Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-15 / 73. szám

2 Dunántúlt napló 1975. március 15., szombat A Pécsi városi Tanács vb tárgyalta Tanácsülés elé viszik a Sétatér és a vízlépcső ügyét Országos dia- és kisfilmpályázat WrfBWmm' Vörös csillag rajzolódik. Tegnap délután ifjú gárdis­ták, KISZ-aktivisták, fiatal kép­zőművészek, járták a várost, s a legkülönbözőbb pontokon plakátsorozatot ragasztottak pa- lánkokra, falakra. Mindig ugyanazt a nvolc fal­ragaszt, azonos sorrendben. Az egyiken egy fiatal ember gar­bóján béke emblémát visel és könyveket tart kezében. A köny­veken három kiáltó évszám: 1848—1919—1945. A forradalmak évei, amelyek emlékét a for­radalmi ifjúsági napokkal ün­nepeljük. A forradalmi ifjúsági napok szocialista ifjúságunk egészére hatni kívánó proqramsorozata évről évre színesebb, lendüle­tesebb lesz. A hagyománytisztelő, de sok­szor formális ünnepségek he­lyett a városban és a megyé­ben egyre több olyan sikeres akciót kezdeményeznek a fia­talok, amelyekre méltán figyel a felnőtt társadalom is. A négy fiatal pécsi képző­művész rendhagyó, nálunk még szokatlan utcakiállítása, úgy ér­zem, ebbe a kategóriába tar­tozik. Halász Károly, Kismányo- ki Károly, Ficzek Ferenc és Pincehelyi Sándor arra vállal­kozott, hogy a forradalmi ifjú­sági napok gondolatát plaká­tokon megfogalmazva, a művé­szet meggyőző erejével tárja a szélesebb nyilvánosság elé. örültünk az ötletnek, örül­tünk és támogattuk a négy fia­tal művészt, mert valljuk, hogy minden fiatal olyan feladatot vállaljon, keresve az élményt adó cselekvés lehetőségeit, amellyel céljaink megvalósítása mellett tesz hitet. A békegalamb, a vörös csil­lag, a vörös zászló a forradal­mak jelképei, a fiatalok számá­ra nemcsak puszta történelmet jelentenek, hanem a jelképeken keresztül megfogalmazódik a múlt történelemformáló tanítá­sa, a ma, a jövő politikai fel­adata. Mert látjuk, Földünk nagy részén a békegalamb még nem szakította szét a láncot, hogy az atomháború fenyegető veszélye még nem múlt el. És tudjuk azt is, hogy politikai céljaink következetes megvaló­sításában a KRESZ nyelvén ki­fejezve, megállni tilos, ismert a kötelező haladás iránya — ahogy ez a kiragasztott plaká­tokon vizuálisan megfogalmazó­dik. E rendhagyó kiállítás előké­szítése és megrendezése is bi­zonyítja, hogy a KISZ és az if­júság nevelésében résztvevő ál­lami és társadalmi szervek al­kotó együttműködése sokszínű, fiatalos, az érzelemre ható prog­ramokat, akciókat eredményez. Utcakiállításunk kollektív munka eredménye, a Kulturális Rendezvények Irodája, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a fiatal képzőművészek, s az akcióban résztvevő aktívák és ifjú gárdis­ták egyaránt magukénak vall­ják. Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára A soron következő — március 27-i — tanácsülés előkészíté­séről tárgyalt tegnapi ülésén a pécsi Városi Tanács végre­hajtó bizottsága. Egy esztendő után ismét a végrehajtó bizottság elé került a Sétatér felújításának, illetve a vízlépcső megszüntetésének ügye. A tavalyi határozat vég- rehaitásót a döntés nyomán kialakult társadalmi vita miatt halasztották el. Mint ismere­tes, a tervnek számos ellen­zője volt és a vízlépcső felújítá­sára vonatkozó társadalmi munkára is hangzott el javas­lat. A mostani előterjesztés két megoldást javasol a Sétatér komplex felújítására. Ha csak felúiítják a vízlépcsőt, a vár­ható költség 4,9 millió forint, ha lebontják és valami más kerül a helyére, akkor a költ­ség 5,5 millió forintra rúg. A többletköltség ellenére is egy­értelműen a vízlépcsőnek, mint oda nem valónak lebontását ajánlja az előterjesztés. A na­pirendi pont körüli vitában megoszlottak a vélemények. A korábbi vitáról szólva Tóth Zoltán osztályvezető kijelentet­te: a laikus közvéleménytől nem várható el, hogy a szak­emberek helyett valamit meg­tervezzen, a szakmai közvéle­mény viszont egységes volt ab­ban, hogy a vízlépcsőt le kell bontani. Szoyka Pál vélemé­nye szerint a szakmai köz­vélemény sem volt teljesen egy­séges, ezért felelősségteljes do­log eldönteni, hbgy mi kerül­jön a meglévő vízlépcső he­lyére. Szirtes Gábor a korábbi felajánlásokra is utalva arra figyelmeztetett, hogy a közvé­leményt semmiképpen sem le­het kihagyni a döntésből. Az előterjesztő Tóth Zoltán ehhez kapcsolódva vitatta a lehetsé­ges társadalmi munka létjogo­sultságát ebben az esetben. Gyógynövény­termesztési ajánlat Termelőszövetkezetek és egyé­ni termelők egyaránt szívesen foglalkoznak a nagy hozamú, magas áron felvásárolt gyógy­növények termesztésével. Az eddig jól bevált fajták sorát kívánja kiegészíteni a HERBA­RIA. Újabb növények termesz­tésére hívja fel a termelők fi­gyelmét. A nagyüzemi gazdaságok számára kifizetődő fajták kö­zé tartozik az ánizs, a konyha­kömény, a koriander és a fe­hérmustár, valamint a mák, — amelynek termését is, tokját is magas áron vásárolják fel. Ezeknek a növényeknek a ter­mesztését különösen vadkáros területekre javasolják a szak­emberek, mivel a vadak nem eszik, nem pusztítják. Nagy a felfordulás a Doktor Sándor épületében. Olyan a ház, mintha kábelekkel kötöt­ték volna át. Világosítók és belső berendezők kerülgetik a művelődési központ tisztviselőit, akik most egyszerű civilekké léptek vissza. Ma, szombaton este közvetítés lesz, méghozzá egyenesből, innét a Pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Ház épületéből és addigra rendnek kell lenni. A televíziós megszállás har­minc embert jelent, 7 világosí­tót, ugyancsak 7 építészt, a közvetítőkocsi hangmérnökét, hangtechnikusát, képtechni­kusát és a többi szak­embert. Ök mesélik — rá­érő percekben — hogy ilyenkor az árnyék lehet a legnagyobb baj. Vagyis az, hogyha a tü­körparabola meg a pesti köz­Minthogy a végrehajtó bizott­ság nem tudott határozottan állást foglalni a kérdésben, dr. Galabár Tibor és dr. Szo- táczki Mihály javaslatára úgy döntött, hogy a vízlépcső ügyét a március 27-i tanácsülés elé kell terjeszteni. Előzőleg azon­ban a területileg érintett ta­Baranya sajnos híjában van a vegyiparnak, mindössze két kisebb üzemünk van: az egyik Sellyén, a másik Hidason. Ez a két üzem viszont évről évre szépen fejlődik, s erről adhat­tak most is számot — ezúttal Sellyén, az AGROKÉMIA Szö­vetkezetben. Az elmúlt évben 154 millió forintnyi árbevételt értek el, a tervezetthez képest valamivel, az 1973-as évhez képest vi­szont 50 millió forinttal töb­bet. A jelentős felfutást első­sorban két új terméküknek — az Azodrin 40 WSC növényvé­dőszernek és a Glico-Shell Plus hűtőfolyadéknak — kö­szönhetik. Az AGROKÉMIA szép nyereséget könyvelhet el, az 1973. évi 11 millióval szem­ben a tavalyi évben csaknem 18 millió forint nyereséget érx pont vonalába valamilyen na­gyobb árnyék kerül. Ezt azon­ban már a terepszemlén „ki­lövik", olyan épületet, annak is olyan pontját választják meg a tükörparabola számára, hogy az árnyékmentes legyen. A Mecsek sincs útban, mert a pécsi tv-torony is segít a köz­vetítésben. Kiderül: van azért gond ennek a versmondó versenynek a köz­vetítésével. Általában ugyanis a televízió saját berendezésé­vel viszi tovább a hangot. Most azonban — mivel ikermunkáról van szó — a hangot a rádió adja. És izgalmas emlékképpen borzong a műszakiak idegzeté­ben a múltkori sztori: Simon Istvánt, a közvetítés vezetőjét kétfelé akarták szakítani. Egy kivételes apró félreértés követ­keztében ugyanis másképp nácstagi körzetekben nyilvá­nosság elé kell vinni a terve­ket, hogy a közvélemény ala­posabban is megismerhesse a Sétatér általános felújítására irányuló elgondolásokat. A vár­ható vita tapasztalatait a ta- nácsülési előterjesztés össze­állításánál figyelembe veszik. el. A haszon másként is je­lentkezik. A szövetkezet 1974- ben a növényvédőszerek gyár­tásánál és csomagolásánál az importból származó alapanya­gok és csomagolóanyagok technológiai helyettesítésével 115 ezer dollárt, a 300 tonna Stollogén homlokzati festék for­mázásával pedig 1,2 millió schilling deviza megtakarítást biztosított. A szövetkezet a nö­vényvédőszerek gyártásához nem vette igénybe az állami dotációt (több mint 3 millió forintról van szó), annak visz- szafizetéséről intézkedett. Idén egyebek mellett 12 mil­lió forintért automata flakon­fúvó és -töltő berendezést kí­vánnak vásárolni. A szövetke­zet az adózatlan R-alapból 1,6 millió forintot tett át fejlesz­tési alapjára. akart indítani a tv-stób és más­ként a rádiósok. Az eredmény még meglepőbb lett volna: né­ma kép az első percekben. Sú­lyos baki televíziós körökben. Szerencsére — a hatodik érzék folytán — odarakott tartalék munkahelyi mikrofon megoldot­ta a kérdést. Azért itt Pécsett ma este, néhány perccel a közvetítés előtt a televízió közvetítő ko­csija ráhangol a rádióra, ne­hogy zűr legyen. Mert eddig még megúszták a némaképet. S ha minden jól megy,'akkor a nézők már csak a versmon­dó ifjakra figyelnek, és csep­pet sem a műszakiak munká­jára. Már pedig az ő fárad­ságuk akkor eredményes, ha senki sem figyel rájuk. Hálát­lanság a sorstól, de ez egy ilyen munka. F. D. Ha valamit nézel, meglátod benne azt, amit látnod kell? És ha már látod, meg tudod-e örökíteni a pillanat megraga­dásának művészetével? Az ország több száz diákja kapott választ az elmúlt na­pokban ezekre a kérdésekre. A KISZ KB, az Oktatási, a Kulturális és a Munkaügyi Mi­nisztérium által 1975-re meg­Tegnap délelőtt Pécsett, a Komarov Gimnázium és Szak- középiskolában Baranya megye 23 középiskolás diákja versen­gett a - Kaziczy Ferenc emlé­kére -, Péchy Blanka színésznő alapítványában kijelölt „Szép magyar beszéd" pályázat he­lyezéséért. Az országos döntő­re április 25-27 között kerül sor Győrben, ahol minden me­gyei, városi döntő első négy helyezettjének magnetofon sza­lagra mondott szövegéből válo­gatnak. A zsűri véleményét Bécsy Ta­más főiskolai docens ismertette. A tegnapi döntőn a szabadon választott prózai szövegekben gyakori volt a pattogó, kiabáló, vagy a bágyadt, lágy előadás­mód; kevesen fordítottak gon­dot a szövegrészek pontos ki­emelésére. A kötelező szöveg veszélyes, buktatókkal teli pró­za volt. A nehéz feladatokat ki­válóan megoldó, az erős me­zőnyben első helyezést elért Modrovich Ágota, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium másodikos tanulója:- Magyarul az beszél szépen, aki ügyel a hangképzésre, az artikulációra, aki tudja, mikor -ba, -be, mikor -ban, -ben a szó végződése... és még so­rolhatnám. A mi magyar taná­runk órákon is, az irodalmi szín­padon is gyakoroltatja velünk a nehezebb szavak szép kiejté­sét. Szeretnék irodalommal fog­lalkozni, talán bölcsész leszek, vagy színésznő — mondta a győztes. A második helyezett Somor- jai Valéria, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium l/b., a har­madik Dákos Gyöngyi, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium l/b., a negyedik Heppenheimer Ju­dit, a komlói Kun Béla Gimná­zium tanulója. A városi szép kiejtési ver­senyt délután rendezték meg, mely lapzárta után ért véget. hm hirdetett országos diáknapok részeként a pécsi 500-as szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben értékelték az orszá­gos dia- és kisfilm pályázat­ra beérkezett alkotásokat. A színesdia kategóriában há­rom első díjat, — aranydip­lomát — adtak ki. Temesi László, a pécsi Széchenyi Gim­názium tanulója „Rózsa" cí­mű felvételével. Határ István, a salgótarjáni 211-es számú Szak­munkásképző Intézet diákja „Toronyház" című diájával, és Nyárfás Balázs, a pécsi 500-os szakmunkásképző tanulója „Lá­tomás", „Portré", valamint „Ka­lász" című alkotásaival nyerte el a zsűri tetszését. Temesi László emellett a Mecseki Fo­tóklub különdíjára, Határ Ist­ván, a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának különdíjára és Nyárfás Balázs a Népműve­lési Intézet plakettjére, vala­mint a KISZ Baranya megyei Bizottságának különdíjára is érdemesnek bizonyult. A zsűri az intézmények szak­köreinek munkáját is értékel­te, a szakköri tagok által el­ért eredmények arányában. Ily módon került az első helyre a pécsi 500. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet, második helyre a salgótarjáni 211 szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet, és a harmadik helyre a pécsi Széchenyi Gimnázium. Ezzel az eredményével a pécsi „500-as” szakköre harmadíz­ben, s immár véglegesen el­nyerte a Munkaügyi Miniszté­rium szakoktatási főosztályá­nak vándorserlegét. A másik, nem kevésbé figyelemre méltó pécsi siker, hogy a legjobb he­lyezést elért iskolának járó ván­dorserleget, — amelyet két évig őriztek a miskolciak — most a pécsi Széchenyi Gim­názium kapta. Pécsi siker született a kis- filmek kategóriájában is. Az 508. számú Szakmunkásképző Intézet „Liptódi ereklyék" cí­mű filmje a zsűritől első dí­jat, aranydiplomát kapott. A másik aranydiplomás alkotás, az „Ez a mi városunk” című film, amelyet a budapesti 51. számú Szakmunkásképző Inté­zet szakköre készített. Ittas vezetés Egy év két hónap fogház A székelyszabari táncmulat­ságon szórakozott 1974. novem­ber 25-re virradó éjszaka Szé­chenyi László 21 éves mohácsi lakos. A fiatalember - bár enyhén ittas volt, — vállalko­zott arra, hogy ismerőse sze­mélygépkocsiján hazaszállít­sa a bálból B. Ferencet és J. Zoltánt. 110 kilométeres sebességgel száguldott Mohács irányába. Az egyik balra ívelő kanyar­ban kisodródott, majd árokba borult az autó. A baleset so­rán B. Ferenc szemgolyórepe- dést, koponyacsont törést és többszörös bordatörést szenve­dett. Sérüléséhez maradandó testi fogyatékosság járul, mun­kaképessége 35 százalékkal csökkent. J. Zoltánnak az orr­csontja törött, míg a személy- gépkocsi vezetője könnyebben sérült. A jármű 80 ezer forint értékben megrongálódott. A vizsgálat során 1,3 ezre­lék alkoholértéket mutattak ki az ittas vezető véréből. A Pé­csi Járásbíróság a vádlott be­ismerő vallomására, a tanú- vallomásokra, valamint a szak­értői véleményekre alapozva: szeszesitaltól befolyásolt álla­potban maradandó testi fogya­tékosságot okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétség­ben állapította meg Széchenyi László bűnösségét. A vádlott büntetése 1 év 2 hónapi sza­badságvesztés, amit fogházban kell letöltenie. Egyidejűleg el­tiltotta a bíróság a közúti gép­járművezetéstől. Az ítélet nem jogerős. Tv-közvetítés előtt Középiskolások prózamondó «versenye Képünkön: Boros Zsuzsanna, a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium­ból a zsűri előtt. Jó esztendőt zárt a Sellyéi Agrokémia JÓT, s JÓL Ebben áll a nagy titok . . (Kazinczy Ferenc)

Next

/
Thumbnails
Contents