Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-09 / 67. szám

2 Dunántúli napló 1975. március 9., vasárnap (Folytatás a 3. oldalon) változások következtek be. A foglalkoztatottság színvonala az 1949. évi 68 százalékról 87 százalékra nőtt, a pénzjövedel­mek és társadalmi juttatások emelkedése révén a lakosság által megszerezhető anyagi ja­vak mennyisége a három év­tized alatt pedig több mint háromszorosára növekedett. A fejlődés azonban nemcsak az anyagi javak területén, ha­nem az egészségügyi ellátott­ság, oktatás, népművelés vo­natkozásában is kézzelfogható. Erőteljesebbé vált az urba­nizációs folyamat. Míg a fel- szabaduláskor a megye lakos­ságának mintegy egyharmada élt városokban, ma már több mint 50 százaléka. Nem tart­juk kielégítőnek — az elért eredmények ellenére sem — megyénk kommunális ellátott­ságát. Igaz, hogy 1962-ig be­fejeződött a községek villamo­sítása és ma már néhány köz­ség kivételével mindegyiknek van bekötő útja. Gondjaink, problémáink és feladataink ellenére a három évtized tevékenységét nem egyszerűen csak pozitívnak ítél­jük, hanem olyan a munka- és életkörülményeket átalakí­tó, új élet alapjait megterem­tő évtizedeknek, amelyeket még évszázadokban mérve sem pro­dukált soha a magyar nép tör­ténelme. Ebben a fejlődésben nagy része volt azoknak a kommunistáknak, akik a fel- szabadulás után azonnal a párt soraiba állva vállalták az újjáépítés, majd a demokrácia megteremtésének, későbbiek­ben a szocializmus alapjai le­rakásának nagy munkáját. Úgy vélem, hogy a mai pártérte­kezletünk a legjobb alkalom arra, hogy áldozatkész helyt­állásukért köszönetét mond­junk. Kívánjuk, hogy bár de­res fejjel, de töretlen lelke­sedéssel kommunista szívvel dolgozzanak továbbra is nagy ügyünkért, a szocializmusért! A megye felszabadulás utáni társadalmi átalakulásának is­mertetése jelentős fejlődésről adott képet. Nyilvánvaló, hogy a beszámolási időszakot fel­ölelő — a két pártértekezlet között eltelt — négy esztendő nem mutathat ilyen nagymér­vű változást. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy az utób­bi négy esztendő is töretlen fejlődést jelez és méltó sza­kasza ennek a 30 esztendő­nek. Gyorsabban, határozottabban, hatékonyabban Az V. ötéves terv megala­pozása érdekében néhány te­rületen az eddiginél gyorsab­ban, határozottabban és egy­ségesebb szemlélet alapján kell előre lépni. Mindenekelőtt a párt- és állami szervek irá­nyításával úgy kell a szelle­mi és fizikai erőket felhasz­nálni, hogy a gazdaság min­den területén javuljon a tár­sadalmi termelés hatékonysá­ga. Ezt a feladatot rövid és hosszú távon — megyei és vállalati szinten — részben a rendelkezésre álló termelőerők jobb felhasználásával, más­részt a termelési szerkezet ra­cionális átalakulásának gyor­sításával kell megoldani. Mindenütt felül kell vizsgál­ni a munka termelékenységé­nek tényezőit és megfelelő in­tézkedésekkel biztosítani kell. hogy 1975-ben és az V. öt­éves tervben a termelés-növe­kedés többsége a munkaterme­lékenység eredménye legyen, mert az elmúlt négy évben a termelékenység — mint ez az írásos beszámolóból is kide­rül — alig fejlődött. A termelő-berendezéseket az eddiginél sokkal jobban ki kell használni a műszakok növe­lésével, a munkafegyelem és a jogosan megkövetelhető mun­kaintenzitás biztosításával. Ezek feltétele és egyben követel­ménye a korszerű vezetési, irá­nyítási módszerek széles körű alkalmazása. A termelés meny- nyiségi növelésére csak azokon a területeken kerülhet sor, ahol az egyértelműen egybevág a népgazdasági szükségletekkel. Az eddiginél sokkal határo­zottabban kell folytatni az el­avult gépek, berendezések, technológiák cseréjét és a vál­lalati beruházásokat alapvető­en erre kell fordítani, ezzel is csökkentve az építési jellegű beruházások egyébként is súlyos gondjait Már jelenleg sem, de a kö­vetkező években méginkább nem szabad megengedni, hogy nagyvonalú, pazarló készletgaz­dálkodást folytassanak. Külö­nösen az anyag- és energia­felhasználásban kell előrelépni és el kell érni, hogy a takaré­kosság mindenhol a munka ál­landó részévé, a magatartásés cselekvés normájává váljék. Haladéktalanul hozzá kell kezdeni az üzem- és munka- szervezési tervek felülvizsgála­tához. A párt és gazdasági ve­zetésnek a dolgozó kollektí­vával meg kell értetni, hogy a vállalatok, üzemek fontos gaz­daságpolitikai feladata a jól átgondolt üzem- és munkaszer­vezési tervek gyakorlatba való átültetése. Meg kell értetni, hogy ez a vállalati hatékony­ság egyik tényezője és a na­gyobb jövedelem, a magasabb életszínvonal egyik forrása. A következő években az egysé­ges szemlélet és gyakorlat alapján biztosítani kell, hogy az iparban a növekedés üte­me átlagosan legalább évi 5—6 százalékos legyen. A me­gye bányászai legjobban úgy tudnak hozzájárulni a népgaz­daságunk energiagondjainak csökkentéséhez, ha a szénter­melés nem csökken tovább, hanem évente legalább 2—3 százalékkal növekszik. Az ipar szerkezeti átalakításában a korszerű gépipar fejlesztését kell erőteljesebben kezdemé­nyezni. Az építőanyag-, köny- nyű- és élelmiszeriparban a gépi rekonstrukciók alapján kell a termelés fejlesztését el­sősorban megoldani. A helyi­ipari vállalatoknál és szövet­kezeteknél a profiltisztítás és centralizálással lehet előrelép­ni a szocialista tulajdonviszo­nyok további erősítésében. Az ipartelepítésben a városok és a kiemelt nagyközségek élvez­zenek elsőbbséget, mert így biztosítható a munkástelepü­lések további erősödése, fej­lődése. Az elaprózódást, a kor­szerűtlen, alacsony hatékony­ságú ipartelepítéseket nem szabad megengedni. Kiemelt feladat a lakásépítés A mezőgazdaság területén a termelés évi 3—4 százalékos növekedési ütemét célszerű elő­irányozni. A növénytermelésben és állattenyésztésben a meglé­vő tervek és programok alap­ján folytatódjék a fejlesztés. Ameddig a népgazdasági igé­nyek megkívánják, mezőgaz­dasági üzemeink kötelezően tegyenek eleget a cukorrépa, szója, napraforgó és zöldség- termesztés növelésére vonatko­zó feladatoknak. Egyik legsúlyosabb gazdasá­gi és egyben társadalompoli­tikai problémánk az, hogy Pé­csett, a közismerten alacsony lakáselőirányzathoz képest is a IV. ötéves terv időszakában le­maradás mutatkozik mind az állami, mind a magánerőből végzett lakásépítkezéseknél. De hasonló a helyzet a gyermek­nevelő és az egészségügyi in­tézmények, továbbá a szociális otthonok hálózata, valamint a lakosság vízellátása és egyes települések, városrészek csa­tornázása tekintetében is. Arra kell törekedni, hogy az V. ötéves terv során a me­gye lakosságának életszínvona­la továbbra is egyenletesen fejlődjön. Ebben elsődleges fel­adat, ezért kiemelten keli ke­zelni például: az állami, a munkás- és bányószlakás épí­tést és az ehhez -kapcsolódó létesítmények megvalósítását. A fejlődés, a célok megvaló­sítása minden időben és min­den területen megkövetelik, hogy a dolgozók mindinkább tulajdonosként vegyenek részt a tervek kialakításában, a dön­tésekben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. Ennek meg­valósítása nem valami „szíves­ség”, hanem valamennyi párt- tömegszervezeti és gazdasági vezető közvetlen feladata. Az elmondottak csupán gaz­daságpolitikánk néhány terü­letét érintették, de úgy véljük, hogy ezek végrehajtása jelen­tősen hozzájárulhat megyénk gazdaságának gyorsabb és ha­tékonyabb fejlődéséhez. Engedjék meg, hogy a kö­vetkezőkben egy fontos kér­déssel, a közgondolkodás ba­ranyai helyzetéről szóljak. Erősödött a szocialista tudat 1973-ban — a Központi Bi­zottság 1972. novemberi hatá­rozata nyomán — a megyei pártbizottság megtárgyalta „A szocialista közgondolkodás fej­lesztése és a politikai aktivitás fokozása érdekében végzett po­litikai munka tapasztalatairól és további feladatokról” szóló jelentést. Tettük ezt azért, mert számunkra is világos, hogy a szocialista módon gon­dolkodó és tevékenykedő em­ber kialakítása nélkül nem le­het építeni a fejlett szocialis­ta társadalmat. A baranyai helyzetet elemezve azt állapí­tottuk meg, hogy — különösen a X. kongresszus óta — me­gyénk lakosságának szocialis­ta tudata erősödött és egyér­telműen igenli azt a politikai, gazdasági, társadalmi előreha­ladást, amelyet az MSZMP kö­vetkezetes politikájának útján elértünk. Az alapvetően kedvező hely­zet mellett azonban tapasztal­hatók olyan jelenségek is, melyek akadályozzák a szocia­lista közgondolkodás fejlődé­sét. Baranyában is leginkább a kispolgári gondolkodásmód, er­kölcs és magatartás ellen kell küzdenünk. Veszélyes megnyil­vánulása ennek a társadalmi jelenségnek a politika iránti közömbösség, a befeléfordulás. A kispolgáriság a gondolko­dásban az egyén és a társa­dalom, az egyéni és társadal­mi érdek, a magánélet és a közélet kettéválasztásában, szembeállításában, a felületes ítéletalkotásban, a végletesség­ben és a leegyszerűsítésben nyilvánul meg. Az erkölcsben, a magatartásban az önzés, az anyagiasság, az összekötteté­sekre törekvés a megvesztege­tés, a mások rovására való érvényesülés az, amely a múlt maradványaként még ma is jelentkezik. Az eredményes harcot nehe­zíti, hogy a közgondolkodásban a kispolgáriság fogalma gyak­ran leszűkül az anyagiasságra. Előfordul viszont az is, hogy a helyesen felfogott egyéni ér­deket, a jobb életre való tö­rekvést is kispolgárinak minősí­tik. Nem hagyhatjuk szó nél­kül azt sem, hogy többen csak másokban veszik észre, csak „általában” ítélik el és borcol­nak ellene, a saját közösségük­ben és önmagukban még nem. Napjainkban az életszínvonal emelkedése az anyagi lehető­ségek bővülése folytán már nem úgy tehető fel a kérdés, hogy „miből”, hanem hogy „miként éljünk”? Ezért mindinkább elő­térbe kerülnek az életforma szocialista fejlesztésének fel­adatai. A szocialista életveze­tésben harmonikus egységbe öt­vöződik és megfelelő arányban kap helyet a munka, a köz­életiség, a művelődés, a csa­ládi és a személyes élet. Megyénk lakosságának gon­dolat- és érzetvilágában erősö­dött a szocialista hazafiság, s ez a magatartásban is kimutat­ható. Tapasztalunk azonban nacionalista nézeteket és meg­nyilvánulásokat is, melyekre — anélkül, hogy eltúloznánk — fel kell figyelnünk. A közgondolkodás kialakítá­sának, fejlesztésének objektív feltétele, hogy megyénkben to­vább erősítsük, a politikai, a gazdasági és az ideológiai vi­szonyok szocialista jellegét. Az eddigieknél jobban kell törekednünk a szocialista em­bert jellemző politikai, erkölcsi magatartás és a közéleti akti­vitás erősítésével. A szocialis­ta életmódnak most már a min­dennapok gyakorlatában kell érvényesülnie. S ez nem megy önmagától! Ehhez tudatos, kö­vetkezetes, példamutató, kom­munista magatartásra, élenjá- rásra van szükség, arra, hogy életünk szocialista jegyeit erő­sítsük, tudatosan bontakoztas­suk ki és tegyük társadalmi mé­retűvé. S ezt legjobban a mun­kásosztály oldaláról közelíthet­jük meg. A becsületes munkás­ember véleményét, magatartá­sát állítsuk a középpontba. Ta­lán nem haszontalan megemlí­teni, hogy amikor a marxizmus— leninizmus klasszikusai a szocia­lista-kommunista erkölcsről szól­tak, akkor a kiindulópont a proletárerkölcs volt, amely ma­gában foglalja a legfejlettebb emberi erkölcsöt. Ennek az er­kölcsi magatartásnak a kibonta­koztatása, általánossá tétele most már a mindennapok fel­adata! A közvélemény támogatja politikánkat A XI. kongresszusra történő felkészülés a politikai tevékeny­ség megélénkülését, a párttag­ság aktivitásának növekedését eredményezte. Ebben nagy sze­repe volt az elmúlt év végén minden alapszervezetben meg­tartott beszámoló taggyűlések­nek. Ezeken összegezték a X. kongresszus határozatainak he­lyi megvalósítása terén elért eredményeket és jelölték ki az 1975-ös év legfontosabb felada­tait. A határozatok egységes értel­mezése és következetes végre­hajtása meghozta a kellő ered­ményt. Úgy véljük, hogy az alapszervezeti vezetőségek és az irányító szervek összetételük­nél fogva is alkalmasak lesznek arra, hogy a fejlett szocialista társadalom építéséből rájuk há­ruló helyi feladatoknak eleget tegyenek. Úgyszólván valamennyi be­számoló és tisztújító pártfóru­mon szóba került a feladatok megvalósításának alapvető fel­tétele, a párt vezető szerepének érvényesülése, amely a X. kong­resszus óta megyénkben is to­vább erősödött. A közvélemény elismeri a párt vezető szerepét, támogatja politikáját, felzárkó­zik annak végrehajtására, amit a határozatok megvalósulása, a gyakorlati építőmunka sikerei is egyaránt bizonyítanak. A párt­testületek és a pártalapszerve­zetek a megye életének el­ismert vezetői, fejlődésének él­harcosai. A párt vezető szerepe érvé­nyesítésének egyik alapvető kö­vetelménye, hogy képesek I. gyünk állandóan a kapcsolattá tartani a tömegekkel, hatás,, gyakorolni rájuk. A pártszervek minden szintjén alkalmazni kell azt a módszert, hogy a legfon­tosabb társadalompolitikai, vagy pártpolitikai kérdések el döntése előtt a kommunisták véleményükkel segítsék elő a helyes döntéseket. A közelmúlt­ban ilyen volt például a mun­kásosztály helyzetével, a köz­oktatással, közművelődéssel, pártegységgel, pártdemokráciá­val, vagy most a XI. kongresz- szus dokumentumaival kapcso­latos széleskörű véleménycsere. A központi és megyei ható-’ rozatok végrehajtása során a járási, városi és járási jogú pártbizottságok tevékenységé­ben a X. kongresszus óta ki­emelt szerepet kapott az alap- szervezeti pártmunka irányítása, segítése. Ennek eredményeként javult a pártrendezvényeken a megjelenés, nőtt a politikai munka iránti érdeklődés, aktivi­tás, tartalmasabb lett a pórt­élét. Rendszeresebb, igényesebb lett a pártellenőrzés. Nagy társadalmi érdeklődés A megyei pártbizottság írás­beli beszámolója, amelyet a pártértekezlet elé terjesztettünk számot ad azokról a társadalmi, gazdasági, kulturális eredmé­nyekről, amelyeket megyénk dolgozói az utóbbi négy évben elértek. A jelentés értékelést ad arról is, hogy miként haj­tottuk végre a X. kongresszus és az 1970-es megyei pártérte­kezlet határozatait. Egyben kör­vonalazza a következő évek leg­fontosabb tennivalóit. A kong­resszust előkészítő politikai munka, a dokumentumok vitái, a széleskörű aktivitás azt bizo­nyítja, hogy politikánk lakossá­gunk mind szélesebb rétegei­ben talált megértésre és cselek­vő támogatásra. Pártunk fő po­litikai irányvonala tudományos előrelátással, a marxizmus—le­ninizmus alkalmazásával helye­sen határozta meg a magyar társadalom előtt álló feladato­kat. Napjainkban egyre nagyobb társadalmi érdeklődés kíséri pártunk XI. kongresszusának előkészületeit. Megyénk kommu­nistái és a párton kívüli dolgo­zói érdeklődéssel tanulmányoz­ták a kongresszusi irányelveket, amelyek alkotó módon foglalják össze eredményeinket, tapaszta­latainkat és világosan megmu­tatják a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének útját. Közvéleményünk helyesli a ki­tűzött célokat és a kongresszus­tól egyöntetűen az eddigi po­litika folytatását várják. Kérjük a tisztelt pártértekezle­tet, hogy az írásos és szóbeli előterjesztést és állásfoglalást vitassa meg és véleményével, tanácsaival segítse a következő időszak tennivalóinak meghatá­rozását, járuljon hozzá aktivitá­sával ahhoz, hogy a szocialista társadalom építésében Baranya megye lakossága minél ered­ményesebben tevékenykedjékl Úttörők köszöntik a pártértekezletet. A tanácskozás előtt. ^ pártértekezlet elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents