaivá Bogár Józsefet, Szabó Istvánná dr.-t, Koós Lászlót és dr. Nyéki Károlyt választották. A pártértekezlet jegyzői tisztét Rameisl Ferencné látta el. Novics János elnök megnyitójában méltatta a XI. kongresszusra készülés és a tanácskozás jelentőségét. Kegyelettel emlékezett meg Egri Gyula, Duga József, Stier József elvtársakról, a megyei pártbizottságnak az előző pártértekezlet óta elhunyt tagjairól. A pártértekezlet résztvevői egyperces néma felállással adóztak emléküknek. Ezt követően az elnök kérte a megválasztott munkabizottságokat lássák el teendőiket. Elsőként dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést mondott a Megyei Pártbizottság írásos jelentéséhez. Dr. Nagy József elvtárs a szóbeli kiegészítőt mondja. Baranya kommunistái az eddigi politika folytatását várják Dr. Nagy József ehrtárs szóbeli kiegészítőle Pártunk XI. kongresszusára való készülés és ennek alapján pártértekezletükön az elmúlt 4 és fél esztendő eredményeinek és gondjainak számbavétele a jövő feladatainak meghatározása különös jegyet kap azáltal, hogy egybeesik a felszabadulásunk 30. évfordulójára való felkészüléssel. Három évtizede annak, hogy a magyar nép kezébe vehette történelmének irányítását, sorsának alakítását. Büszkén mondhatjuk a három évtized távlatából, hogy jól gazdálkodott népünk a nagy lehetőséggel, s pártunk vezetésével évszázadok elmaradottságát pótolta. Az elmúlt hetekben, hónapokban Baranya kommunistái taggyűlések sokaságán idézték fel azt a történelmi időpontot, amikor Magyarországot a szovjet hadsereg felszabadította a a m Tanácskozik a pártértekezlet. fasiszta megszállás és egyben a magyar uralkodó osztályok reakciós uralma alól, szabaddá téve az utat az ország demokratikus és szocialista újjászületése előtt. Az 1945-ös esztendőt joggal emlegethetjük a „történelmi sorsfordulónak”, az „új kezdetének” a felszabadulás és az azt követő változások jellemzésénél. Forradalmi átalakulás Ma már nyilvánvaló az is, hogy az a forradalmi átalakulás, amely harminc évvel ezelőtt elkezdődött, a mi forradalmunk mindnyájunk legszemélyesebb ügye: s az új korszaknak nem passzív alanyai, hanem aktív alkotói vagyunk. Ehhez a felismeréshez ma már egyre többen jutnak el, mert az 1945 utáni esztendők bonyolult realitása bebizonyította, hogy a felszabadulással csak a lehetőséget kaptuk meg, a lehetőséggel nekünk kell élni, a társadalmi forradalmat a magyar dolgozó osztálynak kell végbevinni. Az elmúlt három évtized eredményeit nehéz számszerűsíteni és bemutatni, mert nem minden vonatkozásban rendelkezünk a maihoz hasonlóan értelmezhető adatokkal. Emlékezésül mégis néhány számot: 1949-ben Baranya még mező- gazdasági jellegű megye volt, ahol az aktív keresők több mint 60 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban, jelenleg ez az arány 26 százalékot tesz ki. A megye ipari jellege már nyilvánvaló, ami kifejeződik abban is, hogy az iparban foglalkoztatottak száma több mint kétszeresére nőtt. Napjainkban' a gondjaink — az egyoldalú iparszerkezet — ellenére is büszkék vagyunk arra, hogy a megye iparának termelése körülbelül tízszeresét teszi ki a felszabadulás előttinek. Az 1,4 millió tonna szén helyett ma 3,1 millió tonnát termelnek bányászaink, tízszer annyi villamosenergiát; tizenhétszer több kesztyűt és tízszer annyi sört gyártanak Baranyában, mint 20 évvel korábban. Miután az utóbbi években a pártfórumokon is gyakran témaként szerepelt a szénbányászat helyzete, úgy véljük, hogy ez alkalommal is szólni kell a szénbányászat jelenéről és jövőjéről. Bár az elmúlt néhány évben 800 ezer tonnával (24.4 százalék) csökkent a megye feketeszén termelése, azonban az utóbbi időben hozott pártós kormányhatározatok ismeretében leszögezhetjük, hogy a mecseki szénbányászat jövője biztató. Ennek azonban jóné- hány előfeltétele van. Mindenekelőtt elsődleges feladat a bányák állapotának és a termelés biztonságának javítása, a rekonstrukciós beruházások, valamint a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítása. A mecseki szénbányászat fejlesztése stabilitást igényel, aminek érdekében további szociálpolitikai intézkedésekkel, lakásépítésekkel kell javítani a bányászok munka- és életkörülményeit. Jelentős fejlődés következett be az elmúlt három évtized alatt megyénk mezőgazdaságában is. A változás mindenekelőtt azzal kezdődött, hogy a földreform során 1945 és 1947 között közel 24 ezer ember jutott földhöz. Folytatódott — pártunk következetes agrárpolitikája nyomán — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, amely nem egyszerűen csak a kollektív gazdaságok létrejöttét eredményezte, hanem azt is, hogy a korszerű technika megváltoztatta az ott folyó termelés kézműves jellegét, meggyorsult a termelőerők és területek koncentrációja, a termés- eredmények növekedése. A gazdaság szocialista fejlődésének eredményeként megyénk lakosságának munka- és életkörülményeiben alapvető (Folytatás a 2. oldalon) A Megyei Pártbizottság jelentése a X. kongresszus óta eltelt időszakról és a soron levő feladatokról 6—11. oldal
