Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-07 / 65. szám
Együtt a közös ügyért írta: Jakab Sándor, a KB osztályvezetője A TARTALOMBÓL: / / magyar-szovjet Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXil. évfolyam, 65. szám 1975. március 7., péntek Ára: 80 fillér T apasztalaton nyugvó marxista-leninista tanítás, hogy a proletariátus a hatalmat csak a dolgozó tömegek támogatásával vívhatja ki és tarthatja meg. E tanítás lényege, hogy a munkásosztály és valameny- nyi dolgozó alapvető érdekei egybeesnek. Lényege az is, hogy a munkásosztály történelmi küldetését csak a forradalmi elmélettel felfegyverzett marxista-leninista pártja vezetésével teljesítheti. Ezen keresztül biztosíthatja alapvető érdekeit, oldhatja meg a kormányzati feladatait, s valósíthatja meg céljait. Pártunk a szövetségi politikát két vonatkozásban alkalmazza: a munkásosztály és más dolgozók, illetve a párt és a pórtonkívüliek kapcsolataként. Ez alkalommal itt a párttagok és a pórtonkívüliek viszonyának néhány időszerű vonatkozását taglaljuk. A szövetségi politika sarkalatos eleme a kölcsönös bizalom. Pártunk rendületlenül bízik népünkben. Meggyőződése, hogy. politikáját népünk megérti, elfogadja. A párttagok és a pórtonkívüliek ezt együttesen valóra is váltják. Szó szerint igaz, hogy a szocializmus építése Magyar- országon nemcsak a munkás- osztály, a kommunisták, hanem az egész dolgozó nép műve és a történelemformáló erő maga a nép. Elmondható, hogy a nagy társadalmi célok kidolgozása és megvalósítása során a pórtonkívüliek aktív, öntudatos tényezők. Az idősebbeknél ez a szocializmusért folytatott harcban megszerzett meggyőződésen erősödött, a fiatalabbaknál az oktató-nevelő munkánkon, a marxista-leninista világnézet elsajátításán, elfogadásán alapult. A szocialista meggyőződés nap mint nap szép példáit adja a hazához fűződő új 'viszonynak. Felszabadulásunk 30. évfordulójának és pártunk XI. kongresszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny méretei imponálóak. Fellendültek a munkások, műszaki dolgozók nagy többségét felölelő termelési, takarékossági, újítási és egyéb mozgalmak. A szövetkezetek és a különböző intézmények dolgozóinak legjobbjai is kiveszik részüket a jubileumi munkaversenyből. E vállalkozások tervezői és megvalósítói a kommunisták és a pártonkívüliek. Közös munkájuknak nagyszerű eredményei vannak. A nemzeti jövedelem 1974-re tervezett növekedését jelentősen túlteljesítettük. A munkásosztály, s az egész dolgozó nép szocialista internacionalizmusát fejezik ki az ún. vietnami műszakok. Népünk összefogásának, a munkásosztály segítőkészségének, a termelőszövetkezeti parasztság helytállásának ragyogó példája volt a mezőgazdasági termékek őszi betakarítása. A kongresszusi irányelvek nem véletlenül állapítják meg: „Tovább erősödött hazánkban a marxizmus-leninizmus eszméinek befolyása. A szocialista építésben elért sikerek és a hatékonyabb, színvonalasabb ideológiai munka nyomán szélesebb körben tudatosodtak eszméink, a szocialista magatartás normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet”. Egyszóval az eltelt három évtized alatt milliók jutottak el politikailag a szocializmushoz, s mind többen azonosulnak vele eszmeileg is. Népünk szocialista öntudata jelentősen megerősödött. A párttagok és a pártonkívüliek politikai képzettségi szintje és világnézete közeledett egymáshoz. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megvalósult már népünk eszmei egysége. Hatnak még a különböző antimarxista, burzsoá, kispolgári nézetek, sőt számolni kell az ösztönösség- gel is. Azt is tudjuk, hogy az alapvető érdekek azonossága mellett léteznek az egyes osztályok és rétegek eltérő érdekei is. A pozitív példák azonban azt mutatják, hogy népünk politikai és cselekvési egységének további erősítéséhez a feltételek adottak. A megvalósulás egyrészt azon múlik, hogy pártunk milyen következetességgel váltja valóra a dolgozók reális igényeit, másrészt azon, hogy mindez mennyire párosul a rendszeres és folyamatos eszmei-politikai nevelő munkával. A Központi Bizottság az eszmei-politikai nevelés követelményeinek meghatározásakor abból indult ki, hogy a szocializmus teljes felépítését szolgáló politikánkat még következetesebben kívánjuk folytatni. Célkitűzéseinket a párt eszmeipolitikai egységének további megszilárdításával érjük el. Ilyen körülmények között törvényszerű igény, hogy hatékonyabban érvényesüljön pártunk vezető szerepe, növekedjen a párttagság eszmei, politikai felkészültsége. Minden kommunista alapvető kötelessége, hogy dolgozzon pártunk politikájának elfogadtatásáért, védelméért, és példát mutasson a határozatok végrehajtásában. A párt politikájáról a dolgozók annak alapján mondanak véleményt, ahogyan annak megvalósítását látják. A z MSZMP számára elengedhetetlen követelmény, hogy a párttagság ismertesse politikánkat, eszméinket: ha kell védje meg azokat, leleplezve a polgári, kispolgári, jobboldali és ultra-radikális nézeteket. Esetenként védjük meg azoktól a kóros nézetektől, hangulatoktól, magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben harcolnunk kell. A pártonkívü- liekkel úgy folytassuk az eszmecserét, hogy megfelelő képet alkossanak szocialista távlatainkról, a politikai összefüggésekről. Pártunk soron következő XI. kongresszusa elfogadja az új programnyilatkozatot. E nagy- jelentőségű dokumentum hosz- szú időre megszabja jövőnket, ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Világos programot ad, jó feltételt biztosít a cselekvéshez, az erők egyesítéséhez. A programnyilatkozat hamarosan nyilvánosságra kerül. Az abban foglaltak megmagyarázása, a pártonkívüliekkel való elfogadtatása a kommunistákra vár. Nekik kell meggyőzni a pár- tonkívülieket az abban foglaltak helyességéről, szükségességéről. Amikor ezt végezzük, ezen az úton tovább erősíthetjük munkásosztályunk példája nyomán egész népünk gondolkodásában és magatartásában a szocialista vonásokat. A tudatosság, az eszmei tevékenység fejlesztése nagyobb követelményeket állít a párttagok elé. Nagyobb az elvárás a marxizmus-leninizmus ta- nításáinak, a politikának az ismeretében, a mindennapi munkában és a közéleti tevékenységben, a magatartásban, az internacionalista gondolkodásban. A párt sorait elsősorban a munkában élenjáró, szocialista módon élő, gondolkodó nagyüzemi munkásokkal növeljük. A párttagsággal szemben támasztott nagyobb követelmény biztos alap ahhoz, hogy eszmei tevékenységünk, pártunk szervező, nevelő munkája tovább fejlődik. A párttagsággal, a pártba jelentkezőkkel szemben megnövelt követelmény népünk általános és politikai műveltségén alapszik. A pártszervek eszmei, politikai irányításának hatékonysága, a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc eredményessége nagymértékben függ a vezetőktől is. Éppen ezért velük szemben szintén fokozódik a követelmény. Közfunkciókba, vezető helyekre csak olyan párttagok és pártonkívüliek kerülhetnek, akik meggyőződéssel vállalják a mun kát, a harcot és következetesen képviselik a munkásosztály eszméit. A vezetők többsége ilyen. Három évtizedes fejlődésünk sikerei közé tartozik, hogy nálunk a párttagok mellett százezrével vannak ma már olyan párton kívüli munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, akik megfelelnek a növekvő követelményeknek és nem „csak" lojálisak, hanem politikailag, szakmailag felkészültek, vezetésre alkalmasak, akik a munkásosztálynak, a nép ügyének harcos képviselői, megvalósítói. Hazánkban a helyzet történelmileg úgy alakult, hogy csak egy párt — a munkás- osztály forradalmi pártja — működik. Pártunk így egyidejűleg vezeti, szervezi a társadalom előrehaladását és ellenőrzi saját tevékenységét, mindenekelőtt a pártszervezeteken, a párttagokon keresztül. A helyzet ilyen alakulása miatt fontos — mondhatnánk, nélkülözhetetlen — szerepük van a pártonkívüliek nagy többségét is magukban foglaló tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A tömegszervezetek, — mozgalmak társadalmi, politikai feladatai sokrétűek. Egyrészt közvetítik a pártonkívüliekhez a párt politikáját és mindennapos meggyőző tevékenységükkel kiváltják a dolgozók aktív tetteit, másrészt jelzik e tömegek véleményét társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünkről. Ezért népünk azt is igényli, hogy az országos és helyi problémákról alkotott véleményével részt vehessen a pártpolitika alakításában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. A szocializmus teljes felépítésének mielőbbi megvalósulása döntően pártunk marxista-leninista politikájától, a párttagok eszmei-politikai nevelő | munkájától, példamutatásától, és a pártonkívüliek cselekvőkészségétől függ. Közös ügyünket és művünket tehát csak az egész munkásosztály, egész népünk, a párttagok és a pártonkívüliek szoros összefogásával, erőfeszítésével valósíthatjuk meg. egyezményt írtak alá ♦ Közlemény a kommunista és munkáspártok prágai tárgyalásáról ♦ Albérlők, albérletek ♦ Rapp Imre visszavonul Dr. Nagy József nőnapi köszöntőjét mondja. Fotómontázs: Erb János. A nők megbecsülése, társadalmi elismerésük nem kampányfeladat Tegnap délután a megyei munkásőr-parancsnokság épületében adott fogadást az MSZMT Baranya megyei Bi- ’ zottscga a megyei nőmozgalom képviselői, vezető aktivistái tiszteletére a nemzetközi nőnap alkalmából. A fogadáson megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára. A rövid bevezető műsor keretében Győry Emil Jászai-díjas színművész, a zeneművészeti főiskola pécsi tagozatának kamara-zenekara és a Jókai utcai általános iskola leánykórusa szerepelt, majd dr. Nagy József mondott ünnepi köszöntőt: — 30 év óta minden esztendőben az egyik legkedvesebb politikai rendezvényként emlékezünk meg a nemzetközi nőnapról. Az ünnepnek idén a korábbiaknál is nagyobb a jelentősége, hiszen ez az esztendő a nők nemzetközi éve, most készülünk pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, s az idei nőnap egybeesik megyénk legrangosabb politikai eseményével, a megyei pártértekezlettel. A továbbiakban méltatta a nőpolitika terén elért eredményeket, külön kiemelve a Politikai Bizottság 1970-es határozatát, amely — mint mondotta — évtizedekre meghatározza a nőpolitikái munka frányát. Szólt azokról az eredményekről, amelyek félreérthetetlen bizonyítékát adják annak, hogy a nők megbecsülése, társadalmi szerepük elismerése kilépett a kampányfeladatok köréből. Jelentős helyet foglalnak el a nők közéletünkben is, bár nem olyan mértékben, mint szeretnénk. — örömmel jelenthetjük azonban az itt jelenlévő elvtársnőknek, hogy a pártvezetőségekbe, pártbizottságokba soha annyi nő nem került még be, mint a mostani választások során. Számuk 6 százalékkal nagyobb, mint a Baranya megyei kommunisták közötti számarányuk. Sok az újonnan funkcióba került nő, nekik sok sikert kívánunk végzendő munkájukhoz. Ezután a sokat emlegetett második műszak könnyítésére irányuló erőfeszítésekről szólt a Megyei Pártbizottság első titkára, majd külön kitért arra a kérdésre is, aminek igen sok köze van a nőpolitikához is: a lakáskérdésre. Kijelentette, hogy a politikai szervek egyik legfontosabb feladata hatékony segítséget adni a megye állami szerveinek ahhoz, hogy a lakásépítésben határozottabban lépjünk előre. Ugyanilyen gondként említette a gyermek- intézmények helyzetét, s megállapította: minden előbbrevivő kezdeményezést |— mint pl. a pécsi óvodaépítési akció is volt — örömmel fogad a megye kommunistáinak vezető testületé, ünnepi köszöntőjét a következő szavakkal fejezte be dr. Nagy József: — önökön keresztül tisztelettel köszöntjük a megye asz- szonyait, lányait, s kívánjuk, hogy legyen sok örömük, boldogságuk magánéletükben és sikerük munkahelyükön és a közéletben. Külön tisztelettel és köszönettel fordulunk azokhoz, akik a felszabadulásunk óta eltelt három évtized alatt fáradhatatlanul tevékenykedtek megyénk nőmozgalmában. Az ünnepi köszöntő után a megjelent pártvezetők baráti beszélgetést folytattak a fogadásra meghívott vendégekkel, a megye nőmozgalmának képviselőivel. Murakeresztúrnál készült a jugoszláv—magyar kooperációban épített vasúti határ- híd. A jugoszláv szakemberek megkezdték a híd próbaterhelését, a sikeres próba- terhelés után április elején adják át az új hidat a forgalomnak.
