Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-16 / 74. szám
A IV. ötéves terv legjelentősebb bányászati beruházása: a MÉV IV-es üzeme. Épül a kongresszusi vágat. AZ IPARI TERMELÉS 1970-75 összesen (7.) ” Az egész növekedés 96 X -a a termelékenység növekedéséből adódik A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (X) 1970-74 65 5,5-6 1970-75 összesen 35 XvX: 30-32 <D V. OJ.V v^c.y O) > QJ .v. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Keresetek (Ft) Állami ipar Tsz-tagok közösből származó 2803 jövedelemé 2540 2II5 2I28 1970 1974 1970 1974 Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A pórt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek egyharma- da nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. Hárommillió munkás Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mirít 1970-ben. A lakosság fele a városokban, . fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, három millió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiörégedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás kö- vezkeztében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka torozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt: 1970ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, egyben' képviselik, védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszervezetünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munkavédelmi felügyelet ellátására; ebben a munkában a kevésszámú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz részt. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, cr tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt és félmillió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan másfélmillió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. Ifjúság: nagyobb szerep ■■■ • ■■■■■■■■■■■■ ™ A különböző szintű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a területátszervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácsta- gok^55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót Hazánk népességéből a 14— 26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971yben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A Forradalmi Ifjúsági Napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A KISZ-védnökséggel épülő nagy- létesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári építő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. hatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32— 34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot. Hatékonyabb munka A szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem az 1970— 1974. között átlagosan 6,5 száAz ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Új gyárak és termelő-berendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógép- gyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970-1974. között termelése növekedésének — a SZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK (db) Hűtőgép 78 Mosógép TV Személygépkocsi 90 82 68 1965 1974 1965 1974 1970 1970 1965 1974 1970 1965 1974 1970 zalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30 évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előre látbona-szükségletünket több óta hazai termésből elégi ki, sőt még exportálni is dunk kenyérnek valót. A lődő állattenyésztéshez szül ges takarmányt 1973-tól szintén saját maga állítja mezőgazdaságunk. A mezőc dóságban foglalkoztak) száma az elmúlt időszak csökkent, így az ágazatok a munka termelékenysége gyobb mértékben nőtt, min termelés. 964 ezer tsz-tag tervezett 75-80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. A gazdálkodás gyorsi korszerűsítésének szükséi sége növelte az állami c daságok szerepét a mezőt dóságban. Feladatuknak nr felelően élen járnak az új ták meghonosításában, iparszerű termelés bevezeti ben, a termelés szakosík ban. A TOT legutóbbi ül« megállapították, hogy a mi gazdasági termelőszövetki tek száma az egyesülések vetkeztében csökkent, tér tűk átlagos nagysága növi dett, vállalatszerű gazdálkc suk fejlődött, pénzügyi hel tűk szilárdabbá vált. Bővül szövetkezetek és vállalatok zötti kooperáció. Intézkedi történtek kiegészítő tevék ségük szabályozására, a i kívánatos jelenségek megs: tetésére. 1974 júniusában mezőgazdasági téesz-ek létszáma 964 ezer fő volt. bői 541 ezer az aktív kér 423 ezer pedig nyugdíjas, járadékos. Az állandó al mazottaik száma 107 ezer. Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a mező- gazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mezőgazdaságból, mint 1970-ben. KenyérgaGazdaságfejlésztési terv megvalósításában egyre gyobb szerep jut a külkere delemnek. A világgazdaság végbemenő változások a vélemény figyelmének reflek fényébe helyezték a nemze zi gazdasági kapcsolaté amelyekben meghatározó lentőségű a szocialista or gok szerepe és súlya. Bíró József külkeresked miniszter a közelmúltban tott sajtótájékoztatóján mondta: külkereskedelmi galmunk 62 százalékát a cialista országokkal, ennek lét a Szovjetunióval bony juk le. öt év alatt a szocit ta országokba irányuló ki) lünk 85—90 százalékkal, a lük származó behozatal p( 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közremi dik a szocialista gazdasági tegráció kibontakoztatásál A KGST keretében.- sok n jelentőségű egyezmény ki gozásában, megvalósításá ■veszünk részt. Két- és többoldalú megc podást írtunk alá egyes al anyagok termelésének együ erővel történő bővítésére. (' lulózgyár, azbesztkombi ferroötvözetgyár közös léte: se, vegyipari együttműkc kialakítása stb.). Közös er építjük meg az orenburgi c vezetéket, a 750 kilőve KONGRESSZUSTÓL A Beremendi Cementmű központi vezérlőterme.
