Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-08 / 38. szám

1. Luis Alberto Corvalón, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának fia (bal oldalt) Moszkvában sajtóértekezletet tartott, amelyen részt vett Gladys Martin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára (balról a második) is. — 2. Az angol konzervatív párt vezetőségválasztásán a 49 éves Margaret Thatcher 130 szavazatot kapott, tizeneggyel többet, mint Edward Heath, a párt eddigi vezetője. A szabályok értelmében azonban 42 szavazatos többség szükséges a győzelemhez. Jövő kedden még egy választási fordulót rendeznek, amelyen viszont már nem Heath, hanem William Whitelaw lesz Thatcher asszony ellenfele. — 3. Az Osztrák Köztársaság prágai új nagykövete, dr. Hans Pasch (bal oldalt) a Prágai Várban átnyújtotta megbízólevelét Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnöknek. fi hét esemenyei kepekben Külpolitikai kislexikon A Szovjetunió és az arab Kelet Újsághír : Oromiko szov­jet külügyminiszter Szíriában és Egyiptomban arab vezetőkkel tárgyalt. Az utóbbi több mint ötven év során a Szovjetunió egyértel­műen támogatta az arab né­peket az imperializmus ellen vívott harcukban, a szabadsá­gért és nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben, hogy megerősítsék szuverenitásukat, megteremtsék gazdasági füg­getlenségüket és társadalmi előrehaladásukat. Ezt a támo­gatást sohasem taktikai meg­gondolások diktálták, hanem a szovjet állam osztályszemléleté­ből fakad. Leonyid Brezsnyev állapította meg röviddel ezelőtt egy szíriai kormánydelegáció tiszteletére adott fogadáson: „Lenin útmutatásainak meg­felelően a Szovjetunió, csakúgy mint eddig, ezután is követke­zetesen támogatni fogja a né­pek felszabadító harcát... Po­litikánk mindig arra irányul, hogy megingathatatlanul elle­nezzük az agressziót és támo­gassuk az arab népek törvé­nyes jogait.” A nyugati gyarmatosító ha­talmak a két világháború kö­zötti időszakban mindent meg­tettek, hogy akadályozzák és lehetetlenné tegyék a kapcso­latok kialakulását és fejlődését a Szovjetunió és az arab világ között. Ezért a Szovjetunió for­mális diplomáciai viszonyt csak két arab állammal: Jemennel és Szaud-Arábiával tudott lét­rehozni. Kereskedelmi kapcso­latai alakultak ki azonban Egyiptommal, Szíriával, Palesz­tinával, Irakkal, Algériával, Tu­néziával és Marokkóval. Az arab államok küzdelme a politikai és gazdasági függet­lenségért, a nemzeti szuvereni­tásért a második világháború QHÉTVÉGE utón új szakaszba lépett. Mindebben a Szovjetunió és a kialakuló szocialista világ messzemenően támogatta az arab népeket, üdvözölte állami függetlenségük elnyerését. Jelenleq a Szovjetunió majd­nem valamennyi arab állammal diplomáciai viszonyban áll. Ez erősíti azok nemzetközi pozí­cióit, csökkenti függőségüket az imperialista országoktól, és hoz­zásegíti őket ahhoz, hogy erő­sítsék viszonyukat a szocialista közösséggel. Különösen alapvetővé vált a Szovjetunió szerepe az arab vi­lág megsegítésében az arab­izraeli fegyveres konfliktuskor, amikor több arab állam léte és jövője forgott kockán. Közis­mert, hogy 1956-ban, a szuezi kaland idején a Szovjetunió szi­lárd kiállása hiúsította meg az Egyiptom elleni angol—francia- izraeli támadás legsúlyosabb következményeit. Hasonló volta helyzet 1967-ben, amikor Izrael villómháborút viselt arab szomszédai: Egyiptom, Szíria és Jordánia ellen. És ezek az or­szágok az 1973-as háborúban is a jelentős szovjet politikai, gazdasági és katonai támoga­tásnak köszönhetik elért ered­ményeiket. Eddig egyébként szovjet rész­ről 410 ipari, energetikai, köz­lekedési, mezőgazdasági és egyéb objektum elkészítését vállalták az arab országok szá­mára. Több mint fele már el is készült. A szovjet—arab együttműkö­dés ereje és életrevalósága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy segíti az arab Keletet az imperializmus és a reakció el­leni harcában, politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdítása érdekében. Ez az együttműködés tartós kap­csolatokat tételez fel, amelyek a teljes egyenlőség és a köl­csönös előnyök alapján fejlőd­nek. ••:I;.';Ililllllip:««mmmm • • . ■■.::: :. iiiilllll • lllil11 Iliilllllll« • I Gyors ütemben fejlődnek a magyar—lengyel kapcsolatok Magyarország és Lengyelország kapcsolataiban együttműkö­désének fejlődésében meghatározó jelentőségű, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között teljes a nézetazonosság az alapvető ideológiai és politikai kérdé­sekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, és tájékoztatják egymást országuk belő fejlődéséről, konzultálnak a külpolitikát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő fontosabb kérdésekről. A pártközi, magasszintű kap­csolatok fejlődésének az utób­bi években jelentős állomásai voltak: Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz baráti' látogatáson 1971 májusában Budapesten; az MSZMP Kádár János vezette küldöttségének részvétele a LEMP VI. kongresszusán; Hen­ryk Jablonski hivatalos látoga­tása 1972 novemberében Ma­gyarországon; Kádár János és Fock Jenő baráti látogatása a lengyel fővárosban 1973 augusz­tusában; Kádár János és Fock Jenő, a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületében legutóbbi ülése alkalmából ta­lálkozott a lengyel vezetőkkel Varsóban; Pjotr Jaroszewicz 1974 augusztusában baráti lá­togatást tett Budapesten; Lo- sonczi Pál 1974 októberében hivatalos látogatást tett Len­gyelországban. Magyar és a lengyel parla­ment, a tanácsok és a külön­böző társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok széleskörű­ek. Az államközi kapcsolatok jelentős tényezője a két külügy­minisztérium együttműködése. Külügyminiszteri találkozó leg­utóbb 1973 szeptemberében volt Varsóban. A többi tárca kapcsolatai is igen élénkek, az utóbbi időben is sok miniszteri szintű delegációcserére került sor. Kiterjedt és bensőéges kap­csolatok alakultak ki a testvér­megyék, testvérvárosok együtt­működésében: Győr-Sopron és Wroclaw, Somogy és Olsztyn, Fejér és Opole megye, illetve Budapest—Varsó, Debrecen— Lublin, Miskolc—Katowice, Szeged—Lódz, Székesfehérvár— Opole, Szolnok—Szczeczin, Kis­kőrös—Tarnów város között. Gazdasági együttműködésünk eredményei nem maradnak el a Lengyelország és a KGST töb­bi tagországa közötti kapcso­latok szintjétől. A magyar—len­gyel gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében több je­lentős tárgyalás történt 1974- ben is; januárban a két ország műszaki fejlesztési bizottságá­nak elnökei, márciusban a terv­hivatali elnökök találkoztak, májusban a magyar—lengyel gazdasági együttműködési ál­landó bizottság ülésezett, augusztusban a miniszterelnö­kök, novemberben az állandó bizottság elnökei találkoztak. Kedvezőek — a szakemberek értékelése szerint — a két or­szág termelési kapcsolatainak jövőbeni kilátásai is. Árucsere­forgalmunk évről-évre dinami­kusan fejlődik, a forgalom nö­vekedési üteme az utóbbi esz­tendőben évi 10—15 százalé­kos volt. 1974 végére magyar fizetési aktívum alakult ki. Terv­szerűen folynak a magyar aktí­vum törlesztésére előirányzott lengyel szállítások előkészítő munkái. A közelmúltban szerződést kötöttünk öt tengeri hajó im­portjáról. Rövidesen sor kerül egy cukorgyár és egy farostle­mezgyár magyarországi felépí­téséről szóló szerződés megkö­tésére is. Eredmény várható azoktól a tárgyalásoktól is, amelyet len­gyel részről további komplett objektumok — metanolgyár, kénsavgyár — szállítását irá­nyozzák elő. Tárgyalunk egy Lengyelországban közös beru­házással építendő pamutfono­dáról is. Kormányközi megálla­podást kötöttünk gumiipari ter­mékek gyártásszakosítására, és szerződés-kiegészítést írtunk alá a Polski Fiat 126 P kiskocsi gyártásában már korábban megkötött kooperációs együtt­működés bővítésére. A központi tervező szervek a két ország 1976—1980. évi terv- egyeztetésben eredményes munkát végeztek. A kölcsönös szállítások értékét az 1975-re várható teljesítéshez képest 1980-ra magasabbra irányoz­zák elő. Ez összhangban van a kormányfői tárgyalásokon kitű­zött feladatokkal. A tervkoordi­náció sikeres lezárására rövid időn belül sor kerülhet, a terv­hivatali elnökök 1975 első ne­gyedévében esedékes találko­zóján. Országaink kulturális és tu­dományos kapcsolatai — a kulturális munkaterv előírása szerint — megfelelően fejlőd­nek. A Magyar és a Lengyel Tudományos Akadémia 1972— 75-re együttműködési és közös kutatási megállapodást kötött. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai kielégi- tőek. 1974 januárjában Kacz- marek lengyel tudományos, fel­sőoktatási és műszaki minisz­ter tárgyalásokat folytatott Bu­dapesten, hogy 1980-ig terjedő megállapodást írjunk alá a fel­sőoktatási együttműködésről. A hírközlő szervek aktív együtt­működésében mindkét részről törekszenek a sajtó, a rádió és a televízió kapcsolatának minő­ségi fejlesztésére. Rendszeres az újságírók és a forgatócso­portok cseréje.^ A kulturális, tudományos együttműködési vegyesbizottság foglalkozik a kulturális kapcso­latok fejlesztésével. Eddigi há­rom ülésszak kedvezően érté­kelhető. A megállapodás szerint köz-* ponti kulturális ünnepségként 1974 szeptemberében Buda­pesten lengyel kulturális napo­kat rendeztek, s erre az ese­ménysorozatra miniszterhelyet­tesi szintű lengyel delegáció érkezett. A programban kiállí­tásokat és filmhetet tartottak.a magyar közönségnek, a Teatr Polski együttese pedig élvonal­beli színészekkel három színda­rabot mutatott be. Ennek az eseménysorozatnak a viszonzá­saként magyar kulturális napo­kat rendeznek 1975 márciusá­ban Varsóban. Testvérlapjaink írják AbBOBCKan npaeaa Az Odessza Filmstúdióban megkezdték Verne Gyula a Né- mó kapitány című fantasztikus regényének fekete-tengeri te­levíziós felvételeit — adja hí­rül testvérlapunk a Lvovszkaja Pravda. A bizonyára hazánkba is hamarosan eljutó alkotásban Némó kapitányt B. Dvorzseckij, Aronaksz professzort pedig Rogyvonov alakítja. GAMBEHCKO flEAO Az alkotó művészek klubjá­nak rendezésében a napokban a „Szavi Dimiter” üzemben ki­állítás nyílt művészi alkotások­ból. Itt láthatók Georgi Jana- kiev, Mitko Bakalov, Dimiter Nikolov, Panyo Gozelev és Szvetoszlav Milev alkotásai: grafikák és szobrok. Az üze­mekben megrendezett kiállítá­sok nagyon jók, mert az üzemi dolgozók megismerkedhetnek a szliveni művészek munkájával' és egyben hozzájárulnak a munkások esztétikai nevelésé­hez is. Január végén ugyan ilyen céllal a „Pobeda" gyár­ban lesz egy irodalmi-zenei program. Itt a gépgyártók meg- Hsmerkedhetnek az alkotók iro­dalmi tevékenységével, mun­kájával. A „Georgi Dimitrov” textil­kombinátban Nikola Jordanov- val, a kangarn szövőrészleg ve­zetőjével beszélgetett a tudósí­tó. A múlt évi eredményekre utalva megemlíti, hogy az üzemben a jó szervezésnek kö­szönhetők az elért eredmények, így a „Pencso Penev" komszo- mol brigád, mely 8 év óta dol­gozik együtt, az elmúlt jubileu­mi évet sikeresen zárta. Tervü­ket 104,57 százalékra teljesítet­ték. /V második világhábo- rú idején teljesen el­pusztult lengyel főváros, amelyet a felszabadulás után újjáépítettek, ma is­mét az ország politikai, gazdasági és kulturális köz­pontja. Varsó, amely jelenleg 1 400 000 lakost számlál (ez a Lengyel Népköztársaság lakosságának 4,2%-a) — a Varsói Várostömörülés lakói­nak száma pedig 2 millió — nemcsak közigazgatási-po­litikai központ és nemcsak a legmagasabb államhatal­mi szervek székhelye, ha­nem Lengyelország legna­gyobb ipari városa is, amely az ország ipari összterme­lésének több mint 7%-át, a nemzeti jövedelemnek pedig 8,5%-át állítja elő. A len­gyel főváros több mint 2000 gyárában és üzemében dol­gozik a népi Lengyelország fővárosának minden ötödik lakosa. Varsóban nagy számú tu­dományos intézet és művé­szeti intézmény működik, amely a várost a legna­gyobb tudományos és egye­temi központtá emeli. Itt van a legnagyobb lengyel- országi műszaki egyetem, a Varsói Műszaki Egyetem, amely egyben az ország legnagyobb felsőoktatási tanintézete. Varsóban 17 színház működik (13 200 fé­rőhellyel), a mozik száma 75. Varsó rendelkezik az or­szág legnagyobb rádió- és tv-adóállomásával. Itt vég­zi munkáját a tudományos, szépirodalmi és művészeti kiadók többsége. A lengyel főváros ezen kívül a lengyel sajtó központja; a legtöbb napilap és időszaki kiad­vány itt jelenik meg. Nagy hírre tett szert a korszerű varsói építészet, a dinamikusan fejlődő lakás­építés. A főváros 28 múzeu­mát, számos művészeti ga­lériáját és kiállítását renge- teq látogató keresi fel. Var­sóban minden évben nagy számú kultúrrendezvényt, tu­dományos szimpoziont és fesztivált szerveznek. Varsó lakosainak több mint fele még nem lépte túl 18, életévét. A sem béke, sem háború állapota nem tartható fenn soká ... Mrff. *MI ip

Next

/
Thumbnails
Contents