Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-15 / 73. szám

1975. március 15., szombat Dünantüli napló 3 Kedvezően haladnak a tavaszi munkák Kevesebb a nitrogénműtrágya A Pécs városi Pártbizottság vezetőinek nyilatkozata a feladatokról, tervekről A február 15-én megtartott pécsi városi pártértekezlet fel­mérte a X. kongresszus óta vég­zett munkát, megjelölte a leg­fontosabb feladatokat, újjá­választotta a városi pártbizott­ságot. Hogyan kezdtek munká­hoz a pártbizottság vezetői, mi­lyen kérdésekre irányította a figyelmet a pártértekezlet? - Erről beszélgettünk Lukács Já­nos elvtárssal, a Pécs városi Pártbizottság első titkárával, Szentirányi József és Petőházi Szilveszter elvtársakkal, a párt- bizottság titkáraival. Városi ötéves terv — Az 1970 óta végzett mun­káról elmondhatom: igen gaz­dag ciklus volt, jelentős a fej­lődés, különösen szembetűnő ez a pártéletben - kezdte válaszát Lukács János. — A X. kongresz- szus óta erőteljessen megnöve­kedett a helyi pártszervek, alapszervezetek önállósága, fe­lelőssége, szerepe a párt po­litikájának megvalósításában. A helyi pártszervek jobban betöl­tik irányító, segítő, ellenőrző funkcióikat. — A város fejlődése is szá­mottevő: 1970 óta 11 000 fővel nőtt Pécs város lakossága - most 160 000, fejlődött ipara, új üzemek létesültek, számos gyár építése kezdődött: kenyérgyár, tejporgyár, az Egyesült Izzó So­pianae Gépgyára, baromfifel­dolgozó ... A hagyományos pé­csi iparban végrehajtott jelen­tős rekonstrukció a dolgozók munkakörülményeiben is pozi­tív változást hozott. Bővült, fej­lődött az egyetemi, intézményi hálózat. Gazdagodott az iro­dalmi, művészeti élet. Vagyis az élet minden területén előre ' léptünk. — A pártértekezlet beszámo­lója és vitája reálisan ítélte meg a helyzetet, rámutatott a problémákra, feszültségekre, és megjelölte a cselekvés irányát. Főbb tennivalóink: egy reális városi ötéves terv készüljön, amely egyaránt számbaveszi a központi és helyi erőforrásokat. A terv megvalósítása során ja­vuljanak a városfejlesztési, fenntartási, szolgáltatási muta­tók és az ügyintézés. A város fejlődése ellentmondásos. A la­kosság számának dinamikus nö­vekedését nem követte a gaz­daság fejlődése és a lakásfej­lesztés üteme. Számos terüle­ten romlottak az ellátottsági mutatók: 1970-ben 100 lakásra 119 család jutott, jelenleg 126. Nagy figyelmet kell fordítani a lakásépítésre. A Pécs városi Pártbizottság elhatározott szán­déka a munkáslakás-akció foly­tatása, — 1974-től 1975 végéig 650 lakás épül ennek kereté­ben. Társadalompolitikai jelen­tősége és szükségessége miatt folytatjuk az óvodai helyek tár­sadalmi úton történő bővítését. Közel 2000 óvodai hely meg­építése válik szükségessé, hogy lehetőjeg minden gyerek óvo­dába járhasson.' Közérdekű várospolitika — Figyelmünk középpontjá­ban marad természetesen a tömegközlekedés javítása, a ke­reskedelmi hálózat fejlesztése, a közétkeztetés szélesítése, te­hát olyan várospolitika meg­valósítása, amely a városfenn­tartás zavartalanságát igyekszik biztosítani. — Pécsett 341 alapszervezet­ben több mint 12 000 párttag dolgozik. Jelentős feladat a ha­tékony pártirányítás megterem­tése, a rendszeres, élő kapcso­lat kialakítása a pártalapszer- vezetekkel. Magunk is valljuk, hogy a Pécsett folyó munka akkor lehet valóban eredmé­nyes, ha valamennyi pártalap- szervezet és kommunista tevé­kenyen részt vesz politikánk megvalósításában. Szellemi bázis 9 A pártértekezlet Szentirá­nyi Józsefet választotta ismét a Pécs városi Pártbizottság titká­rának. Alapvető munkaköre to­vábbra is az ideológia és a kultyra. — A napi gazdasági felada­tok megoldása az alap, de az ideológiai és kulturális munká­ban mindig túl kell mutatni a napi feladatokon. A holnap te­endőire úgy kell felkészíteni az embereket, hogy a mai munkát is eredményesen tudják végez­ni. Városunkban mind többen tanulnak, művelődnek. A felnőtt- oktatásban közel tízezren vesz­nek részt, a párt- és tömegszer­vezeti oktatás különböző tan­folyamain évente mintegy har­mincezren tanulnak. Pécsett gyakorlatilag minden családhoz eljut valamelyik politikai napi­lap. — Hangsúlyozzuk: a város lakosságának minden rétegé­ben tovább kell növelni a poli­tikai elkötelezettséget, a tuda­tosságot, mindenkinek a saját tevékenységével összefüggő igényességet, hogy a felada­tokat mindenki a maga képes­ségéhez mérten a legjobb tu­dása szerint oldja meg. — Pécs munkásváros, de fel­sőoktatási központ is, tehát nagy szellemi erő van ebben a városban. Ennek tervszerűbb és célirányosabb felhasználása, működtetése a napi. és a táv­lati feladatok megoldása ér­dekében fontos tennivalónk. Ugyanakkor ennek a szellemi bázisnak bővítése is egyik cé­lunk. Például az Egyesült Izzó Sopiana Gépgyára mérnök szakember igényeinek kielégí­tése érdekében keressük mára megoldást; a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán gépészmér­nöki szak beindítását szorgal­mazzuk. Kulturális célok — A gondok közt említem a szűkös anyagi és tárgyi ellá­tottságot, de tény, hogy sok­szor a meglévőkkel sem gaz-' dálkodunk megfelelően. Ez ter­mészetesen nem jelenti az új igényekhez igazodó, bővítést szolgáló beruházások szüksé­gességének tagadását, sőt pártbizottságunk egyik célja: az országos lehetőségeket figye­lembe véve bővüljön Pécsett is a kulturális hálózat. Ezt indo­kolja az is, hogy feladatunk Pécs határain túlra is biztosí­tani a ■ közép- és felsőfokú szakember-ellátást. — Pécsett sokszínű a kultu­rális élet, — színház, öntevékeny művészeti együttesek, a dal­kultúra ápolása, a klub és mú­zeumi hálózat, - van tehát le­hetőség a kulturálódásra. Ezek­nek a lehetőségeknek jó fel- használása is feladatunk és eb­ben minden pártszervnek, gaz­dasági szervnek megvan a ma­ga tennivalója. — Politikai nevelőmunkánkat arra kell irányítani, hbgy a közéletben, a közgondolkodás­ban egyre jobban erősödjenek a szocialista vonások, hogy a ma szocialista valósága termé­szetes életforma legyen, högy tudatos tenniakarás jellemezze valamennyiünk cselekvését. Iga­zi lokálpatrióta az, aki cselek­vőén szereti ezt a várost. 0 Petőházi Szilveszter 12 évig dolgozott a KISZ Baranya Megyei Bizottságán, — 1969­A képen:'Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Petőházi Szilveszter és Szentirányi József, a pártbizottság titkárai. Pénteken a MÉM-ben ülést tartott, tavaszi mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott, országos operatív bizottság megállapította: a tavaszi mun­kák kedvező feltételek mellett kezdődnek meg országszerte. Az őszi vetésű gabonák jól át­teleltek, a sok évi átlagnak megfelelően fejlődtek. A tél enyhe és száraz volt, csapadé­kot alig kaptak a földek, ezért jól jött az elmúlt egy-két nap­ban az esőzés. A tavaszi mezőgazdasági munkák nagy feladatot adnak a mezőgazdasági termelőknek: egyebek között 2,7 millió hektá­ron kell elvetni a tavaszi növé­nyeket, 1,6 millió hektáron vá­rat magára az őszi kalászosok ápolása és fejtrágyázása és több mint 2 millió hektáros te­rületen kerül sor növényvéde­lemre. A tavaszi feladatokhoz sorolják még egyebek között az 1,3 millió hektáros kiterjedé­sű rétek és legelők ápolását, fejújítását. A mezőgazdaság, anyagi­műszaki ellátása általában ked­vező, kisebb-nagyobb gondok azonban az idei tavaszon is adódnak. Egyebek között nin­csen elegendő nagyteljesítmé­nyű traktor és egyes alacso­nyabb lóerő teljesítményű erő­gépek is hiányoznak a raktárak­ból. Több pótkocsira és teher­autóra lenne szükség. Az AGROTRÖSZT vállalatai 180 cukorrépa-betakarítógépet rak­tároztak, ezzel kielégítik az idei igényeket, burgonyaültető-be- rendezésékből több mint 200 vár eladásra. Kukorica-vetőgé­pekből az első negyedévben 500-at vesznek át a szállítók­tól. A népgazdasági előirányzat szerint idén a tavalyinál 10-11 százalékkal több műtrágyát biz­tosítanak a gazdaságoknak. A Péti Nitrogén Művek az elmúlt évben a tervezettnél kevesebb nitrogén-műtrágyát szállított, ez a kiesés most a tavaszi ellátás­nál megmutatkozik: több nitro­gén-műtrágyára lenne szükség. A külkereskedelem ezért import­ból igyekszik fedezni a szük­ségleteket. töl 1975-ig az első titkári funk­cióban. A városi pártértekezlet megválasztotta a Pécs városi Pártbizottság titkárának. Mun­katerülete: a várospolitika és gazdaságpolitika. — Elöljáróban szeretném megköszönni azt a segítséget, amelyet előző munkaköröm el­látásához kaptam a megye kommunistáitól, kiszeseitől, ál­lami és társadalmi szerveitől. — A pártmunka új területén dolgozom. Munkaterületemből adódóan feladatom elsősorban a gazdasági élet, a gazdaság- politika helyi végrehajtásába bekapcsolódni, valamint a tö­megszervezetek városi szervei­nek munkáját segíteni, ellen­őrizni. Tevékenységemmel arra törekszem, hogy az idevonat­kozó párthatározatok maradék nélkül megvalósuljanak. — A beszélgetés során már több szó esett a városfejlesztés­ről. Az MSZMP KB titkárságá­nak Pécs és térsége gazdasági szerkezetének további javításá­ra külön határozata van. A kö­vetkező években új munkahe­lyeket, elsősorban termelő és szolgáltatást ellátó munkahe­lyeket kell létesítenünk. Végre kell hajtanunk azokat a dönté­seket, amelyek a termelés gaz­daságosságát célozzák, pél­dául az ésszerű koncentrálá­sokat. A városfejlesztésben sok apró feladatot is meg kell ol­danunk, amelyek nem nagy beruházásokat igényelnek, de az emberek közérzetét, napi életét kellemesebbé, szebbé te­hetik. Hatékony együttműködés — Ezen a fontos területen is a pártértekezlet dokumentumai, összegezése adja meg felada­tunk alapját, — ezeket kell jól megoldanunk, együttműködve a városi tanáccsal, vállalatok­kal. A munka jó végzéséhez jelentősen hozzájárul a városi pártszervek és pártszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége. Mind­ezt segíteni legfontosabb fel­adatomnak tartom. Mindhárman hangsúlyozták, hogy a választás alkalmával a legtöbbet, a választók bizalmát kapták meg. Ez a bizalom kö­telez: tudásuk szerint a leg­többet adni, kommunista szol­gálatot teljesíteni. A pécsiek szeretik ezt a várost. Tovább kell építeni gazdaságunkat, kultúránkat, még erőteljeseb­ben fejleszteni életünk hétköz­napjainak szocialista huma­nizmusát, szépségét. Garay Ferenc Agrárforradalmunk tavasza Népünk történetében örökké emlékezetes marad 1945. tava­sza. A Vörös Hadsereg hősies, nehéz harcok árán 1945. már­cius közepére már hazánk na­gyobb részét felszabadította. A Horthy rend.szer főtámaszai, a földbirtokosok, a fasiszta ve­zetők, a kompromittált úri rend szekértolói, tömegesen mene­kültek nyugatra. A reakciós ál­lamrend, az urakat kiszolgáló közigazgatási szervezet össze­omlott. Ugyanakkor — elsősor­ban a magyar kommunisták erőfeszítéseinek eredményeként — a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontba tömörült pártok egyre nagyobb erőket vontak be az ország újjáépítésébe, a demokratikus fejlődés meggyor­sításába. Az új demokratikus rend el­ső nagy erőpróbája a földre­form elhatározása és haladék­talan végrehajtása volt. A fa­lusi nincstelenek, a szegénypa­rasztok évszázadok óta vágya­koztak a föld után, melyet ők dolgoztak meg, melynek ter­mése azonban elsősorban a mohó földbirtokosok javát, hasznát szolgálta. A nagy per a földért évszázadok óta tar­tott, a magyar történelem sors­fordulóin mindig előtérbe ke­rült, de a parasztok mindig csak vesztettek. Azé a föld, aki megműveli Harminc évvel ezelőtt, 1945. március 15-én, Debrecenben a koalíciós pártok vezetői elfo­gadták a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmű­ves nép földhöz juttatásáról szóló rendelettervezetet, amely­nek alapelveit a Magyar Kom­munista Párt dolgozta ki. Két nappal később, az ideiglenes Nemzeti Kormány is ünnepé­lyesen jóváhagyta azt. Ezzel a földműves nép évszázados ál­ma valóra vált. Elnyerték a földet azok, akik addig is mű­velték, akiket — ősi jussként — jogosan megilletett. A rendelet kimondta az 1000 holdon felüli birtokok teljes fel­osztását, az ezer holdon aluli nagybirtokokból pedig 100 hold maradhatott vissza az úri és 200 hold a paraszti tulajdono­soknak. Elkobzásra kerültek a hazaáruló, népellenes vezetők és a Volksbund-tagok földjei. Intézkedett a rendelet a gaz­dasági felszerelések igénybevé­teléről és a juttatás módozatai- ~ról is. Hosszas pártközi vita előzte meg a földreform rendelet ki­adását. A legnagyobb nézetel­térés a földek kiosztásának az időpontja miatt támadt. Több- kisgazdapárti vezető a béke­kötés utánra akarta halasztani a reform végrehajtását. Végül, mégis a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt álláspont­ja érvényesült, mely szerint még 1945 tavaszán az igényjogosult parasztok kezébe kell adni a földet. A földek azonnali, haladék­talan kiosztását az ország hi­hetetlenül nehéz gazdasági helyzete is megkövetelte. A ma­gyar mezőgazdaság a máso­dik világháborúban óriási ká­rokat szenvedett. A szarvas­marha-állomány 40 százaléka, a sertések 79 százaléka, a ju­hok 80 százaléka pusztult el. A lovak száma 814 ezerről 329 ezerre csökkent. Az ország éhínség előtt állt. Nagyon sok függött a tavaszi munkák si­keres elvégzésétől. Csak ab­ban lehetett bízni, hogy a földhözjuttatott parasztok — minden lehetőséget felhasznál­va —, sikeresen meg is műve­lik a tulajdonukba került föl­deket. Nagy horderejű intézkedése yolt a 600-as rendeletnek, hogy a földek kiosztását, a reform végrehajtását az érdekeltekre, az igényjogosult szegénypa­rasztokra bízta. Hamarosan mintegy háromezer községi földigénylő bizottság tevékeny­kedett az országban, több mint 30 ezer taggal. És ezek a haj­dani elnyomott, lenézett embe­rek, paraszt társaik bizalmából teljesítették a nagy történelmi feladatot: néhány hét alatt el­tüntették az oly gyűlölt úri nagybirtokrendszert. A földigénylő bizottsági ta­gok túlnyomó többsége pél­damutatóan, részrehajlás nél­kül tevékenykedett. Senki ná­luk igazságosabban, jobban, gyorsabban ezt a hatalmas munkát nem tudta volna el­végezni. Hiszen az erdőségek­kel együtt, több mint 5 millió hold földet vettek igénybe, és abból 3,3 millió hold szántót, rétet, szőlőt, gyümölcsöst ki­osztottak, 650 ezer igényjogo­sult között. Támad a reakció Az 1945-ös választások után már akadtak, akik az egész földreform jogosságát vitássá merték tenni. Az újonnan föld­hözjuttatottak azonban nem ma­radtak magukra. Az ipari mun­kásság nemcsak a földreform végrehajtását támogatta, ha­nem hatalmas tömegmegmoz­dulásokkal segítették a kiosz­tott földek megvédését. Végül a magyar kommunis­ták vezetésével a Baloldali Blokk pártjai elérték, hogy 1946 tavaszán a IX. törvény véglegesítette a földjuttatáso­kat. Orvosolták az 50 holdon aluli parasztbirtokosokat ért sérelmeket, viszont az említett törvény az úri birtokosok föld­jének kiosztását akkor is szen­tesítette, ha az meghaladta a rendeletben meghatározott mér­téket. Ez a törvény véget ve­tett a földhözjuttatott parasz­tok zaklatásának. Forradalmi nyitány Minden körülményt figyelem- bevéve, megállapíthatjuk, hogy az 1945. évi földreform — jel­legét, hatását tekintve —, va­lójában igazi a^rárforradalom volt. Elsöpörte a reakciós, úri nagybirtokrendszert. Megszaba­dította a magyar társadalom demokratikus szabad fejlődését a súlyos béklyóktól. Üj alapok­ra helyezte a falu társadalmi és gazdasági előrehaladását. Hozzájárult a hazai reakció későbbi teljes vereségéhez. Gazdasági szempontból is beváltotta a földosztás a hoz­záfűzött reményeket: a magyar mezőgazdaság három év alatt — a Szovjetunió sokoldalú se­gítségével —, kiheverte a há­borús károkat és kielégítően ellátta az országot élelmiszer­rel. Ma már világos, hogy a földreform lényegében első lépcsője, igazi forradalmi nyi­tánya volt annak az útnak, mely az új földhözjuttatottak támogatásával, a földműves szövetkezetek fejlesztésével, majd a bérlőszövetkezetek, tszcs-k létrehozásával elveze­tett a termelőszövetkezeti moz­galomhoz) a mezőgazdaság szociális átalakításához. T. B. 30 eve történt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents