Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-24 / 82. szám

11 a héten TELEVÍZIÓ Hogy érzi magát elvtárs? — a címe annak a doku­mentumfilmnek, amelyben régi szovjet ismerőseink nyilatkoznak mai életükről, s melyben olyan epizódok elevenednek meg, mint az első szovjet-magyar lab­darúgó rangadó. Csütörtökön, a Színházi Világnapon Csehov: Há­rom nővér c. drámáját köz­vetítik a Vígszínházból Hor- vai István legendáshírű ren­dezésében. Az előadás előtt Tolnay Klári olvassa fel El­len Stewart üzenetét. Szombat este A bohóc felesége című tévéfilm cím­szerepe tulajdonképpen Dayka Margit jutalomjáté­ka. SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház operatársulata Puccini: Tosca c. halhatatlan reme­két mutatja be pénteken este. HANGVERSENY Húsvét hétfőjén a Csont- váry Múzeumban Barth Ist­ván Liszt-díjas fuvolamű­vész ad koncertet Varga Márta zongoraművész köz­reműködésével huszadik századi szerzők fuvolamű­veiből. A matiné irodalmi anyagát Simonyi Imre ver­seiből állította össze és ad­ja elő N. Szabó Sándor színművész. KIÁLLÍTÁS A Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Boszorkány úti klubjában Szirányi Ist­ván fotóiból látható érde­kes kiállítás. Kedden este László Gyu­la professzor a József At­tila Művelődési Házban ve­títettképes előadáson mu­tatja be Zsögödi Nagy Im­re székely festőművész mun­káit. MOZI Szófiától Drávaszabolcsig mutatja be a Bolgár Nép­hadsereg küzdelmes útját a Hajnal a Dráván című, tör­ténelmi tényeket feldolgozó bolgár játékfilm, amelynek több képsorát Pécsett, illet­ve Baranyában forgatták. Csütörtöktől a Kossuth moziban látható a Valahol Európában című, világsikert aratott magyar film, ame­lyet a felszabadulási év­forduló tiszteletére játsza­nak újra. Színes, szélesvásznú ja­pán revüfilm a Dal a sze­relemről. Vidám, színes, ka­landfilm a cseh-szovjet koprodukcióban készült kalandfilm, sok szép tengeri felvétellel: És velem volt Alibaba. Az ortopéd-professzor véleménye Hogyan járunk, miben járunk? Divatos vagy egészséges cipőt? A betegség később jelentkezik... A téma első pillanatra mu­latságosnak tűnik: hogyan já­runk? Jól, vagy rosszul? Pedig egyáltalán nincs semmi vicces ebben, — az ortopédiai szak- rendelések megnövekedett for­galma, a láb-deformációk gya­korisága igazolja, hogy na­gyon komoly dologról van szó. Nyugodtan mondhatjuk, hogy közérdekű dologról, hiszen min­denki cipőt visel, azt viszont nem mindenki tudja, hogy az orvosi szempontból is megfe­lelő lábbelit hordja-e . .. eges viselet Hogyan járunk? Ezzel a kér­déssel kerestük meg a téma egyik legkitűnőbb ismertetőjét. dr. Bender György ortopéd se­bészt, egyetemi docenst, az or­vostudományok kandidátusát, aki kandidátusi értekezését er­ről írta, s azóta is számos pub­likációja jelent meg az egész­séges cipőviseletről. — Világviszonylatban az em­berek 60;—80 százalékának a lába nem egészséges. Nagyon fontos az, hogy már gyermek­korban jól, vagyis helyesen megválasztott cipőben járjunk. Ugyanis növekedésben levő láb puha csontjai, laza ízületei és fejlődő izomzata sokkal érzé­kenyebben reagálnak a rossz cipő okozta külső hatásokra. Tapasztalataink szerint az orto­péd szakrendeléseken megje­lent betegek több mint fele különféle lábbetegségekben szenved, és alig található fel­nőtt beteg, akinél a lábpanasz kezdete ne a gyermekkorba nyúlna vissza ... Milyen o cerszeru. — Milyen tanácsot adna a szülőknek a helyes gyermek­cipő megválasztásához? — Amíg a gyermek el nem érte az öt-hatéves kort, ne ve­gyenek neki félcipőt, ebben a korban sokkal célszerűbb a la­zább ízületeket jobban tartó magasszárú cipő. Ha szandált visel a gyerek, az elöl nyitott legyen, hátul zárt kéreggel. A papucs, papucscipő és moka­szin viselését gyermekkorban nem ajánljuk ... — Mi a véleménye a mos­tanában divatos magas sarkú, széles orrú, vastagtalpú cipők­ről? HAVI 40 FORINTOS CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, FOKOZOTTABB ANYAGI BIZTONSÁG. 30 000 forint összegű életbiztosítás. 100 000 forintig terjedő balesetbiztositás. Gyógyintézeti ápolás esetén költségtérítés. Segélyezési lehetőség. Biztosítási és önsegélyezési csoport minden munkahelyen Kérjen felvilágosítást fiókjainktól, körzetfelügyelőinktől és a munkahely biztosítási megbizottjától! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA — A túlzottan magas, nyolc­tíz centiméteres sarok nagyon egészségtelen. Az ilyen magas sarkú cipő a lábat valóságos lejtőre helyezi, így eltolódik a terhelés a lábon, és sarok he­lyett az előlábra jut a terhelés nagyobb része. Az ujjak a na­gyobb teher viselésére terpesz­tett helyzetet vesznek fel, ez az izmok és ínszalagok túlzott megnyúlásához, kifáradásához vezet, előidézőheti a láb-bol­tozatok lelapulását, az ujjak deformálódását. Ezeken a köz­vetlen hatásokon kívül a túl­zottan magas sarkú cipő káros hatást gyakorol a térdre és csí­pőre is. Természetesen egy bi­zonyos sarokmagasság kell ah­hoz, hogy a láb alkotóelemei tökéletes egyensúly-helyzetben legyenek, mert csak így képe­sek a teher legtökéletesebb vi­selésére, ha áll valaki, és a teher átvitelére járáskor. Az ideális sarokmagasság három­négy centiméter. Kifogásolható minőség — Az orvostudománynak ta­lán egyik ága som kapcsoló­dik ennyire az iparhoz és a kereskedelemhez. Mi az orto­péd orvos véleménye a magyar cipőkről? — Az elkészítés minőségében nem rosszabbak a világátlag­nál, az anyag minősége azon­ban erősen kifogásolható ... — Van-e beleszólása az or­topéd orvosnak abba, hogy mi­lyen cipőt készítsen az ipar? — 1958 óta elvileg igen, egy- egy új, egészségileg megfelelő cipőkről kikérik a véleményün­ket, — és vagy elfogadják vagy nem ... De az ipar általában hallgat ránk, — a nagyobb probléma a kereskedelemmel van. A kereskedelem csak azt a cipőfajtát forgalmazza, ami neki kifizetődik, tehát divatos, olcsóbb és újszerű, tekintet nélkül arra, hogy egészségügyi szempontból megfelel-e vagy sem ... — Miként tudnánk jobban kímélni a lábunkat? — Ez megint ipari-kereske­delmi kérdés. Jó lenne, ha egy- egy cipő azonos hosszban, de háromféle bőségben készülne, így mindenki kiválaszthatná azt, amelyik jobban idomul a láb formájához. Külföldön már van erre példa. Ugyancsak talá­lunk példát arra is, többek között Csehszlovákiában, hogy az üzletekben átlátszó műanyag cipőt próbálnak fel a vásárlók, így rögtön kiderül, hogy mére­teiben valóban Hlik-e a lábra. Olyan szaküzletekre lenne szük­ség, amelyekben nagy a vá­laszték, rendelkeznek lábmérő­vel, több figyelmet kellene for­dítani a szaktanácsadásra ... És még egy orvosi tanács: min­den alkalomra a megfelelő ci­pőt hordjuk, mást a munkába, mást otthon ... Tökéletes — Elképzelhetetlen divatos és egészségügyi szempontból is megfelelő cipő? — Szerencsés esetben igen, de a divat nem hallgat ránk... Világstatisztikák szerint a 10— 12 éves lányok 25 százaléká­nak, a 16—18 évesek 50 szá­zalékának lábelváltozásait a divatos cipők okozzák. Az egészségügyi szempontból tö­kéletes megoldás az lenne, ha szabványosítanák a kaptafa részeit. így tulajdonképpen csak jó cipők kerülhetnének az üz­letekbe, — megelőznénk na­gyon sok lábbetegséget. D. K. J. Lúdtalpas gyermek sarka Jól sikerült diáknap Kaposváron Mintegy háromszáz somo­gyi középiskolás diák rész­vételével megyei diáknapot tartottak vasárnap Kapos­várott. A Latinka Sándor megyei művelődési központ­ban, valamint a zeneiskolá­ban léptek zsűri elé a diák- színpadok, népi táncegyüt­tesek, vers- és prózamondók, énekkarok, szólisták. A me­gyei diáknap egyúttal ve­télkedő volt a hagyományos keszthelyi Helikonon való részvétel jogának elnyeré­séért. KIÁLLÍTÁS A Színház téri Kisgalér'ában 17 órakor nyitja meg Martyn Ferenc a László Gyula portréi­ból rendezett kiállítást. MOZI Petőfi: A kalóz menyasszonya (4, n7, f9). Park: Száguldás a semmibe (4, n7, f9). Kossuth: Só (10, 12, f7), Lányok az akname­zőn (f3, f5). ART KINO: Nagyí­tás (f9). RÁDIÓ Kossuth: 22.40: Evilági pa­pok, II. Petőfi: 20.13: A szivattyú. J. Cameron rádiójátéka egy szív­műtétről. 3. műsor: 19.35: Ferencsik Já­nos vezényel. Katedrája az egész ország Nem öreges az w w Öveges Hiába tiltakozók, az íróaszta­lához tessékel, s foteljába ültet. Ahhoz az asztalhoz, amelyen harminc könyv íródott. Feszé­lyez a dolog, észreveszi: „nyu­godtan maradj ott, fiam”. Az erkélyajtóhoz húzza székét, s a beáramló fénytől arca elveszik szemem elől. Csak dallamos hangját hallom, s összekulcsolt kezeit látom. Hátrább hajol, s csukott szemmel magyaráz ... A professzor egyedül él a két­szobás budai lakásban, ezernyi könyvével, értéktelennek vélt „kacatjaivai". Ám ezek az üveg­cserepek, kövek, kiégett izzók az ajtó üvegjére ragasztott pi­ros, kék és zöld papírkockák fi­zikai kísérleteinek eszközei. Olyan dolgok, amelyek segít­ségével milliókkal szerettette meg a fizika tudományát, a rá­dió, a televízió jóvoltából, öve­ges József tizenkét éven ót „sze­repelt" a televízióban, katedrá­ja lett az egész ország ... A szó igaz értelmében vett nép­tanító, aki egész munkásságát a fizika, a természet csodáinak megismertetésére áldozza, öve­ges professzor úrnak mindegy, hogy milliók nézik, avagy ötve- nen hallgatják előadásait. Most egyszemélyes hallgató­ságnak mutatja be kísérleteit. Kihúzza az asztalfiókot, az ezernyi „kacat” közül üvegcse­repet vesz elő, a könyvespolc egyik zugából celofánt. Hát­rább lép, egyik kezében a zörgő „papírt” tartja, az üveget sze­méhez illeszti olymódon, hogy az íróasztal lapjáról verődő fény az üvegre essen. Megkeresi a a celofán tükrét az üveglapon, s felkiált: „Csoda történt fiam. Gyönyörű színeket látok, sár­gát, kéket, zöldet”. S már nyújt­ja is felém az egyszerű, ám an­nál értékesebb kísérleti eszközt, hogy magam is megismerked­hessek a poláros fénnyel .. . Körültekintek a meglehetősen egyszerűen berendezett lakás­ban. Néhány festmény a falon, valamelyik Benczur-tanítvány alkotásai, valamint egy isme­retlen németalföldi művész munkái. Porcelánfajansz-tálak, a pécsi Zsolnay-gyár alkotásai, két régimódi rekamié, falióra. Televízió sehol.- A könyvtáramban annyi szellemi csoda van, hát miért lenne szükségem televízióra? A rádióban is csak az időjárásje­lentést hallgatom. Ha olyan hangulatban vagyok, Krúdyt olvasok. Egy kicsit szentimentá­lis természet vagyok ... Majd a múltba kalandoznak gondolatai, egy göcseji falu­ba .. . — . . . Amikor elemi iskolás voltam, nem láttunk mi semmi­lyen kísérletet. Egyszer viszont a tanítóm be akarta mutatni, hogyan is lehet a kőszénből gázt fejleszteni. A helyi kovács adott szenet, ám valamilyen ok­ból a kísérlet nem sikerült. Ta­lán ez ébresztette föl bennem azt a vágyat, hogy megismer­hessem a természetet. Ha az árokparton hanyatt feküdtem, láttam az eget, a vonuló felhő­ket, hallottam a vonat dübör­gését ... S ekkor eszembe ju­tott, milyen láthatatlan össze­függések láncolata mozgathat­ja a dolgokat, (gy kerültem kö­zel a matematika, a fizika tu­dományhoz. Ám amit én ma­gam is megismertem, tovább akartam adni: örömet szerezni a népnek azzal, hogy megis­merhessék a természet csodáit, s mindezt tapasztalati úton, olymódon, hogy először meg­döbbentem az embereket, s amikor már a jelenséget isme­rik, csak akkor mondom ki, hogy amit láttak, az ilyen meg olyan törvény. # Van önnek egy „vessző- paripája". — A tudományos játékszobák­ra gondol? 0 Igen. — Szeretném elérni, ha ha­zánkban nemcsak pince- és táncklubokat csinálnának, ha­nem tudományos játékszobákat is. Mert az igaz, hogy senki sem vehet a gyerekének hét­ezer forintos kísérleti dobozt, ám ha ezzel ezer gyerek játszik, az nem lehet pénzkérdés. Ak­kor már ingyen szívhatják ma­gukba a tudományt. Mert a tu­domány szelleme részegítő ital. # ön, alii a fizikai gondol­kodás terjesztésében igen sokat tett, elsőként kapta meg az Eöt­vös Loránd Fizikai Társaság Prometheusz-diját. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom: ön a legismertebb magyar tu- dománynépszerűsitő. Min dol­gozik jelenleg? — Nyomdába került a har­mincegyedik könyvem. Én a kö­vetkező címet szeretném adni neki: „Csodálatos színes fizikai kísérletek a semmiből”. De még vitázunk rajta. Egyébként most készítjük a szükséges ábrákat, rajzokat. Emellett egyik köny­vem második bővített kiadására is készülök. # Vannak-e ismeretei arról, hogy külföldön hogyan művelik a népszerű tudományos isme­retterjesztést? — Tudomásom szerint hason­ló műsor, mint amit tizenkét éven át a televízióban csinál­tam, másutt nincs. Azért hagy­tam abba, mert akárhogy is; a nyolcvanadik évemet taposom. Ám azt tudom, hogy filmjeimet átvette a csehszlovák televízió, s háromszor vetítették. Már indulnék, de eszébe jut a „szikrázó szék". Bevallom ne­ki, hogy nem láttam a televízió­ban. Hétköznapi ülőalkalmatos­ság, ráül, néhányszor „megri- szálja” magát, majd arra kér: óvatosan közelítsek a fémváz­hoz, a mutatóujjammal... Majdnem a vashoz érek, ami­kor lilás ív húz az ujjam felé, s „megüt” az áram. Szerepet cserélünk, s most ő közelít a szék csővázához. Nincs kisülés! Felszólít, hogy jobban dörzsöl­jem meg a furnért, ám hiába fogja meg a fémet, nem kelet­kezett elektromosság. Értetlenül nézek rá ... — Hja fiam, öveges sem tudhat mindent. . . Salamon Gyula Centrum 1-3-5 ágú csillárok 150—6500 — Ft-ig

Next

/
Thumbnails
Contents