Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-24 / 82. szám

Barcs és Gyurg/evác „nagy lehetősége” D élvidéki folyónk, a Dráva 140 kilomé­teres szakaszon alkot ha­tárt Magyorarszág és Ju­goszlávia között. Bővizű folyó, vízjárása nyugodt, kiegyenlitett. Míg felső szakaszán már vízlépcsők épültek, erőművek hasz­nosítják erejét, magyar- országi szakasza mindmáig energetikai tartalékot jelent csupán. A két ország kormánya fog­lalkozik a vízerő-hasznosítás lehetőségeivel, jelzi ezt a kö­zelmúlt egyik eseménye is: megalakult a Magyar-Jugosz- láv Vízgazdáfkodási Közös Bi­zottság albizottsága, amelynek feladata a vízierőmű-rendsze- rek munkálatainak előkészítése. Elnöke — magyar részről — dr. Nagy László, az Országos Vízügyi Hivatal Beruházási önálló Osztályának vezetője lett.- Melyek az újonnan ala­kult albizottság első teendői, mire számíthatunk a Dráva magyarországi szakaszán? Vízi erőművek a Dráván ? — Hol tartunk most? — A tervezést előkészítő sza­kasznál. A legfontosabb, hogy a közös elveket kidolgozzuk, ami alapján a tervezés meg­indulhat. Alapvető dolgokban kell megállapodnunk, például, hogy méterrendszert alkalmaz­zunk, Adria feletti magasság­ban számolunk, vagy hogy mit értünk egy százalékos előfor­dulási valószínűségen. Meg kell határoznunk a magyar és jugoszláv területen egyaránt alkalmazható szabványokat és ki kell dolgoznunk azokat a módszereket, amelyetk a két ország műszaki előírásainak megfelelnek.- Mikor indulhat meg a tervezőmunka? — A jövő év közepéig kell kidolgoznunk a tervdokumentá­ciót, amelynek alapján a két ország kormánya megvizsgálja, hogy megfelelő, gazdaságos'-e a Drávának ezen a szakaszán ez a. létesítmény. Gyakorlatilag a döntést előkészítő tervről van szó, ehhez szükségesek a mos­tani előmunkálatok. — V. —--------------" -------------------------"-------------------------7*.............................. Szeszélyes tavasz drága primőrök Határozott intézkedéseket — Köztudott, hogy Magyar- ország és Jugoszlávia között igen jó a vízgazdálkodási kap­csolat. A Dráva szabályozásá­ban, hajózhatóvá tételében, az árvízvédelemben közösen tevé­kenykedünk, vízminőség-védel­mi és egyéb kutatásokat vég­zünk. A Dráva magyarországi szakasza sík-vidéki tulajdon­ságú, ezért amíg a felső, al­pesi jellegű szakaszán a víz­erő-hasznosítás az elsődleges, nekünk a komplex hasznosítás a feladatunk. Ennek a vizsgála­takor felvetődött a vízerőmű­vek kérdése is, ezért hozta lét­re bizottságunk ezt a munka- közösséget. A tervek szerint Barcsnál és Gyurgyevácnál épülnek vízlépcsők, vízerőmű­vek. — A vízlépcsők építésével megváltozik a folyó jellege is. Milyen hasznunk származik ebből? — A vízerőműveknek az energiatermelés mellett járulé­kos haszna is van: a vízlépcső mögött kialakított tározótér­nek órvízcsúcs-csökkentő sze­repe is lehet. Szakmai kifeje­zéssel élve „levágja az árvíz­csúcsot" úgy, hogy a tározó­tér felfogja a vizet. Igaz, hogy így az árvíz tovább tart, de alacsonyabban vonul le, a te­tőző vízállás nem jelent ve­szélyt. Másrészt javulnak a mezőgazdaság, az ipar, a la­kosság részére történő vízki­vétel lehetőségei. A mezőgaz­dasági üzemek az eddiginél is intenzívebben tudják majd hasznosítani a Dráva vizét. En­nél a viszonylag kevésbbé je­lentősek ezen a szakaszon az üdülési, turisztikai szempontok, a vizsgálat azonban erre is ki­terjed, hiszen a vízlépcsők alap­vetően megváltoztatják a folyó arculatát. Pécsett csökkentek az árak Baranya „behozatalra” szorul Csábítóan tetszetős, étvágy- gerjesztő primőröket láthatunk hetek óta a zöldség-gyümölcs, élelmiszer üzletekben és a pia­cokon. Vásárlási kedvünket csak a — táblázatunk által is reprezentált — árak nyirbálják meg. Szeszélyes tavaszunk azonban nemcsak minket, ba­ranyaiakat késztetett importra, illetve a társmegyékből való behozatalra és így az árak egyszinten tartására. Többek között ez derül ki abból a kör­képből, melyet Dél-Dunántúl nagyvárosainak primőr ellátott­ságáról készítettünk. Folyamatos ellátás Péccsel kezdve a sort: a múlt hét közepétől csökkentek az árak. Salátából, retekből folya­matos az ellátás. A fólia alatt termesztett saláta kizárólag megyei — részben a termelő­Védelmet nyújt és megszünteti a vízkő­lerakódást! juyymr: RDDIBTOR STOP LEAK hűtőtömitő anyag Biztosítja a hűtőfolyadék állandó körforgását. Megszünteti a hűtőrendszer szivárgásait. Csővezetékre és gumi alkatrészekre ártalmatlan. Kapható: XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT AUTÓSBOLTJA Pécs, Munkácsy M. u. 35. Termékek Kaposvár Pécs Zalaegerszeg Szekszárd Paprika 2,50-3,20 3,20—4,60 5,20 4,40 Paradicsom 50—60 56 52 60 Zöldhagyma 2,20 1,70—2,00 2 1,10—1,50 Saláta 1,50—4,50 3—4—4,80 4,20 1,50—5,20 Uborka ro U1 i s 3 4 32—30 30 Paraj 22 16 16 20 Retek 3,------4,20 3 ,------4,60 3 ,20 4,40 várunk! Bányászküldötteink jegyzeteiből — felszólalás helyett... szövetkezetek, részben a kis- árutermelők áruja. Ugyancsak -megyei termék a paraj és a zöldhagyma. A retek nagy ré­szét, a hegyes erős paprikával együtt Csongrádból kapjuk. Az uborka Bulgáriából, a szőlő Jugoszláviából, a paradicsom pedig Egyiptomból érkezik. A kisárutermelők leginkább salá­tával és zöldhagymával jelent­keznek a piacon. A kaposvári szabad piacon minimális a primőráru mennyi­ség. A város lakossága főként a zöldség-gyümölcs üzletekben vásárolhat uborkát, paprikát, paradicsomot, zöldhagymát, tisztított parajt, önellátóak sa­látából, de importálják az ubor­kát, paradicsomot, szőlőt. A Somogy megyei MÉK Vállalat igazgatója azt is elmondta, hogy amennyiben a lakosság több primőrt igényel, többet tudnak adni. Bolgár uborka Jp az ellátás Zalaegerszegen is. Megyei termesztésű salátá­val, zöldhagymával, csongrádi retekkel, bolgár és csongrádi uborkával, egyiptomi paradi­csommal, jugoszláv szőlővel, il­letve társmegyei zöldpapriká­val elégítik ki a lakosság igé­nyeit. A kisárutermelők megle­hetősen magas áron és kis mennyiségben kínálják a sóskát és parajt. Saját termesztés Szekszárd közel nyolcvan százalékban behozatalból látja el a lakosságot primőrrel. Az állami boltokban, illetve a Me­zőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalkozás üzleteiben egyaránt megtalál­ható a paprika, paradicsom, paraj, saláta, zöldhagyma, re­tek. A jelenlegi árak lényeges csökkenése és a mennyiség növekedése csak április végén, május elején várható, amikorís Tolna megye nagyrészt saját termesztésű árukat kínál majd az üzletekben és a piacokon. T.É. Greta Garbo frizura Fodrászok, kozmetikusok bemutatója Greta Garbó frizura baba­arc-szerű smink, vagyis nagy­mamáink hajviseleti és kozme­tikai divatja hódít napjainkban a nők között. Legalábbis ezt bizonyítja egy tegnap látott női-férfi frizura és kozmetikai bemutató, melyet a Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalat 15-ös szá­mú üzletének „November 29." elnevezésű brigádja szervezett. A bemutatót —, melyen több, mint húsz fodrász és kozmeti­kus vett részt modelljeivel — a Kossuth lojos utcai l-es szá­mú üzletben rendezték. A gyors, ügyes kezek alatt formálódó frizurák kivétel nél­kül a jelenlegi legmodernebb hajviseletet, a sasson vágásra alapozott „Ceatz-by”, azaz Greta Garbó által közismert hajkölteményt képviselték. Ér­dekesség, csak a meleg és ter­mészetes színű hajak különböző árnyalatait láthattuk. A szív alakúra festett száj, csodálkozván magasra ívelt, vékony szemöldök, piros arc ugyancsak az 1930—40-es évek divatja, amely manapság mégis a minden alkalommal viselhető, mégis dekoratív arc-kikészíté­sek közé tartozik. A férfiak frizura divatjában a laza, könnyed vonalvezetés mellett leginkább a normál hosszúságú hajviselet tetszett az érdeklődőknek. A XI. kongresszus egy­n hetes tanácskozá­sán sok szó esett hazánk energiagazdálkodásának helyzetéről, a feladatokról, s ezen belül a szénbányá­szatról. A Baranya megyei küldöttcsoport bányásztag­jainak jegyzetfüzetébe sok beirás került a felszólalók tanuslágos megállapításai nyomán. Hazaérkezésük után ezekről beszélgettünk velük. NAGY DEZSŐ, Kossuth-bánya szocialista bri­gádvezetője: — Nagy megtiszteltetés ért a kongresszuson, amikor a je­lölő bizottság javaslatára a Központi Bizottság tagjának vá­lasztottak. Ebben a bizalomban a bányászok munkájának meg­becsülését látom. Figyelmesen hallgattam Fock Jenő minisz­terelnök felszólalását, aki kü­lön is hangsúlyozta a Mecse­ki Szénbányák jelentőségét. Van jó kormányhatározat a szénbányászat fejlesztésére, a bányászok élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Azt vá­rom, hogy ennek szellemében a kongresszus után határozott in­tézkedések történjenek! Ezt sze­retném segíteni fontos közéle­ti tisztségemmel, a Központi Bizottság munkájában is. TÓTH SÁNDOR, az Aknamélyítő Vállalat kom­lói üzemének főaknásza: — Sok mindenre odafigyel­tem, felírtam azokat, melyek a kongresszus vitájából bennün­ket bányászokat közvetlenül érintettek. Szerettem volna fel­szólalni, sajnos erre nem ke­rült sor, de írásban véleménye­met eljuttattam a kongresszus titkárságához. Nagyon örültem annak a megállapításnak, hogy az országnak szüksége van a fekete szénre, a mi szénmeden­cénk bányászai jó munkájára. A tanácskozás szüneteiben be­szélgettem az ország más bá­nyáiból érkező küldöttekkel, egyetértettünk abban, hogy a Mecseki Szénbányák helyzete különleges, fejlesztésre sajátos igények kielégítését követeli, mely a geológiai és bányász- kodási adottságokhoz megfe­lelően igazodik. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a bányá­szok nehéz munkáját könnyíl- sük, a gépesítést fokozzuk, de a szén termelése ne lassuljon le, ne dráguljon meg! NAGY ZSIGMOND, a Mecseki Ércbánya Vállalat IV-es üzemének csapatvezető vájára: —, Én is jelentkeztem fel­szólalásra. Mondanivalóm egy része megegyezett a vitában felszólaló oroszlányi bányász gondolataival. Ö is szóvátette az idős bányászok sorsát, gond­jait. Többet kell törődni velük, hogy a föld alatt becsülettel eltöltött munkásévek után, majd később, nyugdíjbakerüléskor ke­resetük, jövedelmük ne csök­kenjen olyan nagy mértékben. Az ércbánya dolgozóinak van­nak sajátos problémáik is, me­lyekre nálunk, helyileg kelle­ne jobban odafigyelni. Mi, sok társadalmi munkát végzünk, óvodákat építünk, iskolákat pat­ronálunk, mégis gondjaink van­nak, ha dolgozóink kérik gyer­mekeik felvételét ezekbe az intézményekbe. Hasonló prob­lémák vannak a lakáselosztás terén is. Valamikor vállalatunk sok lakást épített, most ez le­lassult, mégis úgy kezelik a mi dolgozóinkat, mint akiknek nincsenek ilyen gondjaik. A megfelelő baranyai fóruijiokon mi ezeket ismételten szóvá tesz- szük ... FÖLDES GYÖRGY. Zobák-bánya szocialista bri­gádvezetője: — A kongresszus után én is határozott intézkedéseket vá­rok, melyek a bányászokat meg­nyugtatják, a fiatalok előtt von­zóvá teszik ezt a szakmát. A mi bányáink fejlesztése komoly beruházásokat igényelnek, el­sősorban a nehéz fizikai mun­ka könnyítése, a gépesítés fo­kozása és ezen keresztül a ter­melés szintentartása érdeké­ben. Bízom abban, hogy ez megvalósul! A tanácskozás lég­köre nagy hatással volt rám, számomra nagy élményt je­lentett a részvétel, a proletár internacionalizmusnak az a magasszintű megnyilvánulása, melyet a kongresszuson ta­pasztaltam. M. E. tiétfoi □ Kongressxusról jöttünk

Next

/
Thumbnails
Contents