Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-19 / 77. szám
Dunántúlt Tlaplo 1975. március 19., szerda Fock Jenő elvtárs felszólalása Todor Zsivkov: (Folytatás a 3. oldalról.) deményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját. A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk, majd részletesen elemezte energiagazdálkodásunk helyzetét: Hazánk energiahelyzete A tőkésvilágban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energia- gazdálkodásunkat. A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Du- namenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninváros- ban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük. Új fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a paksi atomerőmű első, 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990-ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosenergia-teljesít- ményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica—Albert- irsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamosenergia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben mór 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba. A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen - az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk. Szénbányászatunk hoqy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban lévő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo— nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni. Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét. mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést. Létfontosságú az integráció Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén, fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. . Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglévő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábróny térségében új külszíni fejtéses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Új mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az észak-dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meq a területen a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, Felszólalásában végül a kormány nemzetközi tevékenységéről szólott. Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez — mondotta a Miniszter- tanács elnöke. A bolgár nép a magyar nép megbízható testvére Kedves elvtársnők és elvtársak! örömmel és meghatottan teljesítem a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízását, hogy üdvözöljem önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának küldötteit és önökön keresztül minden magyar kommunistát. Nem szükséges hangNépgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő vál, ságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a szocialista integráció létfontosságú népgazdaságunknak, majd elmondotta:- Az utóbbi hónapokban nálunk beszédtéma, ellenségeink pedig felhánytorgatják, hogy már ebben az évben közös megegyezéssel, kölcsönösen meqváltoztattuk azoknak a termékeknek árait, amelyek túlzottan elszakadtak a világpiaci ártól. Érdekünk fűződik hozzá, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös, kedvező feltételeket, és a helyes orientációt a termelők és a felhasználók számára, azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan tovább növekedjék. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és a nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő, gyorsabb átalakítására. Az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig megNkell tisztítani azoktól a konjunkturális, spekulatív elemektől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. így jártunk el most is, amikor a kölcsönös érdekek figyelembevételével 1975-re — mind az exportban, mind az importban — árkorrekciókat határoztunk el. Röviden megemlítek még egy jelentős változást, amelyet a KGST Végrehajtó Bizottságában döntöttünk el: a következő években az árakat nem öt évre előre, hanem évenként, a megelőző öt év világpiaci átlagárai alapján határozzuk meg. Ennek az árrendszernek kezdeti nehézségeit a Szovjetunió segítségével, az általa adott tízéves áruhitellel hidaljuk át. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a világgazdaságban végbemenő változások nyomán gazdasági szerkezetünkben is végrehajtsuk a szükséges strukturális változtatásokat. Az új árrendszer a középtávú tervezés munkáját némileg megnehezíti ugyan, de a problémát nem szabad eltúlozni. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy tervező- és irányító munkánk — sokkal inkább, mint eddig - képes legyen számításba venni és érvényesiteni a változó körülményekből adódó követelményeket. Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és még inkább mélyíthessük Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára II párt és a nép összeforrottsága jövendőnk biztos záloga — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: — Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. A munkásosztály vezető szerepe Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsipolitikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkásparaszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására — mondotta Biszku Béla, majd rámutatott —. A munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkás- osztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi sezrepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha követ-' kezetesen végrehajtjuk a pórt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkás- osztályt az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő fontos nagyüzemek helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztólykü- lönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség. A tudományos-technikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Szocialista demokrácia A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek , szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások szü(Folytatás az 5. oldalon.) súlyoznom, hogy pártjaink szavával nemcsak a kommunisták szólnak, hanem az egész munkásosztály, országaink minden dolgozója, Bulgária és Magyarország népei is. Tisztelt küldöttek! A szocialista közösség országai vitathatatlan sikereket értek el a világ békéjének és biztonságának erősítéséért vívott harcban. A nemzetközi viszonyok ma rendezett légkörben fejlődnek. Ez közvetlen eredménye az SZKP békepolitikája következetes végrehajtásának. E program nemcsak a szocialista országok akcióprogramjává, hanem a világ minden békeszerető, demokratikus és haladó erejének programjává vált. A program történelmileg igaz és az élet által igazolt elvei egy sor kapitalista ország reálisan gondolkodó vezető köreit is arra kényszerítik, hogy számoljanak e programmal. Kommunista, internacionalista kötelességünk, hogy hangsúlyozzuk az SZKP békeprogramjának jelentőségét korunk számára és aláhúzzuk az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brezsnyev elvtárs személyes hozzájárulását e program aktív, következetes és rugalmas megvalósításához a nemzetközi életben. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy egyeztetett, közös és következetes erőfeszítéseink eredményeként a nemzetközi enyhülés folyamata visz- szafordíthatatlanná válik. Az európai kommunista és munkáspártok soronkövetkező konferenciája hozzá fog járulni az európai népek és államok közötti együttműködéshez, a kapitalista világ munkásosztálya és minden dolgozója igazságos harcának erősödéséhez, a szocialista közösség országainak új vívmányaihoz, a béke ellenségeinek elszigeteléséhez. Szeretném erről a helyről is kifejteni a Bolgár Kommunista Párt álláspontját: megérett a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi értekezlete összehívásának szükségessége. Elvtársnők és elvtársak! Mi, bolgár és magyar kommunisták mindig büszkeséggel beszéltünk a pártjaink és országaink közötti kapcsolatokról, mert ezeket szilárd történelmi alapokra építettük. E kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus megváltoztathatatlan elvei lelkesítik. Gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk szüntelen fejlődik, az együttműködés formái és módjai állandó minőségi változáson mennek keresztül. Erősödik népeink eszmei és kulturális kapcsolata is. Todor Zsivkov beszéde végén köszönetét fejezte ki a bolgár hősök emlékének megőrzéséért Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Hunyó István munkás- mozgalmi veterán a kongresszus szünetében. A nemzetközi tevékenység
