Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-28 / 86. szám
2 Dunántúlt napló 1975. március 28., péntek Tájékoztató az alacsony nyugdíjak emeléséről A párt XI. kongresszusának határozata értelmében továbbra is körültekintő figyelmet kell fordítani az időskorúak szociális helyzetének javítására. Ezért a Minisztertanács határozatot hozott, hogy 1975. július elsejétől felemeli az alacsony nyugdíjakat. Ennek keretében felemelik az 1971 előtt megállapított alacsony összegű nyugellátásokat, a nyugellátások legkisebb ösz- szegeit, a házastársi pótlékot: növelik azt az összeghatárt, ameddig a nyugdíj házastársi pótlékkal kiegészíthető; és azt az összeghatárt is, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Az intézkedések a munkás- alkalmazotti nyugdíjakon kívül kiterjednek a mezőgazdasági szövetkezeti és kisipari nyugdíjakra is, valamint a hadigondozási pénzellátásokra és a tanácsok által megállapított rendszeres szociális, segély jellegű ellátásokra. Az alacsony összegű nyugellátások felemeléséről a Minisztertanács határozata differenciált módon rendelkezik. Ezt az indokolja, hogy a régebben megállapított nyugdíjakat — figyelemmel az életszínvonal növekedésére — kívánatos nagyobb összeggel emelni. A differenciált emelés keretében : — az 1954 október elseje előtt megállapított saját jogú nyugdíjakat havi 200 forinttal, a hozzátartozói (özvegyi, szülői, árvaellátás) nyugellátásokat havi 140 forinttal: — az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított saját jogú nyugdíjakat havi 150 forinttal, a hozzátartozói nyugellátásokat havi 100 forinttal; — az 1959—1970 években megállapított, havi 1600 forinton aluli saját jogú nyugdíjakat havi 80 forinttal, a hozzátartozói nyugellátásokat havi 60 forinttal, legfeljebb 1600 forintra kell növelni. A nyugdíjak legkisebb összege 1975. július 1-től átlagosan havi mintegy 100 forinttal növekszik. A kerekítés érdekében ez 2— 3 forinttal több, illetve kevesebb összeget jelent. Ennek megfelelően a munkásalkalmazotti öregségi és rokkantsági nyugdíjasoknál például a minimális nyugdíj havi összege 910 forintra, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjasoknál havi 750 forintra pmelkedik. Hasonló mértékű az emelkedés az özvegyi, a szülői és az árvaellátásoknál is. Valamennyi nyugellátásnál, tehát mind a munkásalkalmazottaknál, a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál és a kisiparosoknál július 1-től egyaránt havi 1500 forint lesz az az összeghatár, ameddig a nyugdíj házastársi pótlékkal kiegészíthető Egyidejűleg a házastársi pótlék összege is emelkedik mintegy 100 forinttal. A saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható ösz- szeghatára ugyanettől az időponttól kezdve havi 1200 forint lesz. A szociális ellátások terén a Minisztertanács határozata előírja, hogy fel kell emelni a hadirokkantok járadékát átlagosan havi 100 forinttal, a hadiözvegyek, hadiárvák, hadi- gondozott családtagok járadékát és a hadigyámoltak nevelési pótlékát átlagosan havi 150 forinttal, a tanácsok által megállapított rendszeres szociális segély jellegű ellátásokat pedig átlagosan havi 100 forinttal. A csökkent munkaképességű dolgozók részére az 1971. január elseje előtti időponttól megállapított és havi 1600 forint alatti átmeneti segélyeket havi 80 forinttal, de legfeljebb havi 1600 forintra kell emelni. A csökkent munkaképességűeknek folyósított átmeneti segély legkisebb összegét, valamint a rendszeres szociális járadékot és jóradékki- egészítést havi 100 forinttal emelik. A nyugdíjak emelésének tételes és pontos szabályait a Magyar Közlöny április hó közepén ismerteti. A felemelt nyugdíjak folyósítására első ízében ez év júliusában kerül sor. Bátrabban gazdálkodni a költségvetéssel! ;.../ •. ; : ••• . • • .• • . ' ' x_ • • :. ' . :; . • . y‘. •. .. . .: . • :: • A nemzetiségi kultúra közös kincsünk Ülést tartott a Megyei Tanács Nemzetiségi Ülést tartott Komló város Tanácsa Ritka az olyan tanácsülés, ahol nem alakul ki szenvedélyes vita a pénzügyi gazdálkodással, illetve a fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Tegnap délelőtt Komló város tanácsülésén is igen sok hozzászólás, javaslat, észrevétel hangzott el. Különösen okot adott erre az, hogy az 1974. évi gazdálkodásról viszonylag kedvezőtlen kép alakult ki. Egyrészt az 1975. évre áthúzódó beruházás miatt, másrészt — az előbbiből következően — a magas, csaknem 38 millió forintos pénzmaradvány miatt. Biztató eredmények Természetesen biztató eredményekről is beszámolhattak a város vezetői. Elkészült a si- kondai bekötőút és a villany- hálózat, megtörtént a bányászpark épület kisajátítása. Elkezdődött a Kossuth Lajos utca átépítése, a szilvási OTP és a Vörösmarty utca végén épülő ifjúsági szövetkezeti lakások közművesítése. Sajnos, a kivitelezői hiányosságok miatt 56 lakás átadására nem kerülhetett sor. Erre az évre húzódik át a gyorsbisztró építése, a Steinmetz Miklós Szakközépiskola kollégiumának bővítése. A Gelka-szerviz építését, bár ez év december 31-e a befejezési határidő, nem valószínű, hogy sikerül teljesítenie Remélhetőleg idén átadják a Patyolat-fiókot és a MOM műhelytermét. Az 1975. évi fejlesztési alap a tavalyi maradvánnyal együtt csaknem 100 millió forint. Ennek felhasználósánál elsősorban a céljelleggel kapott pénzt kell felhasználni, továbbá figyelembe kell venni az áthúzódó beruházásokat. Gazdagodik a város be, teljesítve a város régi és jogos igényét. Az előterjesztéseket követő hozzászólásokban — visszatérve a kivitelezési nehézségekre — több tanácstag adott hangot annak, hogy a tanács végre ne kiszolgáltatottja, hanem partnere legyen a kivitelező vállalatnak. A pénzmaradványokkal kapcsolatban megjegyezték. hogy bátrabban kell felhasználni a költségvetés ösz- szegét, természetesen ez igen gondos előkészítést igényel. Nagy Ferenc tanácselnökhelyettes vitozárójában többek között kifejtette, hogy az 1975- ös év még gondosabb munkát, nagyobb figyelmet igényel, mint a korábbiak, hiszen ebben az évben ér véget a IV. ötéves terv. Kitért a következő tervidőszak célkitűzéseire is, többek között az ÁFÉSZ-áru- hóz, az új kisegítő iskola, valamint az ügyészségi és bírósági székház építésére. Tíz óra Komlóért A tanácsülésen átadták a „Tíz óra társadalmi munka Komlóért” akció díjait, elismeréseit. Az üzemek és vállalatok közötti verseny idő-kategóriájában első lett a Mecseki Szénbányák központi gépüzeme, személyenként 46,9 óra társadalmi munkával. A „forint" kategória győztese Zobák bányaüzem, ők 269 317 forintot teljesítettek. A város zászlaját az Illés István vezette „MHSZ” és a Vadnai Lajos vezette „Münnich Ferenc" szocialista brigád nyerte el. Az iskolák versenyében győzött és 10 ezer forintot kapott az 501-es Szak- . munkósképző Intézet. A tanácstagi körzetek közül az 5. sz. körzeté lett az első hely és a 25 000 forint jutalom. A társadalmi munkák szervezésében, irányításában végzett kimagasló munkájáért Eszenyi Józsefné, Tóth István és Katies Rezső részesült tárgyjutalomban. Elismerő aranyoklevelet kaptak a városi munkásőr egység, a városi Tűzrendészeti Parancsnokság, a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a kereskedelmi és vendéglótóipari társadalmi ellenőri hálózat, valamint a Steinmetz Miklós Szak- középiskola. Bizottsága Hogyan valósulnak meg a ! Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — nemzetiségekkel kapcsolatban hozott — határozatai? Ennek ellenőrzése képezi idén a Nemzetiségi Bizottság munkájának gerincét. Az éves munkaprogramot CzrenkoVita a tulajdonformákról és az érdekeltségről Előtérben a nettó jövedelem érdekeltség A tervek szerint befejezik az autóbusz-pályaudvar térségében épülő 600 adagos gyorsbisztrót, a szilvási 50 férőhelyes óvodabővítést. Elkezdik a Kossuth Lajos utcai panelépületek mellett a 10 szintes, 60 lakásos lakóépület építését, amelyhez egy ABC-áruház, egy IBUSZ-iroda és a FÉNYSZÖV új, városi műterme kapcsolódik. Ez év első felében készülnek el az új szennyvízderítő tervei. A beruházást előreláthatólag 1976-ban kezdik el. A DÉDÁSZ folytatja a köz- világítás bővítését, így többek között Mánián és Mecsekjó- nosiban is. A Fürst Sándor utca sarkán lévő papírbolt átalakításával egy barkácsboltot rendeznek A Legfelsőbb Bíróság ítélete Mint ismertes, Nyéki Oszkár 23 éves, többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, pécsi lakos a mecseki erdőben 1974 májusában egy 8 éves kislánnyal fajtalankodott, majd őt kegyetlenül megölte. Nyéki Oszkárt a Pécsi Megyei Bíróság különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt halálra ítélte. Az ítéletet csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. A szocialista tulajdonformák fejlődése az érdekviszonyok tükrében címmel, érdekes előadás és vita hangzott el szerdán délelőtt Pécsett a Technika Házában a TIT, az Agrártudományi Egyesület, a Tsz-szö- vetségek és a Megyei "Tanács rendezésében. Termelőszövetkezeti elnökök, elméleti és gyakorlati szakemberek, mezőgazdászok és közgazdászok vitatkoztak azon, hogy a termelési viszonyok jelenlegi fejlettségi színvonalán nem elsietett lépés-e a szövetkezeti és az állami tulajdonforma közelítését siettetni. — Ez az előreszaladás kétségtelenül kényszerlépés — hangsúlyozta a vitát vezető dr. Ludovecz Gábor, a MÉM Statisztikai Gazdaságelemző Központjának munkatársa, aki a megyei rendező szervek kérésére vállalta el a vitavezetö előadás megtartását. A begyűrűző világgazdasági hatások miatt a jövőben a költséggazdálkodást kell előtérbe állítani és arra kell ösztönözni a gazdaságokat, hogy teremtsék elő a többletköltségek fedezetét. A termelőszövetkezetekben a korábbi kettős érdekeltségen belül a nettó jövedelem érdekeltség lép most előtérbe, mivel a személyes jövedelem nem csökkenthető o mezőgazdaságban sem, a költségek — ipari eredetű anyagok ára, energia- költség, az élőmunka áro stb.— nőnek. A cél mindenképpen az új érték növelése. Az új érték felosztásakor a személyes jövedelem és a fejlesztési hányad helyes arányának — tsz-eknél az állami szabályozás csak igen közvetve avatkozik ebbe be — tartása nagyon fontos, mert azt ma már a tagok is tudják, hogy a beruházás potenciális személyes jövedelem. Ez a belátás a szövetkezeti tulajdonforma fejlődésével, a tagok tulajdonhoz való viszonyának megváltozásával magyarázható. Az új földtörvény és szövetkezeti törvény a szövetkezeti tulajdon oszthatóságát elvben és gyakorlatban megszüntette. A fiatal belépő generáció mór nem vitt be vagyont, megszűnt a vagyonközös- ségi jelleg. A tulajdonosi érzés elhalványult, meghatározó tényezővé az érdekeltség vált. A szövetkezeti beruházásokban az állami támogatás aránya elérte az 50 százalékot, s e téren kezdetét vette a szövetkezeti és állami tulajdon összefonódása. Megnőttek a tsz-ben a társadalmi juttatások, megváltozott az életforma, erősödött a kollektív tudat, ezzel a szövetkezeti tulajdon legfőbb klasszikus sajátosságait vesztette el és spontán közeledett a társadalmi tulajdonhoz. Eljött az ideje, hogy a szabályozás is közeledjen a két fő szocialista tulajdonforma között. A jövőben várhatóan a szövetkezetnél is bevezetik a nyereségadót, a regulativ adp helyett a bérnövekedést a szövetkezeti nyereségből kell százalékos formában biztosítani. Ha így van, vetették fel a vi- tázók, akkor végső soron mi lesz a különbség a termelőszövetkezet és az állami gazdaság között? Az előadó véleménye szerint mindenekelőtt az, hogy a szövetkezetben ha átalakulva is, de megmarad az önkormányzati rendszer, a jogilag is biztosított nagyobb jövedelem differenciálódása, a közös által integrált, szervezett háztáji gazdaság, a szabályozott kiegészítő részesedés, és az, hogy a szövetkezeti tagok továbbra is közvetlenebbül lesznek érdekelve a közös gazdaság eredményeiben, mint az áljami gazdasági dolgozók vagy más alkalmazottak. — Rné — vies Antal elnökletével tegnap délelőtti ülésén tárgyalta meg és fogadta el a bizottság. Nemzetiségi kultúránk megbecsülését jelzi, és jelentős mértékben gazdagítja majd az idén Mecseknádasdon létesítendő német nemzetiségi tájház és kutatóbázis. A berendezés terveit és a tájház rendeltetésére vonatkozó elgondolásokat Lantos Miklósné múzeológus ismertette. A tájházban a baranyai német etnikum bemutatásán túl a német nemzetiség és a magyarság több évszázados egymásbafonódásának dokumentumaival, tárgyi emlékeivel is megismerkedhet majd a látogató. Eddig mintegy 400 tárgyi emléket gyűjtöttek össze Mecseknádasdon és a környék német nemzetiségi falvaiban. A tájházat a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya támogatja. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese hozzászólásában méltatta a tájház jelentőségét, ami egy korábbi megyei párt vb és a múlt év decemberi megyei tanácsülés határozata alapján valósul meg. Mecseknádasd és környezete megőrizte az ott élő német nemzetiség karakterét. Ebben a tájegységben ma is élő hagyományokkal találkozhatunk. Ezek az adottságok alkalmassá teszik ezt a helyet arra, hogy itt egy német nemzetiségi néprajzi központ fejlődjön ki. Igen fontos az, hogy a nemzetiségi múzeum a honismereti mozgalommal szoros kapcsolatot tartson fenn. Dr. Eperjessy Ernő, a Kulturális Minisztérium nemzetiség1 osztályának munkatársa Baro- nya megyéről szólva példásnak nevezte az itt folyó nemzetiségi munkát. Új és örvendetes lehetőség az, hogy a Mecseknádasdon létesítendő múzeum a német nemzetiségi kutatás egyik központja is lehet. A Kulturális Minisztérium támogatja ezt a törekvést. Sojnos a kutatómunka jelenleg nem áll azon a szinten, ahol állhatna. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója előadásában vázolta a tervezendő nemzetiségi kutatás fő vonalait, területeit. Számos fontos téma vár feldolgozásra. A nemzetiségek a haladó polgári politikai törekvésekben fontos szerepet töltöttek be, de bekapcsolódtak a forradalmi munkásmozgalomba is. Dr. Bihari Ottó akadémikus hozzászólása első részében a Kaposvárott a Tanítóképző Intézet felszabadulási hét műsora keretében baranyai napot rendeztek tegnap. Délelőtt tudományos diákköri házi bemutatót tartottak; a hivatalos programot Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője nyitotta meg a kora délutáni órákban. A kaposvári Tanítóképző Intézetben közel száz pécsi és baranyai fiatal készül a pedagógus pólyára. Szűkebb hazájukban egyre nagyobb szükség van jól képzett új, fiatal tanítókra, hiszen az idei évben is 57 tanítói állást hirdetnek meg. Szeretnénk, ha minél többen hazajönnének ... Erről is szólt a Megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője, amikor rövid megnyitó beszédében tájékoztatta a jelenlevőket a megye fejlődéséről, kulturális helyzetéről. A baranyai nap keretében kiállítás nyílt Lantos Miklós fotóművész Baranyai műemlékek című sorozatából; Baktai Patricia kísérleti vizuális gyermekjátékaiból és különböző baranyai közművelődési kiadványokból. Improvizálás zenében és rajzban címmel a komlói zenei általános iskolások tartottak bemutatót Apagyi Mária és Lantos Ferenc vezetésével. Bemutatták Knoll István Pécsről szóló dokumentumfilmjeit, majd a baranyai hallgatók kötetlen beszélgetés keretében találkoztak a megye oktatás' vezetőivel, akik átadták a most megalakult baranyai klub részére a megye ajándékát, egy modern sztereo-mag- netofon készüléket. Este dr. Varga Gyula fotóművész, Kircsi László oboaművész és Harkányi János színművész közreműködésével műsorral zárult a baranyai nop. múzeumi szakemberhiány megoldására tett javaslatot a Kulturális Minisztérium képviselőjének. A Tanárképző Főiskolán — a népművelői szakhoz hasonlóan — néprajzi képzésben is részesülhetnének a hallgatók. Ha ezt harmadik szakként bevezetnék, a nemzetiségi kutatómunka egyik fő gondját szüntetnék meg. A továbbiakban a kutatómunka egyéb nehézségeiről szólt. A Dunántúli Tudományos Intézet „oldalprofiljaként” Pécsett akadémiai kutatócsoportot lehetne szervezni. A csoport a helyi és az országos nemzetiségi kutatómunka központi szerve lehetne. Ez azért is előnyös volna, mert nem kellene új intézményt létesíteni, óriási költségekkel, hanem be lehetne építeni egy már meglévő intézetbe. A nemzetiségek életének alapos megismerése nem nélkülözheti a szociológiát. Ezért a szociológiai kutatást be kell építeni a nemzetiségi kutatómunkába. B. K.
