Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-19 / 77. szám

1975. március 19., szerda Dunántúli napló 5 Biszku Béla elvtárs felszólalása Szolidaritásunkkal segítjük a portugál nép küzdelmét (Folytatás a 4. oldalról.) lethetnek. Akadtak olyan el­képzelések is, hogy a szocia­lista demokrácia csakis az ön­állóságot, a helyi kezdemé­nyezést jelenti, és kizár min­denfajta alá- és fölérendelt­séget. Fel kellett és a továb­biakban is fel kell lépnünk azok ellen, akik a demokrá­cia fejlődésétől féltik a mun­káshatalmat, a szocializmus vívmányait. A szocialista demokrácia fej­lesztése érinti a párt- és tár­sadalmi szervek életét, az ál­lami, a tanácsi szervek mun­káját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia külön­böző oldalai egységes rend­szert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a pártdemokrácia fejlettsége döntő módon meg­határozza a szocialista demok­rácia általános érvényesülését. A két kongresszus között el­telt években," pártunk kezde­ményezésére, sok fontos intéz­kedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratiz­musának fejlesztésére. Most to­vábbi lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresz- szus útmutatásával el kell vé­geznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munká­jában fokozottabban gondos­kodjunk a demokratikus cent­ralizmus elvének érvényesülé­séről. Szocialista viszonyok kö­zött a demokratikus centraliz­mus értelme abbdn van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének min­denkori figyelembevételét, hasz- nonosításót, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfe­lelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében szá­munkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkás­nak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektí­vákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, vé­leményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De meg­különböztetett feladatai van­nak a pártszervezetnek, a szak- szervezetnek és a KISZ-nek mind a megfelelő politikai lég­kör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglévő fórumok jobb kihasz­nálása. Kulcskérdés, hogy min­den szinten közvetlenebbé vál­jon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsola­ta, érdemibbé együttműködé­sük. Ma nem lehetünk elége­dettek a helyzettel. A Közpon­ti Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, az ipari szakszerveze­tek, az illetékes állami szer­vek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fóruma­ként létrehozták a munkásgyű­lések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszer­vezetek irányításával meghatá­rozott véleményezési és dön­tési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv vé­leményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználá­sára, brigádcímek odaítélésé­re, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a ve­zetés ügyeibe való beleszólás­ra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dol­goznak e módszerekkel. A ta­pasztalatokat a párt egy ké­sőbbi időpontban át fogja te­kinteni, de megjegyzem, ed­dig is kedvezőek az eredmé­nyek. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pon­tosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgo­zók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövet­kezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésé­nek fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodósá­ban erősödik a vállalati jel­leg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegység­gel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keres­niük kell azokat a formákat, amelyek az új viszonyok kö­zött a szövetkezeti demokrá­ciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsülé­séről. Növelni kell a munka megbecsülését — Társadalmunkban a vég­zett munka meghatározó jelen­tőségű. Nem mondhatjuk el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut min­denkinek az anyagi javakból és kapják meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem ke­vesen, mindenesetre az objek­tíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mér­tékbén részesednek a társa­dalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerő­södött az ügyeskedés, a köny- nyű pénzszerzésre való törek­vés, nemegyszer a törvényes­ség határát súrló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthet­jük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problé­máról van szó, és a megoldás is csak sokirányú intézkedés­sel, kezdeményezéssel képzel­hető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak indokolatlan nagyságban. Mivel ennek ob­jektív okai is vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újraterme­lődésének. Fokozatosan szűkí­teni kell, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyek­ből ezek a nem szocialista ten­denciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelni kell a mun­ka társadalmi megbecsülését. Már az iskolákban sokkal na­gyobb becsületet kell szerez­nünk a termelőmunka minden formájának. Véleményünk sze­rint a jó szakmunkás ugyan­olyan értékes ember, mint az egyetemet végzett szellemi dol­gozó. A termelőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosí­tó, az életnek igazi értelmet adó tevékenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka al­kotó jellegét. Az üzemekben, a munkahelyeken • is sokat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetőséget találja­nak képességeik sokoldalú ki­bontakoztatására, még na­gyobb kedvvel végezzék mun­kájukat, tartalmas életet él­jenek. Komolyabban kell fog­lalkoznunk a könnyű pénzke­reseti lehetőségek korlátozásá­val is. Nem hunyhatunk sze­met afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasz­nosságukhoz mérten túlfizetett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és köny- nyű boldogulást nyújtó pályá­kat részesíti előnyben, önma­gunkat, de főleg ifjúságunkat vezetnénk félre, ha nem fog­lalnánk egyértelműen állást e kérdésekben. Nem helyesel­hetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk el­lenük, ha következetesen nö­veljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton járunk. Nagy eredmé­nyeket értünk el, s ezek ígé­retes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép kölcsönös bi­zalma, egyetértése, a közös munkában kikovácsolódott ösz- szeforrottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összefor­rottságot tovább erősítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünknek, a szo­cializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszé­dét Biszku Béla. Nemzetiségi politikánk elvi alapokon nyugszik Dr. Nagy József elvtárs felszólalása a kongresszus vitájában szilárd (Tudósítónk telefonjelentése.) A MSZMP XI. kongresszusa tanácskozásának tegnap dél­előtti ülésén felszólalt dr. Nagy József elvtárs, Megyei Párt- bizottságunk első titkára. Elöljáróban megállapította, hogy az elmúlt években, de különösen a X. kongresszus óta Dr. Gustáv Husák: A magyar nép sikerei elismerést keltenek Kedves elvtársak! Nagy érdeklődéssel és figye­lemmel hallgattuk pártjuk köz­ponti bizottságának Kádár elv­társ által előterjesztett beszá­molóját. Ez a jelentés meggyőző mérlege azoknak a sikereknek, amelyeket a Magyar Népköztár­saság kommunistái, dolgozói a szocialista társadalom fejlesz­tésében elértek. Pártjuk és né­pük, a magyar kommunisták és a forradalmi proletáriótus dicső harci hagyományait folytatja, s immár több mint negyedszáza­da építi, szilárdítja a népi ha­talmat, a szocialista rendszert, dolgozik a szebb, boldogabb életért. Az MSZMP vezette ma­gyar nép sikerei az ipar, a mezőgazdaság, a tudományok és a kultúra területein, a dol­gozók életszínvonala emelésé­ben elért eredményeik olyan önfeláldozó, alkotó munka gyü­mölcsei, amelyek Csehszlovákiá­ban elismerést keltenek, s ame­lyeknek őszintén örülünk. Szív­ből gratulálunk önöknek ezek­hez a történelmi sikerekhez. örülünk annak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt — amelynek élén Kádár elvtárs, a magyar nép és a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiváló képviselője áll - nagy tekintélynek örvend, biza­lom és támogatás övezi a dol­gozók legszélesebb rétegeiben. Napjainkban, amikor a fej­lett kapitalista országok gaz­dasági és politikai válságban vergődnek, amikor nő a munka- nélküliek milliós serege és fo­kozódik a dolgozók szociális bi­zonytalansága, méginkább ki-* domborodnak a szocialista rendszer mérhetetlen előnyei. A szocialista országokat gazdasá­guk tervszerű fejlődése, politi­kai és gazdasági szilárdság, valamint a dolgozó ember anyagi, kulturális színvonalának és létbiztonságának növekedé­se jellemzi. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg azon fáradozunk, hogy sikeresen fe^ jezzük be az ötéves tervet, hogy teljesítsük Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIV. kongresszu­sának határozatait. Csehszlová­kia Kommunista Pártjának po­litikáját a munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség széles rétegei támogatják; ez a poli­tika minden téren kiemelkedő eredményeket hoz. Ilyen helyzet­ben készülünk mi is pártunk XV. kongresszusára. Elvtársnők és elvtársak! A történelem igazolta, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd, baráti és szövetségi kö­telékeink nemzeti szabadságunk, állami függetlenségünk és sike­res szocialista fejlődésünk alap­ja. Pártjaink és szocialista or­szágaink internacionalista egy­ségét, a Szovjetunióhoz és né­péhez, tapasztalt lenini pártjá­hoz fűződő barátságunkat és szövetségünket politikánk és egész tevékenységünk sarkala­tos tényezőjének tekinthetjük. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd ré­szeseiként arra törekszünk, hogy tovább mélyüljön a marxizmus— leninizmus, s a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló egységünk és közös tevékeny­ségünk. Ezért nem hagyhatjuk szó nélkül a jelenlegi maoista vezetésnek az egység megbon­tására irányuló gyakorlatát, amely áttért a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szem­beni nyíltan ellenséges állás­pontra. Tevékenyen részt ve­szünk az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésében, s úgy véljük, elérkezett annak az ideje, hogy fontolóra vegyük egy világmé­retű értekezlet gondolatát is. Küldött elvtársnők és elvtár­sak I A csehszlovák küldöttség ne­vében sok sikert kívánok kong­resszusuk további tanácskozá­sához és jó eredményeket a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. szocialista hazánk egészéhez hasonlóan Baranyában is szá­mottevően fejlődött a közgon­dolkodás. Megyénk lakosságá­nak szocialista tudata erősö­dött, egyértelműen igenük azt a politikai, gazdasági és tár­sadalmi előrehaladást, ame­lyet az utóbbi években elér­tünk. Hangsúlyozta, hogy a Me­gyei Pártbizottság jelentős eredménynek tartja, hogy a párt tudatos munkája nyomán erősödött az új típusú, szocia­lista hazaszeretet, mely szer­vesen összefügg a munkával, az emberi kapcsolatok szocia­lista megszervezésével, a má­sokért érzett felelősséggel. Teljes egyenjogúság Hozzászólásában részletesen foglalkozott a marxista-leninis­ta nemzetiségi politika alkal­mazásának, eredményeinek és gondjainak megyei tapasztala­taival. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Baranyában a nem-, zetiségi politika azért kap kü­lön hangsúlyt, mert a megye 430 ezer lakosa közül jelen­leg mintegy 60 ezer a német és délszláv nemzetiségű. A Megyei Pártbizottság 1972-ben vizsgálta a nemzetiségiek hely­zetét a megyében és megálla­pította, hogy a gyakorlatban érvényesült a teljes egyenjogú­ság, mélyül a magyarok és a nemzetiségiek közötti barátság. A nemzetiségiek szocialista ha­zánk egyenrangú állampolgá­raiként vesznek részt az épí­tőmunkában, gazdasági és életviszonyaik fejlődnek, poli­tikai, közéleti tevékenységük, a társadalmi funkcióban való részvételük számarányuknak megfelelően alakul. Jelenleg a megyében 73 anyanyelvet ok­tató iskola, 14 nemzetiségi óvo­da van, mintegy 60 öntevé­keny művészeti csoport ápoija a nemzetiségiek kultúráját, a Pécsi Rádió minden nap mű­sort sugároz német és szerb- horvát nyelven. A pórt- és állami szervek­nek Baranya megyében ismét nagyobb figyelmet kell fordí- taniok a politikai és gazdasá­gi egyenjogúság fejlesztésére, a nemzetiségi kultúra és ha­ladó hagyományok ápolásá­ra, a közéleti tevékenység bá­torítására, a helyenként fel­feltűnő közömbösség felszámo­lására. Gyorsabban kell elő­rehaladni a nemzetiségiek kö­rében is a marxista-leninista világnézet terjesztésében, a nemzetiségi értelmiség aktivi­zálásában. Minden feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a nemzetiségi lakosság minél szélesebb rétegeire a kétnyel­vűség legyen jellemző, amire azért van szükség, hogy min­den állami és mozgalmi fó­rumra megfelelő nyelvtudású ügyintézőkét lehessen odaállí­tani. Történelmi tapasztalataink alapján mi azt valljuk, hogy a nemzetiségi politika jelentősé­gét nem a nemzetiségi lakos­ság létszáma, hanem politi­kánk alapvető érdekei határoz­zák meg. Tudjuk jól, hogy a nemzetiségék helyzetét, jogaik­nak érvényesülését a határon innen, de a határon túl is nagy figyelem kíséri. A Bara­nyában élő nemzetiségiek szo­ros kapcsolatot tartanak az anyaországokkal, ami egyben hidat is képez köztünk és a szocializmust építő szomszé­dos országok között. Ezt követően Nagy elvtárs arról szólt, hogy Baranya me­gye kommunistái és lakosai egyaránt nagy figyelemmel kí­sérik a nemzetközi élet ese­ményeit. Tudatában vannak annak, hogy a szocialista épí­tőmunka elengedhetetlen fel­tétele a kedvező külső körül­mények biztosítása. Hangsú­lyozta, hogy a Központi Bi­zottság kongresszusi beszámo­lójának nemzetközi kérdések­kel foglalkozó részét hallgat­va jó érzés volt felidézni a megyei fórumokon elhangzot­takat, azt az egyetértést és támogatást, amellyel Baranya kommunistái fogadták a párt nemzetközi kérdésekben ki­alakított álláspontját és tevé­kenységét. Baranya dolgozói nagy öröm­mel fogadták a Görögország­ban és Portugáliában bekö­vetkezett demokratikus fordu­lat hírét, érdeklődéssel és ro- konszenvvel kísérik a haladó erők harcát a demokrácia megerősítéséért, a fasizmus örökségének felszámolásáért. Emlékeztetett arra, hogy alig egy héttel ezelőtt éppen Por­tugáliában kaptak újabb lec­két a reakció erői abból, hogy bukásra van ítélve minden olyan kísérlet, amely vissza akarja fordítani a történelem kerekét. Ugyanakkor a puccs­kísérlet ismételten bebizonyí­totta, hogy az új demokratikus rendszer kiépítése a jobboldal szüntelen támadásai közepette megy végbe. Hangsúlyozta, hogy szilárdan hisszük: a meg­újuló támadásokat Portugália haladó erői sikerrel fogják visszaverni. Ennek egyik leg­főbb biztosítéka testvérpártunk­ban, a Portugál Kommunistc Pártban van. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták dr. Nagy József elvtársnak azokat a szavait, melyekben üdvözöl­te portugál elvtársainkat, azt kívánta, hogy vigyék sikerre a szabad, demokratikus Portu­gália ügyét. Biztosíthatjuk őket — jelentette ki —, hogy har­cukban, mint eddig is, a jö­vőben is számíthatnak a ma­gyar kommunisták elvtársi, in­ternacionalista szolidaritására. Lelkesedéssel, töretlenül Felszólalása végén a megyei pártértekezlet határozatának eleget téve elmondotta; Bara­nya megye kommunistái azt kérik a kongresszustól, hogy •erősítse meg a 18 éve folyta­tott, bevált és a tömegek ■ egyetértésével találkozó poli­tikai irányvonalat. Biztosította a kongresszust arról, hogy a megye kommunistái továbbra is őszinte lelkesedéssel, töret­len erővel fognak dolgozni a fejlett, szocialista társadalom megvalósítása érdekében. (Mitzki Ervin) A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa befejezte keddi tanácskozását. A küldöttek ma reggel folytat­ják munkájukat. Aczél György, a Politikai Bizottság tagja és Anna-Liisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a kongresz- szus szünetében beszélget.

Next

/
Thumbnails
Contents