Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-16 / 74. szám
■BEBHBHBBBBMHKHHHMHHKBHBBBMBBHB ass elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termelésszakosítás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, műszaki és tudó-, mányos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a terv- szerűség fokozódása, az együttműködés mindenoldalú fejlesztése a KGST-országokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számitások szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. így például az állami iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. Társadalmi juttatások A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénz- beni és természetbeni társadalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermek- gondozási és az anyasági segély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénzügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti ,a 2,6 milliárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a különbségek az egyes családok, háztartások jövedelmei között, csökkent az alacsony jövedelműek aránya. A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, korszerűbbé vált annak összetétele. A kiskereskedelem eladási forgalmáról szóló KSH-tájékozta- tó szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és vegyes-iparcikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974- ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 kilogrammot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcikkekből, amelyek magukba foglalják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,6 milliárd forintról 74,2 milliárdra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974-ben pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente 6-9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igénybe vett hitelek forintösszege az 1970. évi 13 milliárdról 1974-ben 19 milliárdra emelkedett. Ennek az összegnek megközelítően a felét fordították lakásépítésre és vásárlásra. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer lakás épül, vogyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti összetétele és a lakások felszereltsége. Amint azt a Munkánk, Eredményeink című pártkiadványunk közli, 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt, 1974-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra, a vízvezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 százalékra emelkedett. Gyorsan nő a háztartások villamosenergia és gázfogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél milliót. Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodás korúaknái, akiknek érdekében az állami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már /lépmozgalom- má vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Szakmunkások aránya Érdekes képet ad Munkánk, Eredményeink című pártkiadvány a lakosság iskolázottsági színvonalának emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma kétmillió 690 ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. A betanított munkások aránya 29 százalékot képvisel. Az elmúlt időszakban megszervezett munkástovábbképzésbe ebben a tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcsolódott be.. Tanuló fiatalok Az általános iskolát befejező fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és leveleié tagozatokon tanulóké pedig 25 Ellenőrzik a Mechanikai Labor pécsi gyárában nagy sorozatban készülő stúdiómagnókat. ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett. A dolgozók általános iskolájában mintegy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti-levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. 2,3 millió olvasó Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év márciusában a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata megállapította: ,,A műveltségi színvonal emelkedésében, a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődésben dolgozók munkájának. A továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgalmakban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az ismeretszerző, tudományosbúvárkodó mozgalmak hatóköre, a különböző szakkörök, klubok tevékenysége az utóbbi években megélénkült". Mindezt további tényekkel is érdemes kiegészíteni. Hazánkban 1974 végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiók- könyvtár működött. Ezek könyv- állománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyarapodott és az összes könyvtári könyvek száma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr művészeti csoportok száma közel 10 ezer, előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. Tájékoztatási eszközök A magyar könyvkiadás fejlődését bemutató statisztikai közleményben olvasható: hazánkban T970-ben összesen 28 138 kiadványt jelentettek meg 85,5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt. A múlt esztendőben 32 741 kiadvány jelent meg több mint százmillió példányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt. A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egymilliárdról 1,6 milliárd forintra, a falusi lakosság könyvvásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. A lakosság tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt, és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság a múlt esztendőben közel 1,8 milliárd forintot költött sajtótermékekre. 1974-ben a párt központi lapja, a Nép- szabadság átlagosan naponta háromnegyed millió példányban, a megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példányszáma meghaladja a 40 ezret, a Pártélet című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyóiratok, lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt. A rádió-előfizetők száma meghaladja a két és fék milliót, de az üzemben levő rádiókészülékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két vagy több készüléket is tart. Az MRT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresén rádiót és kétharmada néz televíziót. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, az elmúlt időszakban megkezdődött a II. program adása és a színes műsorok sugárzása. Emelt fővel Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk, elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak, vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtizede- bevált helyes politikát irányvonalát. AZ IPARI TERMELÉS Évi növekedési utem(7„) 1970-74 1970-75 összesen (“/<,) 8-10 1,4 □ ,*-ov \ a£*. Az eg esz nóvc*edes 96 °i a a termelékenység növekedéséből adódik MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Évi növekedési ütem (0 1970-75 összesen Várható 15-3.6 A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Keresetek (Ft) Állami ipar Tsz-tagok közösből származó 3-J4-I jövedelemé 2573 1737 2233 1970 1974 1970 1974- KONGRESSZUSIG SZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK (db) Megvalósult a húsprogram. Ai egyházasharasiti tsz sertéstelepe.
