Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-28 / 86. szám

1975. március 28., péntek Dunántúli napló 3 Ülést tartott tegnap dél­előtt Pécs megyei város Ta­nácsa. Wieder Béla, a Ta­nács elnöke köszöntötte a város 110 választókörzete lakóinak képviseletében megjelent tanácstagokat, a jelenlévő országgyűlési képviselőket, díszpolgáro­kat és dr. Hazafi József elvtársat, Baranya megye Tanácsa végrehajtó bizott­ságának titkárát, aki a Me­gyei Tanács képviseletében vett részt a tanácsülés munkájában. A lejárt Határidejű tanács­határozatok végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság munká­járól, a tanácstagi interpellá­ciók intézéséről és az egyéb tanácsi vonatkozású esemé­nyekről szóló elnöki tájékozta­tás után Pécs város Tanácsa elsőként az 1974. évi munká­járól szóló beszámolót hall­gatta meg, különös tekintettel a IV. ötéves terv várható tel­jesítésére. IIIV. ötéves íerv mérlege A város 1971-ben elfogadott IV. ötéves tervének legfőbb cél­kitűzéseit három pontban le­het összefoglalni. 1. A város lakói szükségleteinek arányo­sabb, jobb kielégítése érdeké­ben szorosabbra kell fűzni a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködését. 2. Javítani kell a város ipari szerkezetét, a foglalkoztatást. 3. Megfelelő összhangot kell kialakítani a városépítésben, központi kér­désként kezelve a lakásépítést. Nos, a mostani mérleg meg­lehetősen ellentmondásos. A tanács együttműködési szerző­dések sorát kötötte meg fon­tos városi és megyei szervek­kel, vállalatokkal, s általában szorosabbra fűzte kapcsolatait mindazokkal, akik magukénak érzik ezt a várost, s itt tevé­kenykednek. Ennek eredményei jelentkeznek az erők koncent­rálása terén, s általában a be­ruházások koordinálása vonat­kozásában. Kedvező irányban fejlődik a város ipari szerke­zete. A Mechanikai Labor lete­lepítése és gyors „beépülése" a városba szemléletesen bizo­nyítja Pécs szándékait és lehe­tőségeit. Épül az Egyesült Izzó új gyára Kertvárosban. Bővül a Kesztyűgyár, megvalósulóban van a porcelángyár, a nyomda, a sütőipar rekonstrukciója. Jelentős eredmények szület­tek a kommuniális ellátottság javítása terén. A tanács saját forrásaiból, illetve a lakásprog­ram kapcsolódó beruházása­ként jelentős összegeket fordított erre, de sokat tettek az üze­meltető vállalatok is. A leg­kiemelkedőbb eredmények az óvodaépítés terén születtek. A tervezett bővítés 935 férőhely volt — a várható 1434 plusz­férőhely. De: az általános is­kolákat 48 tanteremmel tervez­tük bővíteni — a teljesítés azonban csak 32 tanterem lesz — és ez csak egy tétel a gon­dok közül. Különösen a közép­iskolai diákotthonok fejlesztési programja szenvedett csorbát. Négyszáz új férőhelyet írt elő a terv — a megvalósítás azon­ban átcsúszik 1976-ra. Régi panasz: kicsik és öregek bolt­jaink. Kapcsolódó beruházás­ként 5390 négyzetméternyi úi üzlet építését írta elő a terv — a várható teljesítés 6900 négyzetméter. Ez örvendetes, s minőségi változást ígér. Az árnyék azonban itt is megma­radt: a tervezett 12 ezer négy­zetméternyi vállalati fejlesztés­ből csak 1370 négyzetméter va­lósul meg előreláthatóan. lavult az Ivóvízellátás Nagyon jelentős eredmények születtek a lakosság ivóvízzel való ellátása terén: a terve­zett 18 ezer köbméterrel szem­ben a tervidőszak végére 22 600 köbméter lesz a napi vízterme­Kedvezően változott a város iparszerkezete lés; a szolgáltató kapacitás (például textiltisztítás, gépko­csijavítás terén) megduplázó­dott, az összkép tekintetében mégsem lehet elégedett és nyugodt a város. A lakásprog­ram ugyanis megtorpant; a helyzet ahelyett hogy javult volna, romlott. A II. ötéves tervben 6042 lö­kés épült, a III.-ban 7033 — most pedig 6331 lakásra szá­míthatunk. De még ez sem fe­jezi ki a tényleges helyzetet, hisz nagy a megszűnt lakások száma is. II. ötéves terv: 155, III. ötéves terv: 726 — IV.: 970. A lakásalap tehát ebben a tervidőszakban mindössze 5361-gyei gyarapodik, szemben a III. ötéves terv 5887 lakásá­val. Javult a kommunális ellátás A tervezettnél gyorsabban nő a lakosság száma Megtorpant a lakásprogram kű társadalmi munkát vállalt és végzett az „Egy napot Pécsért", az „Építsünk óvódat" mozga­lomban és a felszabadulási emlékmű létesítéséért. Az el­múlt évben 35 000 ember, több mint félmillió óra társadalmi munkával járult a közösségi célok megvalósításához. Az óvo­dai építési akció keretében Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke előterjesztését ismerteti. Ugyanakkor: a város lélek­számú nő, méghozzá a terve­zettnél gyorsabb ütemben. 1974 januárjában 164 ezer lakosa volt Pécsnek — annyi, mint amit az előrejelzések 1975 vé­gére ígértek. A 100 lakásra ju­tó családok száma 1971 ja­nuár 1-én 125,3 volt — ez a szám 1976-ban 126,1 lesz... A tanács mindebből levonta a szükséges következtetéseket. Saját erőforrásai, a helyi le­hetőségek átgondoltabb, cél­szerűbb felhasználása mellett nagy erőfeszítéseket tesz az országos lehetőségekből való nagyobb részesedés érdekében. Rendelet a díszpolgárságról Harmadik napirendi pont­ként Pécs megyei város Taná­csa megalkotta a díszpolgár­ságról szóló rendeletét. Elha­tározta: minden év április 4-én adja ki a díszpolgári címeket, s az ezzel együttjáró Sopianae emlékérmet. A díszpolgári cí­met azok a pécsi lakosok nyer­hetik el, akik a város kulturá­lis, gazdasági és politikai éle­tében maradandót alkottak, il­letve azok a külföldi állampol­gárok, akik a népek barátsá­ga elmélyítése terén szereznek kiemelkedő érdemeket. Dísz­polgári címmel meghalt sze­mély emléke is megtisztelhető. Ezt követően a tanácsülés el­fogadta dr. Calabár Tibor vb - titkárnak, a városi tanácsnak a szabálysértési cselekményekre vonatkozó hatályban lévő ren­deletéi módosítására tett elő­terjesztését, amelynek lényege: az eddigi 1000 forint pénzbír­ság helyett 3000 forintban ál­lapítja meg a bírság legma­gasabb összegét. Az „Egy napot Pécsért" moz­galom 1974. évi eredményeit összefoglaló értékelését dr. Né­meth Lajos, tanácselnök-he­lyettes terjesztette elő. Pécs város lakossága jelentős érté­megépült 460 hely. Az önkén­tes pénzbefizetések összege az elmúlt évben: 24 445 000 forint! A felszabadulási emlékmű — elkészült, avatására április 3- án kerül sor — építésére az el­múlt év végéig 6 367 000 forint befizetés érkezett, gépi, kézi segítséget vállalatok, intézmé­nyek, szocialista brigádok ad­tak. A tanácsülés az „Egy na­pot Pécsért” mozgalomban részvevőket arany-, ezüst- és bronzdiplomával, illetve arany-, ezüst- és .bronzplakettel tün­tette ki. A következő napirendben dr Kisvári András, a megyei ta­nácstagi csoport elnöke adott tájékoztatót a csoport 1974. évi munkájáról, — majd az egész­ségügyi és szociális bizottság munkájáról Papp Imre, a bi­zottság elnöke, a Városi Ta­nács elnökhelyettese számolt be. Ezt követően a tanácsülés elfogadta Bezensek Antalnak, a Hőszolgáltató Vállalat igaz­gatójának a vállalat munká­járól készített beszámolóját. El­fogadták dr. Kovács Jenőnek, a tanács VB. osztályvezetőjé­nek a „Pécs megyei városi ta­nács lakásépítési kölcsönalap létesítése” című előterjesztését. Ennek alapján lehetőség van arra, hogy a tanácsi appará­tus és költségvetési szervei, in­tézményei dolgozói 60 000 fo­rintig terjedő összegű kölcsönt kapjanak OTP-lakás vásárlásá­ra, többszintes lakóház és új családi ház építéséhez. Felújítják a sétateret A Sétatér és kaszkád felújí­tása című napirend megvita­tása következett, amelynek elő­adója: Tóth Zoltán, osztályve­zető. Ismertette a vízlépcső re­konstrukciója körül kialakult különböző véleményeket, majd az előterjesztésben szereplő javaslatot: „Az új vízlépcső kialakításánál alapvető követel­ménynek tartottuk, hogy az ne csak messziről nézhető, — mint korábbi állapotában — hanem használható is legyen. A prog­ramjavaslat ezért a terephez simuló kőburkolatot javasol te­repbe ágyazott járható hasz­nálható felületekkel, leülési le­hetőséggel. A burkolat középső vonalában, tengelyében foly­na le lépcsős megszakítások­kal a víz egy felső ,,forrás”-bó) az alsó gyűjtő medencébe. Á vízfolyást a meglévő karszt- forrás táplálja vízzel". (A ja­vasolt megoldás vázlatát la­punkban már közöltük.) A ta­nács — 4 tartózkodás és 1 el­lenszavazat — elfogadta a Sé­tatér és a vízlépcső rekonstruk­ciójáról előterjesztett határoza­ti javaslatot. Eszerint a tanács­ülés úgy foglalt állást, hogy a környéken folyó közművesíté- si munkák befejezése után ha­ladéktalanul hozzá kell fogni és 1976 végéig be kell fejezni a tér felújítását. Első ütemben 1975. évben az alsó sétatér és vízlépcső felújítását kell vég­rehajtani, a felső sétatér re­konstrukcióját 1976 végéig kell befejezni. Új osztályvezetők kinevezése A tanácsülés ezt követően elfogadta Wieder Béla tanács­elnöknek „A személyzeti és ok­tatási, valamint az egészség­ügyi szakigazgatási szervek ve­zetőinek kinevezése" előterjesz­tését. Ennek alapján dr. Breila Istvánt, az egészségügyi osztály vezetőjét - a Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinikára történt áthelyezése miatt — osztályve­zetői tisztségéből 1975. március 16-i hatállyal felmenti, egyben a tanács dr. Szilasi Annát (dr. Niedeczky Antolnét) az egész­ségügyi osztály vezetőjévé 1975. március 16-i hatállyal ki­nevezi. Dr. Gyöngyösi Jánosáét, a Hazafias Népfront Pécs vá­rosi Bizottsága titkárát 1975. április 1-i hatállyal a tanács személyzeti és oktatási osztály­vezetőjévé nevezte ki. Átadták a délszláv nemzetiségi kollégiumot Üj, korszerű diákszociális lé­tesítménnyel gazdagodott váro­sunk. Tegnap délután avatták fel és adták át ünnepélyesen a most elkészült horvót-szerb nem­zetiségi általános iskolai kollé­giumot. Az ünnepség résztvevőit a horvát-szerb iskola és kollégium tanulói színes nemzetiségi tánc- és ének összeállítással örven­deztették meg. Csorba Tivadar, a Városi Ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte az ünnep­ség vendégeit, dr. Eperjessy Ernőt, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának munka­társát, Takács Gyulát, a Bara­nya megyei Tanács, Papp Imiét, a Városi Tanács elnökhelyette­sét, Krauth Jánost, a Megyei Tanács nemzetiségi bizottságá­nak elnökét és a bizottság je­lenlévő tagjait. Lantos József, a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztályve­zető-helyettese Neducsin Dra- gutinné igazgatónőnek a Me­gyei Tanács ajándékaként 60 ezer forintot adott át, amelyet a létesítmény belső felszerelé­seinek kiegészítésére fordítanak. A Bercsényi utcai délszláv nem­zetiségi iskola igazgatójának, Ruzsin Milánnak pedig 250 ezer forintos utalványt nyújtott át szintén a Megyei Tanács aján­dékaként. Az összeget az iskola korszerűsítésére és tanműhely kialakítására fordítják. ; A kivitelező Pécsi Építő és I Tatarozó Vállalat képviseleté- | ben Habó József igazgató szólt | az elvégzett munka jelentőségé- , ről, és a munkát nem kis mér- ! tékben hátráltató nehézségek­ről, amelyeket egy váratlan pin­ceomlás okozott. Ennek ellené­re a vállalat dolgozói, szocia­lista brigádjai vállalták, hogy feszített munkatempóban dol­goznak. Kongresszusi és felsza­badulási jubileumi felajánlásaik eredményeképpen alig valami­vel az eredeti határidő után kerülhetett sor az intézmény át­adására. A két ütemre bontott feladat nagyobbik részét, a bel­ső felújítást, korszerűsítést el­végezték, és most áttérnek az épület belső felújítására. A költségek összege megközelíti a 4,5 millió forintot. Ebből 3 mil­liót az Oktatási Minisztérium, csaknem 2 milliót a Városi Ta­nács fedezett. A munka ered­ményeképpen egy elavult, rossz állapotban lévő iskolából kor­szerű, a mai igényeknek min­den szempontból megfelelő kol­légiumot alakítottak ki, amely­ben csaknem 100 diák helyez­hető el. Az új létesítményt Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyette­se vette át. Megköszönte az építők munkáját, a délszláv is­kola és az Asztalos János Kol­légium segítségét, amelyet a tanulók elhelyezésével az átme­neti nehéz időszakban nyújtott. Hangsúlyozta, hogy ez az új kollégium is része, mintegy konkrét megvalósulása pártunk nemzetiségi politikájának, amelyre joggal lehetünk büsz­kék valamennyien. A nevelői közösség nevében Neducsin Dragutinné igazgató vette át Papp Imre elvtárstól a kollégiumot. Meleg szavakkal mondott köszönetét mindazok­nak, akik létrehozásában részt vettek. Nem tanulnak meg egyetlen betűt sem Festett virágok, madarak, golyók, játékok segítségével ismerkednek a számfogal­makkal a leendő elsősök az előkészítő tanfolyamokon. így tanulják meg, hogy a szóim nem függ a tárgyak minő­ségétől, elhelyezésétől. Bár egyetlen betűt sem tanulnak meg írni, tudják mire való a ceruza. Apróságnak látszik, de nagyon lényeges problé­ma az óvodából „kimaradt" gyerekek beilleszkedése a közösségbe. Számtalan kéz­ügyességfejlesztő, figyelem­összpontosító gyakojjatrá van szükségük a 6—7 éves gyerekeknek ahhoz, hogy az első osztályban megállják a helyüket. Az országbon először, már 1966/67-ben szerveztek tanfolyamokat Baranya me­gyében. Ebben az évben az előkészítősök és az óvodások létszáma együtt megközelíti a száz százalékot. Baranya településszerkeze­téből adódik, hogy sok a kis iskola, tehát a kis község, ahol nem lehet óvodát üze­meltetni. Az előkészítő tanfo­lyamok leggyakoribb formá­ja az áprilistól júniusig ter­jedő időszakban hetenként 2—3 foglalkozásos, 72 órás. Természetesen ennél a meg­oldásnál sokkal eredménye­sebbek az egyéves foglalko­zások. Pécsett 12, Baranyá­ban 24 csoportban összesen 300 gyerek kap alapképzést 192 órában október 1-től má­jus 30-ig bezáróan. A távlati elképzelés mindenképpen amellett szól, hogy ha nincs óvodo vagy férőhely, akkor kötelezővé kell tenni az elő­készítő tanfolyamokon való részvételt. Tegnap délelőtt, a Baranya megyei Pedagógus Tovább­képzési Intézetben, Pécsett Faragó László, az Oktatási Minisztérium csoportvezetője készítette fel a több, mint 40 baranyai pedagógust, akik először fognak ebben az évben előkészítő tanfolyomot vezetni. Közöttük voltak a meghívott jugoszláv vendé­gek is. Az intézet vezetője, Pirisi Jánosné az egyik társ­szerzője az Iskolára előké­szítő foglalkozások vezetése című kézikönyvnek. A kiad­vány nagy érdeklődést keltett szakmai körökben, de sajnos nagyon kevés példányszám­ban jelent meg. ;í : 'i:::4 ■ • sÍ^'-VkíI-: Ví :> •••'. V. *5. •• í- • V ::.V •:< >j. • ; V;. '• V . 1.' < í. : 1 i- ' ■' '' %. • • : '• >V' í" ■ •.. •' : ; '• ' . ... . _ '. íj:. ^ m. > ■ £ . í . : . •• • _ : Jgg; g : . j j. : X/:..lll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents