Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-07 / 65. szám
2 Dunántúlt napló 1975. március 7., péntek Kitüntetések a nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából tegnap délután kitüntetéseket adtak át Pécsett a Baranya megyei Tanács épületében. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: dr. Szilasi Anna, a Pécs Városi Tanács Egészségügyi osztályának főelőadója, dr. Plechl Ágota pécsi Szemorvos, Ambrus Gizella, a Baranya megyei Gyermekkórház műtősnője, Kosztolányi Péterné, a Baranya megyei Kórház osztályvezető ápolónője, Hadzsi Györgyné, a Megyei Tanács harkányi Gyógyfürdőkórházának dolgozója, Nagy Józsefné, a komlói Városi Tanács bölcsődéjének vezetője, Horváth Józsefné szigetvári védőnő. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Szűcs Júlia a Bőr- és Nemi- beteggondozó Intézet asszisztense nyugállományba vonulása alkalmából. A kitüntetéseket dr. Jáni Lajos megbízott megyei főorvos adta át. A Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozói közül Sikorszki Sándorné, a komlói fémelőkészítőmű, Király lánosné, a lobok bányaüzem, Papp Jenöné, a pécsi szénelőkészítőmű dolgozója tegnap a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetében vette át a „Bányászat Kiváló Dolgozója" miniszteri kitüntetést. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál szintén kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a kiemelkedő munkát végző nőknek. A Bányászat Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben részesült: Király Ferencné, az anyag és áruforgalmi főosztály adminisztrátora és Pál Józsefné kalkulátor a 4-es számú bányaüzem dolgozója. • • Ünnepi hangverseny Bárdos Lajos tiszteletére Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőnket sokféle szál fűzi Pécs városához. Évtizedek óta jó néhány kórusművét küldte el pécsi énekkarnak első bemutatásra, s gyakran személyesen is ellátogatott Pécsre. Több kórusművet írt Vargha Károly és Pákolitz István verseire is. A város és a megye kórusai ünnepi hangversennyel köszöntik a 75 éves Bárdos Lajost holnap, március 8-án este 7 órakor, a Liszt Ferenc Hang- versenyteremben. A műsort Bárdos Lajos kórusműyeiből állították össze. A mestert Antal György főiskolai igazgató, a Kórusok Országos Tanácsa megyei társelnöke köszönti. A hangverseny után az összkart maga Bárdos Lajos vezényli. Á kongresszusi mun ka verseny kimagasló sikere Visontán Üzemszerűen dolgozik a magyar szénbányászat legnagyobb gépe A Thorez külfejtéses bányaüzem fejlesztése újabb fontos szakaszához érkezett: a visontai bányászok csütörtökön átvették az új marótárcsás földkotrógépet, valamint a hozzá csatlakozó hányórendező gépet, szállító-berendezéseivel együtt. Az NDK-beli gyártó cég, valamint a Mátraaljai Szénbányák Vállalat vezető képviselői ünnepélyes külsőségek között írták alá a birtokbavételt dokumentáló adás-vételi szerződést. A mintegy 58 méter magas gépóriás ötezer tonnát megközelítő súlyú alkatrészeit a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották, majd vagonokban szállították Visontára, ahol a helyi szerelőüzem dolgozói az NDK-beli szakemberek szakmai irányítása mellett építették fel a gépet. A hatalmas géplánc szerelésének időtartamát 11 hónapban írta elő az NDK-beli gyártócég, de a visontai gépszerelőüzem hat szocialista brigádjának tagjai vállalták, hogy a különleges feladatot a XI. pártkongresszus tiszteletére két hónappal a határidő előtt teljesítik. A visontai gépszerelők példásan helytálltak a kongresz- szusi versenyben: a rendkívüli pontosságot és szakszerűséget igénylő munkával kilenc hónap alatt elkészültek. Az elektromos vezérlésű hatalmas bányagép ezt követően 192 órán át próbatermelést folytatott a Thorez külfejtéses bányaüzemben, ahol a szénmezőt borító meddő eltakarításában vett részt. A próbatermelési feladatok végrehajtásában is tartották a kéthónapos előnyt a visontai bányászok. Az új géprendszer a kísérleti termelés idején bizonyított: alkalmasnak minősült arra, hogy a Mátra sajátos geológiai viszonyai között kifogástalan földmunkát végezzen a visontai szénmezőn. A bánya vezetői elmondották, hogy az új visontai géplánc méreteiben és teljesítményében magasan felülmúlja a Visontán már dolgozó társait A magyar szénbányászat mind- ezideig legnagyobb gépe, óránként nem kevesebb, mint 4800 köbméter föld megmozgatására és elrendezésére képes. A kongresszusi versenyben elért kéthónapos előnynek rendkívüli jelentősége van Visontán a széntermelés előkészítésében. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy az idén az előző évinél lényegesen nagyobb mennyiségű szénréteget szabadítsanak fel, s így kedvezőbb lehetőséget teremtsenek a szomszédos Gagarin hőerőmű fűtőanyag ellátására. Az új visontai óriás pénteken reggel megkezdi az üzemszerű, folyamatos termelést a visontai szénmezőn. Kétnapos látogatásra, tegnap délelőtt Baranyába érkezett Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A vendéget a délelőtti órákban Gergely László, valamint Piti Zoltán, a megyei KISZ Bizottság titkárai tájékoztatták a KISZ alapszervi vezetöségválasztó taggyűlések tapasztalatairól. Barabás János délután látogatást tett a Dunántúli Napló szerkesztőségében, ahol a lap vezető munkatársaival folytatott beszélgetést a Dunántúli Napló ifjúság- politikai tevékenységéről. Hat olasz ipari varrógép érkezett a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezethez mintegy félmillió forint értékben. A női táskákon divat lett a varrott díszítés; többek között emiatt is vásároltak új varrógépeket. Bensőséges nőnapi ünnepség a Hazatias Népfrontnál Fogadást rendezett tegnap a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöksége Pécsett, a nemzetközi nőnap alkalmából a HNF Városi Bizottságának tanácstermében. A bensőséges ünnepség részvevőit — köztük Rózsahegyi Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetőjét, dr. Hazcfi Józsefet, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkárát és a vendég szovjet asszonyokat — dr. Adóm Antal, a Ffa- zafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében méltatta a magyar nőmozgalom azon tagjait, kik a felszabadulás óta kivették részüket az újjászületés nehéz feladataiból, s a mai napig aktívan tevékenykednek a nők helyzetének további javítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nők Zrínyi-iratok a levéltárban Eddig ismeretlen Zrínyi-oklevelekre bukkantak Baranya megyében. A nemzeti kincsnek számító hat oklevél sok kaland után ma már a Baranya megyei Levéltárban található. A tudományos hipotézis szerint a Zrínyiek megtalált iratai a Draskovich-familiához kerültek, hiszen a család később a Zrínyiek muraközi, dél-baranyai Hat oklevél kalandos útja Valódi „hétpecsétes” levél Diákok a pódiumon Kik utaznak a helikoni ünnepségekre? Megyei diáknapok keretében mától három napon át a Doktor Sándor művelődési központban mutatkoznak be Pécs és Baranya legjobb középiskolai amatőr művészeti együttesei és szólistái. Ezen a vetélkedésen dönti el a háromtagú budapesti és a megyei zsűri együttesen, akik képviselik Pécset és Baranya megyét ez év májusában, a keszthelyi helikoni ünnepségeken. A helikoni válogató verseny legjobbjai március 28-án este Pécsett gálaest keretében mutatkoznak be a megyeszékhely közönségének. A megyei helikoni válogatót iskolai bemutatók, illetve versenyek előzték meg, amelyen a megye középiskolásai közül mintegy ezren léptek társaik és a bíráló bizottság elé. Most ezen a három napon mintegy 400 középiskolai diák áll a pódiumra a zsűri elé, amely mintegy 30 zenekar, irodalmi színpad, néptáncegyüttes, illetve kb. 70 szólista és versmondó közül választja ki a keszthelyi résztvevőket. területeinek az ura lett. Ezen földek egy része 1780-tól a Pécsváradi Alapítványi Uradalom kezébe ment át, mint sely- lyei birtok. A gazdasági jellegű okmányokat innen a Dunántúli Tudományos Intézet gyűjtötte össze és nemrégóta a levéltár őrzi őket. Dr Szita László levéltári igazgató eddigi kutatásai azt bizonyítják, hogy gróf Zrínyi Miklós iratairól van szó, aki Somogy, Zala főispánjaként tevékenykedett a 17. század elején. Természetesen az aláírók között több Zrínyi neve is feltűnik, így magáé a poéta Zrínyi Miklósé. A legrégibb az 1621-ben Csáktornyán kelt magyar nyelvű adománylevél az eredeti nagy családi viaszpecséttel, melyben Dombai Mátyás a Muraközben a Pauluk nevű faluhoz jut. Ő zsenge ifjúságától hűen kitartott a Zrínyi-család mellett. Magyar nyelven 1622 januárjában datálódott Galchitth (Ga letics) Márton kisnemes adósságait közlő oklevél. A necsétes lap aljába maga Zrínyi ír egy kiegészítő megjegyzést és a Galchitth utódokra kiterjeszti az örökösödési jogot. Galchitth Márton familiáriustól 42 aranyat két 1624-ben kelt magyar levelében Zrínyi több falu zálogba adásáért. A Galchitth-család a fentiről birtokjoga igazolásához 1753-ban másolatot állíttatott ki a Zala megyei Árvaszék- nél. Ez is a levéltár tulajdonában van, Valóban „hétpecsétes” az a levél - az 1620-as évekből, melyben hat nemes és Zrínyi jószágaik sérthetlen- ségét biztosító egyezséget kötött. Hét viaszpecsét díszíti a horvát nyelvű iratot, így jól látható a Dráva- és Muraközi főbíró, Purgarics Péter családi címere. Egy másik, az 1634-ben horvátul fogalmazott oklevélben Zrínyi a Muraközben néhány falut zálogosít el. A tintával írt, rozsdabarna színű, gyűrött és tépett lapokat restaurálták és így olvashatók a 10x20 és 40x30 centi nagyságú régi iratok. Dr. Szita László most végzi a fordítást, a szöveg- és forráskritikai értékelést. Az okiratok magyar szövegét a Baranyai Művelődésben publikálják majd. — Csuti — közéleti tevékenysége egyre nő, s részben ennek köszönhető, hogy a mai fiatalok többsége már természetesnek veszi, hogy a lányok, asszonyok egyenrangú társaik a férfiaknak. Ezt követően szólt a nőpolitikái határozat, a különböző juttatások, támogatások jelentőségéről. Kiemelte, hogy az emberi jogok mellett a női jogokat is biztosítani kell a lányok, asszonyok számára, hiszen felelősségük nem kisebb: mint összefogni a családokat, melyek apró sejtekként társadalmunkat alkotják. Ezt követően szólt a nők szerepéről a népek felszabadító harcaiban, a nemzetközi év fontosságáról megállapítva, hogy az idei nőnap ünnepélyességét növeli hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a párt XI. kongresszusára való felkészülés. Az ünnepi beszéd után a közéleti, társadalmi tevékenysége elismeréseként dr. Ádám Antal emléklapot adott át Bánfai Józsefnének, Szántási Sándornénak, dr. Tárkányi Er- nőnének, Kiss Istvánnénak, Ra- binek lenönének, Horváth Istvánnénak, Szatmári Istvánnénak, Bálint Mihálynénak, Kon- rád Bélánénak, Tóth Mihálynénak, Maár Imrénének, Szabó Józsefnének, Omaht Jánosáénak, Moró Jánosnénak, Tatai Jánosáénak, Rein Istvánnénak, Kutas Mártonnénak, Füredi Miklósáénak, Kolonics Mihály nénak, Koós Lászlónénak, Ba lázs József nénak. A szovjet asz szonyoknak ajándékkal kedves kedtek. Ezután a megyei párt bizottság nevében Rózsahegy István köszöntötte a részt vevőket a nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepség dr. Adám Antal zárszavával fejeződött be. !:|ÍÍÍ|ÍÍí||lÍ|:i lopótökből Karcsú nyakú vázák, magyaros kulacsok, hajlított szárú tajtékpipák, csálé süvegű dobozok — mindez lopótök héjából és gúzsból formálva, ragasztva. Siklósi cipész volt Oberritter Antal, most nyugdíjas napjait színezik a sok gonddal készülő dísztárgyak. — Sohasem tudtam ölhetett kézzel ülni. Napszámos családból származom, a szüleim dolgos, pontos emberek voltak. Tanyán nevelődtem, egyedüli játszótársam a kutyám volt. Valamit már akkor is fúrtam, faragtam, hol fűzfavesszőket, hol mást. — Ez a gyerekkorból megmaradt vágy ösztönözte arra, hogy fűrésszel, reszelővei, cipészkéssel újból munkához lásson. De honnan származik az ötlet, hogy éppen lopótököt és gúzst használ? — Talán száz éves is megvan a házam, hozzá meg a hatalmas kertben mindig megtermett a merőkének, hébernek való lopótök. A tavalyi termésem foltos lett, akkor kezdtem színezni, karcolni, mintákat rárajzolni. Rengeteg idő kell a megoldáshoz. Egy ilyen kis doboz például 31 darabból készül. Ha már kigondolom, milyen forma lesz, akkor megy az egész, mint a karikacsapás. Meg aztán úgy kell megcsinálni, hogy időálló is legyen. Látja, hogy ez nem repedezik meg és szép sima a felülete. — Kicsit mintha törökös hatásúak lennének ezek a kancsók. — Hát ezt eltalálta. Láttam az Omer pasát filmen és ott a szobában voltak ilyesmik. Egyébként nem szoktam utánozni. Benépesül a szoba a sok kedves tárggyal, már a hatvanadik gúzsból-lopótökből formált munka is napvilágot látott. Kancsók, dobozok — lopótökből.
