Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-19 / 77. szám
2 Dunántúlt napló 1975. március 19., szerda L Brezsnvev elvtárs felszólalása (Folytatás az í. oldalról.) vetségesünkhöz fűződő testvéri kapcsolatok számunkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőződés és érzelem dolga. Biztosítani akarom önöket, elvtársak: pártunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barátságunk szüntelenül erősödjék és mélyüljön. örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elhatározta: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdításában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrenddel tünteti ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a társaság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik barátságunk megszilárdításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcsolatok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egynéhány példája van minden területen — politikai és gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális téren egyaránt. Ügy gondolom, elmondhatjuk: az együttműködés minden éve erősebbé tesz bennünket politikailag, gazdagabbá szellemileg, megsokszorozza országaink gazdasági potenciálját, elősegíti népeink életének további javulását. Gazdasági kapcsolataink széleskörűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasznot hoznak mindkét országnak, az elkövetkező években pedig a szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló számos feladat megoldását. Már van tapasztalatunk sok nagyszabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyag- gyártáshoz szükséges nyersanyag közös termelésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányban szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örvendetes esemény történt: határidő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és energiaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresszusának megnyitására befejezi ennek az objektumnak az építését. A vállalást teljesítették. Úgy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen munkaajándékokkal ünnepeljük a testvérpártok kongresszusait! A testvéri szocialista országokban sok pártkongresszuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializmust és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világosabbá és érzékelhetőbbé teszi e gigászi építőmunka általános képét. Valamennyien magabiztosan közeledünk ama alapvető célokhoz, amelyekért a kommunisták az egész világon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szocialista forradalmak zajlottak és zajlanak le, s amelyekért munkálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár számára méltó életfeltételek biztosítása, a kultúra legma- gasztosabb értékeinek közkinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi személyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése. Valamennyi ország dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző példái a szocializmus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem köny- nyű történelmi úton nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Ma már a testvéri országok együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadalmi élet minden területén. A Varsói Szerződés Szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az európai szocialista országok politikai és védelmi együttműködésének. Vitathatatlan tény: a szervezet óriási szerepet játszott a szocialista vívmányok megvédésében, és továbbra is közös békepolitikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakorlattá váltak az együttműködés különböző formái a legkülönbözőbb szinteken. És nagyon fontos az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formákkal, megtanultuk hogyan találjuk meg közösen a leghelyesebb megoldását azoknak az új és időnként rendkívül bonyolult feladatoknak, amelyeket az élet állít elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Valamennyien tudjuk, elvtársak, mennyire fontos, hogy minden új történelmi szakaszban helyesen határozzuk meg a szocialista társadalom fejlődésének távlatait. Ebből a szempontból óriási jelentőségű a fejlett szocializmus irányvonalának kidolgozása a testvérpártok kollektív erőfeszítései, közös tapasztalatai alapján. E fejlett szocializmus megvalósítása a szocialista országok többségében folyik, oly módon, hogy tekintetbe veszik minden egyes ország sajátosságait. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttműködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integráció nagyjelentőségű komplex programja, s mi ezt a programot szilárdan és következetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az integráció minden testvéri országban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazdasági feladatok megoldásában. Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinamikusabb ipari övezetét alkotják, és a növekedés ütemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mutatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümölcsei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres növekedése a szocialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista országokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világgal. A szocializmus előnyeire támaszkodva azonban megfelelő, szocialista módon közelíthetünk az e kapcsolatokban jelentkező olyasfajta problémák megoldásához, mint az árak kérdése, vagy a növekvő energia- és nyersanyagigény kielégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasztalható folyamatok következményeitől. Az előrehaladás új problémákat vet fel. A specializálódás és az együttműködés területének kiszélesítése szükségessé teszi az integrációs folyamat pontosabb irányítását, azt a képességet, hogy a termelést a növekvő külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szükségessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyagkitermelő és -feldolgozó komplexumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink vezetése e kérdésekre megkülönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. A testvéri országok együttműködése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyebbé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem kevesen vannak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen lesik, miként gyengíthetnék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Közösségünk évről évre izmosodik. Nem is lehet ez másként, mert egységünk alapját a leghumánusabb, legigazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk közös - az, hogy az új élet építése nevében szavatoljuk népeinknek a nyugodt alkotó munkához szükséges valamennyi feltételt. Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A magasztos cél, a kommunizmus létrehozta a szocialista internacionalizmus hatalmas energiáját. Magabiztosan együtt menetelünk a haladás útián. Országaink együtt mind nagyabb mértékben járulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népeinek szabad fejlődéséért vívott harc ügyéhez. Békés együttműködés, sokoldalú, előnyös kapcsolatok Magabiztosan együtt menetelünk a haladás útján Az államközi kapcsolatokban — a társadalmi rendszerek különbözőségétől függetlenül — mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkalmazásáról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk, az átfogó, hosszú távú gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségének a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcsolatai már többé-kevésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból különleges jelentősége van annak, hogy sikeresen végződjön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más részvevőinek a többsége is hajlik rá, hogy az értekezlet munkáját a közeli hónapokban befejezzék, méghozzá a legmagasabb szinten. Ez, természetesen, örvendetes változás. Annál nagyobb felelősséget vállalnak magukra azok, akik makacsul igyekeznek akadályokat gördíteni az össz-euró- pai értekezlet mielőbbi befejezése elé. Leonyid Brezsnyev Edward derekkel, Erich Honeckerrel és Gustav Húsúkkal beszélget a kongresszus szünetében. Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vlagyimir lljics Lenin szavaival élve — az európai népek békés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önmagában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon eszményeinek megvalósításában, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Erre a politikai alapra támaszkodva meg lehet majd oldani olyan, egyre nagyobb feladatokat, mint az európai államok közötti békés együttműködés és a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét formáit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető például, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozására, hanem fokozatos csökkentésére is gondolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapásra meg lehet oldani. Mint ismeretes azonban, mór ma történnek erőfeszítések ebben az irányban. Gondolok mind a vlagyivosztoki szovjet-amerikai találkozó eredményeire, mind a Genfben és Bécsben folyó tárgyalásokra. Szeretnék ehhez még valamit hozzáfűzni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későbbi irányának meghatározásában — akárcsak korábban a hidegháborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismét szerepe lesz a szocializmus országai, a kommunisták kezdeményezésének, a béke eszméihez való odaadásuknak, a néptömegek alapvető érdekeivel való elszakíthatatlan kapcsolatának. A közeljövőben sor kerül az európai kommunista és munkáspártok újabb konferenciájára. Úgy gondolom, hogy az értekezlet képes lesz méltóképpen hozzájárulni a soron lévő feladatok kidolgozásához, amelyeket a történelem tűz napirendre földrészünk életében. Magától értetődik, elvtársak, hogy az elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehaladást követelő, szakadatlan folyamat. Ezen az úton megállni azt jelentené, hogy veszélyeztetjük mindazt, amit már elértünk. Annál is inkább, mivel jelenleg a kapitalista rendszer éles válságának feltételei között egyre aktívabbá válnak az enyhülés ellenfelei, a fegyverkezési hajsza és a hidegháború hívei. Ezek, a népek érdekeivel szemben ellenséges erők, korántsem tették le a fegyvert. Makacsul próbálkoznak azzal, hogy visszafordítsák a nemzetközi fejlődés menetét. Ezért a békeharcosok ébersége nem lankadhat, méltó választ kell adniuk a béke ellenségeinek mesterkedéseire, állandóan szem előtt kell tartaniuk az új feladatokat, állandóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjának tágításáról. Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültségnek, a konfliktusoknak, a potenciális háborús robbanásoknak, a Közel- Keleten, Délkelet-Ázsióban és a világ más térségeiben is. Nem lehet, például, tartós, szavatolt békét elképzelni csak Európában, miközben más földrészek felett viharfelhők tornyosulnak. A béke oszthatatlan. Mi, kommunisták, fáradhatatlanul ismételjük ezt az igazságot, és ennek megfelelően cselekszünk. Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb figyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között, aminek oly nagy a jelentősége az általános béke szempontjából. Ezért a Szovjetunió és más testvéri országok változatlanul teljes állhatatossággal és energiával fellépnek a valóban tartós és valóban igazságos közel-keleti béke megteremtéséért; az ehhez vezető legbiztosabb útért, az erre a célra létrehozott fórum, a genfi tanácskozás munkájának mielőbbi felújításáért; az olyan alapvető problémák megoldásáért, mint az 1967-ben elfoglalt valamennyi arab terület felszabadítása; a Palesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesítése, egészen saját államiságának megteremtéséig; valamennyi közel-keleti állam biztonságos, független és szabad létének és fejlődésének hatékony biztosításáért. Ugyanezért tarjuk fontosnak azt a munkát, amely az ázsiai országok kollektív erőfeszítéseivel Ázsia békéjének és biztonságának megszilárdítását célozza. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a potenciális agresszorok, a kalandok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind határozottabb és együttes ellenállásába ütköznek. A béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés valóban mind szélesebb tömegek közkincsévé válik a föld különböző térségeiben — ime, ez az a cél, amely méltó rá, hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását. Forró üdvözlet a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából A küldöttek Brezsnyev elvtárs beszédét hallgatják. Kedves Elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnoksáq alóli felszabadulása 30. évfordulóját ünnepli. Erről a dicső dátumról önökkel együtt emlékeznek meg a Szovjetunió és más testvéri szocialista államok népei, az új Magyarország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok európai népre. A fasizmus feletti győzelem történelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulásában. Leqmélyre- hatóbb következményei: a világszocializmus mai sikerei, a forradalmi erők töretlen növekedése, a Földünk szilárd békéjéért vívott harcban elért nagy eredményeink. A győzelem 30. évfordulójának nagy ünnepére a népek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meggyőződéssel jelentjük ki: a népek által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, hanem meg is szilárdítható. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége élve az alkalommal, forrón üdvözli a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyarországot a közelgő ünnep, a felszabadulás 30. évfordulója, a szabadság 30. születésnapja alkalmából. Éljen a szocialista Magyar- ország és nagyszerű élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szovjet- magyar barátság! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Leonyid lljics Brezsnyev beszédét a kongresszus hosszan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt követően átnyújtotta a szovjet testvérpárt Központi Bizottságának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét. Gáspár Sándor, a kongresz- szus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresz- szushoz intézett jókívánságait. (Folytatás a 3. oldalon.)
